Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-11-15 / 46. szám

/~* ehszlovákiának csak néhány V/O tengerjáró hajója van. így a világ tengereit járó hajóskapitánya is kevés. Egyikük az udvardi szárma­zású RECSKA JÓZSEF, a Zvolen parancsnoka, akivel féléves útjára indulásának előestéjén a pozsonyi Hajósok Házában beszélgettem.-Hogy lett a dél-szlovákiai ma­gyar fiúból tengerész?- Vágsellyén jártam a magyar ta­nítási nyelvű iskola nyolcadik osztá­lyába, amikor elolvastam Hegedűs Géza Tengerészéveim című könyvét, mely annyira lenyűgözött, hogy tüstént elhatároztam, ezt a szakmát választom. A décíni köz­lekedési középiskolába jelentkez­tem. Ott azonban csak a folyami hajózásra készítettek fel bennünket, s én tengerész akartam lenni. Ezért öt évig tanulmányaimat Lengyelor­szágban, a gdynai tengerészeti aka­démián folytattam. Csehszlovákiá­ból 1975-ben 12-en végeztük el az akadémiát, ebből négyen magyarok voltunk. Énrólam a nevem szerint sokan azt feltételezik, hogy szlovák vagyok, pedig a recska nagyon régi magyar szó, jelentése: a gémeskút dézsája. A feleségem cseh, s Décín- ben lakunk. Két gyermekünk van. Én az év egyik felét általában az otthontól távol töltöm. A KADÉT - MINDENES Első nagy útjára akkor indult, ami­kor navigációs mérnökként elvégez­te az akadémiát. Tizenhárom hóna­pig volt távol egyhuzomban, de ez az akkor még nőtlen fiatalembernek egyáltalán nem okozott gondot. _- A Blaníkkal jártunk Indiába, de Afrikát is körülhajóztuk, mert a Szuezi-csatoma akkor le volt zár­va. Ekkor még kadét voltam, ami azt jelenti, hogy mindenes. Olyan mun­kát végeztem, amire a fedélzeten éppen szükség volt - kapartam rozs­dát, festettem, fölmásztam az árboc­ra, dolgoztam a kötelekkel. S ami fontos, megtanultam a berakodást. A Blaníkkal ugyanis négy és fél ezer tonna darabárut szállítottunk. Min­den tengerésznek ezermesternek kell lennie, hiszen ha például szük­ség van egy csavarra, nem mehetünk az üzletbe venni, saját magunknak kell elkészítenünk. Ezért mondják, hogy a hajó tulajdonképpen úszó üzem. A Blaníkon csehek voltak a társaim, de ez sohasem okozott gondot. A tengerészeknél nem azt nézik, ki milyen nemzetiségű, ha­nem azt, hogy ki milyen ember és mit tud. Udvardi magyar fiú Visszatérve Prágába, a Szövetségi Közlekedési Minisztériumban letette a tiszti vizsgát, hadnagy lett. Mun­kaadót is változtatott: a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat tengerhajózá­si részlegéhez került. A Budapesten épült Bojnice nevű 1100 tonnás, 90 méteres folyami-tengeri hajón lett harmadtiszt. A Bojnicével 18 hónapig járta a Földközi-tengert. A jugoszláviai Rijekából járt Törökországba, Gö­rögországba, Ciprusra, Olaszor­szágba, Libanonba, Líbiába, Egyip­ŐRSÉGVÁLTÁS ELŐTT- Holnap reggel heten utazunk busszal az olaszországi Ravennába, hogy felváltsuk az ott-tartózkodó hajó 19 fős személyzetének egy ré­szét. Régebben 20-22 emberből állt a személyzet, de mára csökkentették a létszámot. Családtagok is jönnek velünk, hogy meglátogassák azokat, akik egyelőre még maradnak. Min­denkit egyszerre nem lehet lecserél­Ütközben Görögországban megáll­nak feltölteni az üzemanyagot. Az út három és fél napig tart, a kirakodás pedig 4-5 napig. Mire ez megtörté­nik, megtudják következő felada­tukat.-Visszafelé többnyire rakomány nélkül jövünk, ami bizony nem gaz­daságos. Erről azonban nemcsak a hajózási vállalat tehet, hanem kül­kereskedelmünk is.- Az emberekkel naponta találko­zom - vallja a sudár, hollófekete HOSSZÚ AZ ÚT A HAJÓPARANCSNOKSÁGIG • VÁLTOZATOS A TENGERÉSZ ÉLETE • DÉÚÍNBEN ÉL A CSALÁD • AZ IDÉN IS TENGEREN TÖLTI A KARÁCSONYT ÉS AZ ÚJÉVET tómba. Későbbi, 1978-tól első tiszt lett a Zvolen nevű hajón, illetve annak ikerpárján, a Kremnicán. Vagyis hol az egyiken, hol a másikon teljesített szolgálatot. Újabb prágai vizsga után, 1983-ban lett parancs­nok a most 40 éves kapitány. Ez azért érdekes, mert ő volt Csehszlo­vákia legfiatalabb tengerihajó-pa- rancsnoka Ilyen tisztséget külföldön is csak elvétve töltenek be 32 éve­sen. A Lednice parancsnoka volt mindaddig, amíg ezt a hajót Cseh­szlovákia nem adta el Indiának. Azóta, immár két esztendeje, a Zvo- lennal jár. ■■■■■ Az utóbbi évtizedekben elnéptelenedett kis gömöri település, Darnya, Ismét kezd népszerűvé válni. Lakik itt ugyanis egy ember, Zsófi Barnabás, akinek nevét, nem csak egyszerűen a virágkertészek magasiskolájának fogalmával párosítják, hanem a jó értelemben vett megszállottság, a gyakorlatban igazolt szakértelem, a példás emberség és szerénység fogalmával is. Az 53 éves karbantartót, de a feleségét sem látta még senki a piacon szekfűt árulni, vásárokon vagy másutt cserepes kaktuszokat pénzért vesztegetni, holott tehetné, mert tőle minden virág- és növénybarát egyedi darabokat vásárolhat. ni, hiszen a hajózás folyamatos, most is folyik a berakodás. A családtagok olykor nemcsak lá­togatóba mennek a hajóra, hanem hosszabb időre is. Igaz, csak korláto­zott számban, mivel figyelembe kell venni a mentőcsónakok befogadóké­pességét. A parancsnok már itthon tudja, mi lesz a legközelebbi feladatuk. Első­sorban átveszi kollégájától a hajót, aki a busszal (a többi leváltott tenge­résszel és a látogató családtagokkal együtt) hazajön. Miután befejezik az áru (napraforgóból készült takar­mány) berakását, indulnak Líbiába. ugyanis már az üvegház tetejét nyomták felfelé. A másik, sajátkezűleg készített üvegház, a leveles trópusi növé­nyek birodalma a húszéves szor­gos nevelői munka eredménye. Az ismert citrom- és narancsfán, illetve az éppen gyümölcsöt hor­dozó banáncserjén kívül láthattam hajú, bajszos parancsnok. - Észreve- szem, ha valaki otthonról rossz hírt kapott. A Csehszlovák Dunahajózási Vállalattal morzehívással naponta háromszor is összeköttetésbe lé­pünk, jelezzük, merre haladunk, s hova mikor érkezünk. Ez a jelent­kezés kötelező. KERESZTELŐ A tengerészek, persze, a szórako­zást is kedvelik. Ilyen például a keresztelő. Aki először halad át az egyenlítőn, „megkeresztelik“. úgy nő, mint Dél-Afrikában, de szépen terem az ananász is, melynek rozettáját éppen gyöke- reztetés közben láthattam. Azt, hogy mennyire egyszerű növény a kávécserje, hogyan cseperedik a datolyapálma, mennyit nőtt már a Balaton partjáról kapott cukor­nád, hogyan is néz ki az ízes Útbaigazítóm szavain gondol­kodtam, amikor már az üvegházak csodálatos látványában gyönyör­ködtem: „Nem is értem, miért csi­nálja. Tudja, mennyi pénzébe és idejébe kerül?“ Ám a puszta közérzet is azt mondatja velem, az eredmény megéri a munkát, a fá­radozást, az anyagi áldozatokat.- Nekem ez a lelki és testi meg­nyugvással elegy életet jelenti. Nem a pénzt és a munkát látom elsősorban benne - magyarázza az üvegház gazdája -, hanem a folytonosságot. A magból, gyö­kérből szárbaszökő üdezöld leve­lek között illatozó virágot, az élet rendje és a természet íratlan tör­vényei szerinti megtermékenyí­tést, a beporzást, majd a gyümöl­csöt, a termést hozó beteljesülést, melyet aztán ismét a maghullasz- tás, az új élet első darabkáinak megjelenédse követ, majd a vege­táció továbbhaladtával az egye- dek törvényszerű elsorvadása, ki­száradása után egy megújhodás fejez be. Üvegházi leckék Az egymásba nyíló két üvegház flórájának megtekintése jó ideig Darnyán, a trópusokon eltartott, mert gondozójuk igyeke­zett az ismeretlen növények kel­tette érdeklődésemet részletekbe menő magyarázattal kielégíteni. Először a kaktuszok birodalmá­ba léptünk, mely a régebbi üveg­ház egészét foglalja el. Egyebek mellett megtudtam, hogy hu­szonöt évvel ezelőtt velük kezdte Zsófi Barna. Több mint ezer féle­fajta egyedet honosított már meg, melyeknek kiváló melegágya a darnyi homokbányák anyaga. Rengeteg magyarországi kaktusz­barát, sőt a brünni kaktusz-klub tagjai is segítették. Legnagyobb örömét a virágzó kaktuszokban leli, abban, amikor a tüskés, bolyhos testből előbújik a virág. Ezek a virágok nem közönsége­sek, van, amelyik csak 24 óráig, mások hat-hét napig nyílnak. Itt láthattam a kaktusz termését és azokat a hatalmas példányokat, melyeket fájó szívvel, de bizony késsel kellett kordába szorítani, és megízlelhettem a vaníliát. Ez júniusban virít, délelőtt 9 és 10 óra között kell beporozni, ekkor az egész üvegház illatozik. A papaya - ismertebb nevén a dinnyefa - itt Több mint ezerféle kaktusz kö­zött gyökérzettel rendelkező paradi­csomfa, hogyan reagál külső be­hatásra a mimóza és hogyan néz ki üvegházban a szentjánoske­nyér, milyen gyönyörű is a passzi- flóra, színpompás a strelitzia - más néven papagájvirág ezt mind-mind láthattam, de megcso­dálhattam a broméliát, gerberát, catleát, az orchideát és több más gyönyörű virágot. Kevés a huszonnégy óra Idestova tizennyolc éve annak, hogy az első kubai narancsfács- kája a Zsófi-porta darnyi homokos talajába került. Azóta sziszifuszi munkával sok-sok utazás, levele­zés, vásárlás, csere árán lassan, de átgondoltan és következetesen gyarapodott a gyűjtemény. A Ri­maszombati Közgazdasági Kö­zépiskola karbantartójának napi üvegházi és egyéb növényneve­léssel összefüggő teendőit végig­hallgatni is sok.-Engem kadét koromban „ke­reszteltek“. Ilyenkor a legénység kö­zül valaki Neptunnak, más sellőnek, orvosnak, csillagásznak, öltözik. A rabszolgák elővezetik a kereszte­lésre várót, akinek néhány humoros, de nehéz feladatot kell teljesítenie. Például tengervizet itatnak vele, le­vágják a haját, s persze a whiskyről is neki kell gondoskodnia. Ha min­den feltételt teljesít, megkapja a ke­resztlevelet. Ez igencsak fontos ok­mány, s ha valaki legközelebb az egyenlítőn halad át, magával viszi, nehogy újból megkereszteljék. A tengerészek italozásáról azon­ban az embereknek nem éppen pon­tosak az elképzeléseik. Az is túlzás, hogy minden kikötőben rohannak a lányok után. Ez kivált az iszlám országaiban elképzelhetetlen. Sőt, Líbiában az ottani fináncok felmen­nek a hajóra és lepecsételik az ital­raktárt. „GONDOLATBAN MÁR OTT JÁRTAM“- Pipa nélkül nehéz elképzelni egy hajóskapitányt - jegyzem meg.- Én mégcsak nem is cigarettázom - válaszolja Recska László, majd mosolyogva hozzáteszi — kezdetben azonban valóban pipáztam. De csak azért, mert úgy éreztem, akkor va­gyok igazi tengeri medve.- A tengeri betegséget hogyan vi­seli?- Eleinte sokat gyötört. Persze, a tengeri betegség nemcsak a szédü­lésben és abban nyilvánul meg, hogy az embernek felfordul a gyomra. Az egy különös állapot, olykor rendkí­vüli étvággyal jár vagy éppen a sze­xet kívánja a tengeri beteg. A tenge­részt az is gyötri, hogy gyakran hu­zamosabb ideig nem lát partot, s nagy légnyomásingadozásnak van kitéve. Egyébként a tengerészek ál­talában nem érnek meg magas élet­kort.- Izgul-e az út előtt?- Aggódom, az itteni politikai helyzet miatt. Ki tudja, ha fél év múlva visszajövök, mi vár majd ránk, nem lesznek-e nemzetiségi tor­zsalkodások? Az utazást már nagyon vártam. Lestem a postást, hogy nem hozza-e még a táviratot. A felesé­gem mondta is, hogy te gondolatban már a tengereken jársz. Számomra a szárazföldön lassabban telik el a fél év, mint a hajón. Pedig a karácsonyt és az újévet is a tengeren töltöm, immár tizenkettedszer. Fülöp Imre- Minden nap fél ötkor kelek. Először a tűzre teszek, mivel átlag harminc fokos hőmérsékletre van szükség. A késő őszi és téli re­zsim különösen igényes, ilyenkor néha még éjszaka is felkelek meg­nézni, minden rendben van-e a fű­tés körül. Apróbb teendők és az öntözés van még a reggeli munka­végzés listáján. Kiépített párolog­tatóim vannak és kibetonozott ví­zi utak hálózata, ugyanis a páratar­talom szintén fontos tényező. Az­tán, amikor délután hazajövök, folytatom a munkát. Átültetések, beporzások, trágyázás, nö­vényvédelem, metszés, öntözés - egyszóval mindig van munka. Sokszor alig győzöm és egyre többször érzem már, hogy napi 24 óra egy embernek ilyen állomány mellett kevés. A téli hónapokban természetesen villanyfénynél is dolgozom. Aztán a szakirodalom tanulmányozása, a magok, a nö­vényvédőszerek beszerzése is időt vesz igénybe. A magamfajta emberekkel való találkozások, ta­pasztalatcserék is sokat adnak, ezért a kapcsolattartást sem sza­bad elhanyagolni. Sokan jönnek hozzám tanácsért, segítségért, itt vannak a kíváncsi látogatók, a szakdolgozatokat író diákok, akiknek szintén igyekszem a ked­vükben járni. És mit kapok mindezért? Öröm­mel tölt el, ha nyílnak a virágok, illatozik az üvegház, ha érik a gyü­mölcs, ha karácsonykor saját ter­mésű banánt eszik a család. Polgári László (a szerző felvétele) 1991. XI. 15 dBUJBSÉfl

Next

/
Thumbnails
Contents