Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-07-05 / 27. szám
«■ « Július második hetében - 13-án - van Margit napja. Róla régente azt tartotta a parasztregula, hogy bizony „mérges egy nószemély“. A meteorológiai megfigyelések is alátámasztják, hogy sokszor zivataros nap. Július 8. és 14. között a napi átlagos hőmérséklet 21,6 C-fok, s nemritkán esik. Most kezd érni az egyik legkedveltebb gyümölcsünk - a kajszibarack. Szedését óvatosan végezzük. Félérett állapotban is szüretelhetjük. Leszedve is beérik. Egyetlen szem gyümölcsöt se hagyjunk a fán, mert a „múmiák“ különféle betegségeket terjeszthetnek. Gyümölcsszedéskor egy-egy ág könnyen behasadhat, letörhet. Lenyesésükkel, a csonk kezelésével ne várjunk a vegetációs időszak végéig, hanem rögtön lássunk hozzá. Vágjuk ki a letermett málnabokrok vesszőit is. Július első felében a szilvafákat és a ringlót még érdemes a kaliforniai pajzstetű és a szilvamoly ellen permetezni. A cseresznyeszüret után fáinkat a kéregmoly, a kaliforniai pajzstetű, a monília és a levélfoltosság ellen 0,2 százalékos Novozir és 0,1 százalékos Bi-58 keverékével permetezzük. A zöldségeskertben továbbra is időszerű a paradicsom- és a burgonyavész elleni védekezés. A zöldbab hüvelyein ilyentájt tűnnek fel a baktériumos zsírfoltosság jelei - a zöld hüvelyű fajtákon sötétzöld, a sárgákon sárgásszürke foltok láthatók. Ezeket is szedjük le és semmisítsük meg. Másodveteményként palántázhatjuk még a fejes-, a vörös- és a kelkáposztát, a hosszú tenyészidejű karalábét, az őszi karfiolt, s vethetünk bokorbabot. Ha kevés a csapadék, akkor a paradicsomnak 25-50, a paprikának 30-60, a nyári karfiolnak (4-5 naponként) 5-15, a bokorbabnak hetente egyszer 25-30, naponta pedig 4-8, a gyökérzöldségnek 20-25, a zellernek 35 mm vizet adjunk. A karós művelésű szőlőben csonkázással javíthatjuk a termést, s így elősegíthetjük a vesszők beérését is. Ez abból áll, hogy a hajtások felső zöld részét 20-30 cm-rel a karó felett visszavágjuk- így nem árnyékolják a tőkét. Az új telepítésű tőkéket ne csonkázzuk! A magasmúvelésű telepítésekben visszametszés helyett a hosszú hajtásokat kötözni kell. A korábbi évekhez képest eddig csapadék hullott, ez kedvez a szólóperonoszpórának. Az ellene való védekezésnek ezért szenteljünk nagy figyelmet! Egyéb elfoglaltságunk mellett ne feledkezzünk el az elhervadt liliomok, pünkösdi rózsák virágszárainak eltávolításáról. A kardvirágokat és más magas növésű fajokat, fajtákat lássuk el támasztékkal- kötözzük őket karóhoz. A levéltetvek a szobanövényeken is megjelenhetnek. A lakásban inszekticideket nem használhatunk. Vigyük őket ezért a kertbe, s ott permetezzük meg. A lakásba csak az egészségügyi határidőt megtartva kerüljenek vissza. Ha erre nincs módunk, akkor benn a lakásban a levéltetveket és a takácsatkákat 1 százalékos káliszappanol- dattal pusztíthatjuk el. -rA TARKA SZÓLŐMOLY LEPKÉJE ÉS LÁRVÁJA Szőlőmolyok kártétele 1991. VII. 5. A nyerges szólómoly (Eupoecilia ambiguella) számára kedvező a nedves, hűvös időjárás. A kordon művelésű szőlőben lárvái a laza állású és a talaj közelében lévő fürtöket, éretlen bogyókat részesítik előnyben. Azok kocsányait rágják. Első generációjuk a Kárpát-medencében április-májusban, a második július-augusztusban károsít. A tarka szólőmoly (Lobesia botrana) első nemzedékének lárvái a virágkezdeményeket, a fiatal kötődött bogyókat támadják meg. A második nemzedék hernyói a zöld bogyókba rágják be magukat. Egy-egy hernyó 4-9 szőlőszemet pusztít el. Á szürkepenész fellépésével együtt súlyos károkat okozhat. A nyerges szőlómolytól eltérően harmadik, őszi generációja Is van. Ennek lepkéi augusztusban rajzanak, a hernyók pedig az érett szőlőszemeket pusztítják. A szőlómolyok első nemzedékének kártételét a szőlő még kiegyenlítheti, a másodikat, amely a szürkepenésszel együtt lép fel, már nem! Ellenük, valamint az eszelények, a szőlöilonca és a kendermagbogár ellen is, több szer áll rendelkezésünkre. Ilyen pl. a Dimecron 20 és 50, a Metation E 50, a Lannate 90, a Cymbush. A szintén ajánlott Zolone EC-t és a Talstar 10 EC-t csak az első nemzedékkel szemben alkalmazzuk. I. d. A múlt esztendő száraz és meleg időjárása kedvezett a lisztharmat terjedésének. Nem minden faja okoz szembetűnően nagy kárt, de a köszméte amerikai lisztharmata igen. Előfordulhat ribiszkén is, de főként a köszmétét támadja meg. A hajtáscsúcsokon fehér bevonatot képez. A beteg vesszők vége elpusztul, a rügyekből pedig seprúszerüen elágazó hajtás fejlődik. Az erősen fertőzött növényen a gyümölcsre is átterjed a betegség. Fertőzés esetén a beteg hajtásvégeket el kell távolítani. A betegség ilyetén való megelőzése azonban sajnos nem elég. Vegyszeres védekezésre is szükség van. Erre alkalmas az Afugán, a Fundazol, a Topsin vagy a Karathane. <u-«szl Mézettetés rajzani készülő családdal A méhésznek az a legfőbb érdeke, hogy a lehető legtöbb akácmézet pergesse. Minden méhész ismeri, hogy a rajzani készülő család sokszor csak feleannyi mézet hord, mint a hasonló erőben lévő, de nem rajzó család. Pirka Lajos adorjánházai (Magyarország) méhész, több mint 40 éves gyakorlata alatt sok mézel- tetési módszert kipróbált, mindig a több méz reményében. Egyszer egy rajzani készülő család anyját elvette akácvirágzás előtt kb. 10 nappal, és egy szép, fedett bölcsőt hagyott náluk, a többit pedig lerombolta. Az öreg anyával tartalék családot készített, hogy azt, amennyiben az anyapárzás nem sikerül, visszaadhassa a családnak. Feltűnt neki, hogy a méhek másnap már nem A szürkepenész (Botrytis cinerea) a kertészeti kultúrákban nagyon elterjedt. Súlyos károkat okoz a szőlő-, a szamóca- és a málnaültetvényekben, veszélyezteti a rövid ideig tárolt vagy hónapokig raktározott gyümölcs- és zöldségféléket is. Jól ismerjük a megbámult növényi részen párás, meleg körülmények között kifejlődő világosszürke, később szürkészöld penészgyepet az érintésre porzó spóratömeggel, a koní- diumokkal. A botrítisz az érett gyümölcsöt az ép bőr áttörésével, a kutikula enzimes bontásával fertőzi. Az éretlen gyümölcsbe és a zöld növényi szövetekbe csak a sérüléseken, kisebb-nagyobb sebeken keresztül tud bejutni. E rendkívül gyakori, sok tápnövényű kórokozónak különleges fertőzési lehetőséget teremt a törzses köszméte és ribiszke faiskolai termesztése. A törzses köszméte- és ribiszkeoltványoknak a bokor művelésűek- kel szemben számos előnye van, hátránya azonban, hogy a törzsképző aranyribiszke (Ribis aureum) érzékeny a botrítiszes betegségre. Oltáskor, szemzéskor, hónaljazáskor, vadaláskor vagy kapáláskor keletkező sebeken át fertőzi a botrítisz. A betegség kifejlődését elősegíti a gyomosodás, sarjnövényfejlódés vagy öntözés miatt kialakult párás mikroklíma. A törzs bélszövete megpuhul és megduzzad, vizenyős lesz. A héj kidudorodását fokozza a szkleróciumok, a gomba kitartó ültek ki fürtbe, sőt megindult a gyűjtés. Pörgetéskor kellemes meglepetés érte. A szorgos rovarok mindent telehordták mézzel, a fiasitás kikelt, Mézelő a fiatal anya pedig petézett. Úgy látszik, hogy a méhek ösztöne ezzel az eljárással nem ellenkezett, hiszen új anyához jutottak; a gyűjtési kedv hihetetlenül jó volt. Pirka Lajos ezen felbuzdulva azóta a Méhészet 1988. szeptemberi számában leírtak alapján mézeltet. A jó hordáshoz persze erős család kell, ezt akár egyesítéssel is, de el kell érni. A méz jó minősége érdekében az akácvirágzás megindulásakor feltétlenül ki képleteinek fejlődése, majd az epidermisz felreped. Később kör alakú párnácskák formájában szorosan egymás mellett álló konídiumok tömege fejlődik a beteg törzsön. A ko- nídiumtartókon fejlődő spórák újabb fertőzést indítanak. A bélszövet megbetegedését, majd pusztulását követően csökken, később leáll a tápanyagszállítás, a levekek sárgulnak, elszáradnak, a nemes rész elpusztul. A gyökérzet egészséges marad és a nemes rész pusztulásakor az aranyribiszke a rejtett rügyedből kihajt. Védekezésként a legfontosabb, hogy minél kisebb és kevesebb sebzést okozzunk. Ezért a rügyek ledör- zsölése után kihajtó alvó rügyeket is folyamatosan dörzsöljük le. Az oltás, szemzés, vadalás vagy hónaljazás után permetezzünk Chinoin Fundazol 50 WP, Ortho Phaltan, Sumilex 50 WP, Ronilan 50 WP vagy Rovra gombaölő szerrel. Jégverés után is kell permetezni! Az aranyribiszke alanyt és a ribiszke vagy köszméte oltóvesszöt kézbenoltás előtt 1-2 óráig áztassuk 0,5 százalékos Sol- vochin Extra oldatban. A talajmunkánál is kerüljük a sebzéseket, tartsuk gyommentesen a dugványtelepet. A letördelt zöld hajtásokat és a levágott tősarjakat ne dobjuk el a faiskolában, hanem összegyűjtve vigyük ki a táblából, mert a fonnyadó hajtásokon, leveleken is felszaporodnak a kórokozók. (k-sz) kell pergetni a vegyesmézet. Mivel már nincs nyitott fiasitás, így minden fiaskert kipergethető, kivétel a bölcsőkért, ha még nem kelt ki. így minőségi mézünk lesz a fekvő kap- tárakból is. Pirka Lajos tapasztalatait ismertetve még közli, hogy perge- téskor anyát nem keres, ezért az ezt követő napon minden család kap fiaskeretet vagy gyufásdoboz nagyságú fiasítást végez. Ez nagyon fontos - írja mert így, ha az anya a párzásnál vagy a pergefés- nél elveszett, erre húzzák a méhek az anyabölcsőt, s nem kell vesződni az álanyasággal. Méhészet nyomán A Nyugat-Afrikéban élő és nagyon sok fajt számláló kis zászlóshalak (Aphyosemion) nemzetségnek tagjai egy halak között rendezett szépségversenyen akár világelsőségre is esélyesek lennének. Nemigen valók társas medencébe, ahol pazar színeik sem érvényesülnek igazán, hanem sokkal inkább egy szépen növényesített külön akváriumba. A gyengén savanyú vizet kedvelik. Legjobban a viszonylag alacsony vízoszlopú, növényekkel gazdagon benőtt, tőzeges talajú medencében mutatnak. Hetente, de legalább kéthetente cseréljük le vizük egyötödét, ez a frissítés mindig „feldobja“ a tarka halacskákat. A 22-24 C- fokos hőmérsékletű víz legtöbb fajuknak az íváshoz is megfelelő. A száraz eleség mellett feltétlenül igénylik a tubifexet és a szúnyoglárvákat. Az A. arnoldi (németül Arnolds Prachtkärpflingen) 1905- ben került Európába. Békés természetű, legfeljebb a hímek cí- vódnak egymással. Medencéje legalább 50 cm hosszú, a viz hőfoka pedig 22-25 ö° legyen. Az A. cinnamoneum (Zimt- prachtkárpfling) erőszakos természetű. A vele együtt tartott kisebb rokon fajokat elnyomja. 1960 óta importálják. Legalább 80 cm-es medencét igényel. A víz 22-24 C-fokos legyen. A lágy vagy csak a kissé kemény, gyengén savanyú vizet kedveli. Fontos a víz egy részének gyakori cseréje. Különböző élő eleséget, valamint apró mar- haszívdarabokat is szívesen fogyaszt. Az A. cognatum (Roter Prachtkärpfling) 1950-ben került Európába. Békés, sőt kissé félénk természetű hal. Medencéjében vize 20-24 C-fokos legyen. Az A. elegáns (Eleganter Prachtkärpfling) a hatvanas években került kontinensünkre. Viszonylag érzékeny, békés és egyben félénk természetű, ezért ne tegyük társas medencébe. Akváriuma 40-50 cm-es, a vize 20-24 C-fokos legyen. Kapjon minél változatosabb élő eleséget. Nem lehet szárított vízibolhával etetni! Az A. spoorenbergi (Spooren- bergs Prachtkärpfling) 1974-ben Kamerunból került hozzánk. Nem különösebben igényes, kissé félénk természetű. Szereti az erősen növényesített medencét, amely legalább 80 cm hosszú legyen; 20-24 C-fokos vizet igényel. Az Állatvilág nyomán (rövidítve) A káposzta-bagolylepke ellen Kíméljük sá parazitákat! A káposztatermó területek gazdag, hasznos parazita közössége jelentős szerepet játszik a kártevő rovarok számának csökkentésében. Az egyik legveszélyesebb kárositót, a káposzta-bagolylepkét, különféle vírusok, baktériumok, entomofág gombák, protozoák és parazita rovarok pusztítják. E hasznos szervezetek közül első helyen a tojásfürkészek említhetők. A tojásparaziták hasznos szerepe már több mint száz éve ismert. A világon 83 fajuk él, szerepük a biológiai védelemben egyre növekszik. Hatékonyságuk elsősorban a kártevő és a parazita egyidejű fejlődésétől függ. Egyedszámuk nagyon változó, attól függően, hogy a vegyszeres védekezéseket milyen típusú rovarölő szerekkel és a parazita milyen fejlődési állapotában hajtották végre. A legtöbb rovarölő szer nem kíméli a tojásfürkészeket. A gyakorlatban széles körben használatos szintetikus piretroidok (deltametrin, cypermetrin, permetrin) különösen mérgezöek e hasznos szervezetekre. Ezért e készítmények rendszeres használatával a hasznos rovarok nagymérvű pusztulásával számolhatunk. Ezt megelőzően iktassuk be a vegyszeres védelembe a biopreparátum készítményeket (Bacillus thüringiensis tartalmú Divel, Risecticid, Thuricid HP, Entobactein, Bactospein. Nálunk hasonló készítmény Bathurin 82 néven kerül forgalomba - a szerk. megjegyzése.) Használhatunk juvenoid kitinszintézis-gátló (Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC) anyagokat is. Mindkét készítménycsoport nagyon specifikus hatású, ezért megkíméli a tojásfürkészeket. A biopreparátumokat a káposzta-bagolylepke második nemzedékének peterakása időszakában, augusztus első dekádjában használjuk, mert a parazita - a kártevők fejlődésével szinkronban - ebben az időben a legnagyobb népességű. A biopreparátumok és kitinszintézis-gátiók az emberre is veszélytelenek és alkalmasak a több évtizeden keresztül használt szerves foszforsav- észterekkel szemben kialakult kártevő rezisztencia megtörésére. Kertészet és Szőlészet
