Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-19 / 16. szám

Beszélgetés az örökifjú Iglói Mihállyal r ­Iglói Mihály tanítványainak egy-egy előre meghir­detett világcsúcskisérletére annak idején több tízez­ren özönlöttek ki a Népstadionba. Kupa Mihály pénz­ügyminiszter a minap nemhiába emlegette büszkén legnagyobb sportos élményei között, hogy valaha a mester tanítványaival, Iharosékkal együtt futhatott a Népligetben. S Náci bácsi - akivel idestova három évtized után találkoztunk újra - ma, 83 évesen is a tőle megszokott, magával ragadó fanatizmussal beszélt pályafutásáról, tanítványairól, az atlétikáról. A világháború a MAC testnevelő tanárának, kiváló kö- zéphosszútávfutójának pályáját is kettétörte, pedig addig állandó válogatott volt. Ráadásul az ostrom nehéz napjai végeztével kenyérért indult a Déli pályaudvar melletti, közismert Préda pékségbe, és balszerencséjére csak 1947 júliusában került haza - a borovici fogolytáborból. Útban Gödöllő, majd Focsani, a nagy gyüjtötábor felé, a szökés gondolatáról is lemondott, hiszen ha valaki kilépett a sorból, a géppisztolyok, vagy ahogy akkor mondtuk, a davaj gitárok azonnal izgatott kattogásba kezdtek. Ez az örök élmény, no meg a táborélet megannyi megaláztatása is hozzájárult Melbourne-ben hozott dön­téséhez, hiszen az itthonról érkezett hírek mindennek megismétlődéséről szóltak. A csapat vezetői viszont egyre halogatták a választ és Iglói Mihály végül egyik kedves tanítványával, Tábori Lászlóval amerikai ver- senykörútra indult. A Sports Illustrated által szervezett körút hamar véget ért. A fedett pályás idény is gyorsan befejeződött. A tanítványai révén előzőleg már világhírt szerzett edző­nek hamar rá kellett ébrednie arra, hogy Amerikában csak az egyetemeken létezik atlétika. Egyik atlétatársa, Görkói János, a budaiak 400-as futóbajnoka szerzett számára szerény, fizikai munkát igénylő állást San Franciscóban, mígnem Fortuna rámosolygott. A Life magazin segítségével atlétikai klubot alapítha­tott Santa darában. Az itthon is oly sokszor megcsodált fanatizmussal, makacs elszántsággal látott munkához. Arra ugyan nem volt szükség, hogy mint idehaza, hajnalban keljen és elseperje a havat a népligeti fűtőkör­ről, vagy éppen utcai ruhában, zakóban egy hókupac tetején üljön, amig Iharosék edzenek, bizonyítván nekik, hogy nincs is olyan hideg. Kaliforniában mindig süt a nap, és két-három év alatt az itthonihoz hasonló gárdát toborzott. Majd Tokióban nagy álma is beteljese­dett: egyik tanítványa, Bob Schul bepótolta azt, amit Iharos Melbourne-ben elmulasztott, megnyerte 5000 m- en az olimpiai bajnokságot. A Los Angeles Track Club azonban így is hamarosan csődbe jutott. A versenyzők Iglóit követve Paolo Altóba mentek, a tanítványok olykor maguk adták össze meste­rük fizetését. így talán nem csoda, hogy az edző 1970- ben, a Görög Atlétikai Szövetség előnyös ajánlatát elfogadva, Athénbe költözött. Családja pedig ekkor már Kaliforniában élt. Mérnök fia, Tamás továbbfejlesztette felkészültségét és jelenleg egy kisebb üzem vezetője. Márta lánya odakint is magyar férjet választott, s az unokák száma egyre gyarapszik. A munkát viszont csaknem elölről kezdte Athénban Tanítványai néhány év alatt több mint száz alkalommal javították meg az országos csúcsot. Iglóit is marasztal­ták. A maradásért később nagy árat fizetett. Lakása kapuján kilépve ugyanis egy őrülten száguldó motoros elütötte. Nem is tudja pontosan, hány helyen törtek el a csontjai, hiszen később gyomrával dőlt ágynak, súlyos műtétre volt szüksége. Ekkor derült ki, hogy az atlétikai szövetség egyik felelőtlen tisztviselője nem fizette be a társadalombiztosítási járadékot Iglói után, s hosszú, véget nem érő pereskedés kezdődött, amelyben egy külföldi alkalmazott csak a rövidebbet húzhatja. De az anyagiakról láthatóan nem beszél szívesen. Egy biztos, nem hal éhen, de nem is lett belőle milliomos. Tanítványainak eredménylistája egyenesen fan­tasztikus: 32 VILÁGCSÚCS (21 MAGYAR, 11 KÜLFÖLDI TANÍTVÁNYA RÉVÉN). 45 MAGYAR REKORD, 25 EURÓPA-CSÚCS, 49 AMERIKAI REKORD, 154 GÖ­RÖG REKORD.- Nincs semmiféle titkom - magyarázta kérdésünk­re a tőle megszokott hévvel - Annak idején, a harmin­cas években kétszer töltöttem hosszabb időt Finnor­szágban, a hosszútávfutás egykori Mekkájában, azu­tán itt a testnevelési főiskolán együtt tréningeztem a lengyel Kusocinskivel, a Los Angeles-i olimpiai bajnokkal. Saját magamon próbáltam ki a különböző edzésmódszereket. Saját tapasztalataim alapján, egyénre szabottan irányítottam tanítványaim felké­szülését. A Honvéd nagy időszakában előfordult, hogy egy-egy napra húsz edzéstervet készítettem, hiszen ahány futó, annyiféle ember, annyiféle felké­szülésre volt szükség. Mégis mit tart edzői hitvallásának?- Legyen szaktekintély, rendelkezzen megfelelő tapasztalatokkal, tudjon áldozatot hozni hivatásáért, minden atlétát egyforma értékű embernek tekintsen, de kinek-kinek egyéni edzéstervet dolgozzon ki. Csak ennyi?- No persze a pályán igyekeztem edző maradni, rendkívül szigorú elveket követni, de különben a pá­lyán kívül apa voltam, barát, tanácsadó. Mit szól ahhoz, hogy egyik legkedvesebb tanítványa, Iharos Sándor valósággal eltűnt, elzárkózva él, kósza hírek keringenek felőle.- Sajnálom, nagyon sajnálom... Máig őrzőm első találkozásunk emlékét. Talán a Budapest-bajnoksa- gon történt, 1950-ben, amikor még versenyeztem, s 1500-on egy nyurga gyerek nyargalt utánam és majdnem meg is előzött a finisben. Sanyi volt, akihez hasonló tudású futót a világ atlétikája csak egyet ismert, Paavo Nurmit. Sanyi 1500-tól 10 000-ig egy­szerre tartott minden világcsúcsot. Csodálatos pá­lyafutását azonban nem tudta igazi, nagy versenye­ken megkoronázni. Az olimpiára gondol?- Akkoriban csak az olimpia és az Európa-bajnok- ság jelentett két-két évenként igazi nagy versenyt. Sanyi 1954-ben még nem volt készen, s az 1956-os olimpia előtt pedig sajnos rossz útra tért. Ma már elmondhatom, hogy akkor nyáron futó kalandja akadt, fülig szerelmes lett. A kislány azonban ra­gaszkodott ahhoz, hogy jövendőbelije legalább le­érettségizzen. Sanyi erre abba akarta hagyni a ver­senyzést. Ami korábban elképzelhetetlen volt, edzé­seket mulasztott. Tulajdonképpen ezért is mondott le az olimpiai részvételről. Akkor tudósítóként akart kiutazni, s utánunk is jött Prágába, de megmondtam, nem ülök fel Iharossal egy repülőre. Hazaküldtem. Akkor kérdezte: Náci bácsi, hajlandó lenne visszafo­gadni? Némi gondolkodás után azt mondtam, majd meglátjuk. Náci bácsi olyan jó egészségnek örvend, hogy akár tíz évet is letagadhatna - mondtuk búcsúzóul.- Hát ide figyelj (már elnézést a tegezésért, de valaha nemcsak Kupa Mihály futott Iharosékkal együtt a Népligetben...). A nagyapám, akinek 18 gyereke volt, 98 évesen halt meg, addig nem is látott orvost. Igaz, a vizet csak mosdásra használta. Vad Dezső 1020 WIEN TABORSTRASSE 52 43/222/2690-1719 FAX 26 85 41 TELEX 134099 Rejtély, miért jön vissza AZ ŐSI HAJÍTÓFA RENESZÁNSZA Teli Vilmos-lövésnek nevezik a nyugati bumerángklubokban azt a nagy ügyességet megkívánó „célbadobást", amikor a hajítófa úgy perdül vissza röptében a starthelyre, hogy elhajítójának fején kettészel egy almát... E léleg­zetelállító mutatványra persze csak kevesen képesek a bume­rángkedvelők táborából. S mégis: a legősibb sporteszköznek tartott dobófa vonzereje egyre nő, a bu­meránghajítás egyre népszerűbb, amihez Brian Thomas is hozzájá­rult, aki egyházfiként tanít Ausztrá­liában, Sydney X. Piusról elneve­zett főiskoláján. Brian atya Ausztrália legsikere­sebb bumerángkészítője és -dobó­ja: több mint 400 tarka bumeráng büszke tulajdonosa. Egyszer fél óra alatt 129-szer dobott és kapott el egy hajítófát, s ez bőven elég a világrekordhoz. Legjobb bume- ránghajító-tanítványai saját iskolá­jának diákjai közül kerültek, ki leg­utóbb is ők képviselték az ötödik földrészt egy világversenyen. „Ez az egyetlen sport - elmélke­dett nemrégiben Brian Thomas - amelyben az elérendő cél maga a sportot űző ember. Nagyszerű sport a bumerángdobás, kortól függetlenül hódolhat neki minden­ki, még a testi fogyatékosok is, például a vakok és nagyotlátók.“ Brian olyan bumerángokat is kifej­lesztett, amelyek az oda-vissza úton éles csipogó hangot hallat­nak, s így a gyengén látók is követ­ni tudják az eseményeket. Ausztrá­liában, a különös hajítóeszköz egyik - Egyiptomban, Arizonában, Lengyelországban és Hollandiá­ban is találtak 2-3 ezer éves, bume­ránghoz hasonló vadászeszközö­ket - őshazájában a kutatók kimu­tatták, hogy a bennszülöttek, az eboriginek tízezer éve ismerik a módját, hogyan kell keményfából „kailit“ csinálni. Az épphogy meg­görbített vadászfegyver akkoriban még csak nyílegyenesen röpült. Miként lett röptében visszaforduló veszedelemmé, azt nem őrizte meg a hagyomány. Hogy véletlen „konstrukciós" hiba folytán ala- kult-e ki az egyszerűségében is nagyszerű sarló alakú eszköz, vagy tudatos mestermunka-e, so­hasem derül ki. Rejtély még ma is, miért tér visz- sza eldobójának közelébe a bume­ráng, amely az elmúlt két évszázad folyamán átvitt értelmű fogalommá is vált, olyan tettele jelképévé, ame­lyek magának a kezdeményezőnek okoznak váratlan kellemetlensé­get. A mai hajítóknak ettől már nem kell tartani; a modern dobóeszkö­zök többnyire már nem súlyos fá­ból, hanem nemesfaanyagból, üvegselyemből, plexiből és egy alucobond (műanyagréteges alu­mínium) nevű, „high-tech“ -anyag­ból készülnek. Némelyeket foszfo- reszkáló réteggel látnak el, hogy szürkületben is láthatók legyenek. A legfrissebb hírek szerint a nyugat-európai sportbumeráng- konstruktőrök behozták hátrányu­kat az ausztráliai és tengerentúli vetélytársaikkal szemben. Egy hamburgi bumeránghobbista hosszú évek alatt olyan szuper ha­jítófegyvert alakított ki, amellyel Ausztráliában időtartam-világcsú­csot dobtak: egy perc és harmin­cöt másodpercig suhant az ultra­modern sporteszköz, és - ez ver­senyszabály-előírás - a fantaszti­kus repülés végén a sportoló el is csípte még. (E. P.) APLICO a, s. Számítástechnikai és kereskedelmi RT. Komárno, Pohranicná 21, tel: 40-19 fax: 52-00 IBM PC XT, AT 286, 386, 486 kompatibilis számítógépek, nyomtatók (Epson, Hewlett Packard), ' monitorok, koprocesszorok, hálózati elemek, szünetmentes áramforrások, streamerek scannerek és egyéb kiegészítések nagy választékban. Ajánlatunkból: AT 286 1 MB, RAM, 44 MB winchester, 1,2 MB floppy, 14" VGA color: 36 900 korona Epson FX 1050+ kábel 17 500 korona 550 VA-os szünetmentes áramforrás 11 900 korona KÉRJE RÉSZLETES ÁRLISTÁNKAT! ÚP-280 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztői titkárság B 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit: 210/4460 és Miklósi Péter: :B 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla és Zsilka László ® 210/4454. Grafikai szerkesztő: Ferenczy Rudolf S 210/4450. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: B 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Telefax: 505 29. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava. Martanovióova 25, 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 HÉTVÉGI MAGAZIN Bratislava, Martanovióova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. * 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Index 48097 Martanovicova 25, 17. emelet, :B 210/3659 és 551-83. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. (Archívumi felvétel) Iglói Mihály leghíresebb magyar tanítványaival

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents