Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-22 / 47. szám

Vasárnap * * Ha zánk területén sok jelentős magyar, szlo­vák és német művész, író és költő született. Akik hazájuktól távol, külföldön Is híressé váltak, jóval keveseb­ben vannak. Nem szól­va arról, hogy az ér­deklődés művészetük iránt ma, évtizedekkel a haláluk után sem csökkent. Ezek egyike az ismert barokk-kori festő, Bogdány Jakab, Eperjes szülötte, a ma­gyar, s egyszersmind az angol és a szlovák képzőművészet nagy alakja. A művész gyermek- és ifjú­koráról keveset tudunk. Mi több, a mai napig nem tisztázott nevé­nek pontos alakja sem. A ma­gyar szakirodalom Bogdány vagy Bogdányi néven tünteti fel, a szlovák a Bohdan és a Bog­dán alakot használja. Az egyik legrégibb forrásmunka, amely a festőt említi, az 1779-ben ki­adott Allgemeines Künstlerlexi- kon mint Jákob Bogdane-t tünte­ti fel, az angol dokumentumok­ban James Bogdáni-nak írják a nevét, a hollandokban Boch- dani-nak. Thaly Kálmán törté­nész Bogdán Gottlieb Jakabként említi, ez viszont nem helytálló, mert összekeveri őt Bogdán Gottliebhe\, a kassai festők céhmesterével. Maga a festő képein a J. Bogdáni aláírást használta, az eperjesi anya­könyvbe mint Jacob Bogdán van beírva. Bogdány Jakab eredetét titok fedi. Ezt főleg maga a festő és leszármazottai okozták. Ezek ugyanis azt állították, hogy ősi nemesi családból származik, sőt a lánya szerint a festő egy mold­vai vajda fia volt. Nyilván ezzel akarták a hírnevét növelni ab­ban az időben, amikor már elis­mert festőnek számított. A való­ság azonban ennél jóval pró­zaibb: Bogdány eperjesi iparos­családban született. A család első ismert tagja, Martin Bogdá­ni kerékgyártó volt, az eperjesi polgárok közt említik a nevét 1622-ben. A művész apja, Lu- cas Bogdáni festő volt, s való­színűleg a festők céhmesteri rangját is betöltötte. Bogdány Jakab 1658. május 6-án született, szülői háza a vá­ros főterének ötödik, úgyneve­zett magyar negyedében állt. Azt csupán feltételezhetjük, hogy szülei módos eperjesi pol­gárok voltak, mivel az anya­könyv szerint a keresztapja Jo- hann Weber, az ismert író és gyógyszerész, hosszú éveken át a város főbírája. Gyermekkoráról is keveset tu­dunk. Csupán annyit, hogy az eperjesi evangélikus kollégium diákja volt, ezt abban az időben látogatta, amikor itt tanult a ké­sőbbi „kuruc király“, Thököly Imre is. Nemsokára elhagyta Eperjest és külföldre ment. Egyes adatok szerint Bécsbe költözött, ez viszont csak feltéte­lezés. Az viszont bizonyos, hogy 1684-ben Hollandiába költözött s 1686-ig Amszterdamban élt. Bogdány Jakab: Madárhangverseny (Magyar Nemzeti Galéria, Buda­pest) három nemzet híres művésze ■v Bogdany Jakab: Kakasviadal (Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony) hagyta a merev formákat, ame­lyeket hollandiai évei alatt sajátí­tott el. Festményei nagy sikert arattak, gyorsan híressé vált és vagyonra tett szert. Fia, Vilmos, állami hivatalnok volt, s ifjú korában apja példája nyomán ő is próbálkozott a fes­tészettel. Később állítólag meg­fosztotta vagyonától apját, s a festő öregségére teljesen elszegényedett. Bogdány lánya apja tanítványához, Stranower Tóbiáshoz ment feleségül, aki nagyszebeni volt, szintén csendéleteket festett, s folytatta az apósa művét. Bogdány Jakab Finchiey-ben London mellett halt meg 1724. február 11-én. Hagyatékát nem sokkal halála után elárverezték a festő londoni házában, amelynek arany sas állt a címe­rében. Bogdány közkedvelt és elismert művész volt nemcsak Angliában, de más országokban is, aminek egyik bizonyítéka az is, hogy már 1744-től kezdve rendszeresen megjelennek al­kotásai a hollandiai aukciókon is. A művész képei a mai napig főleg a királyi palotákat díszítik, de megtalálhatók más angliai galériákban és magángyűjtemé­nyekben is. Ezen kívül több nagy európai múzeum és képtár tulajdonában, így a Budapesti Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában, továbbá a stockholmi, az amsz­terdami és a bécsi képtárak­ban. Négy képe a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria tulaj­donában van. Bogdány Jakab máig is a ked­velt festők közé tartozik, első­sorban Angliában. Művészeté­nek egyik legjobb ismerője dr. Rajnai Miklós, ő a szerzője a művész alkotásairól készült több katalógusnak, s jelenleg életének és munkásságának monográfiáján dolgozik. Készü­lő könyvével kapcsolatosan dr. Rajnai néhány hónappal ezelőtt tanulmányútra indult, s felkeres­te mindazokat a helyeket, ahol Bogdány Jakab élt és alkotott. Meglátogatta Hollandiát, Ma­gyarországot, Ausztriát, Svédor­szágot, s természetesen a mű­vész szülővárosában, Eperje­sen is járt. Meg kell jegyeznünk, hogy dr. Rajnai Miklósnak is vi­szontagságos volt az életpályá­ja. Sátoraljaújhelyen született, tanulmányai befejezése után Budapesten a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, ennek volt az igazgatója 1956-ig. Ami­kor politikai okokból el kellett hagynia hazáját, Angliába ment, s Londonban telepedett le. Itt, az emigrációban sem lett hűtlen sem hazájához, sem a művé­szethez. Érthető, hogy éppen a hozzá hasonló Bogdány Jakab művészete keltette fel a figyel­mét. Ma már nyugdíjas, s mint magán művészeti szakértő tevé­kenykedik. Bogdány Jakab mű­vészetéről szóló könyvével több éves munkáját szándékszik be­fejezni. Szlovákiai útja során Eperjesen kívül Kassán, Po­zsonyban és Zólyomban is járt, tehát azokon a helyeken, ahol feltételezte a művész eddig nem azonosított képeinek fellelését. Érdekes megállapításokra jutott: más festők alkotásaként azono­sított három olyan festményt, amelyet eddig Bogdány művé­nek tartottak (egyet Pozsony­ban, Kassán és Zólyomban.). Az eperjesi levéltárban több olyan adatot talált, amely gazdagítja munkáját, s számos kellemes benyomással távozott a nagy művész szülőhazájából, amely egy kissé az ő hazája is (dr. Rajnai édesanyja Lőcséről származott). Dr. Rajnai Miklós könyve ma­gyarul és angolul jelenik meg Budapesten és Londonban. Re­mélem, hogy a könyv magyar nyelvű változatát hazai könyves­boltjainkban is megvehetjük. S ideje volna, hogy a nagy mű­vész emlékét, akit a tengeren túl is jól ismernek, szülővárosa is megbecsülje végre. Akár egy szerény emléktáblával vagy va­lamelyik utca átkeresztelésével. Kónya Péter Itt megismerte a jelentős német- alföldi festők alkotásait, s ekkor kezdte festeni első csendéleteit és portréit. Rendkívüli tehetsé­gének köszönhetően sikerült kö­zel kerülnie Orániai Vilmos, te­hát III. Vilmos angol király udvari köreihez, s ez nagy hatással volt további pályafutására. A festő aláírása (xeroxmásolat) Az 1690-es esztendő előtt el­hagyta Hollandiát és Angliába ment. Itt, a szigetországi ki­rályságban élt aztán több mint 32 évig. Londonban telepedett le, s csak a művészetnek szen­telte életét. Arról, hogy a tenge­ren túl sem feledkezett meg a hazájáról, onnan tudhatunk, hogy itt „The Hungárián“ néven volt ismert. Nemsokára a királyi udvarba került mint udvari festő. Először III. Vilmos felesége, Má­ria számára dolgozott, később Anna királynőnek festett. 1690­ig állt a királyi udvar szolgálatá­ban. Ezekben az években épült a Temze partján nem messze Londontól az új királyi palota (Hampton Court Palace), s meg­kezdődött az ódon királyi kastély átalakítása sir Christopher Wren tervei alápján. A királyné kíván­ságára Wren újra festette a pa­lota melletti Water Galery-bán a termeket. Más neves művé­szek mellett Bogdány Jakab is részt vett e munkálatokban, a ki­rálynő egyik szobáját, a tükörter­met az ő festményei díszítik. 1700 áprilisában megkapta a brit állampolgárságot, s ettől kezdve megszakítás nélkül a ki­rály szolgálatában állt. Legtöbb művét a Hampton Court Palace számára alkotta meg. A királyi udvar tagjain kívül olyan szemé­lyiségek is rendeltek nála képe­ket, mint Churchill admirális, E. Harley és más magas rangú egyének, nemcsak Angliából, de Hollandiából és Dániából is. Bogdány Jakab elsősorban csendéleteket festett, főleg virá­gokat és gyümölcsöket, de ma­darakat és állatokat is. Képeire jellemző a színek gazdagsága, a dekorativitás és a természet hű utánzása. Angliában el­1991. XI. 22. Bogdány Jakab szülőháza Eperjesen (Archívumi felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents