Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-27 / 52. szám

Filmről és erotikáról Markéta Hmbesovával .. Maradt az ölelkezés (Miloslav Schmiedberger felvétele) Sok mindent megmuta­tott már magából. Szépsé­gével, romlatlan bájával, üde nőiességével hatott legelőbb, aztán érzékeny­ségével és tehetségével, s amikor az utolsó ruhada­rab is lekerült róla: Tiziano vásznait idéző vénuszi tes­tével. Markéta Hrubesová ti­zenkilenc éves prágai szí­nésznő. Állig begombol­kozva ugyanolyan vonzó és érzéki, mint talpig mezí­telenül. Hosszú, mélyvörös fürtjeivel, pikáns arcával, dús kebleivel, arányos al­katával még a századfor­dulón is költők, festők, ze­neszerzők múzsája lehetett volna, itt és most hazai és külföldi filmrendezők kivá­lasztottja. Karéi Kachyna Klhirdettetlk a szerelmetek című alkotásában cseh fiút szerető német lány, Hitler- jugend-egyenruhában. Ju- raj Jakubisko És ülünk a fa tetején című filmjében a háborús évek nővadász katonáinak „áldozata“. Az aranyhajú lány címszere­pében, a tévében: letépett, eldobott és megtiport ár­vácska. „Én nem vagyok puritán - mondja Markéta Hrube- áová -, ha a történet meg­kívánja és nagyszerű ren­dezővel, kiváló operatőrrel dolgozom, nem hoznak za­varba a szerelmi jelenetek. Egyetlen kikötésem van csupán: az, hogy a képso­rok szépek, esztétikusak legyenek. “ • Megtörtént már, hogy csak azért adott vissza egy szerepet, mert szokatlan beállításban kel­lett volna szeretkeznie a filmben?- Igen, megtörtént. Egyetlenegy­szer. Az állt a forgatókönyvben, hogy a lány feje bele-beleütődik a palánkba, s amint a kamera oldal­ról mutatja öt, kiderül: az aktus há­tulról zajlik. Na nem, hátulról nem, csaptam össze a könyvet, ebbe nem megyek bele. Még ha nem Is tudom, hogyan, milyen megoldással vennék fel a jelenetet, akkor sem. • De ha mondjuk Formán ren­dezné?- Nála nincsenek Ilyen képsorok, nála apró, finom jelek utalnak a sze­retkezésre. • Andrej Koncsalovszkij ame­rikai filmjét, a Mária szerelmeit látta?- Láttam, és nagyon tetszett. • Nasstassja Kinski és John Savage szenvedélyes szerelmi je­leneténél, gondolom, nem hunyta be a szemét.-Tizenhat éves voltam, amikor megnéztem a filmet... tizenhat éve­sen már legfeljebb csak elpirul az ember, ha Ilyesmit lát. De hát az olyan gyönyörűen volt megrendezve és olyan szépek, tüneményesek vol­tak a színészek! Ez volt talán a leg­szebb erotikus jelenet, amire azóta Is pontosan emlékszem. Ilyen part­nerrel és ilyen rendezővel én is el­vállalnék egy hasonló filmet. • Akkor is, ha az a bizonyos jelenet „élesben“ menne?- Akkor is. Most meglepődött, ugye? Én a 9 és fél hét című filmbe is be tudtam volna ugrani Kim Basin­ger szerepébe. (Vladimír Gdovin felvétele) • És hagyta volna, hogy Mi- ckey Rourke akár a fél hűtőszek­rényt is magára pakolja, miután megkívánta? Hogy a paradicsom- létől fogva a mézen át egészen a narancsdzsúszig mindent a mellére, a hasára öntsön, mie­lőtt összeborulnának?- Igen, hagytam volna... ennek Is megvan a maga szépsége. Nyitott hűtőszekrény előtt a sötét konyhá­ban, vágytól és mindenféle földi jótól összetapadva... Ezt Is eljátszottam volna, miért ne? Vagy vegyük a má­sik jelenetet, amikor Baslnger és Rourke az átjáróban szeretkeznek, ömlik rájuk a víz, ők talán észre sem veszik... mezítelen testek helyett két felöltözött ember és mégis! Úgy esnek egymásnak, hogy valósággal égnek a vágytól. Ilyen jelenetre sem mondanék nemet. • A Kachyna-film forgatásakor tizenhat éves sem volt még. Nem ijedt meg, amikor azt olvasta a forgatókönyvben, hogy Ulrika, a német lány tetőtől talpig mezíte­lenül áll majd szerelme előtt?- Nem ijedtem meg, mert tudtam, hogy ennél többet úgysem kíván tőlem a rendező. Kachyna ugyanis, miután nekem adta a szerepet, átírta a szerelmi jelenetet. Állunk mezíte­lenül, összeölelkezve, aztán ágyba bújunk és már csak a lélegzetünk árulkodik arról, hogy ml történik, ennyi maradt a forgatókönyvben. Aztán ezt Is kihagytuk. Maradt az ölelkezés, az ágyban pedig már csak annyi, hogy megmozdult a lánc a nyakamon, Lukás Vaculík, a part­nerem megcsókolta a térdem, én meg kiengedtem a hajamat és egy­máshoz simultunk. • Jól tudom, hogy a rendező elment a szüleihez és előre meg­beszélte velük az egész jelenetet?- Az édesanyámmal váltott né­hány szót, de még csak egy apró kis nézeteltérés sem volt köztük. Anyám vakon megbízott Kachyná- ban, hiszen ismeri jól a filmjeit, tudta, meddig megy el egy szerelmi jelenet bemutatásában. Mellesleg otthon, hármasban mi már mindent megbe­széltünk akkor, és az édesapámnak sem volt a dolog ellen semmilyen kifogása. Bár ha lett Is volna, nincs az a tiltó szó, amellyel le tudott volna beszélni a filmről, én már akkor annyira örültem neki. • Az első néhány perc, amikor először állt mezítelenül a kamera előtt, nagyon nehéz volt?- Nem, mert csak a rendező, az operatőr és a hangtechnikus maradt a közelünkben, a stáb többi tagja kiment a helyiségből. Egyébként nem is annyira a saját mezítelensé­gemmel voltam elfoglalva, mint in- * kább a partneremével. Lukás Vacu­lík talán sókkal. szemérmesebb al­kat, mint én, és szemmel láthatóan szégyellte magát. Meg aztán egy férfi számára, gondolom, „kínzó“ lehet egy ilyen beállított szerelmi jelenet. Úgy kell tennie, mintha, köz­ben vigyáznia kell, nehogy teljesen beleélje magát. • És Vaculík nem vigyázott?- Hiába vigyázott, láttam, vagyis éreztem, hogy gondjai lehetnek. • Jakubisko filmjében két férfi­partnert is kapott, előttük kellett paradicsomi kosztümben le s föl járkálnia.- Akkor én már tapasztalt voltam ez ügyben... ott már csak azok a percek voltak nehezek, amikor felvételre vártam. Játék közben már semmi, de semmi nem zavart, Mar­kéta Hrubesová megszűnt létezni. Attól a pillanattól fogva, hogy azt hallottam: „Felvétel indul!“, én már Estherként mozogtam. • Az aranyhajú lányban Jirí Bartoskával kellett ágyba bújnia, ami bizonyára egy csöppet sem aggasztotta. De mi van akkor, ha olyan partnert kap, akire ránézni sem tud, nem még kamera előtt szerelmeskedni vele?- Erre Is volt már példa. Az On- dine című francia filmben egy fiatal színésznőt játszottam, aki ártatlan­ságát is képes odaadni egy régen várt filmszerepért. Ágyjelenet a javá­ból, figyelmeztetett a rendező. Te Is ruhátlan leszel, meg a partnered is. Amíg nem láttam a fiút, eszem­be sem jutott tiltakozni. De alighogy megjelent, már tudtam, ha az ég a földdel összeér, ez a férfi akkor sem fog engem mezítelenül látni. • Annyira csúnya volt?- Nem, nem volt csúnya, csak áradt belőle valami, ami taszított. Kedves volt és közvetlen, csak ép­pen taszított. Szóltam Is a rendező­nek rögtön, hogy mi a bajom, ő per­sze egyre csak azt hajtogatta: nem érdekel, nem érdekel! A vége aztán az lett, hogy keresztet vetettem, be­feküdtem az ágyba és megcsináltam a jelenetet. De trikóban és bugyiban, úgyhogy csak a csupasz lábamat és az arcomat vette a kamera. • Ha a soron következő filmjé­ben hosszú és izgalmas ero­tikus jelenetek lennének, cseh kollégái közül kit választana part­neréül?- Vaculíkot, Bartoskát vagy Bólék Polívkát. Bár az utóbbival elég bizarr lenne a jelenet. • Miért?- Mert maga Polívka Is nagyon furcsa... játékos, bohókás, szer­telen. • S ha mondjuk egy újabb francia filmben Mickey Rourke lenne a partnere?- Rourke? Jöhet. Mellesleg Bruce Willisszel Is megelégednék. • Hol a határ? Meddig menne el vele?- Az a rendezőtől függ. Ha olyan valaki, aki megérdemli, hajlandó va­gyok egy plusz lépést tenni a terüle­tére, ha nem, akkor a trikómat sem vetem le. A durvaságtól és az erő­szaktól pedig még a filmekben is irtózom. • Ha nemcsak a partnerét, ha­nem a helyszínt is lehetősége vol­na megválasztani, legközelebb hol ölelné magához filmbeli sze­relmét? Réten, híd alatt vagy er­dőben, fák között?- Talán egy hajón. Igen, annak is megvan a romantikája. Franciaor­szágban jártam nemrég, a Burgun- diai-csatornán hajókáztunk. Gyö­nyörű volt. Azt még egy filmben is szívesen újraélném. Szabó G. László Amerika öt legszebb asszonya A Harpers Bazar évről évre megkísérli a lehetetlent. Arra vállalkozik ugyanis, hogy kiválassza Amerika öt legszebb asszonyát. Merész vállalkozás, annyi biztos. íme a végeredmény:

Next

/
Thumbnails
Contents