Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 2. szám
Vasárnap A v árosi piacokon általában kelendő cikk a karfiol, ezért valószínűleg az idén is sokan készülnek a hajtatására. Fóliás hajtatáshoz január közepéig, korai síkvagy fátyolfóliás termesztéshez január végén legjobb elvetni a magot. Aki palántaneveléssel foglalkozik, annak hasznos útmutató lehet, hogy a vetőmag grammonként átlagosan 250-300 szemet tartalmaz, s tüzde- léssel 1 gramm vetőmagból hozzávetőlegesen t50 jó palántát lehet nevelni (szálas palánta hajtatásra nem való). Nem mindegy, mekkora tőzeg- kockákba tűzdelünk. A legkorábbi palántákat 7,5, a későbbieket 6 vagy 5 cm-es földkockákban, illetve cseA kisebb palánta értékesebb repekben vagy poharakban nevelhetjük. Nagyon fontos a megfelelő hőmérséklet. Vetéstől a kelésig 20 fok szükséges, utána 2 héten át folyamatosan csökkentsük 10-12 fokra, később nappal 8-12, éjszaka pedig 5 fokra. Ültetés után legmegfelelőbb a 10-12 fok, de napsütésben akár 18 fok is lehet, csak amikor a hőmérséklet eléri a 16 fokot, kezdjük meg a szellőztetést. A termesztés sikerének egyik alapfeltétele a jó fajtamegválasztás. Két alapvető szempontot kell figyelembe venni: a koraiságot és a rózsa minőségét (színét). Ugyanis néhány napos késéssel vagy sárgás árnyalatú rózsákkal a piacon előnytelen helyzetbe kerül a termelő. Arra is BIOKEBT: gondolni kell, hogy az igazán korai fajták (hibridek) nem öntakaróak. Korai hajtatáshoz nagy tözegkoc- kában nevelt, fejlettebb palántákat ültessünk. Vásárlás esetén főleg arra ügyeljünk, hogy ne vegyünk meg túl öreg, megvénült palántákat. A gyakorat azt igazolja, hogy a nagyobb palántákból korábban szedhetünk termést, a rózsák azonban kisebbek és gyengébb minőségűek lesznek. Ezzel szemben a kisebb palánta néhány napot késik ugyan, viszont nagyobb és tetszetősebb rózsákat ad. Sok háztáji termelő azzal követ el hibát, hogy túl sűrűre ültet. Ez még akkor is káros (megnyúlik a te- nyészidő, kisebbek lesznek a rózsák), ha egyébként elegendő lombot nevel a növényzet. Legjobb az 50x40 vagy 50x45 cm-es térállásAz egészséges, szép fehér karfiolrózsák iránt a piacokon és a felvásárló szervezeteknél egyaránt nagy az érdeklődés (Kádek Gábor felvétele) ban történő ültetés, így 4,5-5 palánta kerül egy négyzetméterre. Kiültetés előtt edzeni kell a palántákat, mert ha a növény megtorpan a fejlődésben, az levélrendellenességhez vagy levélszám-csökkenéshez, s ezen keresztül a tenyészidő meghosszabbodásához vezet. A sokat vitatott tápanyagpótláshoz pontos útmutatást csak konkrét talajelemzés alapján lehet adni. Viszont jó tudni, hogy a karfiol 1000 négyzetméteren tiszta hatóanyagban (hajtatáskor) 8,5 kg nitrogént, 2,6 kg foszfort, 8 kg káliumot és 0,8 kg magnéziumot vesz fel. Gondolni kell a bór és a molibdén pótlására is, mert a karfiol ezen elemek hiányára kimondottan érzékeny. (Ib) A gyógy- és fűszernövények szerepe A biológiai módszerekkel müveit kertben egyes növényféleségeknek különleges szerepük lehet. íme néhány: Sarkantyúka (Tropaeolum majus). Kevesen tudják, hogy gyógynövény, leginkább csak dísznek vetik. Riasztja a vér- és levéltetveket, lombrágó hernyókat, meztelen csigákat, hangyákat és egereket. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ahol több éven át vetik, elfojtja a sok bosszúságot okozó tarackot. Koriander. Elsősorban a burgonya közé célszerű vetni, mert javítja a gumók ízét. Továbbá a céklarépa, a káposztafélék és az uborka közé javasolják vetni. Kapor. A biokertben több növényt óvhat a betegségektől. Serkenti a sárgarépa csírázását és fejlődését, kedvezően hat a káposztafélékre. Tapasztalatok szerint a hagymafélék és az uborka közé is érdemes szórni a magjából; viszont gombabetegséget okozhat a zellernél. Levendula. Több konyhakerti növény fejlődését előnyösen befolyásolja. Elsősorban oda érdemes telepíteni, ahonnan szeretnénk elűzni a hangyákat és a levéltetveket. Tapasztalt biokertészek levendulával szegélyezik a babbal bevetett, káposztafélékkel beültetett ágyásokat, és a rózsatövek közelébe is ültetnek belőle. Szárítva a szúnyogok és molyok riasztására használják. Egyes nyúltenyésztők állítása szerint a ketrecek közelében díszlő levendula távol tartja a myxomatózist terjesztő szúnyogokat. Kakukkfű. Riasztja a levéltetveket és csigákat. Menta. Távol tartja az ágyásoktól a vakondokat, hangyákat és káros bogarakat. Üröm. Egyes tapasztalatok szerint védelmet nyújt a ribiszkebokroknak a rozsdabetegséggel szemben, 1991. I. 11. Kell a nyugalmi időszak Sokan kedvelik a kallát, ezért virágoztatásával is egyre többen foglalkoznak. Pontosabban kísérleteznek, mert bizony gyakori panasz, hogy a növény a lakásban egyszerűen nem virágzik. Gyönyörűen fejlődik, nagy leveleket nevel, de virágot éveken át nem hoz. Mi lehet az oka? Nos a magyarázatot a növény eredeti termőhelyén kialakult életritmusában kell keresni. Kedvencünk Dél-Amerika trópusairól származik, a mocsarak növénye. Őshazájában egymást váltják a száraz és esős évszakok. Növényünk az esős évszakban virágzik, növeli a gumóit (segítségükkel május végén, június elején szaporíthatjuk a töveket), sarja- kat képez. Ezután a száraz melegben, amikor a mocsár kiszárad, a kalla eldobja a leveleit, de a földben lévő gumói átvészelik a kedvezőtlen időszakot. Aki azt akarja, hogy növényei szépen virágozzanak, a termesztés során ezt az életritmust kell követnie. Röviddel virágzás után egyes levelek sárgulni kezdenek, ami a nyugalmi időszak kezdetét jelzi. A visszahúzódást az öntözés szüneteltetésével, kiadós levegő- és fényellátással segíthetjük elő. A gumó rügyeiben a virág-differenciálódás a behúzódási szakaszban megy végbe, vagyis a pihentetési időszak megtartásával alapozhatjuk meg a következő virágzást. A folyamatosan vegetációban tartott tövek azért nem virágzanak, mert nem kapnak időt a virágképzésre. Amelyik tő még egyáltalán nem virágzott, azt április végén az öntözés elhagyásával kényszeresük nyugalmi állapotba, majd a májusi fagyok után vigyük a szabadba és cserepestül süllyesszük a földbe. Szeptemberben vigyük újra a lakásba, ahol óvatos öntözéssel, 12-15 fokos szobahőmérsékleten novembertől áprilisig virágoztatható. M. A. s valamennyi gyümölcsfa, illetve káposztaféle számára előnyös a szomszédsága. Gyermekláncfű. Gyökérzete etiléngázt bocsát ki, amely fékezi más növények fejlődését, ezért ezt a növényt a kertben ne tűrjük meg. Csalán. Növeli a növények betegségekkel szemben ellenálló képességét, dúsítja a komposztot. Kivonata riasztja a levéltetveket. Kömény. Javítja a burgonya ízét, kedvezően hat a céklára, borsóra, uborkára és a káposztafélékre. Kamilla. Serkenti a zöldségfélék, főleg a vöröshagyma és a káposzta- félék fejlődését, riasztja a szúnyogokat és bögölyöket. Tömjén. Elriasztja a káposztalepke hernyóit és a meztelen csigákat. Kerti zsálya. A levéltetvek és csigák által szívesen látogatott zöldségfélék hálás társnövénye. Különösen Kedvező, ha a káposztafélék közé vetik. Turbolya. Többek szerint a spenót, retek, spárgatök és uborka közé érdemes vetni, mert jó védelmet jelent a lisztharmattal szemben. Mások úgy tapasztalták, segíti a saláta fejesedését, ráadásul riasztja a csigákat és a hangyákat. Izsóp. A levéltetvek és csigák által fenyegetett növények mellé ajánlják, de többek szerint a szőlőnek is kiváló társnövénye. Vigyázat, közelében rosszul fejlődik a retek. (rn) Óvatosan az oroszteával! Előnyösebb tulajdonságai, hatásai miatt az orvosok kávé helyett általában a teát javasolják élvezeti italként. Ennek kapcsán talán nem árt figyelmeztetni arra, hogy mértéktelen fogyasztása a részegséghez hasonló bódulatot okozhat. Akik rendszeresen isszák és nagy mennyiségben, gyakran panaszkodnak erős szívdobogásra, álmatlanságra. Az orosztea kedvelőinek figyelmébe ajánljuk, hogy a teában lévő csersav lassítja a koffeinhez hasonló hatású tein felszívódását, ezért a tea serkentő hatása hosszabb ideig tart mint a kávéé. Viszont a csersav gátolja a vas felszívódását is, ezért nem szabad túlzásba vinni a teafogyasztást. Sőt, vashiányos vérszegénység esetén egyáltalán nem szabad oroszteát inni. (Föld Népe) Gyakran előfordul, hogy a közkedvelt Ficus bengha- lensis leveleinek szélén öltésszerű, sárga udvarral határolt párásodás keletkezik. Nem fertőző betegségről van szó, a károsodás a hideghatás következménye. Az elváltozást a tartósan hideg környezet vagy a hőmérséklet hirtelen csökkenése okozza. Leginkább az ablak közelében álló növények vannak kitéve a veszélynek, ezért főleg télen új helyet kell keresni a Ficusnak, s egyébként is úgy kell szellőztetni, hogy ne okozzunk léghuzatot mert az egyetlen dísznövénynek sem kedvez. Néhány tanács gombatermesztőknek Az utóbbi időben sokan kísérleteznek Zsákos csiperkegomba-termesztéssel. A kezdőknek figyelmébe ajánljuk, hogy bár a száraz anyaggal könnyebb dolgozni, mégis inkább egyenletesen nedves takaróföldet használjanak. A takaróföld nedvességtartalma akkor a legmegfelelőbb, ha a markunkba szorított földből vizet nem tudunk sajtolni, viszont könnyen gombóccá gyúrhatjuk. Gyakorlatból tudjuk, hogy a zsákokban szinte lehetetlen teljesen vízszintesre tömöríteni a becsírázott komposztot. Ebből következik, hogy a komposzt tetejére terített takaróréteg sem lehet mindenütt azonos vastagságú. Ez oda vezet, hogy nem egyszerre jelennek meg a teradagokkal célszerű, mert az egyszeri túlöntözés a komposztot és a takaróföldet egyaránt levegőtlenné teszi. Sokan azzal követnek el hibát, hogy az ún. tűfejképződés serkentése céljából 15-16 fokra csökkentik ugyan a hőmérsékletet, de közben keveset vagy későn öntöznek. Teljes siker, jó termés csak akkor remélhető, ha a takaróföldet sikerül egyenletesen nedvesen tartanunk. Termőkorban a tökéletes légcsere a. legfontosabb, de a 90 százalék körüli relatív páratartalom biztosításáról, valamint az előforduló beteg termőtestek rendszeres eltávolításáról sem szabad megfeledkezni. Nagy próbatétel a gombalegyek elleni védekezés megoldása. Az mötestek. Mindezt megelőzhetjük, ha a gombafonalakkal tökéletesen átszőtt, egészséges komposztból 5 térfogatszázaléknyit a takaróföldhöz keverünk. Nagyon fontos az öntözővíz egyenletes elosztása, valamint az, hogy a fóliazsákok széleit gondosan lehajtsuk. Ugyanis, ha körben perem képződik, széndioxid csapda alakul ki. A gomba szén-dioxidot termel, amely gyorsítja a termötestek érését. Ha nem tudjuk szellőztetéssel a szén-dioxidot tökéletesen eltávolítani, a gomba gyorsan megvénül, romlik a minősége. Öntözni gyakrabban, de kisebb egész világon a vegyszerek kiszorításán fáradoznak, s a kártevőket elsősorban a nyílászárók tökéletes szigetelésével, a szellőzőkre helyezett, speciális szűrőkkel igyekeznek távol tartani a termesztőhelyiségektől. Nagyon jó szolgálatot tehet például az ajtók elé felfüggesztett, ragacsos felületű fóliafüggöny. Egyébként igyekezzünk olyan feltételeket teremteni, hogy az első két hullám leadja a várható hozam 90 százalékát, azután cseréljük ki a zsákokat, ugyanis a betegségek és kártevők jobbára az elhúzódó termés velejárói. (szét) Pihenőkertjeink egyik legszebb dísznövénye a pampafű. Meglehetősen érzékeny a tő belsejébe jutó csapadékra, ezért télre feltétlenül takarni kell. Legjobb, ha a lombját összecsavarjuk és 40—50 cm magasságban összekötve, szabadon visszahajtjuk. Borítsunk rá 10-15 cm vastag védőréteget (avar, száraz fű, szalma), majd csavarjuk körül hullámpapírral, és az egész bokrot kúp alakúra képezve, hogy a csapadék lecsorogjon róla, lazán kössük át. Ha erős lécekből támasztó vázat is kiképezünk, elejét vehetjük annak, hogy a vastag hóréteg megdöntse, megtörje a bokrot.
