Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1991-07-05 / 27. szám

«■ « Július második hetében - 13-án - van Margit napja. Róla régente azt tartotta a parasztregula, hogy bizony „mérges egy nószemély“. A meteorológiai megfigyelések is alátámasztják, hogy sokszor zivata­ros nap. Július 8. és 14. között a napi átlagos hőmérséklet 21,6 C-fok, s nemritkán esik. Most kezd érni az egyik legkedveltebb gyümölcsünk - a kajsziba­rack. Szedését óvatosan végezzük. Félérett állapotban is szüretelhet­jük. Leszedve is beérik. Egyetlen szem gyümölcsöt se hagyjunk a fán, mert a „múmiák“ különféle betegségeket terjeszthetnek. Gyümölcs­szedéskor egy-egy ág könnyen behasadhat, letörhet. Lenyesésükkel, a csonk kezelésével ne várjunk a vegetációs időszak végéig, hanem rögtön lássunk hozzá. Vágjuk ki a letermett málnabokrok vesszőit is. Július első felében a szilvafákat és a ringlót még érdemes a kaliforniai pajzstetű és a szilvamoly ellen permetezni. A cseresznye­szüret után fáinkat a kéregmoly, a kaliforniai pajzstetű, a monília és a levélfoltosság ellen 0,2 százalékos Novozir és 0,1 százalékos Bi-58 keverékével permetezzük. A zöldségeskertben továbbra is időszerű a paradicsom- és a bur­gonyavész elleni védekezés. A zöldbab hüvelyein ilyentájt tűnnek fel a baktériumos zsírfoltosság jelei - a zöld hüvelyű fajtákon sötétzöld, a sárgákon sárgásszürke foltok láthatók. Ezeket is szedjük le és semmisítsük meg. Másodveteményként palántázhatjuk még a fejes-, a vörös- és a kelkáposztát, a hosszú tenyészidejű karalábét, az őszi karfiolt, s vethetünk bokorbabot. Ha kevés a csapadék, akkor a paradicsomnak 25-50, a paprikának 30-60, a nyári karfiolnak (4-5 naponként) 5-15, a bokorbabnak hetente egyszer 25-30, naponta pedig 4-8, a gyökérzöldségnek 20-25, a zellernek 35 mm vizet adjunk. A karós művelésű szőlőben csonkázással javíthatjuk a termést, s így elősegíthetjük a vesszők beérését is. Ez abból áll, hogy a hajtások felső zöld részét 20-30 cm-rel a karó felett visszavágjuk- így nem árnyékolják a tőkét. Az új telepítésű tőkéket ne csonkázzuk! A magasmúvelésű telepítésekben visszametszés helyett a hosszú hajtásokat kötözni kell. A korábbi évekhez képest eddig csapadék hullott, ez kedvez a szólóperonoszpórának. Az ellene való védekezésnek ezért szentel­jünk nagy figyelmet! Egyéb elfoglaltságunk mellett ne feledkezzünk el az elhervadt liliomok, pünkösdi rózsák virágszárainak eltávolításáról. A kardvirá­gokat és más magas növésű fajokat, fajtákat lássuk el támasztékkal- kötözzük őket karóhoz. A levéltetvek a szobanövényeken is megjelenhetnek. A lakásban inszekticideket nem használhatunk. Vigyük őket ezért a kertbe, s ott permetezzük meg. A lakásba csak az egészségügyi határidőt meg­tartva kerüljenek vissza. Ha erre nincs módunk, akkor benn a lakás­ban a levéltetveket és a takácsatkákat 1 százalékos káliszappanol- dattal pusztíthatjuk el. -r­A TARKA SZÓLŐMOLY LEPKÉJE ÉS LÁRVÁJA Szőlőmolyok kártétele 1991. VII. 5. A nyerges szólómoly (Eupoecilia ambiguella) számára kedvező a ned­ves, hűvös időjárás. A kordon művelé­sű szőlőben lárvái a laza állású és a talaj közelében lévő fürtöket, éretlen bogyókat részesítik előnyben. Azok kocsányait rágják. Első generációjuk a Kárpát-medencében április-május­ban, a második július-augusztusban károsít. A tarka szólőmoly (Lobesia botrana) első nemzedékének lárvái a virágkez­deményeket, a fiatal kötődött bogyókat támadják meg. A második nemzedék hernyói a zöld bogyókba rágják be magukat. Egy-egy hernyó 4-9 szőlő­szemet pusztít el. Á szürkepenész fel­lépésével együtt súlyos károkat okoz­hat. A nyerges szőlómolytól eltérően harmadik, őszi generációja Is van. En­nek lepkéi augusztusban rajzanak, a hernyók pedig az érett szőlőszeme­ket pusztítják. A szőlómolyok első nemzedékének kártételét a szőlő még kiegyenlítheti, a másodikat, amely a szürkepenésszel együtt lép fel, már nem! Ellenük, valamint az eszelények, a szőlöilonca és a kendermagbogár ellen is, több szer áll rendelkezésünk­re. Ilyen pl. a Dimecron 20 és 50, a Metation E 50, a Lannate 90, a Cymbush. A szintén ajánlott Zolone EC-t és a Talstar 10 EC-t csak az első nemzedékkel szemben alkalmazzuk. I. d. A múlt esztendő száraz és meleg időjárása kedvezett a lisztharmat terjedésének. Nem minden faja okoz szembetűnően nagy kárt, de a kösz­méte amerikai lisztharmata igen. Előfordulhat ribiszkén is, de főként a köszmé­tét támadja meg. A hajtáscsúcsokon fehér bevonatot képez. A beteg vesszők vége elpusztul, a rügyekből pedig seprúszerüen elágazó hajtás fejlődik. Az erősen fertőzött növényen a gyümölcsre is átterjed a betegség. Fertőzés esetén a beteg hajtásvégeket el kell távolítani. A betegség ilyetén való megelőzése azonban sajnos nem elég. Vegyszeres védekezésre is szükség van. Erre alkalmas az Afugán, a Fundazol, a Topsin vagy a Karathane. <u-«szl Mézettetés rajzani készülő családdal A méhésznek az a legfőbb érde­ke, hogy a lehető legtöbb akácmézet pergesse. Minden méhész ismeri, hogy a rajzani készülő család sok­szor csak feleannyi mézet hord, mint a hasonló erőben lévő, de nem rajzó család. Pirka Lajos adorjánházai (Magyarország) méhész, több mint 40 éves gyakorlata alatt sok mézel- tetési módszert kipróbált, mindig a több méz reményében. Egyszer egy rajzani készülő család anyját elvette akácvirágzás előtt kb. 10 nappal, és egy szép, fedett bölcsőt hagyott náluk, a többit pedig lerom­bolta. Az öreg anyával tartalék családot készített, hogy azt, amennyiben az anyapárzás nem sikerül, visszaad­hassa a családnak. Feltűnt neki, hogy a méhek másnap már nem A szürkepenész (Botrytis cinerea) a kertészeti kultúrákban nagyon el­terjedt. Súlyos károkat okoz a sző­lő-, a szamóca- és a málnaültetvé­nyekben, veszélyezteti a rövid ideig tárolt vagy hónapokig raktározott gyümölcs- és zöldségféléket is. Jól ismerjük a megbámult növényi ré­szen párás, meleg körülmények kö­zött kifejlődő világosszürke, később szürkészöld penészgyepet az érin­tésre porzó spóratömeggel, a koní- diumokkal. A botrítisz az érett gyü­mölcsöt az ép bőr áttörésével, a ku­tikula enzimes bontásával fertőzi. Az éretlen gyümölcsbe és a zöld növé­nyi szövetekbe csak a sérüléseken, kisebb-nagyobb sebeken keresztül tud bejutni. E rendkívül gyakori, sok tápnövényű kórokozónak különle­ges fertőzési lehetőséget teremt a törzses köszméte és ribiszke fais­kolai termesztése. A törzses köszméte- és ribiszke­oltványoknak a bokor művelésűek- kel szemben számos előnye van, hátránya azonban, hogy a törzskép­ző aranyribiszke (Ribis aureum) ér­zékeny a botrítiszes betegségre. Ol­táskor, szemzéskor, hónaljazáskor, vadaláskor vagy kapáláskor keletke­ző sebeken át fertőzi a botrítisz. A betegség kifejlődését elősegíti a gyomosodás, sarjnövényfejlódés vagy öntözés miatt kialakult párás mikroklíma. A törzs bélszövete meg­puhul és megduzzad, vizenyős lesz. A héj kidudorodását fokozza a szkleróciumok, a gomba kitartó ültek ki fürtbe, sőt megindult a gyűj­tés. Pörgetéskor kellemes meglepe­tés érte. A szorgos rovarok mindent telehordták mézzel, a fiasitás kikelt, Mézelő a fiatal anya pedig petézett. Úgy látszik, hogy a méhek ösztöne ezzel az eljárással nem ellenkezett, hi­szen új anyához jutottak; a gyűjtési kedv hihetetlenül jó volt. Pirka Lajos ezen felbuzdulva azóta a Méhészet 1988. szeptemberi számában leírtak alapján mézeltet. A jó hordáshoz persze erős család kell, ezt akár egyesítéssel is, de el kell érni. A méz jó minősége érdekében az akácvi­rágzás megindulásakor feltétlenül ki képleteinek fejlődése, majd az epi­dermisz felreped. Később kör alakú párnácskák formájában szorosan egymás mellett álló konídiumok tö­mege fejlődik a beteg törzsön. A ko- nídiumtartókon fejlődő spórák újabb fertőzést indítanak. A bélszövet megbetegedését, majd pusztulását követően csökken, később leáll a tápanyagszállítás, a levekek sárgul­nak, elszáradnak, a nemes rész el­pusztul. A gyökérzet egészséges marad és a nemes rész pusztulása­kor az aranyribiszke a rejtett rügyed­ből kihajt. Védekezésként a legfontosabb, hogy minél kisebb és kevesebb seb­zést okozzunk. Ezért a rügyek ledör- zsölése után kihajtó alvó rügyeket is folyamatosan dörzsöljük le. Az oltás, szemzés, vadalás vagy hónaljazás után permetezzünk Chinoin Funda­zol 50 WP, Ortho Phaltan, Sumilex 50 WP, Ronilan 50 WP vagy Rovra gombaölő szerrel. Jégverés után is kell permetezni! Az aranyribiszke alanyt és a ribiszke vagy köszméte oltóvesszöt kézbenoltás előtt 1-2 óráig áztassuk 0,5 százalékos Sol- vochin Extra oldatban. A talajmunkánál is kerüljük a seb­zéseket, tartsuk gyommentesen a dugványtelepet. A letördelt zöld hajtásokat és a levágott tősarjakat ne dobjuk el a faiskolában, hanem összegyűjtve vigyük ki a táblából, mert a fonnyadó hajtásokon, levele­ken is felszaporodnak a kóroko­zók. (k-sz) kell pergetni a vegyesmézet. Mivel már nincs nyitott fiasitás, így minden fiaskert kipergethető, kivétel a böl­csőkért, ha még nem kelt ki. így minőségi mézünk lesz a fekvő kap- tárakból is. Pirka Lajos tapasztalatait ismertetve még közli, hogy perge- téskor anyát nem keres, ezért az ezt követő napon minden család kap fiaskeretet vagy gyufásdoboz nagyságú fiasítást végez. Ez na­gyon fontos - írja mert így, ha az anya a párzásnál vagy a pergefés- nél elveszett, erre húzzák a méhek az anyabölcsőt, s nem kell vesződni az álanyasággal. Méhészet nyomán A Nyugat-Afrikéban élő és na­gyon sok fajt számláló kis zász­lóshalak (Aphyosemion) nem­zetségnek tagjai egy halak kö­zött rendezett szépségverse­nyen akár világelsőségre is esé­lyesek lennének. Nemigen valók társas medencébe, ahol pazar színeik sem érvényesülnek iga­zán, hanem sokkal inkább egy szépen növényesített külön ak­váriumba. A gyengén savanyú vizet ked­velik. Legjobban a viszonylag alacsony vízoszlopú, növények­kel gazdagon benőtt, tőzeges ta­lajú medencében mutatnak. He­tente, de legalább kéthetente cseréljük le vizük egyötödét, ez a frissítés mindig „feldobja“ a tarka halacskákat. A 22-24 C- fokos hőmérsékletű víz legtöbb fajuknak az íváshoz is megfele­lő. A száraz eleség mellett feltét­lenül igénylik a tubifexet és a szúnyoglárvákat. Az A. arnoldi (németül Ar­nolds Prachtkärpflingen) 1905- ben került Európába. Békés ter­mészetű, legfeljebb a hímek cí- vódnak egymással. Medencéje legalább 50 cm hosszú, a viz hőfoka pedig 22-25 ö° legyen. Az A. cinnamoneum (Zimt- prachtkárpfling) erőszakos ter­mészetű. A vele együtt tartott kisebb rokon fajokat elnyomja. 1960 óta importálják. Legalább 80 cm-es medencét igényel. A víz 22-24 C-fokos legyen. A lágy vagy csak a kissé ke­mény, gyengén savanyú vizet kedveli. Fontos a víz egy részé­nek gyakori cseréje. Különböző élő eleséget, valamint apró mar- haszívdarabokat is szívesen fo­gyaszt. Az A. cognatum (Roter Prachtkärpfling) 1950-ben került Európába. Békés, sőt kissé fé­lénk természetű hal. Medencéjé­ben vize 20-24 C-fokos legyen. Az A. elegáns (Eleganter Prachtkärpfling) a hatvanas években került kontinensünkre. Viszonylag érzékeny, békés és egyben félénk természetű, ezért ne tegyük társas medencébe. Akváriuma 40-50 cm-es, a vize 20-24 C-fokos legyen. Kapjon minél változatosabb élő elesé­get. Nem lehet szárított vízibol­hával etetni! Az A. spoorenbergi (Spooren- bergs Prachtkärpfling) 1974-ben Kamerunból került hozzánk. Nem különösebben igényes, kis­sé félénk természetű. Szereti az erősen növényesített medencét, amely legalább 80 cm hosszú legyen; 20-24 C-fokos vizet igé­nyel. Az Állatvilág nyomán (rövidítve) A káposzta-bagolylepke ellen Kíméljük sá parazitákat! A káposztatermó területek gazdag, hasznos parazita közössége jelentős szerepet játszik a kártevő rovarok számának csökkentésében. Az egyik legveszélyesebb kárositót, a káposzta-bagolylepkét, különféle vírusok, baktéri­umok, entomofág gombák, protozoák és parazita rovarok pusztítják. E hasznos szervezetek közül első helyen a tojásfürkészek említhetők. A tojásparaziták hasznos szerepe már több mint száz éve ismert. A világon 83 fajuk él, szerepük a biológiai védelemben egyre növekszik. Hatékonyságuk elsősorban a kártevő és a parazita egyidejű fejlődésétől függ. Egyedszámuk nagyon változó, attól függően, hogy a vegyszeres védekezé­seket milyen típusú rovarölő szerekkel és a parazita milyen fejlődési állapotá­ban hajtották végre. A legtöbb rovarölő szer nem kíméli a tojásfürkészeket. A gyakorlatban széles körben használatos szintetikus piretroidok (deltametrin, cypermetrin, permetrin) különösen mérgezöek e hasznos szervezetekre. Ezért e készítmények rendszeres használatával a hasznos rovarok nagymérvű pusztulásával számolhatunk. Ezt megelőzően iktassuk be a vegyszeres véde­lembe a biopreparátum készítményeket (Bacillus thüringiensis tartalmú Divel, Risecticid, Thuricid HP, Entobactein, Bactospein. Nálunk hasonló készítmény Bathurin 82 néven kerül forgalomba - a szerk. megjegyzése.) Használhatunk juvenoid kitinszintézis-gátló (Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC) anyagokat is. Mindkét készítménycsoport nagyon specifikus hatású, ezért megkíméli a tojás­fürkészeket. A biopreparátumokat a káposzta-bagolylepke második nemzedékének pete­rakása időszakában, augusztus első dekádjában használjuk, mert a parazita - a kártevők fejlődésével szinkronban - ebben az időben a legnagyobb népességű. A biopreparátumok és kitinszintézis-gátiók az emberre is veszély­telenek és alkalmasak a több évtizeden keresztül használt szerves foszforsav- észterekkel szemben kialakult kártevő rezisztencia megtörésére. Kertészet és Szőlészet

Next

/
Thumbnails
Contents