Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-10-04 / 40. szám

Vasárnap 1991. október 6. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.44, nyugszik 17.09 Közép-Szlovákia: 05.51, nyugszik 17.16 Nyugat- Szlovákia: 05.57, nyug­szik 17.22 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 03.58, nyugszik 16.05 Közép-Szlovákia: 04.05, nyugszik 16.12 Nyugat- Szlovákia: 04.11, nyug­szik 16.18 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük BRÚNÓ, RENÁTA - NATÁLIA valamint Berény, Renátó nevű kedves olvasóinkat • Brúnó - az ófelnémet Brúnó névből vettük át. Jelentése: barna, ti. bar­namedve • Renáta - a latin Renatus férfinév latinos női pár­ja, ennek jelentése pe­dig: újjászületett. • Az aradi vértanúk napja (1849) •1891-ben született Hans MERSMANN német zene- történész (f 1971). A VASÁRNAP következő számának tartalmából TALÁLKOZÁSAIM A HALÁLLAL S. Forgon Szilvia beszélgetése a haláltáborokat megjárt Kohn Erzsébettel BŰNÜLDÖZÉS VÍZEN Ordódy Vilmos riportja SZENCRŐL AMERIKÁBA Fülöp Imre riportja a pszichotronika gyakorlati alkalmazásáról A HÉT KAPU Tichy Kálmán novellája ÁLLANDÓ ROVATAINK Házunk tája Gyermekvilág Humor Keresztrejtvény Hogy mik vannak? Sport MÁR ÜNNEPELNI SEM TUDUNK? Szüreti ünnepség Királyhelmecen Igaza van a költőnek: a közép -európai homokórában hol erre, hol arra szóródnak a nemzetpor­szemek. Mindezen Királyhelmecen, a csonkavár romjai mellett épített szabadtéri színpad előtt, a csak­nem teljesen üres nézőtér láttán gondolkodtam el. Pedig szüreti ün­nepség volt a városban. De tu­dunk-e még ünnepelni? Nehéz válaszolni... Valahol va­lami nincs bennünk rendben. Itt, Királyhelmecen a rendezők igye­keztek minden tőlük telhetőt meg­tenni: gyümölcs-, zöldség- és virág- kiállítást nyitottak, művészeti tárla­tot. Volt vásár is, ahol a fizetéséből megélni nem tudó fizikatanár arra kényszerült, hogy nyugatról beho­zott szatellitantennákat és elektro­nikát áruljon, ahol volt művelödési- ház-vezetők sütötték a lacipecse- nyét - és sorolhatnám tovább. Volt szüreti felvonulás is, huszárokkal, hintóval és feldíszített kocsikkal, sőt este tűzijáték is - csak hát éppen az a szikra hiányzott, ami a lépten-nyomon érezhető merev­séget, hidegséget fel tudta volna oldani, hogy az olykor elég csípős bodrogközi szélben egy kicsit meg­melegedtek volna az emberek. Némi feloldódást egyedül a sportrendezvényeken, a Bodrog­köz legerősebb embere cím elnye­réséért kiírt versenyen, a királyhel- meci öregfiúk és a csehszlovákiai magyar nemzetiségű egykori ligás öregfiúk futballmérkőzésén tapasz­taltam, s azon a baráti légkörű beszélgetésen, amit este az „aranycsapat“ tagjaival: Buzánsz- ky Jenövei, Hidegkuty Nándorral, Grosics Gyulával és a háromszo­ros olimpiai bajnok ökölvívóval, Papp Lászlóval szerveztek. Kétségtelen, hogy szükség van az ilyen találkozásokra, még ha nosztalgiával telítettek is, mert ezek is részei történelmünknek, még­hozzá a szebbiknek, amire jó emlé­kezni. (szaszák) Nem mindig jobb az importcikk A szervizről megfeledkeznek • Megéri a dupla árat? • A csomagolás vonzóbb A múltban sokszor panaszkodtunk a gyér árukínálat miatt, az utóbbi időben viszont némely fogyasztási cikk szinte elárasztja a piacot. Elsősorban importáruról van szó. De vajon jobb minőségűek-e ezek, mint az itthon gyártottak? Összhangban van-e az áruk a minőségük­kel, a használati értékükkel? A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai összehasonlító ellenőrzése­ket végeztek és megállapításaik bizonyára tanulságosak a vásárlók számára. Rájöttek, hogy ugyanazon árufajtákat különböző ára­kon kínálják a piacon. Az ellenőrök által észlelt legna­gyobb különbség 1100 korona volt. Azt is tapasztalták, hogy a magánkereskedők a náluk vásárolt cikkekre nem adnak jótállást, vagy legalábbis nem annyi időre, mint amennyit a törvény előír. A cseh vagy szlovák nyelvű használati utasítást nagyon gyakran nem mellékelik a sokszor több ezer koronás fogyasztási cikkhez sem. Arról már nem is szólva, hogy a magánkereskedők által behozott termékek szervize nincs megoldva. Csalásnak is minősíthető, hogy az importált sztereó televíziókkal nálunk nem fogható sztereóban az adás, a teletextnek pedig nincs szlovák illetve cseh ábécéje. Ennek ellenére olyan magas áron kínálják ezeket, mint­ha a sztereó adás vételére alkalmasak volnának, illetve a képújságot teljes értékűen élvezhetnék a nézők. A textilféleségek közül a feltűnő színű, gyűrött overall- anyagokat és a férfi pólókat vizsgáltuk meg. Az Auszt­riából behozott, a hazainál kétszer drágább anyag nem vízálló. A gyűrődés a vegyi tisztítás után lényegesen csökken, öt mosás, illetve ugyanennyi vegytisztítás után a színük is megváltozik. Az import férfi pólókat a haszná­lati utasítás szerint kezeltük - 40 fokos vízben mostuk. Azt tapasztaltuk, hogy összemennek, deformálódnak a ruhadarabok kidolgozásával sem voltunk elégedettek. Az élelmiszerek közül az üdítőket vettük nagyító alá. Huszonegy hazai gyártmányú, illetve külföldi terméket vizsgáltunk meg. Valamennyi megfelelt az előírt normák­nak. A külföldi termékek súlya meghaladta a csomagolá­son feltüntetettet, mig a hazaiak palackozásakor igen pontosan mértek a gyártók. Az itthoni üdítők doboza sokkal nehezebben nyitható, mint például az importált osztrák dzsúszoké. A külföldi csomagolóanyag súlya a termék 5 százalékát teszi ki, a miénk háromszor nehezebb. A dobozok színezete, grafikai ötletessége, vagyis fogyasztócsalogató hatása mindenképp a beho­zott termékek mellett szól. Ludmila Havasiová mérnök, A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség osztályvezetője A mikor tizennégy év­vel ezelőtt elkezd­tem építkezni az Akasztó-he­gyen, elsőként galambokat te­lepítettem ide. Akkor még pos­tagalambokkal foglalkoztam, de a szomszédoknak ez nem nagyon tetszett így tértem át a kingekre, vagy ahogy mi mondjuk a királygalambokra, melyek nagyon szelídek, nem röpködnek, csak turbékolnak és sétálgatnak. Arányos, de ki­csit pufóka testük van, néme- ' lyik eléri egy kisebbfajta tyúk súlyát. Egy king-galambnak tudnia kell kelletni, illegetni ma­gát, vagyis olyannak kell len­nie, mint egy magát mutogató manökennek. Versenyek, kiál­lítások előtt napokig gyakoro­lunk, hisz a jó beállás a propor- ciók és a tollazat mellett már fél siker. Ehhez éppúgy érteni kell, mint más sporthoz vagy hobbi­hoz. A szárnyasok nagyon há­lásak tudnak lenni, a tenyésztő számára pedig óriási siker és öröm, ha az általa felnevelt fió­kából győztes lesz, vagyis ki­rály a királyok között. Varga Ottónak a king-galambok rima- szombati tenyésztőjének sza­vai ezek. Már nemcsak ideha­za, hanem határainkon túl is elismert szakemberként Sikeres galambtenyésztő tapasztalatai jegyzik. Kedvenceivel a hazai és nemzetközi mezőnyben egymás után aratja a babé­rokat. Miközben a hófehérre me­szelt galambház felé kalauzol, további műhelytitkokat is elárul.- A galambokra úgy vigyá­zok, mint a szemem fényére, mert az igazán jófajták, törzs­könyvezett szülőktől származó egyedek nehezen beszerezhe­tők és bizony drágák. Nekem is vannak olyan példányaim, me­lyeknek értéke ezer korona kö­rül mozog. Megkülönböztetett figyelmet szentelek az eteté­süknek és a szokványos nap­raforgón, borsón, búzán és ku­koricán kivül tápszereket, vita­minokat is kapnak, hetente két­szer fürdetem őket, ami szintén az alapvető előírásokhoz tarto­zik. Nincs rosszabb érzés mint egy beteg, szenvedő galambot nézni. Minden évben védőol­tást kapnak és állatorvos ellen­őrzi őket, ami azért is fontos, mert e nélkül nem lehet őket külföldre vinni. A legszebb példányokat megmutatta, kezembe adta. Névről, számról ismeri őket. A rögtönzött bemutató után egy másik helyiségbe lépünk, ahol a különböző oklevelek, köszö­nőlevelek és emlékplakettek árulkodnak az eddig elért sike­rekről. A szlovák, magyar, cseh és német nyelvű okmányok egy-egy versenyen elért helye­zés bizonyítékai. Ottó nem kis büszkeséggel kommentálja őket: Már negyedik éve tagja va­gyok a king-tenyésztók Vranov nad Topfou-i klubjának. Rend­szeresen járok kiállításokra. Ezt a fődijat például Benkovcé- ról egy idei fiókával hoztam haza, aztán Tóketerebesen, Teöovicében és Budapesten is nyertem. A magyar fővárosban rengeteg tenyésztő barátom van. Egyre sűrűbben jönnek hozzám az érdeklődök. A mi­nap Csehországból járt itt egy tenyésztő, aki vásárolt is az állományból. Jóleső érzés, ha a Varga-féle egyedi példányok iránt érdeklődést mutatnak. Polgári László fOOJfa a bizalomról A napokban felhívott egy régi iskolatársam és gondterhelten arra kért, írjak a következő száz. sorban arról, kiben lehet bízni ebben a zűrzavaros politikai helyzetben, ebben az összekuszált, válságos csehszlovákiai dzsungel­ben. Őszintén bevallom, megdöbbentem, hogy huszonnégy év után valaki ilyesmit kér tőlem a távoli végekről. Nem azért kért baráti taná­csot. hogyan szerezheti vissza szülei elkobzott földjeit, még csak nem is unokáinak magyaror­szági tanulásához keresett támogatást, hanem feltette nekem a rendszerváltás óta talán a leg­nehezebb kérdést: kiben bízhatunk? Minden nap bújom a hazai lapokat, megpró­bálom kibogozni a politikusok egymásnak, sót saját maguknak is ellentmondó nyilatkozatait. _ De minél többet olvasok, elemzek, annál bi­zonytalanabb vagyok. Ennyi szemérmetlen vá­daskodás, gyanúsítás, lejáratás, személyeskedés és arrogancia a világ nem sok országában hang­zik el. Es mindezt a politikusok állítólag a vá­lasztók vagyis a mi nevünkben teszik. Őszintén bevallom, hogy ma a hivatásos újságíró számára is áttekinthetetlenek a pártok és mozgalmak álláspontjai, amelyek jóformán naponta változnak. Ugyanis a Szlovák Nemzeti Párt kivételével céljaikat valamennyien szépit- getik, rafinált megfogalmazásokkal kétértelmű­vé teszik, amivel összezavarják a közvéle­ményt. Naponta ezerszer hangzanak el az olyan kifejezések, mint függetlenség, szuverenitás, önállóság, felségjog, hatáskör, identitás, köztár­saságok egyenlősége, politikai képviselet, szlo­vák specifikum, népszavazás stb., sth. Es ezek mögött a csúrt-csavart nyilatkozatok, cikkek mögött többnyire alattomosan a Csehszlovák Köztársaság szétverése, vagyis a Szlovákia önállósodására törekvés húzódik meg. A szlo­vák kormánykoalíció legtöbb pártja attól tart. hogy a közelgő választásokon a nemzeti párt nacionalista programját túl sokan fogják támo­gatni, ezért többségük úgy manőverezik, hogy az egyszerű szlovák emberek lássák, ők is az önállóság hívei. Bizony a választókkal szemben elég sötét üzelmek ezek. Nagygyűléseken követelik Szlovákia külön­válását, aláírásokat gyűjtenek az elszakadásért, a társadalom másik fele pedig ennek pont el­lenkezőjéért, Csehszlovákia egységéért tüntet, írja alá az iveket. Már sikerült két ellenséges táborra osztani az. ország lakosságát. Most azért folynak a szócsaták, hitegetések, ígérgetések, fenyegetések, hogy ki kerekedik felül. Legyen népszavazás! De már most megoszla­nak a nézetek arról, hogyan fogalmazzák meg a népszavazás kérdéseit. A szlovák politikai reprezentációnak nem elegendő az egységre vonatkozó igen—nem. mivel ók olyan egységet akarnak, amely felér egy különválással, amely előjátéka lehet az önálló szlovák állam kikiáltá­sának. Közben a közvélemény-kutatók ontják a számadatokat a cseh és a szlovák gazdaság állapotáról, jövőjének lehetőségeiről, a lakos­ság hangulatáról, arról, hogy a többség Cseh­szlovákiát akar. de a nacionalista propaganda következtében Szlovákiában egyre csökken az egység híveinek a száma. Kedves barátom! Mit írjak a magyar olvasók­nak? Kiben bízhatnak? Az. egymást túlkiaháló politikusokban, a túlélésre spekuláló képvise­lőkben? A nemzetállam óvatos ellenzőiben? Sajnos, a magyar politikai pártok is egymás­sal hadakoznak ahelyett, hogy az itt élő magyar lakosságnak egyértelműen kijelentenék, szá­mukra Csehszlovákia két nemzet és a nemzetisé­gek föderációja. Miért? Mert nagyobb demokrá­ciát biztosíthat. Egy olyan szlovák államban, ami­lyet az elszakadás hívei felvázoltak a sajtóban, a lakosság 40 százaléka már most a magyarok kitelepítését szeretné. Aki pedig ezt nem utasít­ja el egyértelműen, az nagyon finom kifejezé­sekkel élve a zavarosban halászik. Nincs bizalmam a jelenlegi politikai pártok­ban. egy népszavazáson pedig Csehszlovákiára fogok szavazni, mert azt hiszem, hogy ez köze­lebb van Európához. A társadalomban a bizalom igen nehezen alakul ki és igen könnyen elvész. Ahhoz, hogy bízzunk a jelenlegi politikai vezetésben sok mindennek meg kellene változnia. De számom­ra úgy tűnik, hogy ez a zűrzavarkeltő kormány- politika képtelen a változásokra. .4 megoldást talán csak az új választások hozhatják meg. A válaszom tehát röviden: önmagunkban kell bízni. Szűcs Béla L 1991. X. 4. ÚBUJgSBft Ord ódy Vilmos felvétele Érik a szőlő...

Next

/
Thumbnails
Contents