Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-22 / 47. szám
Vasárnap * * Ha zánk területén sok jelentős magyar, szlovák és német művész, író és költő született. Akik hazájuktól távol, külföldön Is híressé váltak, jóval kevesebben vannak. Nem szólva arról, hogy az érdeklődés művészetük iránt ma, évtizedekkel a haláluk után sem csökkent. Ezek egyike az ismert barokk-kori festő, Bogdány Jakab, Eperjes szülötte, a magyar, s egyszersmind az angol és a szlovák képzőművészet nagy alakja. A művész gyermek- és ifjúkoráról keveset tudunk. Mi több, a mai napig nem tisztázott nevének pontos alakja sem. A magyar szakirodalom Bogdány vagy Bogdányi néven tünteti fel, a szlovák a Bohdan és a Bogdán alakot használja. Az egyik legrégibb forrásmunka, amely a festőt említi, az 1779-ben kiadott Allgemeines Künstlerlexi- kon mint Jákob Bogdane-t tünteti fel, az angol dokumentumokban James Bogdáni-nak írják a nevét, a hollandokban Boch- dani-nak. Thaly Kálmán történész Bogdán Gottlieb Jakabként említi, ez viszont nem helytálló, mert összekeveri őt Bogdán Gottliebhe\, a kassai festők céhmesterével. Maga a festő képein a J. Bogdáni aláírást használta, az eperjesi anyakönyvbe mint Jacob Bogdán van beírva. Bogdány Jakab eredetét titok fedi. Ezt főleg maga a festő és leszármazottai okozták. Ezek ugyanis azt állították, hogy ősi nemesi családból származik, sőt a lánya szerint a festő egy moldvai vajda fia volt. Nyilván ezzel akarták a hírnevét növelni abban az időben, amikor már elismert festőnek számított. A valóság azonban ennél jóval prózaibb: Bogdány eperjesi iparoscsaládban született. A család első ismert tagja, Martin Bogdáni kerékgyártó volt, az eperjesi polgárok közt említik a nevét 1622-ben. A művész apja, Lu- cas Bogdáni festő volt, s valószínűleg a festők céhmesteri rangját is betöltötte. Bogdány Jakab 1658. május 6-án született, szülői háza a város főterének ötödik, úgynevezett magyar negyedében állt. Azt csupán feltételezhetjük, hogy szülei módos eperjesi polgárok voltak, mivel az anyakönyv szerint a keresztapja Jo- hann Weber, az ismert író és gyógyszerész, hosszú éveken át a város főbírája. Gyermekkoráról is keveset tudunk. Csupán annyit, hogy az eperjesi evangélikus kollégium diákja volt, ezt abban az időben látogatta, amikor itt tanult a későbbi „kuruc király“, Thököly Imre is. Nemsokára elhagyta Eperjest és külföldre ment. Egyes adatok szerint Bécsbe költözött, ez viszont csak feltételezés. Az viszont bizonyos, hogy 1684-ben Hollandiába költözött s 1686-ig Amszterdamban élt. Bogdány Jakab: Madárhangverseny (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) három nemzet híres művésze ■v Bogdany Jakab: Kakasviadal (Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony) hagyta a merev formákat, amelyeket hollandiai évei alatt sajátított el. Festményei nagy sikert arattak, gyorsan híressé vált és vagyonra tett szert. Fia, Vilmos, állami hivatalnok volt, s ifjú korában apja példája nyomán ő is próbálkozott a festészettel. Később állítólag megfosztotta vagyonától apját, s a festő öregségére teljesen elszegényedett. Bogdány lánya apja tanítványához, Stranower Tóbiáshoz ment feleségül, aki nagyszebeni volt, szintén csendéleteket festett, s folytatta az apósa művét. Bogdány Jakab Finchiey-ben London mellett halt meg 1724. február 11-én. Hagyatékát nem sokkal halála után elárverezték a festő londoni házában, amelynek arany sas állt a címerében. Bogdány közkedvelt és elismert művész volt nemcsak Angliában, de más országokban is, aminek egyik bizonyítéka az is, hogy már 1744-től kezdve rendszeresen megjelennek alkotásai a hollandiai aukciókon is. A művész képei a mai napig főleg a királyi palotákat díszítik, de megtalálhatók más angliai galériákban és magángyűjteményekben is. Ezen kívül több nagy európai múzeum és képtár tulajdonában, így a Budapesti Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában, továbbá a stockholmi, az amszterdami és a bécsi képtárakban. Négy képe a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria tulajdonában van. Bogdány Jakab máig is a kedvelt festők közé tartozik, elsősorban Angliában. Művészetének egyik legjobb ismerője dr. Rajnai Miklós, ő a szerzője a művész alkotásairól készült több katalógusnak, s jelenleg életének és munkásságának monográfiáján dolgozik. Készülő könyvével kapcsolatosan dr. Rajnai néhány hónappal ezelőtt tanulmányútra indult, s felkereste mindazokat a helyeket, ahol Bogdány Jakab élt és alkotott. Meglátogatta Hollandiát, Magyarországot, Ausztriát, Svédországot, s természetesen a művész szülővárosában, Eperjesen is járt. Meg kell jegyeznünk, hogy dr. Rajnai Miklósnak is viszontagságos volt az életpályája. Sátoraljaújhelyen született, tanulmányai befejezése után Budapesten a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, ennek volt az igazgatója 1956-ig. Amikor politikai okokból el kellett hagynia hazáját, Angliába ment, s Londonban telepedett le. Itt, az emigrációban sem lett hűtlen sem hazájához, sem a művészethez. Érthető, hogy éppen a hozzá hasonló Bogdány Jakab művészete keltette fel a figyelmét. Ma már nyugdíjas, s mint magán művészeti szakértő tevékenykedik. Bogdány Jakab művészetéről szóló könyvével több éves munkáját szándékszik befejezni. Szlovákiai útja során Eperjesen kívül Kassán, Pozsonyban és Zólyomban is járt, tehát azokon a helyeken, ahol feltételezte a művész eddig nem azonosított képeinek fellelését. Érdekes megállapításokra jutott: más festők alkotásaként azonosított három olyan festményt, amelyet eddig Bogdány művének tartottak (egyet Pozsonyban, Kassán és Zólyomban.). Az eperjesi levéltárban több olyan adatot talált, amely gazdagítja munkáját, s számos kellemes benyomással távozott a nagy művész szülőhazájából, amely egy kissé az ő hazája is (dr. Rajnai édesanyja Lőcséről származott). Dr. Rajnai Miklós könyve magyarul és angolul jelenik meg Budapesten és Londonban. Remélem, hogy a könyv magyar nyelvű változatát hazai könyvesboltjainkban is megvehetjük. S ideje volna, hogy a nagy művész emlékét, akit a tengeren túl is jól ismernek, szülővárosa is megbecsülje végre. Akár egy szerény emléktáblával vagy valamelyik utca átkeresztelésével. Kónya Péter Itt megismerte a jelentős német- alföldi festők alkotásait, s ekkor kezdte festeni első csendéleteit és portréit. Rendkívüli tehetségének köszönhetően sikerült közel kerülnie Orániai Vilmos, tehát III. Vilmos angol király udvari köreihez, s ez nagy hatással volt további pályafutására. A festő aláírása (xeroxmásolat) Az 1690-es esztendő előtt elhagyta Hollandiát és Angliába ment. Itt, a szigetországi királyságban élt aztán több mint 32 évig. Londonban telepedett le, s csak a művészetnek szentelte életét. Arról, hogy a tengeren túl sem feledkezett meg a hazájáról, onnan tudhatunk, hogy itt „The Hungárián“ néven volt ismert. Nemsokára a királyi udvarba került mint udvari festő. Először III. Vilmos felesége, Mária számára dolgozott, később Anna királynőnek festett. 1690ig állt a királyi udvar szolgálatában. Ezekben az években épült a Temze partján nem messze Londontól az új királyi palota (Hampton Court Palace), s megkezdődött az ódon királyi kastély átalakítása sir Christopher Wren tervei alápján. A királyné kívánságára Wren újra festette a palota melletti Water Galery-bán a termeket. Más neves művészek mellett Bogdány Jakab is részt vett e munkálatokban, a királynő egyik szobáját, a tükörtermet az ő festményei díszítik. 1700 áprilisában megkapta a brit állampolgárságot, s ettől kezdve megszakítás nélkül a király szolgálatában állt. Legtöbb művét a Hampton Court Palace számára alkotta meg. A királyi udvar tagjain kívül olyan személyiségek is rendeltek nála képeket, mint Churchill admirális, E. Harley és más magas rangú egyének, nemcsak Angliából, de Hollandiából és Dániából is. Bogdány Jakab elsősorban csendéleteket festett, főleg virágokat és gyümölcsöket, de madarakat és állatokat is. Képeire jellemző a színek gazdagsága, a dekorativitás és a természet hű utánzása. Angliában el1991. XI. 22. Bogdány Jakab szülőháza Eperjesen (Archívumi felvételek)
