Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-11-08 / 45. szám
Szerkeszti Kövesdi Károly KOVÁCS JÓZSEF Az év huszonhat eső veri az akácokat lefagyott lábú szétmálló galambokat negyven évemet veri így az eső lUl széteső sorsokat nyomorult népeket Istent ezen a kékre rugdosott bolygón a Fekete Síkot verte így az eső tömegsírokat szögesdrótkerítéseket Európa ember-arcát veri így az eső tüntető városokat szétkorhadt alkotmányokat lefagyott szájú fajtámbelit agyonpofozott hazámban MARKÓ BÉLA Levél kislányomnak, aki néha rosszat álmodik Tüntetnek értünk a hangyák, látod-e? Mennek hosszú sorokban, feketén, némán, elkeseredetten. Értünk zümmögnek a méhek, hallod-e? Odahagyják a mézet, s lobognak, mint parányi zászlók a kék levegőben. Értünk nő a levél, értünk hull a lomb, tudod-e? Értünk raboskodik a vakond a mélyben, hiszed-e? Értünk esik az eső, értünk süt ki a nap, értünk, hogy éljünk! Föl a fejjel hát, kicsi lányom, mellettünk van mind, aki nőni akar, hallgasd csak, hogy zúg az erdő. hogy füttyögtet a rigó, hogy folyik a folyó, hogy forog a föld jóval, rosszal megrakottan, s lehet, hogy nem gondolnak ránk az emberek, mert éppen esznek, isznak, alusznak, de vonulnak a hangyák, de szállnak a méhek, ne félj! CSORBA GYŐZŐ Mostanában Mostanában az élet értelmét én mostanában mindegyre inkább a halálban keresgetem Pedig ha nem találtam eddig másban semmiben miért hiszem (szegény szegény hitein!) hogy épp e förtelemben meglelem? Mag Gyula: Kapcsolat (1990 - bronz, márvány) (Fogas Ferenc felvétele) Paul Valéry jegyzeteiből Ego. - Csinálni valamit - ez a vágy uralja egész lényemet, de az, amiről úgy érzem, már meg van csinálva, nem mond nekem semmit. - Tehát az érdekel és vonz, amivel valamit csinálnak. - Adjatok nekem anyagot, és eszközöket. A formát bízzátok rám. De mindenekelőtt adjatok nekem kedvet ahhoz, hogy csináljam... (1940) Irodalom - a nyelv művészete. A legjobb az lesz, aki a legjobban birtokában van a nyelvnek. De a nyelvet kétféleképp lehet birtokolni — ahogyan az atléta a saját izmait - vagy ahogyan az anatómus az izmokat. Kétféle ismeret. Egyesíteni kell az anatómust és az atlétát. (1924) K lók azol megeső; mesés ( lejtek ( ahol eg egy pót mellett bát, a n tént eg] umból, kötettel vettem rokba 1 az ásztt Lövi esi az ászt tam, ho a pénzt hangúk rendelt szúlépé lénkült. majd a-Kn - Az -He — amiki tett fizt -Bií kony p az író i a szép tottak t -Eg szó is íj A i majd k -A -Az Érdekli -He én és tárni, I nek em elme é adatok, kérem.-Nt szó és az ap, Tsúszó lékszer sán élt, mes vo-Ige -Ké Namán Krúdy, márkró ját, me hat bar nagyok látogat: David Levin karikatúrája * NADINE GORD1MER, dél-afrikai írónő, az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettje 1923- ban született. Első elbeszéléseit a harmincas évek végén írta, első irodalmi elismeréseit A kígyó halk hangja és a Péntek lábnyoma című novelláskö- teteivel aratta. Legfontosabb művei: Idegenek világa (19S8); Alkalom a szerelemre (1963); Kései polgárvilág (1966); A díszvendég (1971); Livingston társai (1972); a Délelőtt a könyvtárban című tanulmányát 1976-ban írta, ennek rövidített változatát közöljük. Dél-Atrikában igen sokan - a legkülönbözőbb emberfajtákhoz tartozók - tiltakoznak a cenzúra ellen. Ez az ellenzék nagyjából két táborra oszlik; szeretném fölvázolni a két szemlélet közti különbséget. A gyökere mindkettőnek ugyanaz: a művészi kifejezés szabadságáért érzett aggódás. Ám az egyik tábor - nevezzük A-nak - úgy véli, ez a szabadság nem összeegyeztethetetlen a felvilágosult cenzúra létével, ha választékos műveltségű, fogékony szellemű, olvasott emberek gyakorolják, olyanok, akik jártasak egyfelől a művészetek, másfelől a művészi módszereket mindig is befolyásoló egyetemes filozófiai és társadalmi-politikai hatások világában. A másik, a B-tábor, a cenzúrát összebékíthetetlennek tartja a művészi kifejezés szabadságával, s tagadja, hogy létezhet olyan képesítés, amely valakit önkényesen fölhatalmazna annak eldöntésére, milyen olvasni-, látni- és hallgatnivaló felel meg másoknak. Ez a „mások“ természetesen felnőtteket jelent; senki sem vitatja, hogy a fogékony s ezért sérülékeny gyermeket meg kell óvnunk az élet nyers valóságának bizonyos elemeitől, s hogy melyektől, azt valakinek el kell döntenie. Mindenki elismeri, hogy szükség van a filmek korhatár-megszorításaira, a gyermekkönyvtárak fenntartására NADINE GORDIMER* meg a szülők és tanárok évszázados és elkerülhetetlen felelősségére, melyet’ a legszigorúbb cenzúra sem helyettesíthet. Vessünk egy pillantást Dél-Afrika múltbeli és jelenlegi cenzúrarendszerére az A-tábor szemszögéből. Választékos műveltség, fogékony szellem, olvasottság, jártasság a művészetek s a művészi módszereket befolyásoló egyetemes filozófiai és társadalmi-politikai hatások világában. Magas mérce. De vajon akad-e az A-táborban olyan, aki - ha önmagát érett felfogású, fejlett ítélőképességű embernek tartja - kevesebbel is beérné azok részéről, akik a szellemi táplálékot kiválasztják számára? _ Hogyan felelt meg a cenzori testület, s hogyan felelnek meg az új cenzori bizottságok ennek a követelménynek? 1963-ban, amikor életbe lépett a publikációs és szórakoztatási törvény, megnyugtatták a dél-afrikaiakat, hogy a cenzori hivatalt a legmagasabb fokú irodalmi ítélőképességű személyek töltik majd be. Ám, ahogy teltek-múltak az évek, s halmozódtak a betiltott könyvek, mindazok, akiket ez az ígéret korábban megnyugtatott, ráébredtek — egyikmásik betiltott mű címének meg némelyik cenzor nyilatkozatának hallatán -, micsoda szánalmas képtelenségben bíztak. A mai angol és amerikai szépirodalom jelentős alkotói közül 1963 óta a következőknek tiltották be egy-egy művét: Kingley Amis, Vladimír Nabokov, Norman Mailer, John O’Hara, James Baldwin, Ber- nard Malamud, Edna O’Brien, John Updike, Frederic Raphael, Joseph Heller, Róbert Penn Warren, Gore Vidal, Han Suyin, James Purdy, Wil- liam Burroughs, Erica Jong, Lang- ston Hughes, Dorris Lessing, Paul Theroux, Truman Capote, William Faulkner, Állan Silitoe, Sinclair Lewis, William Styron, Alison Lourie, Philip Roth, Jakov Lind, J. P. Don- leavy, Kurt Vonnegut, Jack Kerouac. A nem-angolszászok közül Joseph Késsél, Simoné de Beauvoir, Jean- Paul Sartre, Romain Gary, Alberto Moravia, Carlos Fuentes, Róger Pey- refitte, Jean Génét, Francoise Mal- lett-Joris, Tanizaki Dzsúnicsiro, Alain Robbe-Grillet, Colette, Nikosz Kazantzakisz, Jean Cocteau, Alfréd Jarry, Italo Calvino, Vasco Pratolini, Vlagyimir Majakovszkij és Margue- rite Duras bizonyos művei kerültek a betiltottak listájára. Még Nobel- díjasok is vannak köztük, és számos olyan író, akit ma már a modern irodalom megteremtői közé sorolunk. Klasszikusok is akadnak a betiltott külföldi szerzők névsorában: Guy de Maupassant, Piere Louys. A dél-afrikai írók betiltott műveinek lajstromát alaposan ismerem; gyakorlatilag felöleli a fekete bőrű prózaírók teljes életművét. A filozófiai, szociológiai és politikai tárgyú betiltott művek között olyan élő gondolkodók könyveit találjuk, akiknek írásairól sok vita folyik Dél-Afrikán kívül. A modem gondolat olyan művelőiről van szó, mint például Herbert Marc^se, Oscar Lewis, Salvador Allende/ Willhelm Reich, Louis Althusser, Leszek Koia- kowski és Lukács György. S ide tartoznak a dél-afrikai tudósok: Leó Kuper meg egy sereg néger szerző, aki a faji kérdésekkel és a színes bőrűek problémáival foglalkozik, Richard W lénm át Azótí nyokat vált a dt nyugaln den kis' „a legm képessé; szériába lyosokn elemzet riben e; Wilson lését és magáén; amelyet fejlett o: lapokba koztató egy tize határvic (...) Ezekt névsorb Mr. Cor állított i gat, azt gosult Cl gasabb gél“ bír nak felt a Mr. r fokú irc Érdél mert szí
