Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-12-06 / 49. szám
ÚBUJBSBP s Az elkövetkező hét nevezetes napja december 13-a, Luca. Ehhez a naphoz a Luca-székek készítésén kívül idöjóslási szokások, hiedelmek is fűződnek. Régente ugyanis azt tartották, hogy december 13. és a karácsony napja közti időjárásból megjósolható az elkövetkezendő tizenkét hónap időjárása. Luca-napi szokás volt a búzahaj- tatás is. A zsenge búzaszálakkal teli cseréppel az újévi asztalt díszítették. December közepe táján már jelentős hőmérséklet-csökkenés várható. A Kárpát-medencében a sokéves megfigyelések szerint az átlagos napi hőmérséklet 2,0 C-fok, a legmelegebb 10,3, a leghidegebb -9,8 Celsius-fok. Az öntözésre néhány hónapig aligha kell gondolnunk, ezért a fagykárokat megelőzendő víztelenítsük, s ha lehet, szereljük le a vízvezető csöveket, ürítsük ki, fordítsuk oldalára a hordókat, más kisebb víztárolókat. Arra is ügyeljünk, hogy a tél folyamán ne kerüljön csapadék a betonmedencékbe. A pumpakutakat, szivattyúkat szintén szereljük le, s karbantartás után fagymentes helyen tároljuk. Már csak ezért is vigyük ezeket biztos helyre, mert az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szabadban hagyott (ott konzervált és letakart) szivattyúkat, pumpakutakat ellopják. Ha nem esett nagyobb hó, még mindig nem késő, hogy gyümölcsfáinkat, főleg a csemetéket a vadkár ellen megvédjük. Különösen az édes héjú almafák törzsének védelmére ügyeljünk, mert azt a nyulak gyakran megrágják. A törzset legjobb műanyag hálóval körbefogni. Igaz, hogy drága, de jövőre is használható. Hatékony védelmet nyújt, s alatta a kéreg elegendő levegőt kap. Semmi esetre se használjunk fóliát, mert alatta a fa kérge kipállik. A szalma-, kukoricaszár-, nádborítás alatt pedig megtelepszenek a mezei pockok. Ha a műanyag hálót költségesnek találjuk, akkor használjunk hullám- vagy több rétegű csomagolópapírt. Az erdők közelében az idősebb gyümölcsfák is vadkárt szenvedhetnek. Ez ellen különféle törzsre kenhető vadriasztókkal (ilyenek pl. a Magyarországon árusított Buvad-H, a Cervacol, a Cervidon, a Fegestop-Avenarius stb.) védekezhetünk. Ha az időjárás megengedi, foglalkozzunk a szólótámok javításával, a domboldalakon hozzuk rendbe a támfalakat, tisztogassuk ki a vízlevezetőket, tegyük rendbe az iszapfogókat. A pincében végzett borászati munkáknál ügyeljünk a tisztaságra. Ne feledkezzünk meg az apadó hordók feltöltéséröl. A hajtatással foglalkozó zöldségtermelők figyelmét felhívjuk arra, hogy a talajfertőtlenítés legjobb módja a gőzölés. A gőzölendő talajt előzőleg kb 40 cm mélyen forgassuk meg. Az ágyást takarjuk le fóliával, széleit - pl. homokzsákokkal - rögzítsük; vezessünk alá 120 fokos túlhevített gőzt, amely 6-10 óra alatt 90-95 C-fokra melegíti fel a talajt. Ezen a hőmérsékleten 20-30 cm mélységig minden kártevő elpusztul. A gőzölés, Illetve a lehűlés után a talaj azonnal használható. Apró hátránya ennek a módszernek, hogy a gőzölt talajréteg nitrogéntartalma feldúsul. Első veteményként ezért nitrogénra érzékeny (nitráttartalom!) zöldséget (pl. salátát) ne termeljünk benne. -rHogyan palackozzunk 1991. XII. 6. A palackozásnál a legnagyobb ellenfél a borélesztő. Végletesen szólva egyetlen élesztősejt Is elszaporodhat és nemkívánatos erjedést, zavarosodást idéz elő. Szerencsénkre az élesztősejt viszonylag nagy méretű és hőre érzékeny. Ezért a palackozás során az élesztőt megfelelő szűrővel a borból eltávolíthatjuk vagy hőkezeléssel elpusztíthatjuk. Két megoldás közül választhatunk: a hideg - 12-20 C-fokos - és a meleg - 45-65 C-fokos - steril palackozás között. A kistermelők számára legegyszerűbb a hidegsteril technika. A hidegsteril palackozás során a csírátlanító szűrőn borsterillé vált bort a higiéniai körülményekre ügyelve sterilizált palackba öntjük és steril dugóval lezárjuk. A hidegsteril palackozásra szánt bornak gyertyafényben vizsgálva kifogástalanul tisztának kell lennie. A csírátlanító szűrőlap (Magyarországon használatos jelzései: EK, EKS, Steril W stb.) megbízható minőségű legyen. A lapszűrőt sterilizálni kell. A szűrés sebessége 30x30 cm-es lapot használva legfeljebb 35, 40x40 cm- es esetében pedig - laponként - 50 liter óránként. Közvetlenül a szűrőről töltsük a palackot. Ha közbevetett átmeneti bortartályt, töltőgépet használunk, azokat is sterilizálni kell. A palackokat, dugókat kénessavas vízzel sterilizáljuk. Tiszta ruhában (fehér köpeny, fedett haj, gumikesztyű), fokozottan tisztán tartott környezetben dolgozzunk. A munkát az üres palackok tisztításával kezdjük, hogy az üveg belső fala is steril legyen. Az átvizsgált palackokat fekvő helyzetben az áztatókádba tesszük és 1-2 százaiéSzoptatási időszak a húsevő prémeseknél Az első helyen a takarmányozási gondok állnak. Tenyésztői gyakorlatban a legcélszerűbb az állat által is elfogadott takarmány etetése. Nagy bajokat Idézhet elő, ha a változtatás következtében a könnyebben emészthető fehérje 100 gramm produktív energiában 9 g alá esik, vagy 14 g fölé emelkedik. Ez mag- zatzabálást, pusztulást vált ki. Ismeretes, hogy a húsevő prémesek boncolásakor gyakori diagnózis a zsíros máj. Ezt sok minden előidézheti, most azonban egy eddig kevésbé ismert tényezőre utalunk, ez pedig a napokkal előre megkevert takarmány etetése. A skandináviai vizsgálatok ui. dokumentálták, hogy a naponta kevert friss takarmánynak köszönhetően a máj zsí- rosodása kevésbé fordul elő. Ez arra inti a tenyésztőt, hogy kétnaposnál öregebb keverést ne etessen. A tartástechnika köréből rontó tényezők lehetnek a higiéniai problémák, a kellő tisztaság hiánya. Ez megmutatkozik az elalgásodott, piszkos itatóban, a taposórácson felakadt ürülékben, takarmánymaradványokban, piszkos búvóládák- ban és az ott heverésző etetólapok létében. A ketreqpiszkok egyben a bunda-, illetve a prémtisztaságot is rontják. A felsoroltak a különböző kórokozók szaporodásának is kedveznek. A ketrecben lévő állatsűrűség is befolyásolja a tisztaságot és a nyugalmat. Ez utóbbi határozza meg az állomány stressz-szintjét (cortizon- szint) és fontos tényezői az anyák jó szociális pozíciójának. Ez utóbbit ma már a szó szoros értelmében vett tenyésztőüzemek sajátos teszteléssel mérik és objektív mérték- egységben fejezik ki. A dajkásítás a nevelési időszakban sok esetben elkerülhetetlen, ezt azonban nagyon körültekintően kell megoldani. Akkor válhat szükségessé, ha az anya elhullik, vagy ha szemmel láthatóan nem fejlődnek a kölykei. Ilyenkor az almot megosztva áthelyezik más anyához. Rendszerint olyanokhoz, amelyeknek kevés kölykük van, esetleg elhullás miatt kevés kölykük maradt. A választás fontos szabályának kell tekinteni, hogy olyan anyához dajká- sítsunk, amely szemmel láthatóan jól tejel. Tehát nem az anya alatti azonos állat-létszám a döntő, hanem a jó anyaság, a tejelékenység, legújabb megfogalmazásban a szociális pozíció. Ennek folytán a jó szociális pozícióban lévő anya alá lehet még egy vagy két kölyköt adni. Semmiképpen sem szabad a rossz szociális pozícióban lévő anyához dajkásítani. Az olyan anya, amelynek kölykei lemaradnak a fejlődésben és apránként elhullanak, nem lesz képes a hozzá dajkásított kicsinyeket felnevelni. A dajkásítás nagyon könnyen kivitelezhető. A húsevők általában szívesen elfogadják a kicsinyeket. A fészekbe helyezés akkor lehetséges, amikor nyugalom van. Ilyenkor a búvóláda bejárati nyílása mellé tesszük a kölyköt. Amikor az anya észreveszi, hogy a kölyök a fészken kívül van, kimegy érte és beviszi a többi közé. De lehet úgy is dajkásítani, hogy mikor az anya a kifutóban van, hátul felnyitjuk a fialóládát és a dajkásítandó állatot A tél szobanövényeink többsége számára nyugalmi időszak. A fagymentes helyiségben teleltetett növényeket ezért ritkán, de akkor nagyobb vízadaggal kell öntöznünk. Ilyenkor ügyeljünk rá, hogy a cserépben lévő földlabda teljesen átnedvesedjen. A tél folyamán a szobanövények többségét elegendő 8-10 naponta öntözni. Ügyeljünk azonban a fűtőtestek közelében levő növények talajára, mert ezek a magasabb hőmérsékletnek köszönhetően gyorsabban párologtatnak. Amennyiben a közönséges virágcserepet egy másik, díszcserépben tartjuk vagy falát párolgást gátló burkolattal vesszük körül, akkor a földlabda tovább megőrzi a nedvességet. Ezt a téli időszakban szintén vegyük figyelembe. Gyakrabban kell viszont ilyentájt öntöznünk a karácsonyi kaktuszt, az amarilliszt, ugyanis ezeknek a növényeknek a nyugalmi időszaka már a végéhez közeledik. Ugyancsak legalább hetente egyszer öntözzük meg a hajtatásra fogott más hagymás, gumós növényeket. I. d. Télen is friss pórét Fogaskerék hajtóműves, kefés palackmosó kos töménységű mosószeres, langyos vízzel feltöltjük. Minél melegebb vízben minél hosszabb ideig áztatunk, annál könnyebb és hatékonyabb lesz a mosás. Utána a palackokat mosókefével kívül-belül alaposan mossuk meg, ügyeljünk a fenékrész és a palacknyak tisztítására is. A palackokat ivóvíz-minőségű öblítővízzel alaposan mossuk ki. Az üvegeket negyed liternyi 2 százalékos töménységű kénessavas vízzel öblítsük ki, majd a palacksa- roglyában, buktatott helyzetben kicsepegtetjük. A sterilizálást föld feletti, jól szellőző, elkülönített helyiségben végezzük. Ha a lecsöpögte- tést elmulasztjuk, a palackozott bor kénessavtartalma nemkívánatos mértékben megnő! (A 2 százalékos kénessavoldat csíraölő hatását 3 másodperc alatt fejti ki, az 1,5 százalékos 20, az 1 százalékos 30, a 0,5 %-os pedig 60 másodperc alatt.) A használt kénessavoldatot újbóli hasznosítása előli szűrjük át és határozzuk meg a koncentrációját. Szükség esetén pótoljuk a hiányzó mennyiséget borkénnel. Kertészet és Szőlészet A póréhagyma késő őszig, az erős fagyok beálltáig a szabadban is növekszik és szedhető. Amikor már erősebb fagyok várhatók, érdemes gyökerestől kiásni néhányat, s amúgy földesen műanyag tasak- ba tenni. A megtöltött tasakot a gyö- kérnyaki rész felett kössük össze, s helyezzük el hűvös pincében. így a tél nagy részében is friss pórét fogyaszthatunk Ezermester A póréhagymát magasabb, széles szájú befőttes üvegben - többé- kevésbé lazán - egymás mellé állítva is frissen tarthatjuk. Csupán arra ügyeljünk, hogy az üvegben annyi víz legyen, amennyi gyökereit ellepi. (Több azonban ne, mert a hagyma megposvad!) Az üveget hűvös helyen tartsuk. (A szerk.) így főzzük a krampampulit Régente a hosszú téli esték kedvelt, „ártatlan“ itala volt a kram- pampuli. Napjainkra azonban, úgy látszik, már kiment a divatból, pedig érdemes megkóstolni. Egy fazékban tegyünk fel a tűzhelyre fél liter rumot s melegítsük fel. Mielőtt azonban forrni kezdene, vegyük le, öntsük szét a poharakba és gyújtsuk meg. Az égő rum lángjában villára téve olvasz- szunk meg 2-3 szem kockacukrot, úgy, hogy az a pohárba csepegjen. Mikor a karamellizált cukor már a pohárba került, fújjuk el a lángot. Ezután a forró italt óvatosan fogyaszthatjuk. Kellemes hangulatot teremthetünk, ha a krampampulifőzést sötétben, a kandalló lángja vagy az égő rum fénye mellett végezzük. -ra fészekbe tesszük. A lényeg a nyugodt állapot, mert ha a felzaklatott állományt még a dajkásítással is zavarjuk, az anya beleharap a jövevénybe. A dajkásítás szükségének megelőzése végett sokszor beválik az anyák tejjel való itatása. Ennek a jobb tejelékenység előmozdítása a célja. A tenyészetek egy részében nagyon sikeresen tudják a tejet itatni, sokuknál azonban ez nem megy és még több bajt okoznak. A siker azt igényli, hogy ne üres gyomorra itassunk, a higiénia kifogástalan legyen, a tej minősége az egyik itatástól a másikra ne változzék, azaz savfoka állandó legyen. Kisállataink Mézelő Üres lépek tárolása fiókok Iépekkel Szabadban a kihúzott, üres lépekkel teli fészek- vagy méz- kamrafiókokból - rövidebb végükre állítva - hatos rakatokat képezhetünk. A hat, egymásra tornyozott fiókra elöl és hátul pontosan illő, rostaszövetes rámát szegezzünk. Természetesen minden - a fiókokon levő - esetleges rést be kell tömni. Az üres fiókos rakatokat lakóvagy gazdasági épületek északi oldala mentén, de lehetőleg a kinyúló tető alatt helyezzük el. Az eső kártétele miatt mégis fontos, hogy az így kialakított fiókoszlopok ne nézzenek az uralkodó szél irányába (nálunk ez észak- nyugati - a szerk.). Érdemes a rakatokat eldőlés ellen rögzíteni. Mivel a légmozgás a fiókokban állandó, a viaszmoly nem tudja károsítani a lépeket. A rostaszövetes ráma pedig az egerek és más rágcsálók behatolását gátolja. A lépekben lévő viaszmolyokat, azok petéit és álcáit, ha erre módunk van, egy hétre hűtőbe, hűtőládába téve pusztíthatjuk el. Utána azokat műanyag hulladéktartó zsákokba rakva, a nyílást szigetelőszalaggal lezárva tárolhatjuk. Egyes tapasztalatok szerint az üres mézeslépekben a tárolás során ritkán tesz kárt a viaszmoly. Más a helyzet a fészekfiókok lépjeivel, amelyekben hasítás nevelődött, s virágpor található bennük. Az ilyen lépeket, ha egyszer megtámadják a viaszmolyok, tökéletesen tönkre is teszik, ha csak nem védekezünk speciális vegyszerekkel, például „Certan“-os permetezéssel vagy rendszeres kénlapos füstöléssel. A Méhészújság nyomán
