Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-27 / 52. szám

r Még a következő hét is az ünnepek jegyében telik. Jön a szilvesz­ter, az újév, amely XIII. Gergely pápa érdemeként 1582-től január 1-jére esik. Szilveszter éjszakájához, s az év első napjához is több parasztre­gula, bóségvarázsló hiedelem, szerelmi varázslat kapcsolódik. Újév­kor nem maradhat el a szomszédolás, újévköszöntés sem. A papírforma szerint január első napjaiban tovább csökken a hőmérséklet. Az átlagos napi középhömérséklet 0,0, a legmelegebb 7,0, a leghidegebb -9,0 Celsius-fok. Az időjárás ilyentájt ritkán kedvez a kerti munkáknak, ezért inkább a fészerben, műhelyben vagy a pincében foglalatoskodjunk. Javítsuk meg a létrákat, élesítsük meg a fűrészeket, köszörüljük meg az ollókat - nemsokára szükségünk lesz rá. Aki szőlőt szeretne telepíteni, tanulmányozza át a szakirodalmat. A tapasztaltabb gazdákkal vitassa meg, hogy az adott vidéken melyik fajtával érdemesebb foglalkozni. Célszerű talajvizsgálatot végeztetni, s ennek alapján beszerezni a szükséges műtrágyákat. A fűtött fóliasátorban hozzáfoghatunk a hónapos retek vetéséhez, ezt 5 cm-es sortávolságra végezzük. Vethetünk paprikát is. Számára a vetéstől a kelésig minimum 25, a szikleveles növénykéknek pedig 17-19 Celsius-fokot biztosítsunk. Földbe kerülhet a karfiol magja is, amely a kelésig 18-22 C-fokot igényel. A szabadföldben továbbra is aktuális a rövidtenyészidejű zöldborsó vetése. A magok 8-10 cm mélyre, 25 cm sortávolságra kerüljenek egymástól. A palántanevelésnél nagyon fontos a kórokozók terjedésének megelőzése a palántanevelö helyiség és a berendezések fertőtlení­tése. Erre a célra 2,5 százalékos formaiint vagy 1,5 százalékos rézgálicoldatot használjunk. Mossuk le az üvegház ablakait, a fóliasá­tor belső részét, a palántaágy fakereteit, de hogy hatékonyan védekezhessünk a palántadőlés kórokozói ellen, a szerszámokról, az öntözőkannáról se feledkezzünk meg. (A tömény - 38-40 százalékos - formalinból 2,5 %-osat úgy kapunk, ha 63 milliliternyi szerhez 937 deciliter vizet öntünk.) Dísznövényeink közül a cikláment virágoztathatjuk, persze csak akkor, ha gumóját pihentettük. A karácsonyra, újévre vásárolt ciklá­ment, ha elvirágzott, egyre kisebb vízadaggal öntözzük mindaddig, míg levelei el nem száradnak, majd hagyjuk abba az öntözést. A cserepet állítsuk félárnyékos, szellős helyre, s május végéig tartsuk szárazon. Ekkor kezdjük el újra öntözni, s miután levelet hajtott, ültessük át. Őszig tartsuk hűvös, párás, de szellős (nem huzatos!) helyen, így reményünk van rá, hogy elkerüli a szürkepenész. Ha korábban virágunkat így neveltük, akkor valószínű, hogy december­ben, januárban kibontja szirmait. -r­Mielőtt bor kerül az asztalra... Nem könnyű kiválasztani, hogy milyen tésztához, sülthöz, vadhoz és halhoz milyen ital illik. A hazai üzletek borkínálata bizony szegény, minőségét tekintve pedig többségük afféle „szocialista, tőkét sosem lá­tott" bor. Az ünnepek előtt érdemes ezért néhány palack drágább, de jobb minőségű külföldi - magyaror­szági - bort vásárolni, ha egyéb hazai „forrásunk" nincsen. Alapszabály, hogy az étel és az ital izének harmonizálnia, illetve egymást fokoznia kell. Az ünnepi ebédet, vacsorát per­sze valamilyen étvágygerjesztővel (aperitif) kezdjük. Ez lehet egy pohár száraz vermut, az édeset kedvelők­nél kevés aszú. A hozzáértők aperi­tifként a száraz („dry“) vagy a fél­száraz („demi sea") pezsgőt is ajánlják. Az előételhez könnyű, száraz fe­hérbort vagy rosét adjunk. A majo- nézes burgonyához, franciasalátá­hoz (és a paradicsomos előételek­hez) ezerjó, Kövidinka illik. A rántot­téhoz, omlettekhez, vesevelöhöz száraz, tüzes rizlinget adjunk. Zsír­jában sült libamájhoz a Szamorodni, Badacsonyi kéknyelű, Egri bikavér, Villányi burgundi, Soproni kékfran­kos, s általában a magas alkoholtar­talmú testes borok valók. Sült csirkéhez rosé, könnyű ka­darka, a rántott csirkéhez rizling, zöldszilváni, sültkacsához, -libához olaszrizling, Badacsonyi kéknyelű való. A sertéssülthöz pecsenyeborok, a rántott sertéshúshoz rizling, Bada­csonyi kéknyelű, ha a körítés befőtt, akkor Debröi hárslevelű, Badacso­nyi szürkebarát ajánlható. S disznó­toros fogásokhoz kadarkát, Móri ezerjót, Kövidinkát kínáljunk. Az újé­vi sonka mellől nem maradhat el a rizling vagy a Móri ezerjó. Ha vadhús kerül az asztalra, ak­kor mellé Egri bikavért, Kékfrankost (nyúlpörkölthöz, vaddisznósülthöz), illatos, testes kadarkát (özsülthöz), Cabernet Sauvignon-t vagy Medoc Noir-t (fácánsülthöz) töltsünk a po­harakba. A tészták, sütemények mellé Szamorodnit, Badacsonyi szürke­barátot, Debröi hárslevelűt vagy muskotályt fogyasszunk. -r­991. XII. 27. Az érzékeny kultúrák termeszté­sére szánt területen jó, ha ellenőriz­zük a talajban előforduló kártevők mennyiségét. Néhány, félnégyzet­méteres, 2 ásónyom mélységű göd­röt ássunk, és a kitermelt földben számoljuk meg a cserebogárpajoro­kat, illetve drótférgeket. Ahoi 3-4 mintagödörben is találunk egy-egy pajort vagy drótférget, ott már véde­keznünk kell. (Ez a mennyiség egy négyzetméterre számítva 0,5-1 kár­tevőnek felel meg.) Kisebb kertben kezeljük az egész felületet, ám nagyobb területen min­tagödörrel érdemes felderíteni a fer­tőzött részt, és csak azon a helyen juttassuk ki a növényvédő szert. Talajfertőtlenítésre a Basudin vagy a Diazinon használható. A ké­szítményt gondosan mérjük ki (1 m2- re 3-4 gramm, 100 m2-re 30—40 dekagramm), mert a túladagolás fe- fesleges. Ez kis mennyiség, ezért egyenletesen szórjuk ki, majd pedig ásóval, illetve rotációs kapával dol­gozzuk a talajba. K. Sz. A kiültetett csemetéket nevel­nünk kell, hogy kialakuljanak azok a termórészek, amelyekből vi­rág és gyümölcs képződik. A neve­lés évei alatt arra kell törekednünk, hogy könnyen kezelhető, minél egy­szerűbb termöfelületet nyerjünk. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcélszerűbb faalak a termökaros orsó. Termókaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. A termőka­ros orsónak nincsenek ágemeletei. Az ágak a gyümölcsfa sudarán kör­körösen, spirál alakban helyezked­nek el. Ezt a koronaformát suháng- ból vagy koronás csemetéből nevel­hetjük ki. A termökaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Fejes-Brun- ner-Horn nyomán) (Rajzolta I. d.) A termőkaros orsó Legfontosabb a telepítést követő első tavaszi metszés. Ha suhángot telepítettünk, akkor azt a törzsma­gasság felett 5-6 rügyre vágjuk visz- sza, azaz koronába metsszük, még­pedig úgy, hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellentétes le­gyen. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. Koronás csemete esetén a fő ve­zérvesszőt visszametsszük. A visz- szametszés mértékét a fejlettsége határozza meg. Ha az oldal vesszők fejlettek, akkor már nem vágjuk visz- sza, hanem vízszintesen kötözzük le őket. A lekötözést a talajba vert cövekekhez rögzítve végezzük, mégpedig áprilisban, amikor a vesz- szók már nem olyan merevek, mint a nyugalmi időszakban. Ha viszont nem elég fejlettek, akkor tavasszal- a rügyfakadás megindulása előtt- az oldalvesszőket kétharmad ré­szükig vágjuk vissza. Ügyeljünk rá, hogy az oldalvesz- szők végálló rügyei kifelé álljanak. A termökaros orsó csigalépcső- szérűén elhelyezkedő ágrendsze­rének vázlata (Fejes nyomán) Az első évben a termökaros orsó további metszést már nem igényel. A második évben a fóvezérvesz- szőt a rügyfakadás előtt ismét visz- szametsszük. Az erősen fejlődő vesszőket kevésbé, a gyengén fejlő­dőket nagyobb mértékben vágjuk vissza. A vezérvessző visszamet­szésével egyidejűleg a korona bel­sejéből tőből távolítsuk el az esetle­gesen előtörő fattyúvesszöket. A termökaros orsófák vesszőit már a második évben vízszintesen kötözzük le. Ennél ügyelnünk kell arra, hogy a vesszőket ne ívesen hajlítsuk, hanem úgy, hogy azok egyenesek legyenek. A vesszőkön a második nyáron átmeneti termőrü­gyek alakulnak ki, amelyekből a kö­vetkező évben termés képződhet. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fő vezérvesszö visz- szametszésére. Ha viszont a sudár már elérte a 2,5-3 m-t, akkor azt is kötözzük le vízszintesen. A végle­ges magasság lehetőleg ne haladja meg a 3 métert, mert ha magasabb­ra nő, megnehezül a leszüretelése. A második évben fejlődött vesszőket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. Később az idő­sebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség, mivel a termés súlya az ágakat úgyis vízszintesre kényszerí­ti, az idősebb ágak később annyira megerősödnek, hogy a feljebb álló fiatal vesszőket hozzájuk köthet­ik Miklós Dénes kertészmérnök A gyakori pörgetés hatása Lágy vízzel öntözzünk Az azálea hűvös helyen hosszú ideig virágzik, de száraz, meleg la­kásban gyorsan elveszti szirmait. A növény 13-14 °C körüli hőmérsék­letet igényel, ezért verandán, fútet- len szobában tartsuk. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor a fűtőtesttől il­letve kályhától a lehető legtávolabb helyezzük el. Hetente egy-kétszer lágy vízzel (esővízzel) öntözzük. A csapvizet lágyítsuk: 1 kg savanyú tőzegre önt­sünk 7-8 liter felforralt, majd lehűtött vizet. Ezt követően körülbelül egy napig hagyjuk állni és szűrjük le. Az azálea levegőigényes, ezért gyakran szellőztessünk, ám a huza­tot és a tűző napot nem kedveli. Évente egyszer, a téli vagy a tavaszi hónapokban virágzik. Ha viszonylag alacsony hőmérsékleten tartjuk, s mészérzékenysége miatt lágy víz­zel öntözzük, akkor több héten át díszíti otthonunkat. Elvirágzás után 10-22 °C-on te­leltessük és mérsékelten öntözzük. Nyárra cserepestől süllyesszük ki kertünk árnyékos részére, s csak augusztus végén vigyük ismét a la­kásba. (Kertészet és szőlészet) Kanadai kutatók több kísérletre hivatkozva cáfolják azt az egyes méhészek által gyakran hangozta­tott nézetet, hogy a hordás közbeni („serkentő") pörgetések fokoznák a méhcsalád összhozamát, nem be­szélve arról, hogy az idő előtt pörge­tett „méz“ amellett szükségtelen pluszmunka mind a méhésznek, mind a méhcsaládnak. Mindez azonban nem cáfolja azt a megfi­gyelést, hogy az elegendő számú üres lép fokozhatja a méhcsalád által elérhető összhozamot. A ritkáb­ban végzett pörgetések előtt, tehát hordás közben, több üres lépet rak­junk be. A gyakori pörgetés szükségtelen zavarást is jelent a méhek számára, amelyek a gyűjtés helyett a berakott üres (gyakran frissen pörgetett) lé­pek helyreállításával, tisztításával foglalatoskodnak, lényegesen csök­kentve ezáltal a lehetséges összho­zamot. A Méhészújság nyomán „Újhagyma“ és snidllng az ablakpárkányon A hagymafélék közül jól hajtható a vöröshagyma is, méghozzá mindenféle hajtatóközeg nélkül. Elég, ha világos, meleg helyiségben tartjuk. Amikor a megnyúló és bezöldülö levelek elegendő hosszúak, a hagymafejet szétszedhetjük, s a benne található „zöldhagymát“ ugyanúgy, mint a tavaszit, felhasználhatjuk. A metélóhagyma (snidling) cserépbe vagy az alján kilyukasztott tejfölöspohárba stb. ültethető. Magvetésből nevelt rügyeit világos, 10-15 fokos hőmérsékletű helyen tartva tartósan szedhetjük. Ha pedig már nem hoz jól vágható új zöldet, akkor rakjuk el tavaszra, s megfelelő időben telepítsük ki a kertbe. Ezermester Kandalló a szobában és a szabadban Nagyon ötletes, építészeti szempontból érdekes - s viszonylag egyszerű - megoldással hétvégi házunk udvarán s belső részében is létesíthetünk kandallót. A külsőt (1) a lakórész alá rakjuk, a belső (2) a fölé kerüljön; így mindkettőnek közös kéményt építhetünk. Rn

Next

/
Thumbnails
Contents