Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-31 / 22. szám

Vasárnap * S' Szerkeszti: Pomichal Richárd A következő hétre is esik egy nevezetes nap és hozzá fűződő parasztregula, mégpedig június 8. - Medárd és a negyvennapos esők kezdete. Az időjárás - hacsak az esőzések el nem „rontják“ - ilyenkor általában már „nyárias“. A legevő hőmérséklete a 25 C- fokot is meghaladhatja. A gyümölcsösben fontos, gyakran mégis elhanyagolt tennivaló a kajszi- és az őszibarackfák termésének megritkitása. Aiapelv, hogy két szomszédos gyümölcs között egy harmadik is elférjen. Kedvező virágzás és terméskötés esőién ugyanis fáink hajlamosak arra, hogy a „kelleténél" több gyümölcsöt hozzanak. A bőség ígérete ne tegyen kapzsivá, mert az könnyen megbosszulja magát. A bő termés ugyanis a fának nagy megterhelést jelent, s ez nem engedi, hogy minden gyümölcs elegendő tápanyaghoz jusson, sőt a fa annyira legyengül, hogy nem lesz képes a következő évi termőrügyek kifejlesztésére. A ritkítást két-háromszorra végezzük el. Most kell az őszibarack hajtásválogatását is elkezdeni. Június elején rajzanak a kaliforniai pajzstetű lárvái. Jó szolgálatot tesz ellene a Bi-58 0,1 százalékos oldata, melyhez lombtrágyát, 0,2-0,3 százalékos Harmavitot is tehetünk. Virágzás után a málnás­ban a vesszők alsó harmadának permetezésével - Orthocid és Bi-58 szerkeverékkel - a málna-vesszőszúnyog ellen kell permetezni. Ne feledkezzünk el róla, hogy a vegyszeres védekezés környezet­romboló, emellett nem tartozik az olcsó megoldások közé, s nem is mindig szükséges. Alkalmazzunk ezért más módszereket is. Helyez­zünk ki a gyümölcsösben feromoncsapdákat, hernyófogó öveket. A zöldségeskertben az egyik legfontosabb teendő a fejtrágyázás. Főleg a lazább, humuszban szegény talajban nevelt növények esetében fontos, hogy tápanyagutánpótlásuk rendszeres legyen. Ilyen formában juttassunk ki a fűtött fóliasátorban nevelt paradi­csomra - ha azon már 3-4 virágfürt kifejlődött - négyzetméterenként 25 g pétisót. A következő trágyázásra a 8. virágfürt kialakulása után kerüljön sor. A fejtrágyázást mindig sekély kapálás és alapos öntözés kövesse. Másodveteményként most vethetjük a rövid karalábét, továbbá a fejes saláta nyári fajtáit, az őszi és a téli retket. A retek ágyásaiba 10-15 cm mélyre dolgozzunk be négyzetméterenként 10-15 kg érett trágyát, 30 g kénsavas kálit, 50 g pétisót, 40 g szuperfoszfátot. Előfordulhat, hogy a paprikát és a paradicsomot a levéltetvek ellen kell permeteznünk. A vegyszerek használatakor azonban ügyelnünk kell azok élelmezés-egészségügyi várakozási idejére. A szőlőben időszerű a kötözés, a sorközök gyomtalanítása, a cse­rebogarak egyes fejlődési stádiumainak pusztítása. A hajtásváloga­tást már fejezzük be. A rózsát és a különféle díszcserjéket a levéltetvek és a levéldara­zsak, a keresztesvirágú dísznövényeket a káposztalepkék ellen kell permetezni. Telepíthetünk még gladióluszt, erre a célra azonban csak a nagy gumókat válogassuk ki. Szakirodalom alapján A frézia védelme II. Súlyos betegségek, kevés kártevő A frézia alacsony hőmérsékleti igénye a tenyészidő jó részében megakadályozza a melegigényes kártevő fajok elszaporodását a nö­vényházakban. Nálunk kimondottan csak a fréziát károsító állatfaj nem fordul elő, ezért a védelemhez né­hány kezelés is elegendő. A frézia gumóját a talajlakó kárte­vők lárvái, elsősorban pajorok, rit­kábban a bársonylégy lárvái károsít­ják. Ezek a gumók alapi részén kisebb-nagyobb lyukakat, odvakat rágnak. A megrágott gumókon a gyökératkák, mint másodlagos kártevők, is megjelennek. Súlyos kártétel esetén az idősebb levelek sárgulnak, esetleg a növény is el­pusztul. A kártevők észlelésekor, ül­tetés előtt, négyzetméterenként 3-4 gramm diazinon hatóanyagú Basu- din 5 G-t szórjunk ki, majd dolgozzuk be a talajba. A talajlakó kártevőktől mentes gumókat a gyökératka sem fertőzi. A növény föld feletti részeit a le­véltetvek, a tripszek és a takácsat­kák károsítják. A növényházban egész évben szaporodó fajok, az uborka-levéltetű (Aphis frangulae ssp. gossypii) és a zöld őszibarack- levéltetü (Myzhus persicae) a frézia friss leveleit, hajtásait szívogatják. A kártétel hatására a növényrészek torzulnak, visszamaradnak a növe­kedésben. A közvetlen pusztításnál sokkal veszedelmesebb a víruster­jesztő tevékenységük. A levéltetvek ellen pirimikarb hatóanyagú Pirimor 50 DP 0,05 százalékos oldatával védekezhetünk. A galadiólusztripsz (Taeniothrips simplex) és a dohánytripsz (Thrips tabaci) jelenlétére a levelek ezüstös Az almafák rákos megbetegedései Nemcsak az emberek és az állatok, de egyes növények, így a gyümölcsfák is szenvedhetnek rákos megbetegedések­ben. Az almafák elsősorban az Agrobac- terium tumefaciens, valamint a Nectria galligena nevű gomba által okozott ráko- sodásra hajlamosak, de hasonló tünete­ket s elváltozásokat okozhat szívogatásá- val a vértetű (Eriosoma lanigerum) is. Bakteriális eredetű rákos megbetege­dés elsősorban a gyökereken fordul elő. Kemény, karfiolszerű, előbb világos kép­letek formájában jelentkezik, melyek rit­kán gyermekfej nagyságúak is lehetnek. Nemritkán a faiskolákból származó cse­meték gyökerein fordul elő. Szinte alig akad olyan telep, hogy állományát ne károsítaná. Míg csak az oldalgyökereket támadja meg - innen könnyen eltávolítha­tó -, addig a csemeték forgalmazhatók. Melléktermékek a takarmányozásban IV. 1991. V. 31. SPENÓT, SÓSKA, SALÁTA ÉS A BEFŐZÉSI HULLADÉK Szoktatás után korlátlan meny- nyiségben etethetők. Egyéb­ként ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a karalábé- és káposztale­vélre. Amennyiben a bélsár lá­gyul, a konyhakerti hulladékok etetését szüneteltetni kell. Nyáron a sertések és a ba­romfiak számára kitűnő abrakta­karmány a paradicsom, a zöld­bab, a borsó és a gyümölcsök befőzési hulladéka. Szárítás után előnyös megdarálni és az abrakba keverni. A zöld paradi­csomnak étvágyjavító hatása is van. SÁRGARÉPA, HAGYMA, FOKHAGYMA Legértékesebb köztük a sár­garépa. Kedvelt nyúl- és sertés- takarmány, de párolva a baromfi is szívesen fogyasztja. Táppal, darával megszórva ízletesebb. Karotint, foszfort, nátriumot és magnéziumot tartalmaz, s né­hány vitamin és mikroelem is megtalálható benne. A hagyma és a fokhagyma különleges anyagai tisztítják a bélrendszert. Túladagolás esetén viszont pusztítják a vörös vértesteket. HULLOTT GYÜMÖLCS ízletes takarmány, de etetése előtt szoktatás szükséges, mert magas víztartalma miatt hashaj­tó hatásuk van. Viszonylag nagy a keményítőértékük. Etethetők nyulakkal, baromfival, sertések­kel. A sertéseknél vigyázni kell, mert az állat habzsol, és esetleg egészben nyeli le, ami nyelőcsö­vének eldugulását okozhatja. CSALÁN ÉS GYERMEKLÁNCFŰ A csalán fiatal hajtása sok vi­tamint (B, C) tartalmazó zöldta­karmány. Az élő szervezet szá­mára szükséges ásványi sók is megtalálhatók benne. Táppal, darával megszórva fiatal barom­fiakat nevelhetünk vele. Szára­zon a nyulak és a kérődzők jó takarmánya. Lisztté őrölve a ser­tések abrakjába keverjük. A gyermekláncfű virágaiban és leveleiben B2- és C-vitamin van. Cseranyagot, illóolajat és kolint tartalmaz. Zölden és szá­razon is etethető. Sertések, nyu­lak és baromfiak kedvelt cseme­géje. AKÁCLOMBOK ÉS DIÓLEVÉL Nagy fehérjetartalma folytán az akáclomb egyenértékű a pil­langósokkal. Májustól augusztu­sig elég sok tápláló anyagot tar­talmaz. A lomb szárazanyag- és nyersrosttartalma a vegetációs időszak előrehaladtával nő, fe­hérjetartalma és keményítőérté­ke csökken. Lombetetéskor foszforkiegészítés szükséges. A leveles gallyakban sok a cser­sav, ami szorító hatású, ezért enyhén hashajtó takarmányok­kal együtt etessük. Az enyhébb hasmenéseket is ezzel ellensú­lyozhatjuk. A diólevél ősszel nagy meny- nyiségben fellelhető olcsó takar­mány. Száraz, hűvös helyen, egy-két ujjnyi vastagon terítsük szét és szárítsuk meg. Szárazon' etethető, minden állatfaj szíve­sen fogyasztja. Legjobb porrá őrölni. Az állatgyógyászatban bélélősködők ellen használhat­juk fel. Étvágyjavító hatása is van. VADGESZTENYE, TÖLGY- ÉS BÜKKMAKK Olcsó takarmányforrás. Csak kis mennyiségben, darálva és lúgozva célszerű etetni, mert vi­szonylag nagy csersavtartalmuk miatt - különösen a vadgeszte­nyének - székrekesztő hatásuk van. Sertésekkel, nyulakkal, ba­romfival etethetők. SZÁRAZ KENYÉR ÉS KONYHAI MOSLÉK A kenyérhéj csak tisztán, csontszárazon, penészmente­sen etethető. A nyulakkal csak száraz kenyeret etethetünk, le­hetőleg kockára vágva. A serté­sek és baromfi részére beáztat­juk. Fehérjén kívül magas a szénhidráttartalma is, ezért el­sősorban a hízóállatokkal etet­hető. A sertések legrégibb és „leg­természetesebb“ takarmánya a konyhai moslék. Tápértéke al­kotórészeitől függ. Etetés előtt mindig forraljuk fel. Legjobb a növendékekkel és a tenyész- kocákkal etetni. TEJ ÉS HÚSLISZT Minden emlős legelső, legter­mészetesebb takarmánya. A juh- és a kecsketej a tehéntej­nél kedvezőbb hatású. A teljes tej drága takarmány, ezért első­sorban a fölözött tej szokott az állataink elé kerülni. Fölözéskor a zsírral együtt sok értékes vita­mint is eltávolítanak. A tej igen könnyen megsavanyodik, ezért mindig frissen vagy aludttej for­májában etessük. A sertéseknek moslékba keverve adjuk. Értékes fehérjéket és ásványi anyagokat tartalmaz a húsliszt. B-vitaminok is találhatók benne. Tárolására ügyelni kell, ugyanis könnyen romlandó, s erre az állatok nagyon érzékenyek. Romlottan kis mennyiségben is mérgezést okozhat. A fiatal álla­tok felnevelésében van jelentő­sége, de a tejelő állatok abrakjá­ban is elsőrendű. A baromfiké- ban 10-15 százalékban szere­pelhet. Kistermelők Lapja A főgyökér fertözöttsége esetén azonban a fácskát meg kell semmisíteni. A kóroko­zó a talajban fordul elő, s a sebeken keresztül hatol a fába. Veszélyesebb az almafák kérgének rá­kos megbetegedése. A nyílt, esetenként csaknem teljesen zárt, gömb vagy ellip­szis alakú „daganatok“ fölött lévő részek rosszul fejlődnek s az év folyamán el­pusztulhatnak. Rajtuk nagyítóval vörös, atkapetékre emlékeztető gömböcskéket vagy krémszínű párnaszerű képződmé­nyeket - a gomba termőtesteit - figyelhet­jük meg. A kórokozó a fagyok vagy a me­chanikus hatások által károsított kérget támadja meg. Megtelepedését a nitrogén­fölösleg (a baromfitrágya és a trágyalé gyakori, nagy mennyiségű alkalmazása), valamint egyes almafajták (Golden, Deli­cious, Cox-renet) nem megfelelő lokali- tásra, pl. hideg, hegyvidéki termőhelyekre történő telepítése is elősegíti. A dagana­tokat a virágzás előtt éles késsel az egészséges részig ki kell metszeni, majd a sebet fabalzsammal Santar-M-mel kell kezelni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a fát inkább vágjuk ki. Az Egyesült Államokból származó vér­tetű szívogatása következtében félgömb alakú, később növekvő daganatok kép­ződnek. Tökéletes téli vegyszeres keze­léssel, jó káliumellátással, a vértetvek mechanikus és vegyszeres irtásával a rá- kosodás megelőzhető, ha ez nem sikerül, akkor a fát át kell oltani. Egyes fajtáknál (pl. a Parména-nál, a Sklenka-nál) ez a megbetegedés jóval gyakoribb. Záhradkár nyomán rövidítve Levélsarok Egy komáromi olvasónk a zeolitok növénytermelésben való alkalmazhatóságáról érdek­lődött ... Külföldön, így pl. a szomszé­dos Magyarországon a zeolitok mezőgazdasági alkalmazása (a növények tápanyag-utánpótlá­sában, valamint takarmányki­egészítőként) elterjedtebb, mint nálunk. Kitermelésük is nagyobb mennyiségben történik. Annak ellenére, hogy Szlovákiában két jelentős lelőhelyük van, nálunk évente csak mintegy 5000 ton­nát bányásznak (a geológusok szerint pedig akár 1 millió tonnát is kitermelhetnének), így műtrá­gyaként, erősítőszerként történő alkalmazása is erősen korláto­zott. Csak kevés olyan műtrá­gyát, tápanyag-koncentrátumot állítanak elő, melyben zeolitok is vannak. Ilyen pl. a Biofyt, amely egyéb komponensei mellett fi­nomra őrölt természetes zeolitot (klinoptiolitot) is tartalmaz. Nagy kár, hogy szélesebb körben nem alkalmazzuk, mivel a szakiroda- lom egybehangzó véleménye szerint elősegíti a növények fejő­dését és fokozza a különféle be­elszíneződése hívja fel a figyelmet. A fertőzött leveleken könnyen meg­találhatók a tripszek 1-1,5 mm hosz- szúságú, karcsú, barna, illetve feke­te imágói. A bimbót és a virágot is szívesen látogatják. A tripszek ellen a dimetoát hatóanyagú Bi-58 EC rovarölőszer 0,1 százalékos tö­ménységben használható. A véde­kezést a kártevő észlelésekor kezd­jük el és 7-10 nap elteltével egy alkalommal ismételjük meg. A tripszek okozta tünethez hason­ló elváltozást okoz a frézián a kö­zönséges takácsatka (Tetranynchus urticae). A károsított levelek sárgul­nak, bronzosodnak, rajtuk a 0,5 mm nagyságú állatkák finom, pókhálóra emlékeztető szövedéket készítenek. Megjelenésükre elsősorban 20 C- fok feletti hőmérsékleten és ala­csony relatív páratartalom mellett számíthatunk. A takácsatkák ellen az emitráz hatóanyagú Mitac 20 EC 0,4 százalékos, a fenbutamin-oxid hatóanyagú Torque 50 WP, 0,06 százalékos koncentrációban, ismé­telt kezelésekkel használható. Kertészet és Szőlészet Gabonát - nyersen A Zab méltán tartozik a gyógynövények közé: sokolda­lú hatása értékes anyagainak köszönhető. Fehérjetartalma mellett fontosak az ásványi anyagai. A fluor, a kalcium a fo­gak, illetve a csontok erősítője. A foszfor az erőnléthez szüksé­ges. A B-vitamin az idegrend­szerre, az E-vitamin pedig az izomzatra gyakorol kedvező ha­tást. A zabkorpa a koleszterínszin- tet csökkenti, a zabszalmából készült tea a húgyhólyag beteg­ségeit gyógyítja. A cukorbete­geknek zabdiéta, a zabkészít­mények fogyasztása ajánlott. A zabkorpát kamillával együtt tüllzacskóba kötjük, beáztatjuk, majd az átázott zacskóval be­kenjük a bőrfelületet. A zab anyagai a bőrön át felszívódnak, nyugtatnak és a reumás, kösz- vényes fájdalmakat enyhítik. tegségekkel szembeni ellenálló­képességüket. Szeléntartalma és egyéb tulajdonságai folytán a humángyógyászatban is lehet­ne szerepe. Jugoszláviában pl. Oligogal-SE néven zeolit alapa­nyagú - A-, C- és E-vitamint is tartalmazó - gyógyszert állíta­nak elő. Magyarországon tudomásunk szerint legalább két zeolitos ké­szítmény van forgalomban: a Lit- hofloren-komplex (5 és 50 kg-os kiszerelésben), valamint a Melio- rit. Az utóbbi a hobbi- és a konyhakertekben, fóliasátrak­ban, homokos és kötött talajokon egyaránt jól alkalmazható. Hat­féle makro- és nyolc mikroele­met tartalmaz. Ha 3-6 éven át alkalmazzuk, akkor jelentősen csökkenti a műtrágya és a szer­vesanyagok kimosódását a talaj­ból. Javítja a talajvízháztartást, növeli a termés mennyiségét, ja­vítja annak zamatét. A szakiro­dalom szerint palántázásnál 1-2 evőkanálnyit kell földdel elkever­ni és az ültetőgödörbe tenni. A gyümölcsfatelepítésnél 200- 250 g kerüljön az ültetőgödörbe. A zöldségfélék vetése előtt a melegágyba keverjük. A fris­sen nyesett pázsit kezelésére négyzetméterenként 250-300 g Melioritot ajánlanak. p. n.

Next

/
Thumbnails
Contents