Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-15 / 46. szám

Ilásúrnap f-e M 15 1991. XI. 15. SVÁJCBAN INGYEN TEMETNEK A halálban minden ember egyenlő - tartja a népi bölcsesség. Ám ez a vigasztaló szólás többnyire nem vonatkozik azokra a költségekre, amikbe felebarátunk végső nyugalomba helyezése kerül. Aki földi életében nyomor- gott, az a temetőben is a rövidebbet húzza. Nem ez a helyzet a demokratikus Svájcban: számos városban és községben a polgárok ingyenes temetésre vagy hamvasztásra jogosultak. Ez az igény a megboldogult anyagi helyzeté­től függetlenül érvényes. A Svájcban élő külföldiek is élhetnek az ingyente­metés jogával. Aki adót fizet, kapjon is érte valamit. „Akár milliomosról, akár nincstelenről van szó, mindenkit egyformán temetünk el" - hangoztatja Rainer Bolliger, Zürich város temetkezési hivatalának vezetője. A Limmat-parti városban a hatóságok különösen nagyvonalúak: nemcsak a halottszállítás, a felravatalozás, a koporsó és a temetés vagy hamvasztás ingyenes, a gyászolókat is ingyen szállítják taxival a temetőhöz. Bolliger, aki 40 éve dolgozik temetkezési tisztviselőként, az 1890-ben hozott törvényt ma is ésszerűnek tartja: „Igazságtalanság volna embereket egy haláleset miatt nehéz helyzetbe hozni. A lelki teherhez még anyagi gondok is járulnának: az emberek ebben az állapotban úgyis mindenre igent és áment mondanak.“ Az, hogy a város nagyvonalúságát a tehetős polgárok is élvezik, a tisztviselőt kevéssé zavarja: „Vannak milliomosaink, akik tömegsírban kívánnak nyugodni.“ Aki azonban nem éri be egyszerű fakoporsóval, némi felár fejében választhat magának drágábbat. A temetkezés ügyét - mint sok más egyebet Svájcban - nemcsak demokratikusan, hanem föderalisztikus módon rendezték. Aki például Luzern városában indul utolsó útjára, annak a koporsót magának kell fizetnie, míg a temetés vagy a hamvasztás költségeit a hatóság átvállalja. Ha egy község anyagilag nem áll éppen rózsásan, akkor csak szükség esetén gondoskodik az ingyenességről. Nem úgy Genfben, ahol az élet ugyan drága, a temetés viszont a századforduló óta ingyenes. A városi temetői rendtartás szerint a gratis temetés mindenkit megillet, aki a Rhone-parti városból származik, állandó bejelentett lakos, vagy házzal rendelkezik a városban. Ezt a szabályt azonban egy ideje hevesen vitatják. A genfi városi parlament egyes tagjai azt követelik, hogy azok a polgárok, akik rendelkeznek a szükséges anyagi eszközökkel, mondjanak le az ingyenes temetésről. Mások ezt hevesen ellenzik. Sőt, egy radikális parla­menti tag, Pierre Georges - mint arról a genfi Tribüné de Geneve beszámol - a hivatalos egységes temetés mellett foglalt állást: egyforma koporsó, egyforma halottaskocsi, egyforma szertartás mindenki számára. „A temetés szociális vívmány“ - idézi szavait a lap. Tavaly több mint ezer megboldogult genfi polgárnak volt része ingyenes temetésben, ez a temetések 46 százaléka. A szabályozás megváltoztatásá­val becslések szerint évi félmillió frankot tudnának megtakarítani. Hogy ez az anyagias érv hat-e az illetékes hatóságokra, kérdéses. Svájcban ugyanis nem mindig a csúf mammoné a végső szó. Legalábbis, mint Rainer Bolliger, a zürichi temetkezési hivatal vezetője mondja: „Egy népet az is jellemez, miként bánik a halottjaival: ez is a kultúra része." Süddeutsche Zeitung 0_ázával érkeznek OZ Oroszországba és a volt Szovjetunió egyéb terü­leteire a hittérítők a világ min­den részéből. Útipoggyászuk­ban szétosztandó bibliák, val­lásos tárgyú könyvek, egyházi dalok lemezei és kazetták, va­lamint aszpirin, ruhanemű és élelmiszer van a rászorulók­nak. Egyesek egyszerűen kiállnak az utcára, csengettyűt ráznak, énekelnek, prédikál­nak és adományokat osztogat­nak. Mások angol nyelvkurzu­sokat és menedzsertanfolya­mokat indítanak, amelyeken egyúttal hittételeket is hirdet­Nyugati hittérítők a Szovjetunióban nek. Ismét mások nagy terme­ket, színházakat bérelnek ki tömeges térítésekhez. Van­nak, akik bekapcsolódnak a vajúdó társadalom égető gondjainak orvoslásába. A metodisták az egyik moszk­vai kórházzal működnek együtt fehér süvegben, szen­vedő gyerekek kezelésében. Az egyik legigényesebb programot a felekezeteken kí­vüli Egyesült Biblia Társaság hirdette meg. A következő há­rom év során 38 millió bibliát kívánnak szétosztani a szovjet polgárok között. Megjelentek az Amerikában otthonos té­véprédikátorok is. Az iszlám és egyéb vallások képviselői is próbálkoznak. Az anya­egyházhoz a kommunizmus sötét évtizedei alatt is hűsé­ges, mintegy 60 millió ortodox leplezetlen ellenszenvvel fi­gyeli az idegen térítők munkál­kodását. (Szabad Európa) ALMALEVES Két-három almát meghámo­zunk, vékony szeletekre vágunk vagy lereszerünk, és kb. egy deci vízzel puhára párolunk. Ek­kor feleresztjük kevés vízzel, fe­hér borral, ízlés szerint cukorral, citromhéjjal, szegfűszeggel Íze­sítjük, csipetnyi sót teszünk bele és felforraljuk. Egy tojássárgáját elkavarunk két evőkanál tejföllel, és a már nem fövő, de még forró leveshez keverjük. Melegen vagy lehűtve tálalhatjuk. ALMAMÁRTÁS Az almát meghámozzuk, mag­házát eltávolítjuk, kisebb kocká­ra aprítjuk, cukorral, szegfűszeg­gel, tejjel feltesszük főni, kissé megsózzuk és citromhéjat te­szünk bele. Néhány percig for­raljuk. Közben vajból és lisztből világos rántást készítve beránt­juk. Tejfölt adunk hozzá, kevés citromlével ízesítjük, simára ke­verjük, és még egyszer felfőz­zük. Főtt húshoz kiváló köret. RÁNTOTT ALMASZELETEK Az almákat megtisztítjuk és szép, nem túl vékony karikákra vágjuk. Sűrűbb palacsintatésztát készítünk, beleforgatjuk az al­maszeleteket, és egyenként for­ró olajban vagy zsírban hal­ványpirosra sütjük. Megszórjuk fahéjas porcukorral, és még me­legen tálaljuk. HÚSSAL TÖLTÖTT ALMA Az almákat meghámozzuk, ki­vájjuk. Apróra vágott sült húsból, sonkából tejföllel elkevert töltelé­ket készítünk, és megtöltjük vele az almákat. Egy tűzálló tálat kL zsírozunk, az alján elterítünk né­hány nyersen megreszelt, meg­sózott burgonyát, rátesszük a töltött almákat, megszórjuk az előzetesen kivájt almaforgács­csal. Vajat morzsolunk rá, és sütőben kb. 20 percig sütjük. ALMAFELFÚJT Néhány savanykás almát meghámozunk, lereszelünk és kevés vajon megpárolunk. Íze­sítjük citromhéjjal, esetleg kevés rummal, majd elvegyítjük öt-hat tojás habjával (a más sütéseknél megmaradt tojásfehérjét így is fel lehet használni!), és ugyan­annyi kanál cukorral. Kivajazott tűzálló tálba tesszük, tetejét megszórjuk cukros darált dióval, és kb. 15 percig sütjük. ALMÁSRAKOTTAS Négy-öt almát apróra vágunk, két deka vajat, négy tojássárgá­ját 25 deka cukorral simára ke­verünk, hozzáadunk három tej­ben áztatott zsemlét, nyolc deka lehéjalt fehérmandulabelet, ter­mészetesen finomra őrölve. Cit­romhéjat reszelünk bele, végül lazán elkeverjük a tojások ke­ményre vert habjával. Egy ostya­lapra egy réteg apróra vágott almát teszünk, arra egy réteget az előbbi keverékből, majd egy másik ostyalappal lefedjük, és barackízzel vékonyan megken­jük. Ezt a műveletet ismételjük úgy, hogy végül egy réteg kerül­jön a tetejére a keverékből. Las­san szép pirosra sütjük, és vaní­liáscukorral megszórva tálaljuk. SAJTOS ALMA Tíz deka eidami sajtot vékony csikókra vágunk, majd összeke­verjük két-három apróra vágott jonatán almával, négy-öt szem vagdalt dióval, esetleg egy fel­kockázott naranccsal. Négy ka­nál joghurtból, négy kanál ke­tchupből és egy citrom levéből öntetet készítünk, amit ráöntünk az almára. Egy-két órát hidegen állni hagyjuk, hogy az ízek ösz- szeérjenek. ZÖLDSÉGBŐL, GYÜMÖLCSBŐL KAPROS KELSALÁTA (4 személyre) Hozzávalók: 40 dkg kínai kel, 1 -1 csokor sárgarépa, petrezselyem és zöldhagyma zöldjével együtt, 1 kígyóuborka, 1 csípős paprika, 2 gerezd fokhagyma, 2 dl jog­hurt, 3 evőkanál olaj, 1 teáskanál mustár, fehér bors, cukor, só. Az olajat a mustárral és a por­cukorral jól kikeverjük. Ráöntjük a joghurtot, és sóval, zúzott fok­hagymával, borssal, finomra me­télt petrezselyemmel fűszerez­zük. Befedve lehűtjük. A kínai kelt megtisztítjuk, és vékony csí­kokra vágjuk. Lereszeljük a meg­mosott sárgarépát és a héjas uborkát. A megtisztított zöld­hagymát egycentis karikákra vágjuk, a zöldjét pedig finomra aprítjuk. A paprikát hajszálvé­konyra karikázzuk. Az összes zöldséget megsózzuk (nem be­sózzuk!), összekeverjük, és sa­látástálba tesszük. A mártást kü­lön tálaljuk. Vacsora vagy saláta­köret. Még a leggyakorlatlanabb há­ziasszonyok is 20-25 perc alatt elkészítik. Vasárnapi krimi űrt Werring a szeme sar­kából figyelte felesé­gét, miközben kiemelte a csó­nakból az uzsonnás kosarat. Az asszony háttal állt és a ten­gert nézte. Eszébe sem jutott, hogy segíthetne férjének. - Jellemző - gondolta Werring undorral. - Eleget játszottam már mellette a szolga szere­pét. Leterítette a plédet a ho­mokra, és nekiállt kicsomagol­ni a kosarat: gyümölcslevet, sajtot, szendvicset, szőlőt sze­dett elő. A homokpad, melyre letele­pedtek, úgy állt ki a fénylő víztükörből, mint egy óriás bálna háta. A sziklás part men­tén egy kiugró magaslat elta­megfulladt volna, ha Kurt - mi­vel sokan látták őket a partról- ki nem menti. Várta, hogy a csónak olyan messzire sodródjon, hogy a legjobb úszó sem tudta vol­na utolérni.- Tudod, drágám - szólt El­lához, -, a tengernek törvé­nyei vannak. Öt perc múlva itt a dagály, és ez a homokpad két méter mélyen a víz alá kerül. A cégért ne aggódj. Jól fogom forgatni a pénzedet!- Szinte szeretettel nézett Ella sápadt arcára, besétált a vízbe és elúszott. • * * A strand felügyelője éppen egy rendőrrel beszélgetett FLO BECKMANN karfa előlük a strandot és a szállodát. Werring azt az idő­pontot választotta kirándulá­sukhoz, amikor a nyaralók még nem szállnak vízre, de a halászok már visszatértek a hajnali fogással. Csak a sirá­lyok vijjogása törte meg a csendet. Kellemes, hűvös szél lobogtatta Ella szalmaka­lapjának kék szalagját. Az asszony megfordult.-Ha azért hoztál ide, hogy megváltoztassam a szándéko­mat, csalódnod kell. Ez a bú­csúpiknikünk. Holnap eluta­zom, és beadom a válókerese­tet. Elegem van belőle, hogy évek óta fiatal nőkkel az én pénzemen szórakozol. Az utol­só csepp a pohárban az a hat hét volt, amit Ritával a Baha­mákon töltöttél. Ezzel az olaszországi héttel akarod megnyugtatni a lelkiismere­tedet?- Ella, értsd meg, ezek a lá­nyok nem jelentenek nekem semmit...- Tudom. Neked senki sem fontos, csak te magad. Engem is a pénzemért vettél el. De ezentúl egy vasat sem látsz tőlem. Werring felállt.-Ez az utolsó szavad?- Mérget vehetsz rá. A férfi szó nélkül vízbe tolta a csónakot.-Mit csinálsz? - kérdezte Ella. Werring már combig állt a sós vízben, és addig tolta a csónakot, míg azt el nem kapta az áramlat. Mindezt már jó előre eltervezte. Az áramlat a nyílt tengerre sodorta a csó­nakot. Kurt, mint aki jól végez­te a dolgát, fürdönadrágra vet­kőzött. Tíz évvel volt fiatalabb - egyébként még mindig szemrevaló - feleségénél. De ami a lényeg: jó úszó volt, míg Ella egyáltalán nem tudott úszni. Előző nyáron, amikor Werring szándékosan felborí­totta a vitorlást, az asszony a stégen, amikor Werring odaért. - Nem rossz, ha a ha­tóságok tanúsítják az ártatlan­ságomat - gondolta, és már távolról integetett feléjük.- Mi baj, signore? Kurt lihegett. A sziklát meg­kerülve, rekordidő alatt úszott a strandig. így is majdnem há­romnegyed órába telt míg odaért. - A csónakunk elsod­ródott - kiáltozta izgatottan.-Nyugodjon meg, mondjon el mindent sorjában...- A feleségemmel napoz­tunk a szigeten. Mire észrevet­tük, hogy a csónak elúszott, már nem tudtam utolérni... Az egyenruhás rendőr részt­vevőén tette kezét Kurt vállá­ra. A láthatatlan áramlat pedig messze sodorta a csónakot, és azóta már Ellát is... * * * Amikor belépett a Hotel Ma- rina-beli lakosztályukba, ösz- szetört ember benyomását keltette. A portás szólt neki, hogy két úr várja a bűnügyi rendőrségtől.- Perlotti felügyelő - mutat­kozott be az idősebbik, és be­mutatta bokszoló külsejű kísé­rőjét is. - Ő a helyettesem, Albano úr. Werring fájdalmas arccal biccentett. - Megengedik, hogy igyák egy kortyot? Gon­dolhatják, rám fér... Megkínál­hatom az urakat? t- Szolgálatban vagyunk. Szóljon, ha elkészült.- Parancsoljon, kérdezzen, felügyelő úr.-Nem kérdezünk mi most semmit. Azért jöttünk, hogy letartóztassuk. A pohár kiesett Werring ke­zéből, amikor nyílt az ajtó, és virágos ruhában, frissen fésült frizurával Ella lépett be rajta.- Mindent elmondtam az uraknak, Kurt! A tavalyi vitor­lás balesetet is, meg azt is, hogy míg a Bahamákon voltál a szeretőddel, beiratkoztam egy úszótanfolyamra. Akár hi­szed, akár nem, én voltam a legügyesebb növendék... VESZÉLYES ÁRAMLAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents