Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-04-05 / 14. szám
Vasárnap Há ztáji kalendárium Az utóbbi években csökkent a csapadék mennyisége a Kárpát-medencében. de reméljük, azért a tavaszi esők nem maradnak el. Gyümölcsfáink öntözése azonban még egy csapadékos áprilisban is szükséges. Ott, ahol korábban a lemosó permetezést, a fatisztogatást nem tudtuk elvégezni, a rügypattanást követően a sodrómolyok, az araszoló hernyók, az őszibarackosban a barackmolyok hernyói, továbbá a tafrinás levélfoltosság, a körte- levélbolha, a körtevarasodás elleni védelmet kell elvégezni. A málnát a rügyfakadás után a vesszőfoltosság kórokozói, a ribiszkét a virágzás előtt a ler A paradicsom terméskötését a virágok rázogatásávai, a pollenszemcsék levegőbe juttatásával könnyíthetjük meg. Ha nincs vibrátorunk, akkor a növényeket tartó zsinegeket kell napjában többször ütöget- nünk. (P. R. felvétele) vélpirositó, a levéldarazsak lárvái, a ribiszke-levéltetü, a sodrómolyok hernyói ellen kell permetezni. A fűtetlen fóliasátrakban most már fejezzük be a paradicsompalánták kiültetését. A szabadföldre szánt palántákat fokozatos edzéssel készítsük a telepítésre. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a túl korán kiültetett paradicsom csak nehezen köt termést. Aktuális tennivaló a bimbóskel palántanevelése (egy négyzet- méterre 2 gramm maggal számoljunk); a nyári retek, a bab, a borsó, a csemegekukorica, a spenót, a sóska szabadföldi vetése. Töltögethetjük a korai -burgonyát is. Nem maradhat el a zöldségfélék öntözése. A vízi- gényesebb fejes-, kel- és vöröskáposztának 20-30, a karalábénak, karfiolnak 15-25 mm vizet adjunk. Ha a szőlőben a tőkehiányt mindeddig nem pótoltuk, akkor azt most már csak konténeres oltványokkal tehetjük meg. A sorok közé dughagymát, borsót, bokorbabot ültethetünk. Kiültethetjük a dália, a gladió- lusz gumóit. Legényrózsát, flo- xot, sarkantyúkát vethetünk. A gyepet tisztítsuk meg a gyomoktól, s öntözéssel egybekötve, nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal végezzük el a tápanyag- utánpótlást. Szakirodalom alapján 17 91 .-IV. 5. A Pekingi kacsa A kacsa az a háziszárnyas, amely négyes hasznosítású. ízletes húst, tojást, májat és tollat, pelyhet termel. Az uzsonnázó embernek egy karéj kacsazsírral megkent kenyér, egy bögre tea bőven elegendő. Aki tehát tenyésztésére alkalmas udvarral, udvarrésszel rendelkezik, az tartson minél több kacsát. Ahol pedig a közelben patak, árterület, kisebb-na- gyobb tó van, a kacsatartás önköltsége csaknem minimálisra csökkenthető. A kacsa ugyanis igazi víziszárnyas, állandóan a vizen és a füvön tartózkodik. A leghasznosabb a kínai eredetű, fehér tollazatú Pekingi kacsa (Anas domesticus subflava). Egyes agrártörténeti források szerint a múlt század hetvenes éveiben hozták be Európába. Az egész világon elterjedt fajta. így alakultak ki később azok a fajták, fajtahibridek, amelyekből a kiváló, úgynevezett pecsenye- kacsák származnak. Kínában fehér és vadkacsaszínben található. A két színváltozat felhasználásával állították elő a mai, vajszínű, jellegzetes Pekingi kacsát. Habitusára jellemző a meredek testtartás. Az eredeti standard szerint a testsúlya 3-5 kg, ez azonban ma már országonként igen eltérő. Ká nyomán A fejtrágyázásról A fejtrágyázás nagy előnye, hogy a tápanyagok közvetlenül - nem a talajon át - kerülnek a növénybe, s így a másképp szükséges trágyamennyiség fele, harmada is elegendő. Elsősorban a mikroelemek kijuttatása történhet ezen a módon. Jó, ha a fejtrágyázást a talajvizsgálat eredményei alapján végezzük, illetve a növényen észlelhető változások alapján döntjük el, mikor, milyen tápanyagot juttatunk ki. Arról se feledkezzünk el, hogy a növények a fejtrágyázást csak a vegetációs idő első felében képesek gazdaságosan hasznosítani. Jegyezzük meg: kora reggel, vagy ha a növények még harmatosak, valamint ha a hőmérséklet 15 C-foknál alacsonyabb, 30 foknál magasabb, ne fejtrágyázzunk! A művelet elvégzésére a 20-21 C-fok körüli hőmérséklet az optimális. A legfontosabb műtrágyák fejtrágyaként való alkalmazását táblázatba foglaltuk. (Megjegyzés: 1 százalékos oldatot úgy készítünk, hogy 100 liter vízhez 1 kg műtrágyát keverünk.) Fejtrágya Koncentráció %-ban almafa hugyany (karbamid) 0,5-1,0 magnézium-szulfát 1,0-2,0 őszi barackfa hugyany (karbamid) 1,0-1,5 egyéb hugyany (karbamid) 0,5-1,0 gyümölcsfélék kénsavas káli 1,0 magnézium-szulfát 2,0 bórax 0,5 cink-szulfát (fehérgálic) 0,5 mangán-szulfát 0,2-0,3 mészsalétrom 0,5-1,0 szőlő hugyany (karbamid) 0,5-0,7 kénsavas káli 2,0 cink-szulfát (fehérgálic) 0,2 mangán-szulfát 1,0-2,0 eper hugyany (karbamid) 1,0 hármas szuperfoszfát 1,0 kálisó 1,0 paradicsom hugyany (karbamid) 0,5-1,0 ammónium-nitrát 1,0 kálium-klorid 0,5-1,0 egyéb hugyany (karbamid) 0,5-1,0 zöldségfélék bórax 0,5 cink-szulfát (fehérgálic) 0,5 mangán-szulfát 0,2-0,3 Z nyomán A dieffenbachia világos, de- pigmentált levelű változata (Foto: P. R.) Mire kényes a buzogányvirág Mérges volta ellenére közkedvelt növényünk a dieffenbachia vagy buzogányvirág. Annak ellenére, hogy kedvező körülmények között gyorsan fejlődik, kényes növény. Alsó levelei gyakran megsárgulnak, majd elszáradnak, és így a szár felkopaszodik. Az okokat nem kell sokáig keresni. A levelek pusztulását általában a levegő csekély páratartalma és a tápanyaghiány okozza, de hasonló következményekkel jár a huzat és a növény fényigényes volta ellenére az erős, közvetlenül beeső napfény is. A levegő szárazsága ellen a levélzet rendszeres permetezésével védekezhetünk. Ezt mindig napközben - sohasem este - végezzük, lehetőleg lágy, korábban felforralt, szobahőmérsékletű vizet használva. A buzogányvirág táp- anyagigénye a tavaszi, nyári hónapokban a legnagyobb. A hiányt fejtrágyázással pótolhatjuk. Ha növényünket át kell ültetni, akkor ez a probléma is megoldódik. A dieffenbachia a könnyű, morzsás szerkezetű talajban- lombföld, tőzeg, melegá- gyi föld keverékében - fejlődik szépen. Ha egy attraktív példány felkopaszodik, akkor sem kell azt kidobnunk. Arányosan hosszú levéltelen részt hagyva a leveles részt vágjuk le, s üveghengerbe állítva gyökereztes- sük. Az elültetésével azonban mindaddig várjunk, míg viszonylag gazdag gyökérzete nem fejlődik. A gyér gyökérzettel elültetett nagylevelü példányok ugyanis nem képesek elegendő tápanyagot, vizet felvenni, s ezek hiányában „felesleges“ leveleiket előbb-utóbb ismételten eldobják. I. d. TERMÉSZETES ERŐSÍTŐ ÉS FERTŐTLENÍTŐ A vöröshagyma száraz burokleveleit s a tisztításakor nyert egyéb hulladékot tegyük edénybe és öntsük fel esővízzel. (3/4 rész hagymalevélhez, gyökérhez, szárhoz 1/4 rész esővizet öntsünk.) Hagyjuk állni 2-3 napig. Az erjedő keverék kellemetlen szagát tíz literre számított egy maréknyi zsurlólevél vagy zeolit hozzáadásával közömbösíthetjük. A „hagymalét“, mely erősítő és fertőtlenítő hatású, a gombás megbetegedések ellen alkalmazható, 1:10-hez hígításban hetente, kéthetente juttassuk ki a növényekre. A SZOBANÖVÉNYEK KÁRTEVŐI ELLEN A kintiekhez képest nagyobb védettséggel bíró szobanövényeket sem tudjuk megőrizni a különféle rovarkártevőktől. A kaktuszokon, a díszes levelű krotonokon, az antúriumokon, a különféle orchideákon is nem ritkán látni hópehelyre, vattacsomócskára emlékeztető kósza pajzstetveket (Pseudococcus adonidum, P. citri) szívogatni. Mielőtt azonban még a vegyszerekhez nyúlnánk, próbáljuk meg ezeket a kártevőket nedves szivaccsal, pálcikára tekert vattával eltávolítani. Ha ez nem sikerül, akkor a növényt Actellic 50 EC 0,2, Anthio 25 0,15, Metation E 50 0,2 százalékos oldatával permetezzük be. A fényes, sima felületű növények esetében adjunk a permetléhez tapadást fokozó szert (Citovett, Sandovit) is. A kártétel megelőzésére (a növény nedveinek befolyásolására) a szakirodalom Furadan 10 G-t, Temik 10 G-t, Vydate 10 G-t vagy Basudin 10 G-t ajánl. Ezekből egy közepes nagyságú cserép földjéhez 1-2 grammot keverjünk. HA PIMPÓS LETT A BOR Ha az újbor kezelését - töltögetését - elhanyagoljuk, azt darabban hagyjuk, akkor nemritkán virágosodás, pimpósodás lép fel. A felszínen hártya képződik, a hordó, az üvegballon tartalma megzavaroso- dik. Ez a betegség elsősorban a gyenge, 11 Milligand fokon aluli lágy boroknál gyakori. Okozói a vad ún. virágélesztők, amelyek a bor alkoholtartalmát vízzé és széndioxiddá alakítják, íze üressé válik s nemritkán meg is ecetesedik. A pimpósodást rendszeres töltögetéssel, a tárolóedény feltöltésével, szakszerű kénezéssel előzhetjük meg. Ha a baj már bekövetkezett, akkor a felszínen képződött hártyát hosszú szárú tölcsérrel, lopóval óvatosan döfjük át, ezt követően a hordót stb. színültig tröltsük fel, a felemelkedett hártyát pedig távolítsuk el. HOGYAN ÜLTESSÜK A GLADIÓLUSZT? Kertjeink népszerű növénye a gladiólusz. Hagymáit csak akkor ültessük ki, mikor a talaj hőmérséklete már elérte a 10 C-fokot. A legalkalmasabb idő április közepétől május közepéig tart. A gladiólusz telepítésére a komposzttai dúsított, könnyű, homokos vályogtalaj felel meg. Frissen trágyázott talajba sohase ültessük. Ha a virágokat vázába, piacra szánjuk, akkor a telepítés sorba, egymástól 6-12 cm távolságra, 6-8 cm mélyre történjen, ha viszont kerti dísznövénynek, akkor egymástól 15-20 cm-re hármas kötésbe több hagymát ültessünk. Ügyeljünk rá, hogy szélvédett és napos helyre kerüljön, mert különben könnyen megdől. A SPÁRGA GOMBÁS MEGBETEGEDÉSE A spárgaültetvények nagyon gyakori és veszélyes megbetegedését okozza a spárgagomba (Puccinia asparagi). Tavasszal - főleg a friss hajtásokon - sárgás foltok keletkeznek, melyben a spórák, a kórokozó szaporító sejtjei képződnek. A betegség járványszerűen léphet fel és akár a termés felét is elpusztíthatja. A fiatal ültetvényeket április végétől 12-14 naponként Rézoxiklorrid 50 WP 0,4-0,5, Zineb 80 0,3-0,4 vagy Perozin 80 0,2-0,3 százalékos oldatával kezelhetjük. Jobb azonban, ha a betegséget gyomtalanítással, a letakarított spárgaszárak elégetésével megelőzzük. SZIMBIÓZIS A KERTBEN A biokertészek által ajánlott növénytársításoktól ugyan nem várhatunk csodát, de azért nem árt egyes tanácsaikat kipróbálni. A Közép- Európa szerte méltán jó hírnévnek örvendő bolgárkertészek tapasztalatai igazolják, hogy jó, ha a hagymát fejessalátával társítjuk. A vöröshagymának a majoránna közelsége is kedvez. A reteknek a sarkantyúka, a paradicsomnak az aprócsalán (Urtica urens), a burgonyának a baltacím, a fehér árvacsalán, a len, a káposztaféléknek a kapor, a kamilla szomszédsága tesz jót. Szokatlanul hangzik, ámde többen esküdnek rá, hogy kedvező hatással van egymásra a fokhagyma - rózsa, illetve a petrezselyem-rózsa társítása. MARTILAPU MINT GYÓGYSZER Az árokpartok, töltésoldalak kora tavaszi, feltűnő sárga virága a martilapu. Tenyér nagyságú, szívalakú levelei csak a virágzás után bújnak elő. A levelekben lévő drog gyógyító hatását már régen ismerik. A szárított levelekből készített tea (5 grammnyi egy csésze vízbe) köhögés, rekedtség ellen hatásos A nyers leveleket gyulladásos daganatok borogatására használhatjuk fel. Szakirodalom alapján GALAMBJAINK EGÉSZSÉGÉNEK MEGÓVÁSA I. Elhelyezés takarítás A galambtenyésztés egyik legfontosabb kérdése a dúc és annak elhelyezése. Lehetőleg déli vagy délkeleti fekvésű, levegős, száraz és huzatmentes, télen nem túl hideg, nyáron pedig nem úl meleg legyen Igen lényeges, hogy a dúc minél több napfényt kapjon, mert a napfény a legjobb fertőtlenítőszer. A falak legyenek simák, a padozat pedig jó nedvszívó. Többen az üreges válaszfaltéglát tartják a legalkalmasabbnak. Nagyon fontos a szellőzés megoldása, amely a tetőtérben beépítve a legideálisabb Általános szabály, hogy a dúc 1 légköbméterére 1 pár galamb számítható. A jó kezelhetőség szempontjából azonban a dúcot úgy kell felosztani, hogy egy- egy dúcrész 4 négyzetméternél ne legyen nagyobb. Ez több szempontból is lényeges. Szelídebbé válnak a galambok, mert könnyű megfogni őket, könnyebb a tisztítás és a berendezést is esztétikusadban lehet elkészíteni. Nagyon fontos, hogy a galambdúc a betelepítés után ne legyen zsúfolt. Zsúfolt dúcban gyakrabban lépnek fel a fertőző betegségek és gyorsabban terjednek. Megfelelő élettér hiányában gyakoriak lesznek a verekedések (ez egyes veszekedős fajtákra különösen érvényes). A verekedések alkalmával sebek keletkeznek, amelyek nyitott kaput jelentenek a fertőzésnek. Amennnyiben a dúc takarítandó felületei simák, egy 30-40 példányos állomány napi takarításigénye (reggel-este) nem haladja meg a negyed órát. Legjobb, valahányszor csak a dúcba lépünk, azonnal felszedni a keletkezett ürüléket. Erre egy hosszú nyelű kaparókanál jól megfelel. Ezáltal a párolgási felületet is csökkentjük, s mindig száraz lesz a dúc fala és levegője. A letapadt, többnapos ürüléket csak fáradságos munkával tudjuk felszedni, e mellett a friss ürülék még nem fertőz, de a többnapos már igen. A különböző betegségek csírái a porszemekre tapadva fertőznek, tehát a poros dúcban nő a fertőzés veszélye. Kisállataink c. lapból, rövidítve (folytatjuk)
