Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 4. szám
w Szerkeszti: Tallósi Béla KANYADI SÁNDOR A kíváncsi Hold Amint jött, olyan hamar inait el a zivatar. Egyet-kettőt még dörgött, és tovagördült a mennydörgés. Kibújt a Nap és vidáman mártózott a pocsolyákban, megmosdott a patakokban, keréknyomban, patanyomban, s lenyugvóban, visszanézve, szivárványt festett az égre. Ült a Hold, az eb s a labda szárítkozni ki a napra; de megszeppent a két gyermek, mert a Hold egyet tüsszentett. Fölkapta a kislány s féltve göngyölte a kötényébe. Vitték hamar be a házba. Bújtatták paplanos ágyba, de előbb didergő testét jó szárazra törülgctték. Hársfavirágból teát, finom meleg vacsorát, legalább egy jó levest főztek volna örömest, hűlés ellen aszpirinnal tömték volna vitaminnal, de már kutya baja sem volt, a Holdnak, kedvesen hordta körbe mosolyát, élvezte a vetett ágy kényelmét és melegét. Le-lehunyta a szemét, aztán újra fölnyitotta s körbehordta mosolyogva. Odakünn, míg a boldog Hold benn a vetett ágyon trónolt, odakünn a vén diófa készülődött az alkonyra. Lombjáról a kövér cseppek mind egy csöppig leperegtek. Szikkadóban volt a sár is, csitult a sánc s a kanális. Tollászkodott a majorság, követelte esti jussát: tyúk, lúd, réce, tojó, gácsér sorba állt a vacsoráért. Sötétült a csöndes, jámbor évszázados pincegádor. Búcsúzott a ház gerincén a nyugvó Naptól a kémény. Az eb is visszaoldalgott az óljába, hol a Hold volt még az imént a vendége. Béke szállt a tájra, béke. A fák közül ki-kilesve útrakelt a nyári este, virágról virágra lépve borult lágyan a vidékre. Töprengett a Hold az ágyban: „ Teljesült a régi vágyam, reggelig jót szundíthatnék, de szólít a kötelesség. “ Ki-kinézett, föl az égre, érezte, hogy menni kéne. Ahogy szürkült, sötétedett, a Hold egyre fényesedéit. Tévében és rádióban egyre kérdezték, hogy hol van. A gyermekek tanácskoztak, a felnőttek tamáskodtak. „Ha megvolna, nem keresnék. “ Hitték is, nem is, a vendég kibenlétét, égi voltát... Eldöntötték, visszalopják, visszasegítik az égre. ..Száz szónak is egy a vége, megvárjuk az öreg estét, s ha akkor is még keresnék, ha a csillagok körében nem tündökölne az égen, akkor aztán... akkor aztán.“ „Nincs mit várnunk“ — szólt a kislány -, „a csillagok már fönn vannak s magányosan pillogatnak. Mindannyian sóvárogva néznek a mi ablakunkra. “ Nem volt helye már a szónak, könnyeztek és mosolyogtak. Ölelték a Holdat s féltőn léptek vele le a lépcsőn. Már a talpraszökkent létrán mászott a fiú s a kislány, vitték köténybe markolva föl a Holdat a magasba. Suhogott a vén diófa, nagy vitorla lett a lombja. „Egy kettőre, két kettőre, négy háromra, hat az ötre, hét a hatra.“ Repült a Hold, szállt magasra. A csillagok fölragyogtak, ahogy holdas estén szoktak. A ház népe meghatódva nézett föl a teleholdra. Érezték, ahogy ott álltak, illatát a szabadságnak. De legboldogabb az eb volt, mert barátja, az öreg Hold, mielőtt magasba mászott, elcsórta a kutyaláncot. »« * HESS, madár! ga- Ezek a tambok csapatostul jönnek, és nincs nyugtom tőlük. Hess! Már azt sem tudom, hányán vannak! - morog a jobb sarokban látható mogorva madár. Hány galamb látható a képen? Súgd meg az öreg mogorva madárnak!-KÖZMONDÁS BARÁTUNK SZÁMÍTÓGÉP Szubrutinok Ha az ábra szótagjait helyes sorrendbe rakod egymás mellé, egy közmondást kapsz eredményül. Hogy szól ez a közmondás? Gondolkodom, tehát A szubrutinok afféle miniprogramok a nagyobb programokon belül. Részfeladatokat hajtanak végre; például számokat adnak össze, vagy nyilvántartják az eredményeket. Ha bármikor szükségünk van a részfeladat végrehajtására, csak oda kell irányítanunk a programot. Ezzel megtakarítunk egy csomó programsort, nem kell ugyanazt többször leírni, rövidebb, sőt köny- nyebben áttekinthető lesz a programunk. 10 PRINT "MIRE VAN SZÜKSÉGED A BOLTBÓL" 20 INPUT X$ 30 GOSUB,100 40 PRINT "MÉG VALAMIT" 50 ‘INPUT M$ 60 IF Mí = "IGEN" THEN GOTO 10 70 STOP A 30-as sor a gépet a szubrutin első sorára küldi. A főprogram után a STOP-pal le kell állítani a gépet (70-es sor), különben rátér a szubrutinra. Érdemes emlékeztetőül egy RÉM (REMark: megjegyzés) sorral kezdeni a szubrutint, hogy tudjuk, mire való. A 140-es sorban a RETURN (TÉRJ VISSZA) a GOSUB utáni 40-es sorra küldi vissza a programot. A BASIC-ben a GOSUB utasí50 60 70 80 90 250 260 270 I NF’UT I NF'UT GOSUB PRINT GOTO : A B 250 "A OSZTVA 50 B-VEL= RÉM: LEÁLLÍTÓ SZUBRUTIN IF B=0 THEN STOP RETURN Ez egy osztást ellenőrző program. Tudjuk, hogy O-val nem lehet osztani. E nélkül a szubrutin nélkül hibajelzéssel állna le a gép, így viszont még az osztás előtt a szubrutinban használt STOP utasítás megállítja. ' Mivelhogy sorozatunk utolsó fejezetéhez értünk, befejezésül még néhány hasznos tanács a programíráshoz. Programírás közben gondoljunk arra, hogy a gép lényegében háromféle dologra képes: az alapvető utasítások végrehajtására, a megadott lépések ismét-' lésére, valamint döntéseket hoz. UTASÍTÁSOK LET A=3 LET N=N+.t FEINT A/T PLOT /X,V/ ISMÉTLÉSEK FÜR J=1 TO 6 20 LET Á=1 30 IF A<10 THEN GOTO 100 DÖNTÉSEK IF X=Y THEN STOP IF K$="HELLO" THEN PRINT A Amikor programot írunk, először a főbb lépéseket dolgozzuk ki, csak azután foglalkozzunk a BASIC (illetve más programnyelv) utasításaival. Egy programot sokféleképpen lehet megírni, lehet röviden és áttekinthetően, és lehet hossza- dalmasabban is. Ha egy hosz- szabb programot Írunk, legjobb, ha a feladatot részfeladatokra bontjuk, és minden ilyen részfeladathoz írunk egy szubrutint, s ez azt elvégzi. A program központi magja egyszerű utasításokból, döntésekből és ismétlésekből állhat, amelyek megszabják, a gép mikor és hányszor hajtsa végre a szubrutinokat. Ha az egyes részek között megszakítjuk a programot, sokkal köny- nyebben megtaláljuk a hibákat, így a részleteket önmagukban ellenőrizhetjük, és nem kell végigbogarásznunk az egész programot. Minden gép valamilyen hibaüzenetet ír ki, ha hibát talál a programban. A hibaüzenetekkel nem foglalkozunk, mert ezek megtalálhatók a gépkönyvben. Búcsúzóul csak annyit, hogy senkit ne rettentsenek el a kezdeti nehézségek; sokszor nehéz belekezdeni, nehéz megtalálni a hibát, de semmi esetre se adjátok fel! Kotolácsi Erzsébet mérnök Megfejtés A január tizenegyedikei számunkban közölt feladatok megfejtése; vízszintes sorok 4-2x3 = 6, 3x4-9 = 3, 2-r 3 + 4 = 9; a huszonnégyes részre illik az A, a nyolcasra a B, a tizenegyes részre pedig a C illik. Nyertesek: Boncz Adél, Párkány; Győri Tímea, Nyá- rasd; Gőgh Zoltán, Hidaskürt; Pál Csilla, Jóka; Szulió Éva, Vágkirályfa. Képzeljük el, hogy van egy programozható robotunk, amelyet különböző feladatokkal lehet megbízni. Például ha bevásárolni akarjuk küldeni, pontos utasításokkal kell ellátni, hogy tudja, merre menjen, mit csináljon. Igen ám, de minden egyes alkalommal, amikor a boltba küldjük, végig kell sorolnunk ugyanazokat az utasításokat. így aztán sokkal jobb, ha írunk egy bevásárlószubrutint, és esetenként arra hivatkozunk. tással hívhatunk elő egy szubrutint. A szubrutin végén a RETURN utasítással lehet visszatérni a főprogramra. A GOSUB után a szubrutin sorszáma áll, a RETURN után nem kell szám, automatikusan folytatja a GOSUB utáni sortól a főprogramot. Egy programban több szubrutint [ehet használni. Nézzünk meg még egy programot a szubrutinok használatára! A/B CL IB 'EB m 18 1991. I. 25.
