Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-04-19 / 16. szám

i/asárrap Va sárnapi krimi A könnyű cigarettában ugyanannyi a nikotin, mint az erősben A dohányzók vágyálma az az általánosan elterjedt feltevés, amely szerint a kis kátrány- és nikotintartalmú cigaretták kevés­bé ártalmasak, mint ez erős faj­ták. A New England Journal of Medicine-ben nemrég megjelent tanulmány szerint azok a dohá­nyosok, akik „könnyű“ cigarettá­ra térnek át, ugyanannyi nikotint szívnak be mint azelőtt. Dr. Neal L. Benowitz és a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen dolgozó kollégái szerint a probléma lé­nyege az, hogy azok a gépek, amelyeket a kátrány- és nikotin- tartalom meghatározására hasz­nálnak fel, nem ugyanúgy dohá­nyoznak, mint az emberek. Benowitz 272 önkéntes kísér­leti alanyon vizsgálta meg több cigarettafajta hatását. Megállapí­totta, hogy a vér kotinin (a nikotin bomlási terméke) -tartalma az elszívott cigaretták számától füg­gően változott ugyan, de egyál­talán semmilyen kapcsolatban sem állt a cigarettareklámokban hirdetett kátrány- és nikotintartal­mával. Azonkívül - állapították meg az amerikai kutatók - az állítólag kis nikotintartalmú ciga­retták dohányában ugyanannyi nikotin van, mint az erősebb faj­tákéban. Ami a cigarettát „könnyűvé“ teszi, annak semmi köze sincs a benne lévő dohányhoz. Az, hogy a cigaretta könnű-e, olyan tényezőktől függ, mint például a füstszűrő szerkezete és a pa­pír finomsága. Bár ez lehetővé teszi, hogy a cigarettát az orszá­gos kereskedelmi bizottság „do­hánygépei“ csekély nikotintartal­múnak minősítsék, Benowitz azt állítja, hogy a dohányzó ember a gyenge cigarettától ugyanazt a kielégítő mennyiségű nikotint igyekszik megkapni, mint amennyit egy erős cigarettától kapna. (Newsweek) Bevásárlóközpontok versenye A legmagasabb felhőkarcolók versenye után - e téren jelenleg a chicagói Sears Tower vezet — Észak-Amerikában harc folyik a világ legnagyobb bevásárló- központjának címéért. Jelenleg a kanadai Alberta tartományban levő, edmontoni bevásárlóköz­pont áll az élen. Miután harmadik szakasza is megépült, ez a komplexum 800 üzletből (kö­zöttük 11 áruházból), továbbá 100 kocsmából és vendéglőből áll, és így kétszer akkora, mint a dél-kaliforniai Del Amo komp­lexum, Észak-Amerika második legnagyobb üzletközpontja. De a kanadaiak nem sokáig örülhet­nek első helyüknek, mivel a rangsor hamarosan megválto­zik. A Ghermezian testvérek, akik az edmontoni központot építették, azt tervezik, hogy Mi- neapolis/St. Paul környékén föl­építik a Föld legnagyobb bevá­sárló-paradicsomát - legalább ezer üzlettel, 120 labdarúgópá­lyánál nagyobb területen. (Der Spiegel) Angliában a video népszerűbb a mozinál A brit filmhirdető-társaság közvélemény-kutatásának nem­rég közzétett adatai szerint Angliában a videofelvételek jóval népszerűbbek, mint a filmszínházakban bemutatott filmek. Az elmúlt évben tízszer annyian vettek kölcsön videokazettát, hogy otthon megnézzenek egy filmet, mint amennyien a mozi­kat látogatták. A legnépszerűbb mozifilm a „Vissza a jövőbe“ volt, amelyet 5,3 millióan néztek meg. Az év legnépszerűbb videofelvételének, a „Kisértetvadászoknak“ viszont 13,1 mil­lió nézője volt. A közvélemény-kutatás során kapott válaszok azt mutatják, hogy a videokölcsönzés az alkalmazottak, a menedzserek és a szabad foglalkozásúak körében népszerűbb. A tavaly ősszel 2553 hétévesnél idősebb személy bevoná­sával végzett közvélemény-kutatás szerint a videofelvételek népszerűbbek a gyermekes családokban, mint a 45 éves és annál idősebb személyek körében. A 15-17 évesek majdnem 70 százalékának van otthon videofelvevője. A 45 éveseknek és még idősebbeknek viszont csak 30 százaléka rendelkezik ilyen készülékkel. Úgy látszik, a videoláz nem csökkentette a filmszínházak népszerűségét, sőt talán még növelte is - állapította meg Brian Gray piackutató igazgató. Az angol mozilátogatók számaránya a legutóbbi évben 45 százalékról 53 százalékra emelkedett. (The Times) A horror hizlal Aki fogyni akar, ne nézzen hor­rorfilmet - ezt bizonyítja a Chicago Medical School egyik tanulmánya. Richard McNally és David Schotte kutatók az egyébként diétára fo­gott kísérleti személyek kezébe egy-egy pattogatott kukoricával te­li zacskót nyomtak, különböző fil­meket vetítettek számukra: meny­nyit csemegéznek. Az egyik cso­portban a sokkoló hatású Hallo­ween című horrort mutatták be, a másodikban egy kevéssé érdekfe- szítö útirajzot, a harmadikban pedig egyes részleteket a Kandi kamerá­ból, a rejtett kamerával készült, kedvelt amerikai tévéműsorból. A harmadik, remekül szórakozó társaság kétszer annyi kukoricát evett meg, mint az útifilm unatkozó közönsége, ám a horror nézői az előbbi adag háromszorosát fo­gyasztották el. A kutatók következ­tetése: az érzelmi stressz, még ha csak a tévéműsor idézi is elő, meg­szakíthatja a fogyókúrát, sőt, kife­jezett „falóorgiákhoz“ vezethet. A macska kedveltebb háziállat, mint a kutya Lehetséges, hogy a kutya még mindig az ember legjobb barátja, de mint ajándék, már nem annyira diva­tos. Ma már a macska a kedveltebb háziállat, mert adómentes, nem ugat, könnyebb ápolni és nem kell sétálni vinni. Ezt állapította meg a Nyugatné­met Állatkereskedők Központi Szö­vetségének ügyvezető igazgatója. (Die Welt) 15 1991. IV. 19. A régi szép időkben a New York-i fiúk azzal bizonyították a bá­torságukat, hogy fölugrottak a bu­szok hátsó lökhárítójára, vagy bi­ciklin ülve teherautóval húzatták magukat. Most, hogy a hirtelen halál köznapivá vált, a tizenévesek az izgalom keresésének életve- szélyesebb módjaira szoktak rá. A hatóságokból két újabbfajta őrület váltott ki riadalmat. Az egyik a „liftszörfözés“, a másik a „síne- zősdi“. Az elmúlt néhány hónap­ban négy fiú halt meg, akiket ösz- szetört a lift gépezete. A játék alapötlete az, hogy fölmásznak a liftfülke tetejére és így utaznak rajta a liftaknában föl-le, a többiek csodálatára, akik a fülkéből nézik őkét. A rendőrség fölkereste az iskolákat és ábrákkal igyekezett felhívni a figyelmet a veszélyekre. A „sínezősdi“ még hajmeresz­tőbb időtöltés. A fiatalok úgy pró­bálnak végigfutni a metróalagút­ban egyik állomástól a másikig, hogy a vonat el ne üsse őket. Ha vonat közeledik, a futó egy üres sínpárra ugrik, de néha csak az utolsó pillanatban. A cél az, hogy a vezetőt a vonat megállítására kényszerítsék, mielőtt még elütné őket. A metróutasok előtt ismeri, egyik közönséges változat az, hogy a tizenévesek a síneken ke­resztül futnak egyik peronról a má­sikra keresztben, és néha addig lődörögnek a síneken, amíg a vo­nat be nem fut az állomásra. A já­ték New Yorkban sokkal veszélye­sebb, mint Londonban lenne, mert az, hogy vannak expressz sínek, azt jelenti, hogy sok állomáson négy sínpár van. Az expresszvo­natok úgy tudnak megállás nélkül végigdübörögni az állomáson, hogy elnyomják a közeledő más szerelvények zaját. A rendőrség januárban jelentet­te az első egyértelműen megálla­pított sínezősdi-halálesetet - egy 14 éves fiúét, aki megcsúszott, amikor elugrani igyekezett a sze­relvény elől. Á földalatti-társaság illetékesei azonban úgy vélik, több áldozata is lehet a sínezősdinek a között a 60 személy között, aki­ket tavaly gázolt el a metró. A sínezősdi azok szerint, akik csinálják, a lányokhoz való közele­dés és a benyomáskeltés egyfajta rítusa a New York-i fiúk ezrei szá­mára. A metrórendőrség látogatja az iskolákat és tájékoztat a földa­lattival járó játszadozás veszé­lyéről. A halállal való incselkedésnek még egy újabb bizarr változatát fedezték fel New Yorkban idén télen. A merészség abban áll, hogy olyan kabátot vesznek fel, amelyben a viselő szinte kihívja maga ellen a támadást. Az Ameri­ka nagyvárosait átható pisztolykul­túra oda vezetett, hogy a tizenéve­sek egy ideje már a divat miatt öldösik egymást. Los Angelesben a casus belli rendszerint valami­lyen szín, amely a viselőjét vala­melyik bandával azonosítja. New Yorkban azonban az itt shearlingnek (egyszer nyírt juh) nevezett, háromnegyedes bá­ránybőr kabát vált véres trófeává. Az elmúlt nyolc hét alatt legalább 16 fiatalra lőttek miatta, köztük hatot halálra sebeztek. Az üzletek már nem hajlandók raktáron tarta­ni az említett kabátot, az iskolák pedig közel állnak hozzá, hogy betiltsák viselését. Az iskolai hatóságok azért vetet­ték el a betiltás ötletét, mert attól félnek, hogy ez az őrület egysze­rűen áttevődne valamilyen más di­vatcikkre. (The Times) G lóriának semmi sem tet­szett. Ezúttal túl ke­ményre főzték a tojást, és a va­jas kenyér sem volt ínyére. Természetesen Stefan volt az oka. Mint mindig. Pontosabb utasítást kellett volna adnia a konyhának. Általában min­dennek ö volt az oka. Gloria számára a kemping is borzalmas volt. Primitív. És az emberek... Stefan ökölbe szorította a kezét. Mi a fenét képzelt Glo­ria? Talán a Ritz szállót itt Zuluföldön? Az isten háta mö­gött? A kerek kunyhókat spár­tai egyszerűséggel rendezték be, de tiszták voltak. Három ANNE TAYLOR dombon helyezték el őket, vadregényes helyen, gyönyö­rű kilátással az Indiai-óceánra. Stefan útközben hallotta az ötletet, dél-afrikai élménykör- útja során. Glóriának is tet­szett a háromnapos kitérő gondolata. Kora reggel indultak el a part mentén. Gloria elöresie- tett, de Stefan nem bánta. Az óceánról érkező szellő enyhí­tette a déli nap forróságát. Ste­fan megállt és a messzelátó- jáért nyúlt. Meglátott egy del­finrajt, s közelebbről akarta szemügyre venni őket. Játéko­san, csodálatos eleganciával siklottak a hullámokon. Stefan szorosabban fogta a messze- látót. Nem, nem tévedett: Há­romszögletes hátuszony is volt! Cápa! Gloria is meglátta a delfine­ket. Anélkül, hogy Stefan felé nézett volna, letolta a sortját és belevetette magát a lan­gyos óceánba. Stefan vissza­tartotta a lélegzetét.- Gloria! Gyere vissza!or­dította teli torokból. - Cá­pák!!! Gloria nem reagált. Rettene­tesen önfejű volt. Különösen azóta nem lehetett vele bírni, amióta megkapta a több mil­liós örökséget. Állandóan el­lentmondott a férjének, érez­tette fölényét. Pénzügyileg Stefan valóban bajban volt. Építkezési vállalata a tönk szé­lén állt, csak egy jókora pénz- injekció menthette volna meg. Most röviden feléje pislan- tott Gloria. Stefan izgatottan integetett neki, de ezúttal sem reagált. Vígan úszott tovább. Nem érezte a veszélyt. Hogy is érezhette volna? Stefannak nem volt ideje figyelmeztetni, hogy ez a partszakasz veszé­lyes. A kempingben mondták reggeli előtt, de ismét össze­vesztek, és elfelejtette továb­bítani az üzenetet Stefan még egyszer felemel­te a messzelátót. Szépen kiraj­zolódtak a háromszögletű uszonyok. Vadul vert a szíve. Gyorsan el kell mennie. Ha vissza sem fordul, nem ügyel Glóriára, akkor a nő biztosan visszaúszik. Mindig az ellen­kezőjét teszi annak, amit mon­danak neki. Az ötlet villámként sújtott rá. Ördögi ötlet. A cég számá­ra nem várhat segítséget Gló­riától. Szépen megmondta még az út elején. Pedig erede­tileg azért indultak el, hogy az utazáson kibéküljenek. Nem, egyetlen pfenniget sem ad neki. Gloria még egyszer hátrané­zett. Nagyon messze kint járt már a tengeren. Stefan megint vadul integetett feléje:- Gyere vissza! Mint az várható is volt, Glo­ria rendületlenül úszott to­vább. Már-már elérte a cápá­kat. Stefan izgatottan szorítot­ta szeméhez a messzelátót. Gloria feje eltűnt egy hullám mögött. Ekkor kiáltást hallott, majd csend lett. A feleségéből már semmi sem látszott... Stefan leengedte a messze­látót és körülnézett. Sehol egy lélek. Talán lesz valaki a fo­lyón, amely mintegy 200 mé­terre torkollik az óceánba. A torkolatban szoktak halász­ni a környék férfiai. Futni kezdett. Valóban: nem messze a torkolattól, a folyó túlsó partján állt egy sátor. Két alak mozgott a parton, de nem vették észre Stefant. Zihálva futott a folyó men­tén, míg egyvonalba nem ért a halászokkal. Ezek azonban időközben behúzódtak a sá­torba. Stefan káromkodott. Itt, nem sokkal a torkolat előtt, a folyó medre nagyon kiszéle­sedett. Nem volt valami jó úszó. Szája köré tölcsért for­mált a kezéből és kiáltozni kezdett.- Halló! Halló! A túloldalon semmi sem mozdult. További kiáltásai sem jártak eredménnyel. A szél az ellenkező irányba vitte a hangját. Stefan vonakodva gázolt be­le a vízbe. Nincs más választá­sa. Valaki vissza kellett, hogy vigye a kempingbe és tanú is kellett az eseményekhez. Las­san verekedte magát előre. Rövid mozdulatokkal úszott. A két férfi kijött a sátorból. Most meglátták Stefant. Má­sodpercekre megdermedtek, azután hirtelen nyüzsögni kezdtek. Óriási tempóban víz­re bocsátották a csónakjukat és begyújtották a motort. Ste­fan nem értette ezt a lázas sietséget. Kíváncsian nézett körül. Eb­ben a pillanatban megfagyott ereiben a vér. A háromszögű hátuszony, amely feléje tar­tott, alig néhány méterre volt tőle.- Errefelé a cápák fölúsznak a folyóba is. Pár száz méterre látni őket. Ezt a beszélgetést a kem­pingben hallotta. Most hirtelen eszébe jutott. Ez volt az utolsó gondolata... Filmadatbank Braunschweigban Kinecom néven megalakult az NSZK első filmadat­bankja a braunschweigi képzőművészeti főiskolán. A játék-, dokumentum- és oktatófilmek gyártási adatain kívül főképp a rendelkezésre álló kópiákról és kölcsön­zési lehetőségekről fog adatokat tárolni. Az adatbanknak az az előnye, hogy nem csupán nagy számítógépek, hanem munkahelyi kis számítógépek révén is igénybe lehet venni, tehát nem csupán a médiakutatókat tudják kiszolgálni, hanem a mozikat is, valamint a film iránt érdeklődő magánszemélyeket. (Die Presse) t

Next

/
Thumbnails
Contents