Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-22 / 47. szám

Ik. Jártuk autóbusszal és idegen- vezetővel, gyalog és egyedül Bar­celonát, az 1992-es, XXV. nyári olimpia színhelyeit. Barcelona ál­lítólag Spanyolország legmoder­nebb városa; amerikai arányok­ban és ízlésben épült szállodák­kal, szórakozóhelyekkel, fantasz­tikus utcai forgalommal, melynek könnyítésére a sarokházak leke­rekítettek vagy levágott sarkúak. Ez a spanyol „Európa“- mondta nem kis büszkeséggel kalauzunk. Már hogyne mondta volna, hisz minden katalán büszke a főváro­sára és főleg gyorsan prosperáló nemzetére. Hát még most! Barce­lonában lesz az olimpia! Majd megmutatják a rivális „spanyol“ Madridnak és az egész világnak! CSAKUGYAN SZÉP ez a síksá­gon elterülő, a világ egyik legsűrűb­ben lakott (120 km2 - 3,2 millió lakos) nagyvárosa. Legmagasabb pontja, a Montjuich (213 m) a kikötő­től nyugatra, meredeken emelkedik a tenger fölé. Lábunk alatt ugyanúgy terül el a város, mint mondjuk a Gel­lérthegyről letekintő sétáló lába alatt Pest és Buda. A Montjuich legtete­jén van a kráterszerű, földbe épített stadion. 1929-ben készült, amikor Barcelona bízott benne, hogy hét esztendő múlva vendégül láthatja a világ sportolóit; az olimpiai mozga­lom örök szégyene marad, hogy Berlin és tulajdonképpen Hitler kap­ta a 36-os játékok rendezési jogát. Most modernizálták a stadiont, 58 ezerről, 78 ezerre bővítették az ülő­helyeket, itt kerül sor a nyitó- és záróünnepélyre, itt zajlanak majd az atlétikai versenyek. Talán nem ér­dektelen, a 20 ezer szereplőt felvo­nultató ceremónia „szaktanácsadó­ja“ Dávid Wolper, az 1984-es Los Angeles-i olimpia mesés záróün­nepségének szülőatyja. Nem, nem mehettünk be sehová, mindenütt munkálkodtak. Csak szemlélődtünk a dombon. Kívülről is szépnek tűnt a úszóstadion és a tor­nacsarnok, megcsodáltuk a gondo­zott parkot, a virágokat, a dísznövé­nyeket, elismerően néztünk össze a sűrűn fel-feltűnő fiatal és öreg kocogok láttán. Van a dombon füg­gővasút, sikló, épül a mozgólépcső. Ezek szállítják majd a hegytetőre a nézőket. Vagy gyalog mennek fel. A metróvonalat nem hosszabbítják meg, nincs rá pénz. A költségvetés már így is a 900 milliárd peseta felé tendál (100 peseta = 1 dollár). Hat esztendővel ezelőtt 240 milliárdra esküdtek a rendezők... Kísérőnk még gyorsan elmondja, a ceremóniamester 2,7 milliárdért vállalta a nyitó- és záróünnepséget, 8,8 millió jegyet bocsátottak ki, a versenyekre naponta 300 000 né­zőt várnak, a belépők ára 850-8000 peseta (a spanyolok átlagkeresete 150 000 peseta). Néhányunknak bulletint ad, abban sok érdekesség található. Aztán mennünk kell. A tá­volban egy majdnem „fehér vitorla“. A Santa Maria ... A KIKÖTŐBEN RING. De csak rekonstruált mása Kolumbusz Kristóf zászlós hajójának. (Hajó? A ma emberének szemével nézve ez egy kis túlzás.) Tudvalevőleg az Újvilágot megjárt elpusztult, ezért felépítették másolatát, azzal a szándékkal, hogy nagyság és elrendezés szempontjából bemu­tassák azt a „lélekvesztőt“, ame­lyen a bátor tengerész 1492-ben a távoli ismeretlenbe merészke­dett. Hát mit mondjak? Vakmerő volt ez a Kolumbusz. Ilyen „tákol­mánnyal“ nekivágni a tenger­nek.. . Méltányolta is tettét az utó­kor, már a múlt század 80-as évei­ben egy 59 méter magas emlék­művet' emelt neki. Közel a Santa Mariához. A Monumento a Colón (a spanyolok csak Colónnak hív­ják Kolumbuszt) egy vasoszlop, alul a köalapon nyolc oroszlán veszi körül, a talapzatot díszítő bronz domborművek Kolumbusz életének egyes jeleneteit ábrázol­ják. Fent az oszlop tetején az ara­nyozott glóbuszon áll Colón 7,6 méter magas szobra, tekintetével a tengert kémleli... Ml PEDIG AZ OLIMPIAI FALUT. Az is a tengerparton épül - a játékok történetében először. Barcelona roskadozó, elavult és elhanyagolt iparnegyedét rombolták le az óváros tengerparti részén, hogy a jövő év júliusának második felében 15 000 sportoló, edző és vezető modern városrészben, a tiszta levegőjű ten­gerparton pihenhessen, készülhes­sen a versenyekre. A két 40 emele­tes impozáns toronyház (Spanyolor­szág legmagasabb épületei) körül húzódik meg a mintegy másfél tucat, változatos architektonikusi megol­dással épülő ház. Szinte minden lesz a 65 hektárnyi olimpiai faluban: atlétikai pálya, sportcsarnok, bank, üzlet, posta, kórház, templom, mozi, diszkó, strand, egy 9000 és egy 4000 férőhelyes étterem... Most még óriási a rendetlenség. Olyan a káosz, amilyent a mi építő­ink se lennének képesek produkálni. Pedig hát ők se akárkik! De nem csak az olimpiai falu környékén nagy az összevisszaság. Nincs talán utca a városban, ahol ne „díszelegné­nek“ szárnyas daruk, gépek, szer­számok. Szépítik Barcelonát. Ám ál­talános vélemény, képtelenek lesz­nek mindent a „helyére“ rakni. Sok befejezetlen objektumot kell majd „eldugni“ az olimpiára látogatók elől. A barcelonai sajtó és a szerve­zők azonban derűlátóak. Manuel Olomia, a 620 tagú szervező bizott­ság, a COOB '92 (Comité Organiza­dor Olímpico de Barcelona ’92) egyik vezetője imigyen kommentálta a dolgokat: ,,A spanyolok, a katalá­nok rossz szokása, mindent az utol­só pillanatra hagyni, de nem kell félni. Nézzenek csak körül, milyen nyugodt és mosolygós a Cobi. Igen, Cobi, az olimpia kabalafigu­rája (kutyus, amely hűségesen kíséri gazdáját) csakugyan nyugodtságot sugároz. És mindenütt ott van. Kira­katokban, buszon (villamosok nin­csenek Barcelonában), falakon, oszlopokon. Hasznos kutya, nagy az értéke: 1,5 milliárd pesetát „mosoly­gott össze“ a rendezőknek, akik kölcsön adták öt a cégeknek. Hadd díszítsék vele termékeiket. HÁT ÍGY ÁLLUNK a Cobival. De mi lesz az újságírókkal, akik nél­kül nem lenne értelme a játékok­nak? Nélkülözhetetlenségük még nem jelenti azt, hogy a rendezők kedvencei. Száműzték őket a saj­tóvárosba, lakótömbökbe, ahol klimatizáció nélküliek a szobák, így majd a 30-40 fokos hőségben nehéz és nyugtalan alvás vár rá­juk. Ráadásul a szállás csaknem egy órányira van autóval a sajtó- központtól, amely a COOB-tag szerint „kétszer akkora, mint a szöuli volt.“ Ez rendben. De Szöulban politikai okoknál fogva a rendezők elfogadható árakat szabtak. Míg Barcelonában „ame- rikaiaul“ gondolkodnak, dühöng a piacgazdaság, felül akarják múl­ni a Los Angeles-i olimpia drága­ságát, bevételét. Fizessen az új­ságíró (is), ha lakni és tudósítani akar. Ha a tömegtájékoztatási eszkö­zök képviselőivel így, kenceficéz- nek“ a rendezők, képzeljék el a szállodatulajdonosokat! Mit mű­velnek majd a szegény turisták­kal?! Már az idén 30 százalékkal emelték a szobák árát, és nem titkolják: az olimpia előtt még sró­folnak rajta. Ez már nem lenne emberi, hisz a „normális“ Barce­lona se „olcsójánoskodik“, Oslo után a legdrágább európai város. Juan Antonio Samaranchnak se tetszik a dolgok menete, ezért kérte az árak befagyasztását. Nem csak a szállodákat Illetően. A hí­res Ramblán egy aprócska szend­vics és három deci sör 600 pese­tába kerül... APROPÓ, RAMBLA. Azt mond­ják, aki nem egy végig rajta, nem is járt Barcelonában. A Kolumbusz -szobornál kezdődik és a híres, de nem szép Palaza de Catalunába, Európa egyik legnagyobb terébe tor­kollik. Az 1200 méter hosszú utat platánok szegélyezik, közepe sé­tány, ettől jobbra-balra futnák az autók, autóbuszok. Hírét- nevét nem a nagyvonalúságának, különleges építészeti szépségeinek köszönheti, amely ilyen szempontból hasonló nagyvárosok bulváraival összeha­sonlítva messze alulmarad. Hangu­latát, egyedi jellegét tekintve már más a helyzet; a barcelonai ramb- láknak (arabul kiszáradt folyammed­ret jelent) elsősorban az emberek adják meg a savát-borsát. Amolyan szabad ég alatti gyűléstér, pletyka­sarok, sétatér, piac és szalon e te­rület. A ramblas (a barcelonaiak többes számban használják) két oldalán mozik, opera, luxusszállók, temp­lom, kávéházak, bankok, cukrász­dák és üzletek, amelyekben a szín­házi és bikaviadali belépőktől a táv­csőig és a divatcikkekig minden kap­ható. Nem ezek a város legjobb üzletei, de azért drágák. A kíváncsi turisták sokasága mit tudja, hogy itt kétszer olyan árak vannak, mint Bar­celona külkerületeiben. És ahol sok a turista, nem kevés a tolvaj. Jön a cigánylány és kedve­sen behizelgő hangon valami olyas­mit mond, hogy szimpatikus vagy neki, ad egy szál szegfűt egy pese­táért; és egyik kezével máris tűzi inged gomblyukába a virágot, a má­sikkal pedig finoman a zsebedben kotorászik; az egyik prágai kollégá­nak 50 márkája plusz egy pesetája bánta a „szimpátiát“. Én megúsz­tam. Az egy pesetára rögtön rávág- : tam: csak rubelom van! Látni kellett, j ahogyan a szép cigánylány elhúzta a csíkot... Nehéz leírni, mi minden van Ramblason, amely mondjuk nem a pesti Váci utca. Nem a két járda- szegély fontos itt, hanem az út köze­pe: a platánsor, meg a nép, amely ott hömpölyög fel és alá az „odate­lepedett“ árusbódék között. A Ramblas két oldaláról keskeny utcák nyílnak, kevés látnivalóval, de sajátos élettel. Még ma is csempé­szek, szabadnapos matrózok, utca­nők, gyanús kocsmák, nem sok jót ígérő mulatók központja e kerület. Kontrasztokkal teli világ - egy utcá­ban. Végigmegy rajta az ember, de nem szeretne ott élni... A RAMBLAS VÉGÉN, a Plaza de Cataluna szomszédságában cipö- pucolók tanyáznak. Jól élnek. Ugyanis a Ramblasra belépő ca- ballero (lovag, úr) cipőjének min­dig ragyogni illik. A spanyolok, a katalánok adnak külsejükre. Én nem álltam a sorba. Postaládát kerestem. Kérdem a rendőrt, hol találok ilyesmit. Azt mondja, men­jek vele. Mert az ibériaiak nem mutatják az irányt, hanem egysze­rűen elkísérnek a keresett helyre. Túl hosszúnak tűnt az út és kéz- zel-lábbal magyarázom a rend őrének, már indul a buszom, nem dobná-e be a postaládába a né­hány képeslapot. A zsebébe tette. A címzettek megkapták... TOMI VINCE SKY COMPUTER 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 kj A ADÁSVÉTEL ■ Eladó FORD TAURUSból 6 hengeres motor, négy abroncs, három ajtó és sok alkatrész, mind jó állapotban. Cím: Eugen Deák, JAS 935, Galanta, tel.: 37 79, hív­ható: hétköznapokon déltájt, esténként, hétvégeken bármikor. Ú-3341 ■ Eladó 3 szobás szövetkezeti lakás Du- naszerdahelyen. Cím: Biró György, Oh- rády.281. tel.: 955 25, érdeklődni hétköz­napokon 8-16 óráig lehet. Ú-3337 ■ Eladó eszterga fém megmunkálására, ár megegyezés szerint. Cím: Lenartovce 61,62, okr Rimavská Sobota Ú-3357 ■ Eladó MIAKO gerenda: 1 db 330 cm, 12 db 360 cm, 6 db 420 cm, 1 db 540 cm. 600 db MIAKO betét. Cim: Muzsali Jó­zsef, 935 63 Óata 310 , Ü-3358 ■ Menyasszonyi csokrok készítését vál­lalom rózsából. Dolny Stál 618, tel : 902 18,17 óra után Ú-3289 ■ Keresek valakit, aki segítségemre len­ne szervezési munkákban és anyagbe­szerzésben. Tel.: Vel'ky Meder 32 95. Ú-3326 ■ Elcserélném Stúrovói kétszobás szö­vetkezeti lakásomat egyszobásra vagy garzonra Jelige: Helyben. Ú-3334 ■ Bérbe adok 30 ár jó termőföldet Diós- patonyban. Cím a hirdetöirodában. Ú-3355 KÖSZÖNTŐ ■ Sok szeretettel köszöntjük Müller Klárát Füleken, aki november 23-án ünnepli 60. születés­napját. Ez alkalom­ból jó erőt, egészsé­get és boldogságban gazdag békés öregkort kívánunk neki. Szerető családja Ú-2787 ■ November 25-én ünnepli 50. születés­napját a szeretett férj, gondos édes­apa és papa, Gyetven Gellért Kiskeszin. E szép ünnep alkal­mából szívből gratu­lálnak és még hosszú, örömteli éveket kívánnak: felesége: Joli. lányai: Szilvia, Bea, fia: Gelli, veje: Béla és unokái: Alexand­ra, Denisza, Erik, akik külön köszönik a papa szerető gondoskodását. Ú-3260 ■ November 27-én ünnepli 60. születés­napját Tatár János Felsöszemeréden. E kedves ünnep al­kalmából szeretettel köszöntjük. Kíván­juk, hogy az elkövet­kező évek egészségben, békességben és szeretetben teljenek el. Felesége és fiai családjukkal Ú-3274 ■ November 19-én ünnepelték házas­ságkötésük hatvanadik évfordulóját Gasparik Mihály és felesége, Gasparik Mihályné Ipolyszakállason. E szép ünnep alkalmából sok boldogsá­got és jó egészséget kívánunk. Ezúton szeretnénk megköszönni nekik a gyerme­keiknek. unokáiknak, dédunokáiknak ta­núsított sok szeretetet. fáradozást Leányuk: Irénke, vejúk: Józsi, unoká­juk: Irénke férjével: Tamással, dédu­nokáik: Kinga és Marcell. Ú-3343 ■ November 14-én ünnepelte 50. szüle­tésnapját Dóczé János Bátorkeszin. E szép ünnep alkal­mából sok boldogsá­got. erőt és egész­séget kívánunk. Felesége: Erzsébet, lányai: Erika, Mónika, Erzsébet, vejei: István, Ró­bert és unokái: István, Dávid. A kö­szöntőhöz csatlakozik a 82 éves nagymama is Ú-3363 ■ 1991 november 2-án ünnepelte 58. születésnapját és egyben nyugdíjba vonulását a drága jó férj, apa, após és leg­drágább nagyapa, Babindi András Ebeden. E szép ünnep alkalmából szívből gratulál­nak, jó egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak: szerető felesége: Margit, fiai: Tibor, András, lányai: Gabriella, Éva, Györ­gyi, Ágnes, vejei: Rudolf, Attila, Béla, József, menyei: Éva, Ildikó, valamint szerető unokái: Roland, Zsuzsika, Szabolcs, Enikő, Rudíka, Erika, Ildi­kó, Henike, Anikó, Gergely és a kis Ákos, akik sok puszit küldenek a drá­ga nagypapának Ú-3336 Vá KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, szomszéd­nak, ismerősnek, jó­barátnak, volt mun­katársnak és minda­zoknak, akik 1991. október 23-án elkí­sérték utolsó útjára a deregnyői temetőbe a felejthetetlen drága jó férjet, apát. apóst, nagyapát, Mudi Sándort, akit a halál 64. életévében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok virá­got, koszorút és őszinte részvétnyilvání­tást, melyekkel enyhíteni igyekeztek ki­mondhatatlan mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ú-3360 ■ Mélységes fájda­lommal emlékezünk életünk legszomo­rúbb napjára, 1990. november 17-ére, amikor a könyörtelen haláT 52 éves korá­ban kiragadta közü­lünk a szerető férjet, édesapát és nagyapát, Zsákovics Andrást (Garamkövesd). Akik ismerték és tisztelték, emlékezzenek rá kegyelettel ezen a számunkra oly szo­morú, első évfordulón. Soha el nem múló szeretettel őrizzük szívünkben emlékét és jóságát. A gyászoló család. Ú-3332 ■ Megtört szívvel, de végtelen nagy szeretettel emléke­zünk drága gyerme­künkre, a szerető szivü hugicára, jósá­gos keresztanyura, sógornőre, kereszt­gyermekre. kedves rokonra, Blaskovics Piroska óvónőre (Apácaszakállas), akinek nemes szíve szerető szülei karja közt, búcsúzás közben, 1990. november 24-én dobbant hosszú, súlyos betegség után utolsót. Akik ismerték jóságát, gaz­dag lelkét, gondoljanak rá velünk együtt szeretettel ezen a szomorú, első évfordu­lón. Hálásan köszönjük mindazoknak, akik az. elmúlt év folyamán virágot helyez­tek sírjára, ellátogattak kedves halot­tunkhoz Örökké szeretettel emlékező szülei és nővére családjával. Ú-3101 * • % ¥ * ifesőmap •ÉGI MAGAZIN •■8097 Kiadja a Slovakopress állami vállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság ® 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: ® 210/4460 és Miklósi Péter: ® 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László S 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf ® 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: U 550-18, sportrovat: * 506-39, gazdasági ügyek: S 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Slovakopress állami vállalat.819 02 Bratislava, Martanoviőova 25, ® 586-07. Készül a Danubiaprint, n. v„ 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25,18. emelet, 210/3659, 3660. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek: 210/4455. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint - KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents