Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-08-30 / 35. szám

n _r t§) in .U ni *• * * Háztáji kalendárium A régi hiedelmek szerint a hét jeles dátuma szeptember 8., „Kisasszony napja“. A hagyomány szerint ilyenkor kell megkezdeni az őszi gabona vetését, másutt ilyenkor verik a diót. A napi középhömérsékletek szeptember elején a Kárpát-meden­cében a következők: az átlaons 19 1 a maximális 94 9 a minimális 15,2 C-fok. Itt van a gyümölcsérlelö szeptember. A hónap folyamán már valamennyi gyümölcsünk szüretelhető. Legfőbb ideje tehát, hogy a gyümölcs tárolására szolgáló helyiségeket kitakarítsuk, fertőtlenít­sük. Jó szolgálatot tesz, ha a gyümölcstárolóban 10 légköbméterre számítva egy-egy azbesztkénlapot égetünk el. Fordítsunk gondot az állványok, rekeszek lemosására, fertőtlenítésére is. Mossuk le azokat szódás vagy trlsós (trlnátrium-foszfát, Na3P04) vízzel. Az alma- és a körtefákon még mindig aktuális lehet a kaliforniai pajzstetú és az almamoly elleni védekezés. Ha már a csonthéjasok termését leszüreteltük, ne feledkezzünk meg e fák sebeinek kezelé­séről, a sérült ágak, csonkok lemetszéséról sem. Szeptemberben érik az egyik legkedveltebb gyümölcsünk, a szőlő. A szóló nem utóérö, ezért csak a szépen színezödött, teljes zamatú bogyókkal bíró fürtöket szedjük. Vegyszeres védekezésre még a bagolylepkék, a tarka szölömo- lyok, a szürkerothadás kártétele esetében kerülhet sor. Gondoljunk rá, hogy a borszőlőfajtáknál a tervezett szüret előtt 30 (!) nappal nem alkalmazhatunk Antracolt, Zinebet, Dithanet (M 45-öt és M 8-at), Orthocidot, Karathanet és néhány más, hasonlóan hosszú lebomlási Idejű szert. Folytassuk tovább a szüretre való felkészülést. A konyhakertben a paradicsom már letermett, a paprika viszont megfelelő gondozás mellett még október végéig is megtartható. Ehhez csupán arra van szükség, hogy a még termő növényeket visszatörjük, s így a még meleg időszakban hajtásképzödésre serkentsük a növényt. Vigyázat! - A visszatörést követően a növény­nek a szokásos vízmennyiségből csak 1/4 résznyit vagy még valamivel kevesebbet adjunk és az első terméskötésekig ne fejtrá­gyázzunk! Vethetünk még sóskát, hónapos retket, ültethetünk sarjadékhagy- mát, telepíthetjük a hidegágyban nevelt endlvia saláta palántáit. Szedhetjük a rövid tenyészidejű őszi karfiolt, a bimbóskelt, a másod­vetésű zöldborsót, a karós- és a bokorbabot. Öntözzük a karfiolt, a karalábét 2-3 naponta 4-8 mm-nyi vízzel, száraz időben pedig a salátának adjunk 10-20 mm-t. A káposztaféléken szükséges lehet a káposzta-bagolylepke her­nyói elleni védekezés. Az egészségügyi várakozási idővel és a beta­karítás Idejével összehangban a Dlmecron 20 és 80, a Gardona 24 EC, az Actelllc 50 EC, az Ambush, Nomolt 15 SC közül választha­tunk. A permetezést idejében, még akkor végezzük el, amikor a (fiatal) hernyók még csak a levelek fonákján tartózkodnak és nem rágták be magukat a káposztafélék belsejébe. A lepke hernyóinak károsításával tavasszal és augusztus közepétől késő őszig kell számítanunk. A héten még ültethetők a kora tavasszal virágzó hagymás növé­nyek - jácintok, nárciszok, tulipánok. Hagymáik jó, tápanyagban dús, de sohasem frissen trágyázott (!) földbe kerüljenek. Ha szoba- vagy erkélynövényeinken takácsatkakártételt - apró sárga foltokat - tapasztalunk, akkor azokat 1 %-os káliszappanos oldattal mossuk le.' Piszkos mézeskannák és a méhbetegségek Mézelő Minden méhész tudja, milyen je­lentős fertőzési forrást jelentenek a méhhullák, méhészeti termékek és az ismeretlen helyről származó méz, ha ezeket a csere mézeskannákkal behurcolják.' A méz szinte konzer­válja a kórokozókat. Különösen fi­gyelemre méltó ebből a szempont­ból a nyúlós költésrothadás, a költés meszesedése stb. A kórokozók spó­rái ui. életképesek maradnak a méz­ben. A piszkos mézeskannákkal így egyik telepről a másikra hurcolható a fertőzés. Mit tegyünk tehát? 1. A mézeskannát csak a méz tárolására, illetve szállítására hasz­náljuk. Ne tároljunk benne méheink etetésére szánt cukorszörpöt! Ne vonjuk be a kannákat a belső forga­lomba, ugyanis a fertőzött mézes cukorszörppel, megbetegítjük csa­ládjainkat. 2. Szennyezett (pl. mézzel) kan­nát ne vegyünk át! A szállító-felvá­sárló cégek kötelesek tiszta kannát forgalomba bocsátani! 3 3. Mézeskannát ml se szennyez­zünk, hiszen majd élelmiszert táro­lunk benne! Méhészújság Á gyümölcs talajának takarása Á talaj felszínének takarása szerves anyagokkal - amit a már polgárjogot nyert angol szóval mul- csozásnak (mulch) nevezünk - a ki- sebb-nagyobb háztáji gyümölcsö­sökben és veteményes kertekben egyaránt terjed. Sajnos azonban ná­lunk a kiskerttulajdonosok még rit­kán alkalmazzák. Ennek elsősorban az az oka, hogy viszonylag új mód­szerről van szó, s így vltathatlanul jelentős előnyeit nem ismerik, s akik ismerik is, a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak. Az új földtörvény elfogadása után örvendetes módon többen szeretné­nek klsebb-nagyobb gyümölcsöst telepíteni. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. Bizonyított, hogy a törzs körüli talaj- takarásnak a telepítést követő évek­ben van a legnagyobb jelentősége. A kezdetektől takart ültetvényekben a fák kipusztulása csökken, mert a takaróanyag megakadályozza a nyári hónapokban a talaj felmele­gedését, kiszáradását. így az egész vegetációs Időszakban aktív lehet a gyökértevékenység. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz, mint az árnyékolatlan. Ha erre tőzeget használunk, akkor akár 50 százalékos is lehet ez az érték. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökér­zet kiterjedésétől függően változtatni - növelni - kell. A gyümölcssövé­nyekben a talajtakarást a gyökérfej­lődés évi ütemének megfelelően, sávosan kell megoldani. A Walter T. Kelley Társaság virág­porpótlót reklámoz, amely Igen jó hatással van a tavaszi flasítás fejlő­désére. A tavaszi etetés megkezdé­se előtt meg kell győződnünk arról, hogy méheink megfelelő mennyisé­gű mézzel rendelkeznek-e, nehogy a hordás megkezdése előtt éhezze­nek. A virágporpótió különösen fon­tos lehet, ha kölyökcsaládokat vásá­rolunk azelőtt, hogy a természetes virágporforrások elérhetők. A vlrág- porpótló egy magas tápértékű, hő­kezelt szójaliszt. Ez fehérjében gaz­dag rosttartalmú elegendő ásványi anyag, szénhidrát és oldható nitro­gén található benne. Lisztszerű anyag, amit akár a könnyű szellő is elfúj, ezért a legjobb, ha cukorszi­ruppal összekeverve pogácsát ké­szítünk belőle, s ezt közvetlenül a fé­szek fölé, a feslő keretlécre helyez­zük. m A folyók árterületén, laposok­ban stb. épített víkendházak pin­céjét az időnként feltörő talajvíz végett általában nem lehet meg­felelő mélységűre készíteni, s így a mennyezet alacsonyra kerül, s csak lehajtott fejjel mo­zoghatunk benne. A mellékelt ábrán egy olyan „kompromisz- szumos“ megoldás látható, amely részben megoldja ezt a problémát. Ezt az építész úgy érte el, hogy a víkendház háló­részét a pince bejárata fölé ter­vezte, s így a bejáratnál a meny- nyezet magasabbra kerülhe­tett. Tn nyomán A mulcsozás kedvező hatással van a talaiéletre, gyarapítja annak humuszállományát és előnyösen hat a talaj vízkészletének megőrzésére. Csökkenti a párolgást, mérsékeli a talajhőmérsékletet, annak napi és évi ingadozását, csökkenti a korai és a késel fagyveszélyt, megakadá­lyozza a pH-érték erős változásait. Növeli a tápanyagok oldhatóságát, a termelékenységet és fokozza a ve­getatív fejlődést. Egyes szakembe­rek szerint a termőképesség átlago­san akár 25-50 százalékkal is nő­het. A talaj a mulcs alatt laza, mor- zsás szerkezetű és nedves marad, s benne sok földigiliszta fordul elő. Lejtős területeken atalajtakarás meg­akadályozza az eróziót. A talajta­karással megakadályozhatjuk a gyü­mölcsös elgyomosodását is, s köz­ben elősegítjük a fa gyorsabb beéré- sét, a gyümölcs színeződését. Gyü­mölcshullás alkalmával kevésbé ütődik meg a termés. A mesterségesen takart talajok hőmérséklete tavasszal és nyáron általában alacsonyabb, ősszel és té­len magasabb, mint a nem takart talajoké. A felmelegedési szakasz­ban tehát a talaj felmelegedését gá­tolja, míg a lehűlési fázisban mér­sékli annak hőveszteségét. Ez külö­nösen tavasszal előnyös, amikor az Könnyebb Nem ritka az olyan eset, hogy nehezen hozzáférhető helyen kell csavart alkalmaznunk. Az Ilyen ese­tekben fellépő nehézségeknek könnyen elejét vehetjük, ha a csa­vart két-három centiméteres mű­anyag ragasztó szalagon átszúrjuk és segítségével azt a csavarhúzó­hoz rögzítjük. Miután a csavart kellő mértékben behúztuk, a szalagot el­vágjuk vagy egyszerűen csak eltép­jük. ERMR Levélsarok A CSÖVES KUKORICA TARTÓSÍTÁSA Hozzávalók: apró csövű kukori­ca, 1 liter víz és 20 gramm só. A’friss, fiatal, apró csövű kuko­ricát hajától, zöldjétől megtisztít­juk és rövid ideig főzzük. Azután kiszedjük és a csöveket az elő­készített üvegekbe rakjuk. A vi­zet a sóval együtt felforraljuk, hagyjuk kihűlni, majd a kukoricá­ra öntjük. Az üvegeket jól lezár­juk, lyukacsos betéttel ellátott fa­zékba állítjuk és a forrástól szá­mítva 1 óra hosszat sterilizáljuk. KUKORICASZEMEK CUKROS-ECETES LÉBEN A lé összetétele: 4 liter víz, 1 liter ecet, 100 gram só, 350 gramm cukor vagy 50 darab T 110-es szacharintabletta. Fiatal, puha csöveket válasz- szunk és ügyeljünk rá, hogy a szemek gyengék, sárgásfehé­rek és nedvdúsak legyenek. A kalászokat tisztítsuk meg és 10 percig főzzük. Utána hideg vízben hűtsük le és késsel vagy kézzel fejtsük le a szemeket. A lefejtett szemekkel lazán tölt­sük meg az üvegeket és öntsük rá az összeforralt levet. Az üve­geket zárjuk le és a forrástól számítva 10 percig sterilizáljuk. KUKORICASZEMEK SÓS LÉBEN Hozzávalók: 1 liter víz, 20 gramm só és az előbb leírt mó­don előkészített kukorica­szemek. a célunk, hogy késleltessük a rügyfakadást és a virágzást. A mulcsozás hátrányai közé so­rolhatjuk, hogy a takart területen egérkár is lehetséges, hogy a ned­vesebb környezet és a gazdagabb humuszállomány következtében a vegetációs időszak meghosszab­bodása által a fák faggyal szembeni ellenállóképessége csökkenhet, a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket, szalmát, tő­zeget, lekaszált füvet, fűrészport, szalmás istállótrágyát, friss kom- posztot. A takaróanyagot mindig a frissen megművelt, gyomoktól megtisztított, tartósan száraz idő esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. Vastagságára vonatkozóan megoszlanak a vélemények - általá­ban 10-15 cm ajánlható. Ez a réteg egy idő után megülepedik és össze­függő nemezrétegként védi a talajt. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatok, beszánthatók a ta­lajba. A takarást jól alkalmazhatjuk a ve­teményes kertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmé­re is. Miklós Dénes kertészmérnök Az üvegeket kukoricával lazán megtöltjük, ráöntjük a sós levet és lezárjuk. Lyukacsos betéttel ellátott edénybe helyezzük és 100 C-fokon, a kukorica érettsé­gétől függően 30-60 percig két- háromszor sterilizáljuk. Ha a szemeket huzamosabb ideig kívánjuk tárolni, akkor a csírátla­nítást 24-48 óránként egyszer vagy kétszer megismételjük. A csírátlanítást végezhetjük nyo­másedényben i (kuktában) is - ilyenkor elég egyszer elvégez­ni. Nyomásedényben az üvege­ket (vagy konzervdobozokat) kb 114 C-fokon 45-60 percig kell főznünk. Ezt követően az üvege­ket (dobozokat) hűtsük le hideg vízzel. FAGYASZTOTT KUKORICA A kukoricát csövesen vagy le­szemezve fagyaszthatjuk. Mind­két esetben először 8-10 percig főzzük a csöveket, majd hideg vízzel lehűtjük és megfagyaszt­juk. Másnap fóliába takarjuk vagy mikroténzacskóba rakjuk. Ha a lefejtett kukoricaszemeket akarjuk megfagyasztani, akkor azokat a főzés után hagyjuk ki­hűlni, s a fagyasztás előtt zacs- kózzuk be. Felhasználás előtt a kukoricát forró sós vízben melegítsük fel, szűrjük le. A szemeket vajjal fogyaszthatjuk vagy saláták elké­szítéséhez használhatjuk fel. Szabó Mária mérnök Póczik Antal nagycétényi olvasónk a kukorica tartósításáról érdeklődött. Kérdéseire Szabó Mária élelmiszeripari mérnök válaszol, közöl recepteket. 991. Vili. 30

Next

/
Thumbnails
Contents