Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-11 / 41. szám

ilassrnap * ¥ * 9 19 91. X. 11. A hét napjai közül a parasztregula, főleg az erdős, sertéstartó vidékeken október 26-át, Gál napját tartotta számon, ul. általában ilyenkor érett be a makk. Jeles ünnep volt 20-a, Vendel napja, akit a pásztorok patrónusaként tiszteltek. Október 14. és 20. között a meteorológusok több évtizedes mérései alapján elmondható, hogy tájainkon a napi középhőmérsék­letek a következőképpen alakulnak: az átlagos 12,2, a maximum 18,4, a minimum pedig 5,4 C-fok. A gyümölcsösben az aktuális tennivalók közül a legfontosabb a még fán lévő termés betakarítása. Ezt követően a varasodással fertőzött alma- és körtefákat hasznos a kórokozók ellen beperme­tezni, mert így megakadályozhatjuk azok áttelelését. Mivel már gyümölcs nincs a fán, így a varasodás ellen szerves gombaölő szereken kívül réztartalmúakat is használhatunk. Már többször is hangsúlyoztuk, hogy gyümölcsösünk, zöldséges­kertünk talaját érdemes agrolaboratóriumban megvizsgáltatni. Az agrokémiai vállalatok (szlovák rövidítésük ACHP) többfelé ugyan már megszűnőben vannak, de ezzel párhuzamosan nő a hasonló szolgál­tatásokat végző magánvállalkozók száma. Egy-egy vizsgálatra ún. átlagminta szükséges. Ezt úgy vehetjük fel, hogy kertünkben két átló mentén haladva 15-20 méterenként ásónyomnyi mélységből vödörbe, kosárba egy-egy maroknyi mintát veszünk; majd jól össze­keverjük azt. Az összegyűjtött, elkevert mennyiségből 1,5 kg-nyit adjunk be elemzésre. Ha megjelöljük, hogy az adott területen mit kívánunk termelni, a laboratóriumok többségétől részletes tájékozta­tást kaphatunk az adott növény tápanyagigényéről, a trágyázás módjáról. Itt van a legfőbb ideje, hogy a lehullott leveleket összegereblyézzük és más szerves hulladékkal együtt komposztáljuk. A szőlőben a szüret után - szintén laboratóriumi elemzések alapján- megkezdhetjük a szükséges mennyiségű szuperfoszfát és kálisó bedolgozását a talajba. Ha csemegeszőlőt akarunk tárolni, ügyeljünk rá, hogy a tározótér hőmérséklete ne haladja meg a 10 C-fokot, s inkább alatta maradjon. A szellőztetés hatását fokozza, ha a helyiségben ventillátort haszná­lunk. A kellő páratartalmat víz párologtatásával biztosíthatjuk. Ha a hőmérséklet 10 C-fok fölé emelkedik, a szőlőszemek megráncosod­nak, megfonnyadnak. A zöldségeskertben is a betakarítás a legfontosabb teendő. Van­nak azonban olyan zöldségfélék is, amelyek a szabadban „tárolha­tók.“ Ilyen a fejes káposzta. A gyökereit azonban szaggassuk meg- vágjuk át -, hogy a fejek megrepedését megakadályozzuk. A karfiolt csak akkor szedjük fel, ha éjszakánként már -2, -3 C-fok várható. Tárolására 0-0,5 Celsíus-fokos helyiség alkalmas. A szabadban, prizmában tárolhatjuk a gyökérzöldséget. Készít­sünk homokból 4-5 cm vastag ágyat, erre rakjuk, ömlesszük a répát, petrezselymet, majd kb. 3 cm vastagon szórjunk rá homokot. Ezt néhányszor ismételjük meg. A prizma felfelé keskenyedjen, s magas­sága ne sokkal haladja meg az 1 métert. Végül 60-80 cm vastagon fedjük be földdel, s erre még 20-30 cm-es szalmaréteg kerüljön. Az esős őszi napokon húzzunk fölé fóliát. Díszcserjéink is hozhatnak ehető termést. Ilyen a japánbirs (Chae- nomeles japonica) gömbölyded, illatos almástermése is. Nyersen ugyan fanyar, befőzve - cukrozva - viszont nagyon kellemes ízű. ' Végül még egy jó tanács: ne feledjük el, hogy a nyulak okozta kár ellen díszfáinkat, bokrainkat is védenünk kell. _r_ A gyümölcsfák őszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az ősz és a kora tavasz. Jobb azon­ban a őszi ültetés, kivéve az ősziba­rackot és a diót, melyet mindenkép­pen tavasszal, a rügyfakadás előtt ültessünk. Az ősszel ültetett csemeték gyö­kerei már ősszel és a tél idején hegedni kezdenek, és megkezdődik az új gyökerek fejlődése is. Tavasz- szal a nedvkeringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlő­dik tovább. Előny az is, hogy az őszi ültetéskor a gyökerek a téli nedves­séget jobban hasznosítják. Az őszi telepítés ideje október vége és no­vember, amikor a lomb már lehullott a csemetékről, s fagyveszély még nem áll fenn. Faggyal semmiképpen se ültessünk, mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegő akadálytalanul mozoghat, így a cse­meték gyökerei télen rendszerint el­fagynak. Ültetés előtt a gyökereket meg kell metszeni. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza, hogy törött, roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg, ne cson­kítsuk a gyökérzetet - minél na­gyobb a kiterjedése, annál jobb. A megmetszett gyökérzetet célszerű agyagpépbe mártogatni. A pépezés a gyökerek nedvesen tartására szol­gál. Az ültető gödörben vízzel agya­gos pépet készítünk és ebbe márto- gatjuk a gyökérzetet, úgy, hogy a pép a gyökereket minden oldalról egyenletesen bevonja. Célszerű a pépbe kevéske fertőtlenítőszert (Basudin G, Orthocid) is keverni. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévő kártevők, illetve gombák ellen. Ha a gödröt már előre kiástuk és a föl­det vissza is temettük, akkor most ásóval csupán annyit emeljünk ki, hogy a kis gödörbe a csemete meg­metszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. Az ültetést mindig két személy végezze. Az egyik tartsa a csemetét - ügyelve arra, hogy a gyökérzet a gödör közepén he­lyezkedjen el és a törzs függőleges legyen - a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyöke­rére. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön, miközben a fácskát gondosan rázogatjuk. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. Ügyeljünk arra, hogy az oltás helye egy-két ujjnyival ma­gasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött, mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magas­ságba kerülni. Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beön- tözésre, mert a télen lehulló hó, eső úgyis kellőképpen átnedvesiti a gyö­kérzet körüli földet. Karózásra sincs szükség, ha ugyanis a fácska törzse nem elég erős, akkor nem alkalmas az ültetésre. Ilyen csemetét tehát ne vásároljunk meg. Végül az elültetett csemetét ku­pacoljuk fel, hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet meg­védjék az alacsony téli hőmérséklet­től. Ha a kertünk nincs bekerítve, akkor a nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval, műanyag fóliával, új­ságpapírral kötözzük be Miklós Dénes kertészmérnök Atkák irtása Perizinnel Ma már Magyarországon is be­szerezhető a Bayer cég által gyártott Perizin atkaölö szer. Szeretnénk fel­hívni a figyelmet arra, hogy az ere­deti készítmény nem azonos a bol­gár készítménnyel: a bolgár Perizin etetendő, a Bayer-perízint locsolni kell. Az eredeti utasítás és a gyakorlati tapasztalatok szerint az atkaölö szert csak október-december hó­napban előnyös használni. Tudomá­sul kell venni, hogy a gyógyszer erős méreg, hosszú a lebomlási ideje és ami a legfontosabb: etetéssel nem ad jó eredményt. A léputcákban tö­mörült családot 5 C-fok feletti külső hőmérséklet esetében, szigorúan betartott keverési arányú folyadék­kal - 50 ml (1 kisüveg) készítményt 500 ml mézes szörpre hígított emul­ziós keverékkel léputcánként - lo­Mézelő csolni kell olyan mértékben, hogy a keverék a méheken maradjon és ne csöpögjön a kaptár fenekére. A jól megöntözött léputcákban tö­mörülő méhek így egymásról nyalják a keveréket s az a mézhólyagba jut, vagyis a méhek szervezetébe. Az etetéssel bevitt gyógyszernél nincs biztosíték arra, hogy az etetőből fel­szívott szörpöt a dolgozók mint táp­lálékot azonnal elfogyasztják, illetve társaiknak továbbadják. Előfordul­hat, hogy a gyógyszeres szörpöt raktározzák és az tavasszal bekerül­het a pergetésbe s mint szermarad­ványt kimutatják. Az ilyen méz még a lebomlási idő elteltével is veszé­lyes lehet az emberre. A gyógyszer adagolásánál szigo­rú követelmény, hogy az 500 ml-re való hígítást betartsuk. Az, hogy a keveréket hány családnál használ­juk fel, azt magunknak kell eldönte­ni, attól függően, hogy ezzel a mennyiséggel hány utcát tudunk megfelelően meglocsolni. A tömöt- tebb léputcát jobban, a kevésbé tö­möttet nyilván kevésbé. A biztonság kedvéért a kezelést 7 nap múlva meg lehét ismételni. így 99 százalé­kos védettséget lehet elérni. Ta­vasszal a fiasítás megindulása előtt 1 -2 füstöléssel teljes atkamentessé­get érhetünk el. Az év további részé­ben a napraforgóméz kipergetése után kell csak füstöléssel védekezni, Apistánnal, hogy a telelőre menő méhek egészségesek legyenek. Méhészet a gerezna kikészítésé házilag (II.) A tartósításhoz felhasznált vegyszerek A bórax - nátrium biboricum, első­sorban méregtelenítő anyagként használatos, legjobban por alakban alkalmazhatjuk. A száraz bórax por­rá törve és egyenlő arányban nafta- línnal keverve, alkalmas kis testű gerincesek bőrének kezelésére. A bórax korlátlan mennyiségben használható, semmiféle káros utó­hatása nincs. A timsó - kálium-alumíniumszul- fát - por alakú cserzőanyag, kivá­lóan alkalmas a bőr és a bunda előkészítésére, előkezelésére és el­tartására. A konyhasó a friss bőr cserzésére a legjobb anyag. A bundát a nyúzás után kristályos konyhasóval azonnal szórjuk be. Kényesebb bundák ke­zelésére a tartósító hatással is ren­delkező denaturált ipari sót használ­hatjuk. A naftalin színtelen, fényes kristá­lyokból áll, a penészedést kiválóan megakadályozza, egyben rovarűző szer is. A kikészítés szakaszai A gondos kikészítésnek nyolc, egymástól elkülöníthető szakasza van: a nedvesítés, húsolás, zsírtala- nítás, víztelenítés, cserzés, kimo­sás, szárítás, zsírozás. Nedvesítés A megszáradt, besózott gerezná­kat 6-8 órán át langyos vízben áz­tatjuk. A só hígroszkópos, ezáltal a bőr sok vizet vesz fel és könnyen puhul. Húsolás (faragás) A felpuhult bőröket kétlábú bakra fektetjük és a fölösleges kötőszöve­tet, a pólyákat eltávolítjuk, lekapar­juk a bőrről. A húsolással, a kapa­rással mindig a szőrök dőlésének irányával ellentétesen, a faroktól a fej felé haladunk. Ezt a munkát addig csináljuk, míg a gerezna hús- és hártyamentes lesz. A bőr vakará­sára kiválóan megfelel egy tompa fűrészlap, de készíthetünk egy spe­ciális célszerszámot is. Ha a közvetlen nyúzás utáni hú­solást, illetve vékonyítást nem mu­lasztottuk el, akkor áztatni nem kell. Zsírtalanítás Fa vagy zománcozott edényben zsírtalanítsunk. Erre a célra kiválóan alkalmasak a zsíralkoholt tartalmazó vagy zsíralkohol alapanyagú mosó­szerek. A Magyarországon forgal­mazottak közül ilyen pl. az Ultra, Unimo stb. A gereznát 10 liter jó mosóporos 30-35 C-fokos vízben kimossuk. Ezután egy kissé hígabb- 10 liter víz, 10 dkg mosószer­oldatban újra átgyúrjuk a bőrt, majd ezt követően alaposan kiöblítjük az így zsírtalanított gereznát. A mosó­szerek dobozain általában feltünte­tik, hogy milyen mennyiségben kell azokat a mosáshoz használni. A bő­rök zsírtalanításához általában az előírt mennyiség 2-2,5-szeresét használjuk. Víztelenítés A cserzés műveletének megkez­dése előtt a bőrből kinyomjuk a fe­lesleges vizet. Rongyot terítünk rá, elősegítve így a szőr felszínén, illet­ve az irha felőli részen a felesleges víz felszívását. Fontos szabály, hogy a bőrt a textíliákhoz hasonlóan soha nem szabad kicsavarni, erőtel­jes összenyomással kell a vizet eltá­volítani. Kistermelők Lapja (a befejezés következik) ^-----------------------------------------­A -------------------------------­—— / n *------------------------------­^ ------------ - --------------------­*------------­9. A - speciális kaparókanál B - a bőr tisztítására használt célszerszám (f. d. rajza) Őszi zöldségfélék hasznosítása Zellersaláta paprikával Hozzávalók: 1 db nagyobb zeller, 2 db érett pirospaprika, 15 db kis hagyma, 5 szem feketebors, 1 kávés­kanálnyi mustármag, 1/2 kiskanálnyi citromsó és 1,2 liternyi felöntőlé (1 liter víz, 0,2 liter ecet, 1 kanál só és 1 kanál cukor). A zellert megtisztítjuk, felszeletel­jük, felöntjük annyi citromsóval sa­vanyított vízzel, hogy a gumót ellep­je, majd ebben félpuhára főzzük. A zellert leszűrjük és rétegezve ap­róra vágott paprikával és az apró hagymákkal üvegekbe töltjük. A fel­öntőlével felöntjük, az üvegeket le­zárjuk és a forrástól számítva 30 percig sterilizáljuk. Csípőspaprika ecetben A csípőspaprikát - lehet kecske- szarvú vagy cseresznyepaprika - megmosva, szárától megtisztítva üvegekbe rakjuk. Adhatunk hozzá néhány karika sárgarépát és petre­zselymet is. Az üvegeket tiszta, 8 százalékos ecettel felöntjük. Az ecet literjéhez 150 gramm sót és 300 gramm cukrot adunk. A mód­szer előnye, hogy hővel való tartósí­tást nem igényel. A karfiol befőzése Az érett karfiolt jól megtisztítjuk és rózsákra szedjük. Ezeket alaposan megmossuk és kb. 5 percig - míg csaknem teljesen megpuhul - főz­zük. Utána hideg vízben lehűtjük és befőttes üvegekbe rakjuk. Minden 720 milliliteres üvegbe 5 szem szegfűborsot, 3 feketebor­sot, 1 babérlevelet tegyünk, majd töltsük fel a következő módon ké­szült felöntőlével, úgy, hogy a záró­lap alatt 1 cm-es szabad tér ma­radjon. A felöntőlé készítése: 4 liter víz­ben oldjunk fel 100 gramm sót, 350 gramm cukrot vagy 50 db T 110-es szacharintablettát. Hogy a lé rózsa­szín vagy barnás elszíneződését el­kerüljük a még hideg felöntőlében, 4 liternyire számítva oldjunk fel 1/2 tabletta káliumpiroszulfitot (szlová­kul pyrosiricitan draselny: vegyjele K2S2O5). A befőttes üvegeket zárjuk le és 85 C-fokon 20 percig sterilizáljuk. Karfiol ecetben Az ecetben eltett karfiolt ném kell hőkezelni, a munka menete viszont a hőkezelt zöldségéhez hasonló. Miután a karfiolt rózsáira szedve az üvegekbe raktuk a következő össze­tételű felöntőlével töltjük színültig az üvegeket: 4 liter hideg vízben kever­jünk el 200 gramm sót, 50 db sza­charintablettát vagy 350 gramm cuk­rot, 5 gramm káliumpiroszulfitot és 3 zacskó Petőit, végül öntsünk hoz­zá 1 liter 8 százalékos ecetet. A töltésnél és a lezárásnál ügyel­jünk arra, hogy lehetőleg ne marad­jon az üvegben levegő. ¥ 11 A

Next

/
Thumbnails
Contents