Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-28 / 26. szám
r Már benne járunk a nyárban. A Kárpát-medencében július első hetében az átlagos napi középhömérséklet 20,1, a maximum 25,2 a minimum pedig 15,2 C-fok. A meteorológiai megfigyelések szerint ebben az időszakban gyakori a zivatar, a jégverés. A jég a gyümölcsöt leveri vagy legalábbis felületi sérüléseket okoz rajta. A sebek támadási felületet biztosítanak a különféle gombáknak. Jégeső után ezért mindig permetezzünk ellenük és szedjük össze a lehullott gyümölcsöt. Permetezéssel védekezünk az almát ez idő tájt károsító lisztharmat, a varasodás, az almamoly és a kaliforniai pajzstetü ellen is. Használjunk Bi-58-EC-t. A birsalmafák kezelésekor adjunk hozzá lisztharmat elleni szert (pl. Thiovitot) is. Érik a málna. A málnában óvatosan szüreteljünk. A levert, lehullott gyümölcsöt külön gyűjtsük, s levét préseljük ki. A szamócásban a szüret után is akad munka. Csípjük vissza az ostorindákat (gyengítik a töveket). Az ágyásokba pedig dolgozzunk be négyzetméterenként 100 g vegyes műtrágyát. A zöldségeskertben fontos teendő a paprika fejtrágyázása - négyzetméterenként 7 g szuperfoszfátot, 15 g pétisót juttassunk ki. Fejezzük be a közepes tenyészidejű sárgarépa vetését, de vethetünk még őszi és téli retket, kiültethetjük a halványító zellert és az őszi fogyasztásra, téli tárolásra szánt céklát. Július elején támad a burgonyavész. Ellene a burgonyát és a paradicsomot 10-14 naponként Dithane M-45-el vagy Zinebbel kezeljük. Itt van az ideje a gördög- és a sárgadinnye terméskötódésé- nek is. Ilyenkor kell ezt a két növényt a peronoszpóra és a kallototri- humos termésfoltosság ellen (pl. Zinebbel) permetezni. A vegyszerek alkalmazásánál mindig legyünk tekintettel azok élelmezés-egészségügyi határidejére! A csapadékmennyiségtől függően öntözzünk. A tojásgyümölcs 30-60, a fejes- és a vöröskáposzta 15-20, a kel- és a bimbóskel 20-30, a karfiol 15-25, a karalábé 4-5 naponta 5-15, a fejessaláta (porhanyítás mellett) 10-20 mm vizet igényel. Ha a vártnál kevesebb a csapadék, akkor öntözzük a csemegeszőlőt is, így több, szebb és jobb termést kapunk. A karós művelésű szőlőben harmadszor is kötözzünk. Gondoskodjunk a zöldoltásokról, gyomtalanítsunk, ellenőrizzük a tőkéket, nem jelenik-e meg rajtuk a lisztharmat. A rózsák és más díszbokrok alvóra szemzését is megkezdhetjük. A vad tőhajtásokat metsszük ki. Már kiszedhetjük a tavaszi virágok hagymáit. Ezeket szikkasztás után 20 C-fokos száraz helyiségben tároljuk. Nyáron a gladióluszon és a szegfúféléken egy apró, karcsú rovar, a tripsz károsít. Ellene Bi-58 EC-t ajánlunk. Ha kevés a csapadék, akkor a díszcserjéket is öntözni kell. A vízigényes fajoknak 40-50 liter vizet adjunk. A lágyszárú dísznövényeket egy-egy alkalommal 20-25 liternyi vízzel locsoljuk. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhető meg, hogy azok talaját gyepesítik. Természetesen ez nem véletlen. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. A gyep hatására a gyümölcsök színeződése sokkal szebb, ízük pedig jobb lesz. A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc, s a környezet is kellemesebbé válik. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. Az egyetlen, amit el kell végezni, az a tavaszi gereblyézés. A gyepesítés mellett szól az is, hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kultúrnövényt termeszteni. Feltehetjük viszont a kérdést, érdemes-e, lehet-e mindenütt a gyümölcsöst gyepesíteni, egyformán kedvez-e ez minden fajnak? Mivel a fűvel borított talaj a nyár folyamán nagy mennyiségű nedvességet párologtat el, gyepesíteni csak ott helyes, ahol a természetes évi csapadékmennyiség meghaladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótohatjuk. Az alma, a körte, a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben, de az őszibarack, a kajszi, a meggy jobban kedveli a rendszeresen művelt talajt. Hátrányt jelent, hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni, s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. A probléma viszont megoldható, mégpedig úgy, hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk, azokat teleöntjük műtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. Legkedvezőbb A növényvédő A Decis és a Fendona méhek- re kifejtett „hatását“ méhészek bevonásával is megvizsgálták, akik nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy ezek a szerek még nappali permetezéssel sem okoznak elhullást. Az igazi veszélyt a „méhekre kifejezetten veszélyes“ szerek jelentik, tehát az engedélyezett szerek 12 százaléka. Ezek közül is a Wofatox-készítmények a legveszélyesebbek. Hatóanyaguk, a metilparation ugyanis a méhekre a legveszélyesebb növényvédő szer. Közvetlen lepermetezésnél a gyűjtő- méhek kinn a táblán, hazatérés előtt elpusztulnak. A permetfel- hőn átrepülő méhek is áldozatul esnek. Az elsodródó szer beszennyezheti a kaptárakat vagy a virágzó akácsorokat. Felszíszerek hatása Mézelő A méhekre ártalmas növényvédő szerek kijuttatásánál ne csak a kaptárak közelségére, de a rovarok útvonalaira, ivóhelyeire, az általuk látogatott növényekre is legyünk tekintettel. (I. d. felvétele) a méhekre II. vódva megjelenhet a növények virágporában és nektárjában, s így bekerülhet a fiasításba. A permetezés után is veszélyes, mert azok a rovarok is elpusztulnak tőle, amelyek a permetezés utáni időben repülnek a kezelt táblára. Meleg, nyári időben ez a hatás 1-2 nap alatt elmúlik, de tavasszal, hűvös időben' (pl. a gyümölcsfák virágzásakor) lelassul ez a folyamat, és emiatt a szer maradékai 4-7 napon át is veszélyesek lehetnek. A Wo- fatox eddig azért volt annyira közkedvelt a mezőgazdák körében, mert olcsó és a legtöbb kártevő ellen hatásos. A KGST- piac (a valamikori NDK gyártotta) megszűnésével raktári készletei elfogynak, s közben valószínűleg a szer megdrágul(t). Méhészet nyomán, rövidítve az augusztus végétől szeptember közepéig terjedő időszak, mivel ilyenkor általában a természetes csapadék mennyisége is elegendő a mag kezeléséhez, a fű pedig a tél beálltáig megerősödik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ott, ahol a rendszeres öntözésre lehetőség van, bármikor gyepesíthetünk. Egy négyzetméternyi területre 30—40 gramm fűmagot számítsunk. Ne egyféle fűfaj magját vessük, hanem magkeveréket, amelyben gyengén és erősen bokrosodó, alacsony és magasra növő füvek is vannak. A gyep kemény magágyat kíván, ezért a talajt egy hónappal a vetés előtt ássuk fel, s négyzetméterenként dolgozzunk be 4-5 kg istálló- s mintegy 15 dkg-nyi vegyes műtrágyát. A talaj-előkészítés után várjunk néhány hetet, hagyjuk azt ülepedni. Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elő. Ha a terület kigyo- mosodott, kapáljuk meg. Közvetlenül a vetés előtt a talaj felszínét gereblyével egyengessük el. Az apró magot - hogy a vetés egyenletes legyen - ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni. Száraz időben a munkálatokat megelőzően ajánlatos a területet alaposan megöntözni. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk, majd a bevetett területet lehengereljük és permetszerű öntözéssel alaposan beáztatjuk. A jó vetés már 10-12 nap után zöldell. Ahol a fű hiányosan kelt, ott pótoljuk. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül műtrágyázásból, öntözésből és pótvetésből áll. Miklós Dénes kertészmérnök 1991. VI. 28. Permetezési tudnivalók A bőséges, jó termés egyik feltétele a korszerű növényvédő - rovarölő, gombaölő — szerek alkalmazása. Nem elég a megfelelő per- metszer kiválasztása, a kistermelők számára néhány hasznos tudnivalót is közlünk. Egészség- és környezet- védelmi okok miatt csak tökéletes permetezőgéppel szabad dolgozni. A régit célszerű felújítani, a szelepeket, csöveket kicserélni. A tömlőket toldozgatás helyett uj, vászonbetétes vezetekre cseréljük. Fontos a különböző mérőeszközök beszerzése. Pontos növényvédőszer- dózisok méréséhez minden kertészkedőnek érdemes beszerezni konyhai mérleget, mérőhengert, mércézett poharat és a permetlé keveréséhez vödröt. A növényvédő szerek fel- használása előtt figyelmesen olvassuk el az útmutatást a szer alkalmazásának módjáról, s tartsuk be az előírt egészségügyi és munkavédelmi előírásokat. Használjunk védőfelszerelést. A várakozási időt tartsuk^ be. Többféle növényvédöszer kombinálása esetén mindig a leghosszabb várakozási idejű készítményre előírt idő- pont az érvényes. A haszna- lati útmutatásban előírt per- metlétöménység megfelelő biológiai hatást nyújt, a túladagolás felesleges, esetleg káros is lehet. A növényvédő szereket jól elzárható helyen, egyéb anyagoktól elkülönítve tartsuk. A szermaradékot, csomagolóanyagot elégetéssel, összezúzással ela- sással semmisítsük meg, s ügyeljünk arra, hogy allo- vagy folyóvízbe véletlenül se jusson. A növényvédő szerrel végzett munka során kerüljük a dohányzást, ne fogyasz- szunk szeszes italt. A kistermelő, aki rendszeresen értékesíti termékét, vezessen permetezési naplót. -tgáBORTÁROLÁS Hordó a pincében Ahhoz, hogy a borász jó minőségű, egészséges bort készíthessen, és hogy évtizedekig használhassa eszközét, tudnia kell, mit kell és mit lehet tennie év közben a hordóval. Az érlelésnél a hordó fája segíti az átalakulásokat, sőt egyes anyagai bele is kerülnek a borba. Az erjedéshez szükséges oxigén útja az ako- nanyíláson, a fahordó eresztékein és kis mértékben a fa pórusain át vezet. Az íz, a zamat, az illat fejlődéséhez szükséges vegyületek (a gal- luszsav, a tannin, az aromaanyagok) is kioldódnak a fa szöveteiből. Ezen folyamatokhoz azonban megfelelő borospince, tiszta és egészséges hordó kell. A borospincében más anyagokat ne tároljunk, mert a hordó könnyen átveszi az idegen illatot, s ez borunk minőségét csökkenti. Fontos a szellőzés és a megfelelő páratartalom tartása is, hiszen alacsony páratartalomnál az apadá- si veszteség nagy, ellenkező esetben a kiima a penészgombák szaporodását segíti. Az új hordót megfelelő előkészítés nélkül nem használhatjuk. Először hideg vízzel kell áztatnunk, majd ezt követi két-három alkalommal a forrázás. Erre hektoliterenként tíz liter vizet használjunk. A legfontosabb művelet a szódás mosás, amikor két százalékos forró szódaoldattal (Trisóval, Fotoszódával) töltjük meg a hordót. A melegvíz hatására túlnyomás jön létre a hordóban, az akona kinyitásakor keletkező vákuum pedig kitisztítja a fa pórusait. A lúgos kémhatást - amelyet a szóda okoz - egyszázalékos kénsav oldattal kell semlegesíteni. A kezelés végén ismét forró, majd hideg vizes áztatás szükséges. Az így előkészített hordót használhatjuk ezután, lehetőleg újbor érlelésére. Tavasztól a legfontosabb munkánk a kiürült hordó mosása, karbantartása. Mindig vizsgáljuk meg, tavaly óta van-e rajta új hiba. A dongákon repedéseket, korhadásokat keressünk és ellenőrizzük az abroncsokat is. Szagoljunk bele a hordóba -- ahol egészséges borillatot kell éreznünk. A félrekezelt bor és a rossz pinceklíma okozta hibákat is ki kell javítani. Az ecetes szagot a kénezést követő hideg vizes mosással, a külső és a belső felület penészesedését gyökérkefével, a dohosságot a hordó kifenekelése után a beteg rész kikaparásával, kigyalulásával szüntethetjük meg. A repedt, korhadt dongákat ki kell cserélni. Az ilyen kezelés munkaigényes, de a hordónkat meg kell óvni a nagyobb károktól, ezért a legapróbb hibákat is azonnal ki kell javítani. Bármilyen károsodást javítottunk ki, hordónkat mindig úgy kell kezelni, mintha újat vásároltunk volna. Használata előtt el kell végezni az előkészítés összes műveletét. Az üres hordók mozgatása egyszerű, ezért ilyenkor célszerű az ászok, a párnafák ellenőrzése, javítása. A hordó abroncsai a magas páratartalom miatt gyorsan korrodálódnak. Mosáskor jó, ha végignézzük, nem repedtek-e meg, át kell-e festeni őket. Ha alacsony a levegő páratartalma, üres hordóink köny- nyen kiszáradnak. Ilyenkor az abroncsok meglazulnak. Meg kell húzni őket, hogy a dongákat összetartsák. A hosszabb időn át üresen álló hordókat havonta kénezzük, fokozatosan csökkentve a mennyiséget. Első alkalommal 1,5-2 gramm kén szükséges hektoliterenként. (Egy kénszelet tömege 5 g.) A második hónapban fele, a harmadikban egyharmad mennyiséget használ-' junk. A nagyobb adagok később kellemetlen szulfátos mellékízt adhatnak a bornak. Az évek folyamán lehetőség szerint azonos típusú borokat tároljunk egy-egy hordóban. A vörösborból kioldódó színanyagok ugyanis - ha utána fehérbort tartunk a hordóban - pirkadttá teszik azt. Egy hordó átlagos élettartama ötven év. Megfelelő karbantartással azonban borászok nemzedékeinek lehet fontos eszköze. Kertészet és Szőlészet Gyakran tapasztaljuk, hogy a fólia alatti, de a szabadba ültetett paradicsom is erősen gerezdes terméseket nevel. A jelenségnek több kiváltó oka lehet. Az utóbbi években legtöbbször a túladagolt vagy rosszul megválasztott gyomirtó szerek, valamint a mesterségesen kijuttatott hormonok okozzák. Nem ritka ilyenkor az sem, hogy a bogyó a kocsány felőli oldalán csillag alakban felreped. Az ún. többrekeszű fajták, ha virágzáskor megfáznak vagy rosszul kötnek, általában hajlamosak a gerezdesedésre, bár az utóbbi termésalakváltozás inkább szögletes formákra emlékeztet.
