Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-05-31 / 22. szám

V r 1991.V . 31. e ii sá ! Íídd±id;aiÍbz^sÍ ■ ilf i a ! i ! i e 1 ä=k = Ján Pravda (Horváth György felvétele) A szlovák Kaspirovszkij Némi fenntartással ültem be az érsekújvári művelődési ház nézőterére - annak elle­nére, hogy Ján Pravdáról, a Ziar nad Hronom-i szlovák Kaspirovszkijról legendák ke­ringenek. A huszonhat éves, halk szavú, vékony fiatalem­ber sötét öltönyben, nyakken- dősen bejön a színpadra, he­lyet foglal, s kéri mindazok jelentkezését, akik már részt vettek a szeánszain és javu­lást tapasztaltak. Nehezen szánják rá magukat az embe­rek, hogy a nyilvánosság előtt számoljanak be a betegsé­gükről, de néhányan megte­szik. Egy tizenegy éves kis­lány tizennégyszer vett részt szeánszon, kancsal volt, ope­rálni akarták, de a szeme ja­vul, és már nincs szüksége olyan erős szemüvegre. De­rékfájás, csontkinövés, aszt­ma, allergia, sajgó térdek - volt, nincs. Köszönöm... kö­szönöm... Egy anyuka hété­ves kislánya javulásáról szá­molt be: a gyerek nem jár(t), nem beszél(t). Mióta Ján Prav­da szeánszaira járnak, állapo­ta javul - s ezt a kezelőorvos is igazolta. 0 Hogyan fedezte fel önma­gában ezt a képességet? - kér­deztem Ján Pravdától két sze­ánsz után, este.- Sok szunnyadó képesség rejlik az emberben, de az embe­rek túlságosan az életre össz­pontosítanak, nem képesek el­rugaszkodni tőle, azért nem éb­rednek fel ezek az adottságok, nem tudnak vele élni. • önt sokan a szlovák Kaspi- rovszkijnak tartják. Mi a vélemé­nye róla?- Még nem ismertem Kaspi- rovszkijt, amikor foglalkozni kezdtem a gyógyítással. Ittjárta- kor találkoztunk, adott néhány tanácsot. Nem mondanám so­ha, hogy a tanítványa vagyok, nem élnék vissza a nevével, barátságot érzek iránta, de a magam munkájára összponto­sítok. Kaspirovszkijról csak any- nyit mondhatok, hogy profi. 0 Nyilván tud róla, hogy so­kan támadják őt is ép egyáltalán ezt a fajta gyógyítást. Olyan vá­dak is elhangzanak, hogy a cso­portos terápiákon a bioplazmá­ban bövelkedöktöl elvonják az energiát és a szűkölködőknek adják.- Mindenféle butaságot ösz- szeírnak, mert nem értik a lé­nyeget. Senki sem érti, hogy mi történik Kaspirovszkij vagy az én gyógyításom alatt. Biotera­peuta sok van, de pszichotera- peuta kevés. Sokan vannak, akik meg tudják állapítani a be­tegséget - én is meg tudnám, olyanokét is, akik jelen sincse­nek -, de impulzust adni az embernek az öngyógyításhoz, már nem tréfa. Erre vagy képes valaki, vagy nem. A pszichoterá­pia olyan tudomány, amely még nincs teljesen feltárva. Ez a jövő tudománya, nagyok a lehetősé­gei Mielőtt bárki elmarasztalóan nyilatkozna, ismernie kellene a pszichoterápia lényegét, egyébként nincs hozzá joga, hogy véleményt mondjon róla. Nem hívom az embereket a sze­ánszaimra, de ha nem érezné­nek javulást, nem jönnének. 0 Hányán vettek már részt a szeánszain?- Négyszázezren. Valóban hihetetlen esetek történtek, de mindezek ellenére sem állítom, hogy tökéletes vagyok. Soha nem ígérem, hogy valaki bizto­san meggyógyul, sosem mond­tam a páciensnek, hogy hagyja abba az orvosságszedést. Mert sokaknál feltöltödhetnek a tarta­lékok, de mindenkinél nem. So­sem vezetem félre a beteget, mindig azt ajánlom, beszélje meg az orvosával Előfordult, hogy szeánsz után erős fájda­lom jelentkezett, a beteg test­rész még jobban megdagadt, de később kiderült, hogy ez valami­nek a reakciója volt. Nagyszom­batban egészségügyieknek tar­tottam előadást, s a hallgatóság soraiban valaki összeesett. Ki­tört a pánik. Mondtam, hagyják csak nyugodtan, a szervezet bi­zonyára megold valamit. Utóbb kiderült, hogy az illetőnek valami kinövése volt a gerincén, orvosi kezelés alatt állt. Azt mondta, amikor összesett, a gerincén melegséget érzett. A kinövés el­tűnt. Az emberi szervezet bo­nyolult. A szervezetben végbe­menő változás fájdalmas is le­het. Egyik páciensemnek a könnye folyt fájdalmában, ami­kor a csontkinövések eltűntek a kezén. • Milyen a kapcsolata az or­vosokkal?- Nehéz az áttörés. Sok or­vos titokban járt hozzám gyógy­kezelésre... Segíthetnék olya­nokon, akiket nem lehet altatni Komoly ajánlatokat e tekintet­ben nem kapok, s ez mélysége­sen meglep. De azért együttmű­ködöm orvosokkal, kórházi főor­vosokkal is. • Kérték már a segítségét ér­zéstelenítésekhez ?- Például szemöldökvissza- varrásnál. De olyan fájdalmakat is megszüntettem, amikor a morfium már nem hatott. 0 Felfigyeltem egy megjegy­zésére a szeánsz alatt, azt mondta: ..azok, akik televízión keresztül nézik“...- Készítettünk videofelvétele­ket. Ezek még technikai szem­pontból nem tökéletesek, de gyógyításra alkalmasak. 0 A televízió nem kérte fel együttműködésre ?- Felkért. De csak akkor adok választ, ha elértem egy bizo­nyos színvonalat, hogy technikai szempontból is tökéletesítsem ezt a gyógyítást. A tévépszicho­terápiának nagy jövője van. Ám vannak, akik minden újat elle­neznek. Állítom, hogy a bőrbe­tegségek nagy része a tévésze­ánszok segítségével megszűn­hetne, elmúlna a gyerekkori ágyba vizelés, a neurózis, negy­venszázalékos hallás- és látás­javulás következhetne be, ol­dódna az agyvérzés utáni bé­naság. • Az agyvérzés utáni bé­naság?- Ha ezt kétségbe vonják, hajlandó vagyok bizonyítani. Mindent rögzítettünk videón. 0 Migrént is gyógyít?- A migrén könnyen gyógyít­ható pszichoterápiával. 0 Fontos a hit?- Nem arra tettem fel a gyó­gyításomat, hogy valaki higy- gyen. Azok is meggyógyulhat­nak, akik nem értik a nyelvet, azok is, akik a szeánsz alatt nem éreznek semmit. Ahhoz, hogy a kapcsolat létrejöjjön, elég két perc, de előfordul, hogy 6-7 szeánsz után sem alakul ki. Volt eset, amikor telefonon ke­resztül eltávolítottam emberek testéből csomókat, de ez nem minden esetben sikerült. A pszi­choterápia nem ismeri a távol­ságot. Előadást tartottam po­zsonyi rendőröknek. Később el­jöttek megköszönni, hogy abba­hagyták a dohányzást. Pszicho­terápia segítségével gyógyítani lehetne a narkomániát, az alko­holizmust és az immunhiány bi­zonyos tüneteit. 0 A sok utazás - hiszen most is hosszabb külföldi útról jött vissza - és a szeánszok nem fárasztják ki nagyon?-Tudja, mi a fárasztó iga­zán? Amikor körülnézek, és lá­tom, hogy hány embert lehet­ne meggyógyítani, megmenteni, hogy mekkorák a lehetőségek, és hogy mekkora az érdekte­lenség ... Kopasz-Kiedrowska Csilla i Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy a hazai politikai küzdőtér eseményeinek és hátterének elemzése, a csehszlovák együtt­élés és a külpolitika kérdései a cseh sajtóban háttérbe szorítot­ták a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó érdeklődést. Ez átmeneti jelenség volt. Május első felében a nagy pél­dányszámú Hospodárske noviny c. gazdasági és politikai napi­lap is fontosnak tartotta, hogy olvasótáborának átfogó képet nyújtson Csehszlovákia nemzeti és etnikai kisebbségeiről. A nemzetiségi kérdés növekvő szerepe A lap május 10-i száma Kö­zös államban élünk címmel egy egész oldalon foglalkozik a ki­sebbségekkel. A cikk szerzője (VZ) bevezetőül áttekinti a nem­zetiségek helyzetét az első köz­társaságban, majd az 1945-öt követő intézkedésekről megálla­pított: - A felszabadulás után Csehszlovákia a német és ma­gyar nemzetiségűeket árulók­nak, a nemzeti tragédia okozói­nak minősítette. Megfosztotta őket állampolgári jogaiktól, s e kisebbségek nagy tömegeit kitelepítették. A szerző ez után áttekinti az egyes nemzeti kisebbségek helyzetének alakulását. Rólunk, a magyar kisebbségről a többi közt megállapítja:- Ez a nemzetiség Dél-Szlo­vák iában összefüggő sávban él, a Komáromi és a Dunaszerdá- helyi járásban a lakosságnak 70-90 %-át alkotja... Az e terü­leten élő magyarok az 1920. évi békeszerződés alapján váltak a Csehszlovák Köztársaság pol­gáraivá. Az 1938. évi bécsi dön­tés alapján Magyarországhoz került ez a terület, amelyen szá­mottevő magyar többség élt. A második világháború után a te­rület visszakerült Csehszlovákiá­hoz, s a magyar kisebbséget, ugyanúgy mint a németet, kol­lektív bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgári és politikai jogaiktól... A magyar et­nikai csoportnál erős az anya­nemzettel való együvétartozás tudata, s ez kifejeződik a nyelvi, kulturális és társadalmi téren egyaránt. A magyarok és a szlo­vákok közti viszony most újból időszerűvé válik, s a szlovákiai politikai és társadalmi helyzet destabilizálásának egyik forrásá­vá válhat - olvassuk a cikkben. Ehhez a témához tartozik még a Lidové noviny szombati mel­lékleteként megjelenő Literárni noviny 19. számában olvasható, Zdenék Kejval tollából szárma­zó, s Miroslav Kusynak a mellék­let 12. számában közzétett Mi legyen a nemzettel az alkot­mányban c. cikkére reagáló jegyzet. Zdenék Kejval egyetért azzal, hogy nemzeti hovatarto­zásáról mindenki szabadon dönthessen. Kifejti: Ezt a jogot úgy látom, senki sem kényszerít­hető arra, hogy akarata ellenére egy bizonyos nemzetiséghez je­lentkezzen. A magyar nem te­kinthető magyarul beszélő szlo­váknak, ám az megkövetelhető tőle, hogy lojális legyen a cseh­szlovák állam iránt. A mondat, hogy ,,A Szlovák Köztársaság a szlovák nemzet önálló és szu­verén állama" a SZK-t szükség­szerűen leszűkíti a (túlnyomó részt) szlovákok által lakott terü­letekre. A más nemzetek vagy nemzetiségek által lakott terüle­tekből, ha nem akarjuk kétségbe vonni a CSSZSZK területi integ­ritását, önálló közigazgatású egységeket (köztársaság, tarto­mány) kellene létrehozni. Kejval véleménye szerint a legelfogad­hatóbb meghatározás ez lenne: A Szlovák Köztársaság a szlo­vák nemzet és a területén élő nemzetiségek állama. Egyik sem angyal... Visszatérő téma a cseh sajtó­ban a szudétanémet-cseh pár­beszéd. Az új csehszlovák-né­met szerződés megkötése előtt több újság cikkezik arról, hogy a szudétanémet kérdés a kitele­pítéssel végérvényesen megol­dódott, hogy semmilyen erkölcsi alapja sincs a bocsánatkérós- nek. Viszont figyelemre méltó az elmúlt négy évtizedben elképzel­hetetlen jelenség, hogy nap­jainkban egyes cseh lapokban a szudétanémetek is kifejthetik álláspontjaikat. A már idézett Li­terárni noviny 19. számában Ru­dolf Hell Nyílt kártyákkal c. cikké­ben kifejti: - A cseheknek a szu- détanémetekre nemcsak úgy kellene tekintetniük, mint az első köztársaság szétveröire. Meg kellene érteniük, hogy a szudé- tanémeteknek nyomós okuk volt arra, hogy ezt az államot ne tekintsék saját országuknak. Ugyanakkor a szudétanémetek- nek is meg kell érteniük: éppen azért, mert túlnyomó többségük, tragikus módon, azonosult Hit­lerrel és a Nagynémet Biroda­lommal, a német nemzet többi részéhez viszonyítva nagyobb mértékben váltak a vereség ré­szeseivé. Rudolf Hell nem éri egyet hon­fitársai követelésével, hogy a cseh nemzet ismerje be vétkét és kérjen bocsánatot, mert az ilyen „térdrehullás" senkin sem segit. Azonban, véleménye sze­rint, mindkét félnek fel kellene ismerni: egyik csoport sem jogo­sult arra, hogy lenézze a mási­kat, s erkölcsi felfuvalkodottság- gal követeljen vagy megvonjon valamit a másiktól. Riasztó példa lenne A Forum c. hetilap 18. számá­ban olvashattuk Mauric Duver- gernak, a Sorbonne professzo­rának és az Európa Parlament képviselőjének nemrég Prágá­ban tartott előadását a politikai pártokról és az alkotmányról. Előadásában Duverger egyebek közt kitér Csehszlovákia Európai Közösségek-beli tagságának kérdésére is. íme a professzor véleménye:- Ha Csehszlovákia két külön állam, azaz a csehek állama és a szlovákok állama formájában lép az Európai Közösségekbe, akkor ebben a szervezetben nem lesz nagyobb befolyása. Európa mérlegén e két kis állam egyikének sem lenne súlya. Sőt, súlyos dolog történne: az EK- ben ez a két állam lenne a példá­ja annak, aminek nem szabadna megtörténnie.. Ez élő tagadása lenne az európai eszmének, ta­gadása annak az Európának, amely egyesülni, nem pedig osz­tódni szeretne. Önöknek olyan államfőjük van, - folytatja a Sorbonne taná­ra - aki az egység híve. Ugyan­akkor különös az a jogkör, ame­lyet az Önök alkotmánya ad az elnöknek. Ha az olyan rendszer­ben, mint az Önöké, nincs az elnöknek megfelelő hatalma, en­nek nehéz időkben súlyos követ­kezményei lehetnek... Előadása végén Maurice Du­verger elmondta, mit hallott az Európai Parlament legutóbbi ta­nácskozásán, amikor kollégáival prágai útjáról beszélt. - Ne feled­je megmondani nekik - mondot­ták ■», ha Kelet-Európa nemzetei megengedik a nacionalista szen­vedélyek kitörését, nem tarthat­nak igényt segítségünkre, mert akkor abba a 19. századba tér­nek vissza, amely valameny- nyiünknek oly sok kárt okozott. Összeállított^: Somogyi Mátyás

Next

/
Thumbnails
Contents