Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-18 / 42. szám

'asárnap r * é r * 5 991. X. 18. Szerkeszti: Szomolay Ferenc a Cz & Cz vállalkozói kettőst Vannak terek, utcák és sétá­nyok, amelyeknek az adott város­ban sajátos varázsuk van. Főleg ha egy-egy jelentős történelmi eseményhez kötődnek. Ezek közé tartozik a pozsonyi Úri utca is (volt Nálepkova), amelyen, mint ismeretes, az egykori királyi koro­názási ceremóniák előkelőségei gyalog tették meg a Dómtól a koro­názó dombig vezető utat. Az ismét patinás, csendes utca egyik árkádja alatt egy ízléses üz­let, cégfelirat vonja magára a járó­kelők figyelmét. A kissé szűkös­nek tűnő helyiségekben pedig kü­lönböző világmárkájú elektroni­kus berendezések sokasága talál­ható. A Cz & Cz Export-Import Kft. két tulajdonosa, Czucz István és Czinege Károly mérnökök egyéni vállalkozóként a legkor­szerűbb irodafelszerelések im­portjával, forgalmazásával és szervizelésével aránylag rövid idő alatt rangos helyet vívtak ki ma­guknak az üzleti életben.- A bürokráciától megcsömör- lött olvasó most arra gondolhat, hogy önök az eddiginél is kényel­mesebb irodákat rendeznek be az aktatológatóknak?- Pontosan ezt a téves felfogást kell gyorsan eloszlatni. Amikor ta­valy megkaptuk a külkereskedelmi jogot, elhatároztuk, hogy a legkor­szerűbb és leghatékonyabb irodafel- szerelésekkel látjuk el ügyfeleinket, főleg pedig az újonnan alakult válla­latokat, vállalkozókat. Célunk kettős volt és maradt továbbra is: egyrészt megkönnyíteni munkájukat, más­részt elősegíteni, hogy a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások, ügyinté­zés meggyorsuljon, hatékonnyá vál­jék. A személyi számítógépek, a sokszorosítók, telefonos üzenet­rögzítők és faxok ma már mind-mind a vállalkozói tevékenység irányítá­sának, mozgatásának elengedhe­tetlen tartozékai. A hazai lehetősé­gek és igények felmérése, valamint a külföldi kínálat jó összehangolásá­nak eredményeként hamar elértük, hogy a világhírű Canon-cég ben­nünket bízott meg termékeinek for­galmazásával és szervizelésével.- Gondoltak-e azokra is, akik költségvetési keretből nem tud­nak ilyen korszerű felszerelések­hez jutni, jóllehet szeretnének ezekkel dolgozni?- Erre is van megoldás, hiszen a lízing-program ezt szolgálja, örömmel tudatjuk vevőinkkel, hogy komoly lépéseket tettünk ennek a nyugati üzleti életben nagyon el­terjedt, mindkét fél számára előnyös vállalkozási formának elterjesztésé­hez. Ehhez azonban szükség van a külföldi partner bekapcsolására is. Ennek reményében irtunk alá szer­ződéseket a Siemens, valamint az IBM cégekkel, amelyeknek felvállal­tuk képviseletét és korszerű számí­tástechnikai termékei forgalma­zását. így majd alkalmunk lesz lízin­gelni, tehát bérleti díj fejében is na­gyon előnyös feltételek mellett csúcsszintű elektronikus irodai fel­szereléseket forgalmazni.- S ha majd egyszer minden vállalkozó rendelkezik ilyen fel­szereléssel?- Ez a vállalkozás örök dilemmá­ja. Egy-egy siker láttán ugyanis nem szabad szunyókálni, hanem mindig előre kell gondolni. Piackutatásaink és üzletstratégiánk egyaránt azt iga­zolja, hogy egészségügyünk műsza­ki felszereltsége alaposan lemaradt a világszínvonal mögött. Mérlegelve a lehetőségeket és szükségleteket, szerződést kötöttünk az egyik nagy német vállalattal, a Further Dental Vertrieb céggel, amelynek közre­működésével főleg a fogsor termé­szetes csillogását biztosító techno­lógiai felszereléseket hozunk forga­lomba. Ezen belül megemlítenénk az ún. harmadik fogak (protézisek) gondozását, tisztántartását elősegí­tő szerkezet, valamint a szájüreg higiéniájához szükséges egyéb kel­lékek; fogkefék, krémek és kenő­csök közeli forgalmazásának a lehe­tőségét.- Megajándékozottaktól hallot­tunk humán jellegű lépéseikről is.- Indokolt esetben több intéz­ménynek adományoztunk üzleti készletünkből; a legjelentősebb ilyen jellegű tettünk az országos gyermekonkológiai-program anyagi támogatása volt. Egy jó vállalkozás­ba bele kell hogy férjen az ilyen áldozathozatal is.- Hogyan fogalmaznák meg sa­ját vállalkozói alapeiveiket?- Legfontosabb vállalkozói el­vünknek tartjuk a szerződések, kö­telezettségek maradéktalan teljesí­tését, vevőink pontos kiszolgálását, esetleges panaszaik azonnali orvos­lását. Hogy szerződésben és vevő­ben se legyen hiány, új és új ötlete­ket, vásárlóink számára meglepeté­seket kell folyamatosan kitalálni, majd a lehető legjobban és leggyor­sabban megvalósítani. (gtg) Sikertörténet Készíts egy vödörnyi vasból és acélból valami olyat, amit annyiért vásárolnak meg tőled, hogy arannyal tudd megtölteni ugyanazt a vödröt! Ilyen csak a mesékben létezik, mondhatná bárki. A kecskeméti Szilágyi Zolán mégis valami hasonlót vitt véghez. Hogy mit csinált abból a bizonyos vödör vasból és acélból? Dorombot! A doromb: hangszer - újrafeltámasztója és alkotója szerint egyike a legizgalmasabbaknak. Megszólaltatásához nincs is egyébre szük­ség, mint a fogra, a szájra és a nyelvre meg a tüdőre, s a hangszer úgy szól, mintha az ember az ujjai közé fogott hangszálain játszana. Ebből az ősi sámánhangszerböl a fiatal dorombkészítő-mester az elmúlt tíz év alatt több mint 100 ezret készített, két teljesen egyforma mégsem került még ki a keze alól. Persze mind elfogyott. Szilágyi Zoltán, ez a sikeres ember mégsem tekinti a dorombkészítést kizárólag vállalkozásnak; azt vallja ugyanis, hogy elsősorban külde­tést teljesít - egy több száz éve elfeledett hangszert élesztett újra. Valahol talán most Is szól, ősi titkokat sejtető hangzással, egy huszadik század végén készült doromb. Mi ez? Egérfogó, sörnyitó, fog- szabályozó, álkulcs, ruhafo­gas, netalán övcsat? Nem. Ez a világraszóló doromb! Végy egy 21,5 centiméter hosszú, 4x4 milliméteres, különlegesen ötvözött acélt. Megfelelő sablonban hajlítsd meg. Kézzel, hogyérezd, ahogyan ujjaid között formálódik az anyag. A hajlítás után a megfele­lően bereszelt résbe illessz bele egy rugóacélt, a rezgönyelvet, amely króm-nikkel-vanádium-foszfor-szén ötvözetéből készült. A rezgő- nyelvnek a párhuzamos szárak között akadálytalanul kell rezegnie - a réstávolság 0,1 -0,3 mm. Egyszerű, ugye? (SZF) Ipolyságon az egyéni vállalkozók többsége közvetlenül a városi és környékbeli lakosoknak igyekszik szolgáltatásokat nyújtani. Közülük is közkedveltté vált Hatvanger Magdi szakképzett koz­metikus szalonja, ahol a vendégek nemcsak szakszerű kiszolgá­lást, hanem sok jó tanácsot is kapnak, hiszen a szakma azt tartja: nem könnyű szépnek lenni, de a szépséget megőrizni még nehezebb. Kép és szöveg: Kardos Mária, Ipolyság A közép-kelet-európai orszá­gokban kibontakozó piac­gazdálkodási folyamatok több irányú külföldi segítségre is szorulnak egy­szerre. Azt viszont hiú ábránd lenne elvárni, hogy a külföldi hefektetők pénzeszsákkal a hátukon kopogtas­sanak a merev központi tervgazdál­kodás miatt összeomlott vállalataink kapuin. Marad tehát a járhatóbbnak tűnő, rangos külföldi és hazai köz­gazdászok által már többször felvá­zolt út: a teljes gazdasági reform, ezen belül a privatizáció meggyorsí­tása, korszerű termelési programok kidolgozása, jól képzett szakem­berek, üzletkötők kiképzése és a külföldi töke bevonásához szüksé­ges többi feltétel megteremtése. Mint ismeretes, az amerikai Kongresszus a csehszlovákiai, a lengyelországi és magyarországi magánszektor, s főleg a kisvállalko­zók megsegítésére jelentős összegű segélyprogramot fogadott el. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében szeptember végén Prágában, majd Pozsonyban megnyílt a Közép-eu­rópai Vállalkozói Program (CEEP) konzultatív központja. Amint azt Andrew P. Hurwitz, a CEEP igaz­gatója a prágai központ megnyitása­kor elmondta, tapasztalata szerint lalkozói ismeretekkel, tapasztala­tokkal. Az egyéni vállalkozóknak nyújtott konkrét segítség formái a követke­zők: amerikai elméleti szakemberek, vállalkozók, menedzserek hazai kol­légáikkal szoros együttműködésben szakmai tanfolyamokat, konzultáció­kat nyújtanak azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik célirányú beru­házási programmal jelentkeznek, il­letve ilyen programok kidolgozására kérnek konkrét javaslatokat, ötlete­ket. Ezenkívül megismerkedhetnek a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok, a kereskedelmi tevékenység és menedzserképzés további lehetősé­geivel is. A tanácsadással járó költségek nagy részét az említett program költ­ségvetéséből fedezik. A résztvevők, a konzultáció időtartamával ará­nyos, hasonló jellegű hazai szolgál­tatások díjának megfelelő összeget fizetnek majd mindezért. A szlovák országrészben az érdeklődők a kö­vetkező címen kaphatnak bővebb tájékoztatást: Program CEEP, Vysoká 12,811 06 Bratislava. (tg) Amerikai segítség csehszlovákiai vállalkozóknak „Az egyéni vállalkozásról szó­ló 105/1990 Tt. sz. törvény értel­mében bejegyzett vállalkozó va­gyok, miközben rendes munka- viszonyban dolgozom egy szer­vezetnél, amely a munkafegye­lem megsértéseként rója fel a vállalkozói munkaköri tevé­kenységemmel kapcsolatos szolgáltatások propagálását. Azt is a szememre veti, hogy a vál­lalkozással kapcsolatos szellemi felkészültségemet a munkahe­lyemen eltöltött évek során sze­reztem, ezért szerinte nem hasz­nálhatom fel most saját tevé­kenységre“. (J. S. olvasó leveléből) Az egyéni vállalkozással kap­csolatos döntése szabad elhatá­rozásából született, amihez tör­vényadta joga van. Más kérdés, hogy mint alkalmazási viszony­ban levő személyre, önre is vo­natkozik a Munka Törvénykönyv 73. paragrafusának ,,d" pontjá­ból eredő kötelesség: „a dolgo­zó nem cselekedhet a szervezet jogos érdekeivel szemben.“ ön azt állítja levelében, hogy nem kínál olyan szolgáltatást, amely­hez a szellemi és anyagi feltéte­leket a munkahelyén szerezte volna. Ahogy látja, megalapozat­lan bizalmatlansággal áll szem­ben, s ellene nagyon nehéz vé­dekezni. Más kérdés, hogy a fel­kínált szolgáltatás jellege ahhoz a munkakörhöz áll közel, sőt szoros kapcsolatban van vele, amelyet most munkaadójánál is végez. Az ő szempontjukból te­hát egyfajta belső konkurencia kialakulásáról van szó, s ellene védekezni próbálnak. A jogi helyzet ebben a kérdés­ben egyszerű: a munkaadójának tételesen kell bizonyítani feltéte­lezéseit, ami számára legalább olyan nehéz feladat, mint önnek az ellenkezőjét elhitetni velük. Az Ideális megoldás az lenne, ha egyéni vállalkozóként telje­sen önállósulna és akkor szabad a vásár - helyesebben a konku­rencia! (t) Jó ha tudjuk a vagyonjegyektől Az elmúlt napokban és hetek­ben a hírközlő szervek mind­egyike folyamatosan foglalkozott a vagyonjegyes privatizációval - mi is ezt tettük utóbbi két számunkban. Most néhány jó ta­náccsal szolgálunk a Vállalkozók fóruma nevében! 1. Mindenképpen vegyen részt, vásárolja meg a vagyonjegy­könyvet. Ezt bármelyik postán megteheti, 50 koronába kerül, a tájékoztatóval együtt. Az ezer koronába kerülő bélyeg­szerű vagyonjegyet ráér de­cember végéig megvásárolni. 2. Nincs értelme sietni, majdnem három hónapja van a tájéko­zódásra, a talán első olvasás­ra érthetetlennek tűnő és is­meretlen fogalmak, ismeretek pontos megértésére. 3. Ez év végéig jegyeztesse be könyvecskéjét valamelyik lak­helyéhez közeli, erre a célra létrehozott hivatalban - min­den járásban van legalább 4-5 ilyen hely, ezek pontos címei ki vannak függesztve minden postán. 4. Tájékozódjon, elsősorban azokról a környékén található cégekről, amelyeknél vagyon­jegye segítségével részvényt igényelhet. 5. Ne hamarkodja el ezt az egy­szeri lehetőséget! Csak akkor bízza rá vagyonjegyeit vala­melyik befektetési privatizáci­ós alapra, ha nem talált olyan céget, amely elképzelései és megérzése szerint jól fog működni a jövőben. (SZF)

Next

/
Thumbnails
Contents