Vasárnap, 1991. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1991-08-09 / 32. szám
t *■ Ez a latin kifejezés azt jelenti, hogy TE és ÉN, magyarul egyszerűen páros masszázsnak nevezzük. Az elnevezés is utal a résztvevők számára, arra, hogy az egyik fél TU-EGO masszázs súlyzavarok, légzószervi megbetegedések, valamint a gyomor- és bél- bántalmak gyógyításában. A reflexzónák masszírozásával a régmúltban már az ázsiaiak, indiait SZÍV ÉS A VÉRKERINGÉS A HÁTGERINC - ELÖLRŐL masszírozza a másikat. A gyakorlatok annyira egyszerűek, hogy megfelelő utasítással laikusok is aktívan végezhetik. Végső esetben EGO masszázs is lehetséges, hatása viszont nem hasonlítható a páros masszázshoz, mivel a gyógyterápia alapvető követelménye a lazítás. Erre pedig csupán a páros masszázs passzív résztvevője képes. A páros masszázs bevált kiegészítője a klasszikus gyógyászatnak. Segítségével jó eredmények érhetők el a migrén, vérkeringési és egyenReggeli torna vagy lustálkodás? A tudósok azon a véleményen vannak, hogy ha reggel felkelünk, kezdjük a napot lassúbb életritmussal. A korai órákban ugyanis nem ajánlatos intenzív sportot űzni. Reggeli tornának megfelel néhány köny- nyebb testgyakorlat, annyi, hogy ne fulladjunk ki. Főleg az ülőmunkát végzők ne sportoljanak reggel. Az indok: ha a korai órákban sok oxigént lélegzünk be, akkor dél körül a szervezet már igényli az utánpótlást. Ez a tünet csökkenti koncentráló képességünket és idegességet eredményez. Az emberi szervezetnek alvás után legalább két órára van szüksége ahhoz, hogy testileg és szellemileg helyre billenjen. Legjobban a délutáni és esti órákban bontakozik ki az alkotókedv. Ezért intenek óvatosságra a tudósok. Úgy válasszuk meg a reggeli .tornagyakorlatainkat, hogy azok valóban hasznunkra váljanak. A SZEM ÉS A FÜL - LÁB iák és az észak-amerikai indiánok is gyógyították egymást. A lábak reflexzónáinak masszázsáról a századfordulóban William Fitzgerald amerikai orvos írt tanulmányt. Elmélete alapján az emberi testet tíz hosszanti zónára osztotta fel. Az első öt a jobb talpon, a másik öt pedig a balon összpontosul. Ezenkívül három hosszanti zóna is létezik - egyik a fejre és a nyakra, másik a mellkasra és a has felső részére, a harmadik a has alsó részére és a medencére. Azokat a szerveket és testrészeket, melyek közelebb fekszenek a középponthoz, az egyes zóna foglalja magába (hüvelykujj). A szélső testrészeket, mint például a fülek a négyes és ötös zóna (a negyedik ujj és a kisujj) jellemzi. A fej a hosszanti zónához tartozik, melyet az összes lábujjon aktivizálhatunk masszázzsal. A magas vérnyomás nálunk is népbetegségnek számit. Szövődményei a szív- és érrendszeri megbetegedések, a legtöbb ember halálát okozzák, sok más betegséget megelőzve. Természetesen a baj nem mindenkinél fajul idáig. A magas vérnyomás az esetek kisebb részében egyéb szervi elváltozások következménye, 95 százalékban pedig önálló betegség. Ilyenkor különböző okok kölcsönhatásaként alakul ki. Kialakulásában szerepel az érrendszer öröklött hajlamossága, a sóban és állati zsírban dús táplálkozás, a dohányfüst, az alkohol, a kevés mozgás. Ezek mellett a lelki tényezőknek is komoly szerepük van. Mitől megy fel hát a vérnyomásunk? Ezt legtöbben saját tapasztalatukból már tudják. Megerősítik ezt a köznyelvben elterjedt kifejezések, azoknak a helyzeteknek a jellemzésére, melyek hatására „felmegy a pumpa“. Növeli a vérnyomást a lelki feszültség: valamely veszélytől való félelem, a feladatoktól való szorongás, a méltánytalanság miatt érzett harag, a várakozás előidézte türelmetlenség és hasonló érzések. Ilyenek bőven akadnak az ember hétköznapjaiban a munka, a családi élet, vagy akár a közlekedés során is. Problémát akkor okoznak, ha az ember nem képes kiadni magából ezeket az indulatokat, illetve belül sem képes napirendre térni fölöttük. Mitől megy fel a vérnyomásunk? Jelentős feszültségnövelö (így vérnyomásemelő) tényező a haj- szoltság. Ezalatt nem feltétlenül a sok munka értendő, hiszen az egészséges erőfeszítés nem árt meg, sőt kell a kiegyensúlyozottabb testi-lelki működéshez. Sokkal inkább az a munka, melyet jelentős feszültség kísér. Ez a feszültség adódhat abból is, ha az ember többet vagy jobban szeretne teljesíteni, mint amire képes. Növelheti tehát a magára kényszerített, saját vérmérsékletéhez képest gyorsabb tempó, az irreálisan magasra állított mérce, a túlvállalás. Ezt súlyosbíthatja kishitűsége, ha úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nehészégekkel. „Feszít“ a versenyhelyzet, a rivalizálás is. Feszültséget teremt az is, ha valami hiányzik Védekezzünk a frontok ellen! Régóta ismert, hogy a Föld légkörében lejátszódó folyamatok hatással vannak az emberi szervezetre. Ezekre a hatásokra különféleképpen reagálunk: kit jobban, kit kevésbé viselnek meg, azonban megfelelő életmóddal nagymértékben csökkenthetők a káros hatások. Általános tudnivaló, hogy szervezetünk ellenállóképessége növelhető, ha sokat tartózkodunk friss levegőn, illetve ha rendszeresen hideg-meleg fürdőt veszünk. Ősztől tavaszig a szauna is ugyanezt a hatást váltja ki, nyáron azonban ne alkalmazzuk, mert a túlzottan forró levegő ilyenkor veszélyes lehet! Melegfront közeledtével megnő a felső légutak megbetegedésének esélye. Nagy valószínűséggel kivédhető ez a kellemetlen hatás, ha a front közeledtével - amit a meteorológia 2-3 nappal előre jelez! - nem veszünk nehéz ételeket magunkhoz, azok ugyanis különösen a vastagbelet és a tüdőt terhelik meg, s így ezek ellenállóképességének csökkenésével könnyen kialakulhat a nátha, a torokgyulladás, a megfázás. Ha mégis megbetegszünk, gyorsítja a gyógyulást a hársfa-, bodzavirág-, kakukkfű, bazsalikom-, boróka-, rozmaringtea és illóolaj. Sózzuk meg jobban ilyenkor ételeinket. Gabonafélékből a hajdina, a köles, a búza; zöldségfélékből a sárgarépa, a sütőtök, a hagyma, a káposzta, a lencse, a fehérrépa; gyümölcsökből pedig az alma, a gesztenye, a mogyoró, az eper, a cseresznye, a ribizli és az őszibarack ajánlott. Természetesen csak az idénynek megfelelő, szabadföldi növények fejtenek ki jótékony hatást szervezetünkre, ezért például fagyasztott gyümölccsel, zöldséggel hiába is próbálkozunk! Hidegfront érkezésekor görcsök léphetnek fel, ezért főként az epe-, vese- és májbetegségekben szenvedőkre gyakorol erős hatást. Ennek megfelelően az ajánlott étrend az ilyen betegségeknél alkalmazott diétáknak felel meg: különösen kerülendő tehát a zsír, az olaj, a vaj, a tej és a tejtermékek széles köre. Megelőzésként ajánlott gyógynövények: fehérüröm, galagonya, levendula tea és illóolaj formájában egyaránt. Ajánlatos ilyenkor édesebben fogyasztani ételeinket, természetesen édesítőszerként mézet, mazsolát vagy aszalt gyümölcsöt használjunk! Lehetőség szerint együnk a gyümölcsök közül dinnyét, körtét, mandulát; a zöldségek közül gombát, uborkát, spenótot, spárgát, babot; a gabonák közül zabot, árpát és kukoricát. Tanácsok szénanáthában szenvedőknek Manapság egyre szaporodik azok száma, akik különféle allergiában szenvednek. Nyáron, amikor a levegőben sok a virágpor, fűmag és más apró növényi rész -, leginkább a szénanátha tombol. Kellemetlen szimptómái ellen tehetetlenek vagyunk, de néhány jó tanáccsal azért szolgálhatunk: • Hagyjuk éjjelre zárva az ablakokat, hogy ne jusson be a szobába a virágpor, mely többnyire hajnali négy óra körül örvénylik a levegőben. • Mondjunk le a nyári hónapokban a dióról, a csonthéjas és olyan gyümölcsökről, melyek apró szemcséket tartalmaznak. Ezek ugyanis kellemetlen reakciót válthatnak ki az allergiától szenvedők körében. • Olyan időszakokban, mikor a levegő a legtöbb virágport tartalmazza, mossuk naponta hajunkat. Az apró szemcsék jól megkapaszkodnak a hajban és szénanáthát okozhatnak. • Olyankor szellőztessük a lakást, mikor nem fúj a szél (este vagy akkor, ha esik az eső). • Védjük szemünket napszemüveggel. Véd a fogszuvasodástól A fogszuvasodást a fogfelületen tapadó baktériumok okozzák azzal, hogy a fogzománc meszét feloldó szerves savvá bontják a szacharózt vagy más cukrot. Azok azonban, akik mesterséges édesítőszereket használnak, biztosak lehetnek abban, hogy nem lyukadnak ki a fogaik. Ezt bizonyították az NSZK-ban végzett kísérletek. A mesterséges édesítőszereket felhasználók körében - a cukrot fogyasztókhoz viszonyítva - alig fordult elő fogszuvasodás. Éppen ezért, ellentétben a tizenegynéhány évvel ezelőtt az Egyesült Államokban mesterségesen keltett szacharin- és ciklanáthisztériával, kiderült, hogy ezek nem okoznak rákot, hanem egyenesen hasznosak, mert védelmet nyújtanak a fogszú ellen. a munkavégzéshez, ha azt más személy vagy tárgyi akadály gátolja. Hasonlóképpen negatív lelkiállapotot kelt, ha az ember áldozatnak gondolja magát munkája során, ha úgy érzi, hogy mások miatt, mások helyett kell nagyobb terhet vállalnia. Következő kérdés: mi csökkenthetné a magas vérnyomást? A feszültség ellentéte: a nyugalom. A nyugodt tempójú, önként vállalt munka, a súlyosabb konfliktusoktól mentes családi és egyéb emberi kapcsolatok, a hétköznapi élet békéje, az egzisztenciális biztonság. Ameddig ez „magától“ nem adott, addig mindenkinek saját magának kell megteremtenie belső harmóniáját. Ez részben életmód- és viselkedésváitozta- tástól remélhető (reális vállalások, időgazdálkodás, munkaszervezés, a kapcsolati konfliktusok kezelése, a „lazítás" megtanulása stb.). Még fontosabb az életszemlélet megújítása a reális önismeret, a nagyobb önbizalom, az optimistább életfelfogás, a nehézségekkel szembeni győzni akarás irányába. Emellett nagyon fontos a füstmentes élet, az egészséges táplálkozás és a több mozgás az egészség helyreállításához és megőrzéséhez. I P Gyógyító köménymag Csecsemők és idős emberek gyakran szenvednek emésztési zavarokban „felfúvódásban“. Csecsemők sírással jelzik ezt a kellemetlen állapotot, és a szelek eltávozása után (köménymagos leves a gyógyír) mosollyal nyugtázzák a gyógy- hatást. Idős embereknél a felfúvódást leggyakrabban a gyomorsav hiánya okozza. Állandó gyógyszerszedés helyett hatékonyabb a köménymag, mely megszünteti a panaszokat. Gyógyhatása a köménymagolajban rejlik. Ez a gyomorsav termelését elősegíti. Rendszeres fogyasztása esetén a felfúvódási panaszok megszűnnek. Tudták ezt már őseink is. Dédanyáink konyhájában a köménymag szinte nélkülözhetetlen segédanyag volt. Alkalmazták kenyérsütésnél, rántott levesnél, sült húsoknál, sós aprósüteményeknél, de fejes salátára szórva is különleges jó Ízt értek el vele. A körözött liptói szinte elképzelhetetlen nélküle. Miért ne használhatnánk tehát mi is a modern ételkészítésnél? Hiszen világhírű belgyógyászok már 60 évvel ezelőtt a legjobb gyomorjavító szernek a köménymagos rántott levest ajánlották. Még egy különleges, nem lebecsülendő tulajdonsága van a köménymagnak: tárolás által olajtartalma csak növekszik. Tehát éveken át tárolható hatásvesztés .... nélkül 1991. Vili. 9.
