Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-12-20 / 51. szám

ÚBUJQSBflB ir 99 0. XII. 21. Sebes Tibor betlehemi riportja GÖRÖG ORTODOX PAP ŐRZI A JÉZUS VILÁGRA JÖTTÉNEK HELYÉN LÉTESÍTETT OLTÁRT a bibliai időkben is zarándok- hely volt, akárcsak napjainkban. Zsidók és mohamedánok egya­ránt tisztelik. (A Biblia Já- kob-Izraeltől származtatja - 12 fián keresztül - a 12 izraeli tör­zset.) \ Belépünk a kis kőépületbe. A második helyiségben, a kupo­la alatt arannyal hímzett, vörös bársonnyal letakart síremlék előtt egy széken ülő idős asz- szony zokogva rebegi imáját... Betlehem északi bejáratától csak néhány percnyi buszozás a város központja, a Jászol tér. Itt az év minden napján sok a külföldi: turisták és zarándo­kok ezrei — húsvétkor és kará­csonykor tízezrek! - jönnek Bet­Jeruzsálemből busszal tíz perc Betlehem. Judea dombjain, kö­ves-sivatagos tájon kanyarog az ' út a domboldalakra épült, húsze­zer lakosú városba. A kietlen vidék évszázadokon át próféták, szerzetesek és királyok menedé­ke volt - a Biblia földje, ahol minden régi kőház és templom egy darab történelem, vagy le­gendák hordozója. Bibliai tájakon rohan velünk délre a busz, de nem feledhetjük, hogy milyen korban járunk. Az út mindkét oldalán lehúzott re­dőnyök: a megszállt területek palesztin, arab kereskedői déltől zárva tartják üzleteiket. Harma­dik éve tart az intifada, a meg­szállók elleni sztrájk. Feltűnik egy terepjáró gépkocsi, gép­fegyverekkel és katonákkal. Ráchel sírjánál Izraeli járőr - Ráchel sírjánál. Ezt őrzik? Vagy éppen itt álltak meg pihenni? A katonák alapo­san megmustrálják azokat, akik a temetőből elkerített térségre emelt kupolás síremlékhez tarta­nak. Ez a judaizmus egyik leg­szentebb helye. Ráchelért Já- kob-Izraelnek kétszer hét esz­tendőt kellett szolgálnia, hogy feleségül vehesse őt. Itt — úton Betlehembe - szülte meg Ráchel második fiát, Benjámint, de a szülésbe belehalt és ezen a he­lyen temették el. Jákob itt emelt oszlopot a sírján, amely már Betlehem. Karácsonykor százmilliók tekintenek a Szent­földnek e kis városára, ahol a Biblia tanítása szerint Jézus született. A keresztény világ a szentestén, december 24-én, Betlehemre gondol. De csak kevesek tehetik, hogy ezen a napon felkeressék a mészkőbarlangot, ahol 1990 évvel ezelőtt egyszerű, fából ácsolt kis jászol állt, amelynek szalmá­jába fektette Mária megszületett fiát. Az izraeli televízió helyszíni közvetítése azonban - a műholdak segítségével - ezen az estén százmilliók otthonába juttatja el Betlehemet. Láthajtuk a tizenkétszer háromméteres alapterületű barlan­got, az' egykori fajászol helyén ma üveg mögött őrzött ezüstjászol képét... A Szent Katalin templomból közvetített éjféli mise végeztével a jeruzsálemi pátriárka ide vonul híveivel, miután megáldotta a kis Jézus szobrát... De Betlehem egész évben az Izraelbe látogató kereszté­nyek és más vallásúak zarándokhelye, úticélja... lehembe, Jézus születésének he­lyét látni. A Születés temploma innen már csak néhány lépés- gyerekek és rendőrök között. A sok-sok arab fiú idegenveze­tőnek ajánlkozik: angolul és né­metül mondják a betanult szöve­get, s a „bibliai pletykákat“, per­sze baksisért, kinek-kinek a szá­ja íze szerint. Az izraeli rendő­rök féltve őrzik Betlehem rend­jét, de különösen a Születés templomát. A Jászol tér egyik kőépületében tanyázik a rendőr- kapitányság, előtte rádió-adóve- vős járőrkocsik és katonák. A Születés temploma Kordonjuk mellett áradnak a külföldiek a Születés templo­ma felé. Ha nem lenne a tetején a kis harangtorony, akkor egy erődítményt sejthetnénk az év­századok során mind terebélye­sebbé vált templom helyén. Ez Betlehem fő látnivalója, ame­lyért békésebb időkben évente egymilliónál többen jönnek ide. A templomot északon egy ka­tolikus,. — a ferencesek Szent Katalin temploma és zárdája-, délkeleten egy görög-ortodox, délen pedig egy örmény kolostor öleli körül. A Születés templo­mát még Konstantin császár építtette, 325 körül egy barlang felett — amelyet már a korai keresztény időkben Jézus szüle­tése helyének tekintettek. Pon­tosabban: ő építtetett először templomot Jézus születése he­lyén, amelyet többször feldúl­tak, leromboltak, de mindig új­jáépítették, s bővítették. Krisz­tus után száz évvel először Szent Jusztin említette ezt a barlangot, de Jézus születésének helyét- részben a templom többszöri átépítése miatt — pontosan nem tudták megállapítani. Ez azon­ban mitsem változtat azon, hogy a világ — és nemcsak a kereszté­nyek — ezt tartják Jézus születé­se helyének. Egy szűk bejáraton, csaknem derékig hajolva lépünk be a Szü­letés templomába. A kaput a ke­reszteslovagok szűkítették ilyen kicsinyre, védelmi célból: ne­hogy a hitetlenek belovagolja­nak ebbe a páratlan keresztény szentélybe... A bejárat a későb­bi századokban még kisebb lett, így ember most csak lehajtott fővel léphet Jézus születésének szentélyébe. Néhány lépést kell tennünk, és elénk tárul a Születés templo­mának belső tere, Nagy Kons­tantin négy oszlopsoros, öthajós, fával fedett bazilikája, az évszá­zadok során többször átalakított formájában. Az oszlopokat vö­rös márványból formálták, fehér korinthoszi oszlopfőkkel. A felnyitott padló alatt jól lát­ható az egykori konstantinusi bazilika mozaikpadlója. Csodá­latos a gazdagon aranyozott iko- nosztáz! A főhajóból átmehetünk a Születés templomához épült Szent Katalin templomba, de a látogatók többsége az oltár két oldalától lefelé vezető lépcsőkön a születés barlangjába indul. Ezüst csillag A szűk, kanyargós lépcsőkön csak lassan haladhatunk a nagy tömeg miatt. Mindenki látni, érinteni, csókolni akarja a he­lyet, ahol 1990 évvel ezelőtt megszületett Jézus. Azon a he­lyen látható a márvány padozat­ba vésve egy ezüst csillag, körü­lötte a latin felirat: Hic de virgi- ne Maria Jesus Christus natus est = Itt szülte Mária Jézus Krisz­tust. A zarándokok csókolgatják a görög ortodox pappal őrizte­tett, vörös bársonnyal borított oltárt - fényképezik és fényké- peztetik magukat előtte. Közben az oltáron gyűlik a pénz: min­denféle bankjegy a templom fenntartására. Felkapaszkodunk a szűk lép­csősoron és a 'templomból kilép­ve ismét körülvesznek bennün­ket a világ talán legfiatalabb ci- cerónéjai, felajánlva idegenve­zetői szolgálataikat. S persze sokféle csecsebecsét, emléktár­gyat: kerámiából, olajfából, je­ruzsálemi kőből készült jászolt a kis Jézussal. És kis fehér „tej­köveket“. De ennek külön törté­nete van. Csak néhány perces sétát kell tenni érte a Tej Grotto utcán - a Tej Grotto templom­hoz. A legenda szerint ennek tejszínű fehérsége - amelytől a nevét kapta — Máriától ered. Mialatt Mária az újszülött Jézust táplálta, tejének néhány cseppje a kőpadlóra hullott, és ennek nyoma örökre ott maradt: a kő tejfehér lett. Azóta is árusítják ezeket az apró kövecskéket, amelyektől a legenda szerint bővebb anya­tejet remélhet a fiatal anya... Sokan ezért keresik a tejfehér kövecskéket Betlehemben. A SZENT KATALIN TEMPLOM BEJÁRATA, ELŐTTE SZENT JEROMOS SZOBRA. 1882-BEN A FERENCESEK ÉPÍTETTÉK. INNEN KÖZVETÍTIK A VILÁG TELEVÍZIÓI AZ ÉJFÉLI MISÉT A SZÜLETÉS TEMPLOMA - ERŐDRE EMLÉKEZTETŐ FALAI­VAL ÉS A KIS HARANGTORONNYAL ^4 szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents