Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-03-29 / 13. szám
ilasärnap 19 91. III. 29. Háztáji kalendárium „Április bolondos, nem ad rá aki okos“ - tartja a népi bölcsesség, így a tavasz beköszönte ellenére nem árt óvatosnak lenni, s a hirtelen lehűlésre is számítani. A hónap első hetében tovább folytatjuk gyümölcsösünk talajának gondozását - gyomtalanítását. A kapálást követően a talajt azonnal gereblyézzük el, hogy a nedvesség elpárolgását a minimumra csökkentsük. A cseresznyét, a meggyet, a kajszibarackot fehérbimbós állapotban a monilia, a levéllyukacsosodás, a levélfoltosság, a barack- és sodrómoly, az araszoló lepke hernyói ellen kell védenünk. Az őszibarackot a tafrinás levélfodrosodás és a levéllyukacsosodás ellen permetezzük. A szőlőben az egyéb munkák mellett a tőkék öntözéséről se feledkezzünk meg. A nyesedéket, ha azon kártevők, kórokozók nincsenek, okvetlenül komposztáljuk. Ha fűtött fóliasátorban sárgadinnyét termelünk, akkor azt négy levélre csípjük vissza. A hónaljhajtásokról távolítsuk el a kötött terméseket, így a másodrendű hajtások fejlődése meggyorsul. Tápkockába vetjük a patisszont. A növénykék fejlődéséhez 20-25 C- fokos hőmérsékletet biztosítsunk. Elvetjük a közepes tenyészidejű nyári fejes káposzta magvait is. Ezekből négyzetméterenként 4-6 grammra van szükség. Fűtetlen fóliasátorba ültethetjük a salátauborkát. Szabadföldön - ha az időjárás megengedi - kezdődhet a görögdinnye palántanevelése. További teendőink: tápkockába vetjük a patisszont, ritkítjuk (15-20 cm-es távolságra) a póréhagymát, vethetünk még hónapos retket, öntözzük a karalábét, karfiolt. Folytassuk a pázsit gondozását, a füvesítést. Egy négyzetméterre 40-50 gramm magot számítsunk. A magokat gereblyével gondosan dolgozzuk be a talajba, majd hengereljük le. Az öntözésről se feledkezzünk meg. Szakirodalom alapján Kis agrokémia Azok, akik időnként fellapozzák a szakirodalmat, bizonyára találkoztak már a rejtélyesnek tűnő pH szimbólummal, amellyel a talaj (a víz és az oldatok) savanyúságát (aci- ditását) jelölik. Ez nem más, mint a latin pondus hidrogenii rövidítése, melynek magyarul a „hidrogénhatás“ felel meg, s az adott közegben a hidrogénionok koncentrációját egy nemzetközileg elfogadott 14 fokú skálán adja meg. Elméletileg a 7 pH-s talaj semleges. A gyakorlatban azonban a 6,6-7,2 pH értékű talajt is annak tekintjük. Az ettől kisebb értékeknél a talaj savanyú, a magasabbaknál pedig alkalikus. Több növényfaj pH-val szembeni tűréshatára eléggé széles skálán mozog, mások viszont kényesebbek. Vannak olyan fajok is, amelyek közvetlen környezetük pH értékének befolyásolására is képesek. A többség azonban a semleges, illetve a kissé savanyú vagy alkalikus talajokon érzi jól magát. Ne feledjük azonban, hogy a tőzeglápokról származó dísznövényeknek 5,5 pH-nál savanyúbb talajt kell biztosítanunk. Csak a savanyú talajban maradnak meg az egyre kedveltebbé váló rododendronok is. A zöldségfélék közül a répa 5,2-6,7, a retek 5,3-6,5, a saláta 5,7-6,8, az uborka 5,7-7,5, a paradicsom 6-6,9, a káposzta 6,6-7, a hagyma 6,8-8,5, a gyümölcsfák pedig a 6,2-7 pH-s termőföldet kedvelik. (Zi nyomán) LASKAGOMBA-TERMESZTŐK FIGYELMÉBE Hol hibáztunk, ha... ...a fiatal, apró gombák fonnyadnak? - Valószínű, hogy a helyiség relatív páratartalma eléri, sót meghaladja a 90 fokot. Ilyen körülmények között ugyanis a kis gombák felületén a víz kicsapódik és később elfonnyadnak. A bajt a levegöcsere fokozásával orvosolhatjuk. .. a normálisan fejlődő kalapok egy idő múltán kanalasodnak vagy vastag, hosszú tönkök képződnek, a termőtestek elpuhulnak? - Mindhárom jelenség a levegőhiányra (oxigénhiányra) vezethető vissza; rendszeres levegöcserével megelőzhető. .. a gombatelepek korallszerűvé- vékony tönk, kis kalap - válnak?- Ennek az oka a fényhiány; megfelelő világítással megelőzhető. .. a kis gombák leszáradnak, a nagyobbak kalapja pikkelyesedik?- Ez a léghuzat következménye. Körültekintőbben kell tehát szellőztetnünk, s ügyelnünk kell a levegő relatív páratartalmára is. Ha ugyanis az 60 százalék alá csökken, tömeges leszáradás is bekövetkezhet. Vörös foltok az amarilliszon Az amarillisz (Hippeastrum) hibridek hajtatásával foglalkozóknak súlyos gondot okoz az amarillisz sztagonospórás vörösfoltossága (Stagonospora curtisii). A levélen kezdetben apró, majd több centiméterre is megnövő sárga szegélyű vörös foltokról és a gomba körkörösen képződő fekete pontszerű képleteiről ismerhető fel. A virágszár is fóltosodik, torzul, elhajlik, a virág csökött lesz. A kórokozó gomba a hagymanyakban és a hagyma felületén telel. Az ellene való védekezés rendkívül nehéz. A nyaknál a gomba mélyen behúzódik a hagyma belsejébe és gombaölö szerekkel nem pusztítható el, emiatt a csávázás eredménytelen. A hajtatás ideje alatt szellőztetéssel csökkenthető a páratartalom, amely elősegíti a gomba szaporodását. A fertőzött növényeket váltakozva triforin (Sápról 0,12 százalékos) és propineb (Antracol WP, 0,25 százalékos oldatával) hatóanyagú gombaölö szerekkel permetezzük. K. Sz. A biotermesztésről Korábban a termelők többségét inkább csak pénztárcájuk vastagodása érdekelte. Most azonban eljött az ideje, hogy termékeik egészséges voltával is törődjenek. Egyelőre tán még meglepőnek tűnik, de a közgazdasági. a szociális és az egészségügyi okok oda hatnak, hogy a ,,biológiai" gazdálkodás kerül előtérbe A jövő növénytermesztését ezért csak a biotermesztés elveire alapozhatjuk, s erre kell fokozatosan ráépíteni az állattartást is. A termelt fajok és fajták megválasztásánál mindenkor tekintetbe kell venni a helyi talaj- és éghajlati adottságokat. Lehetőleg minél szélesebb körű rezisztenciával bíró, s a helyi tájfajtákat kell előnyben részesíteni. Minimum hármas vetésforgót kell alkalmazni, melybe feltétlenül soroljuk be a pillangósvirágúa- kat, a mélyen gyökerező fajokat, a zöldtrágyának való növényeket. Ezek hozzájárulnak a tálai termőképességének megőrzéséhez. A folyamatos humuszképzéshez évente nagy mennyiségű szerves anyag szükséges. Ehhez a kerti, a konyhai, az állattartásból származó hulladék szolgáltatja a nyersanyagot. A szervetlen trágyák esetében nagyon fontos, hogy azok természetes állapotban, ne pedig vegyi átalakítás után kerüljenek felhasználásra. Ki kell zárni a koncentráció növelését és az oldhatóság fokozását is. A szervetlen anyagok kijuttatását alapos talajvizsgálat előzze meg Nitrogént csak szerves kötésben vigyünk a talajba Szintetikus nitrogénműtrágyákat ne használjunk. A kijuttatott szerves anyagok tápanyagértéke (N-tartalomban kifejezve) nem haladhatja meg az érett komposzt és a zöldtrágya együttes értékét. Az a cél, hogy még a szerves kötésű nitrogéntrágyákkal se okozzunk túltrágyá- zást, mert az a termények beltar- talmi értékének - izének, tartó- síthatóságának - romlásával, nitráttartalmának növelésével jár A könnyen oldódó foszfátok, a tiszta vagy klórtartalmú kálisók alkalmazása ugyancsak mellőzendő. A tápanyagutánpótlásra szánt természetes ásványi anyagokat célszerű komposztba keverve kijuttatni. A kommunális hulladék, a szennyvíziszap és a fekália használata tilos. A növényvédelem jelenleg elterjedt formáit semmi esetre se alkalmazzuk. A gyomirtók, a vegyi és hormonális növeke- désserkentók, érésgyorsitók. terméskötés-fokozók. a szintetikus növényvédő szerek használata a biotermelés elveivel összeegyeztethetetlen Arra kell törekednünk, hogy a kártevők természetes ellenségeinek, fogyasztóinak védelmét biztosítsuk. megtelepedésüket, szaporodásukat elősegítsük. Alakítsunk ki számukra búvóhelyeket, helyezzünk ki madárodvakat. télen etetőket A gyomnövényeket megfelelő vetésforgóval, zöldtrágyázással, harmonikus tápanyagellátással, mechanikus eljárásokkal kell visszaszorítani Alkalmazhatok a propán-bután gáz lángjával végzett gyomirtást is. (Közben azonban ügyelünk a hasznos rovarokra, pl. a hétpettyes katicabogarakra - a szerk megjegyzése ) Sajnos, az ökologikus gazdálkodásnak nálunk mindeddig vajmi csekély teret adtak. Napjainkban ezért egyre inkább szükség lenne egy olyan szervezetre, amely összefogná a megszállottakat, s első lépésként nyilvántartásba venné mindazokat, akik így kívánnak gazdálkodni A bio- termelök több országban már szervezett formában tevékenykednek Sokféle érdekes és nemes dolgot lehet elérni, ha kapcsolatokat alakítunk ki velük. Ennek a lehetőségeit teremti meg az év januáriában megalakult Érsekkétyi Fcldmüves-szóvet- kezet (RD Kvetná. Lévai járás), melynek tevékenységébe a biotermesztés megvalósítása és terjesztése is benne foglaltatik. A szövetkezet útmutatást biztosít. s a lövőben megkísérli az érdeklődök táborának összefo gását. A kajszibarack metszéséről A többi gyümölcsfától eltérően a kajszibarackot a nyugalmi időszak után is megmetszhetjük. Ez a gyakorlat főleg azokon a vidékeken terjed egyre jobban, ahol a késő tavaszi fagyok gyakrabban kárt tesznek a kajszibarackban. A nyugalmi időszak utáni, illetve a tenyészídóben végzett metszésnek van egy másik magyarázata is. Az, hogy a metszéssel ejtett sebek lassan gyógyulnak, s az enyhébb, csapadékos teleken a sebekben megtelepszenek a kórokozók. Hogy ezt a veszélyt elkerüljék, a kajszit sok helyen a tenyészidő kezdetén metszik meg, amikor a sebek már gyorsan begyógyulnak. A biztonság kedvéért azonban a nyugalmi időszakban ejtett metszési sebeket is kezelni kell oltóviasszal vagy más fasebke- zelövel. Csökken a műtrágya használata Németországban Az 1990. június végén zárult mezőgazdasági évben fordult elő első ízben, hogy a volt NSZK területén csökkent mindenféle műtrágya felhasználása. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai a következők (egy ha mezőgazdaságilag hasznosított területre számítva, kilogrammban; zárójelben az előző évben felhasznált mennyiség): nitrogénből 125,1 (129,2), foszfátból 49,9 (54,0), káliumból 66,5 (74,5), mészböl 119,8 (127,2). Az új tartományokban csak a felhasznált foszfát- és káliumműtrágyák mennyisége csökkent, nitrogénből és mészből viszont nőtt a fajlagos felhasználás. A volt NDK területén az adott időszakban a műtrágyafelhasz- nálás a következőképpen alakult: nitrogénból 134,9, foszfátból 60,9, káliumból 95,1, mészböl pedig 278,3 kilogramm. Ennek az adatsornak az értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a volt NDK-ban az egy hektárra jutó fajlagos hozamok alacsonyabbak, mint a nyugati országrészben. (Agre-Europe) Növényi fehérje AIDS ellen A libatopfé- lék közé tartozó alkörmös (Phytolacca americana) leveléből kivont fehérjéről régóta tudják, hogy gátolja a különféle vírusok, így a járványos gyermek- bénulás vagy az influenza vírusának szaporodását. Az egyesült államokbeli kutatók azt vizsgálják, hogy miképp hat ez a növényi méreg az AIDS kórokozója által megfertőzött emberekből származó T-limfocitákra. E méreganyagot összekapcsolták olyan ellenanyagmolekulával, amely a T-limfoci- ta egy bizonyos CD 4 jelű megkötője. A tapasztalatok szerint az al- körmösnek az ellenanyagtól vezetett fehérjéje meggátolta újabb A Csallóközben - Sülyben - élő Both József amatőr dendrológus néhány árny/' arborétumában több ritka tű- és lomblevelű fa mellett az alkörmös is megtalálható. (Foto: pr.) AIDS-vírusok keletkezését a sejtekben. (Nature) Vöröshagyma A vöröshagyma hasznosságát aligha kell bizonygatni. Kevesen tudják azonban, hogy száraz burokleveleinek kamillával kiegészített vörösessárga főzete kivá- vörösöknek ló hajöblitö szer, amely jó hatással van a fejbőrre is. Elsősorban azoknak ajánljuk, akik hajuk vöröses árnyalatát kívánják megőrizni, kihangsúlyozni. Ha elmulasztottuk volna A szőlő védelmére az egész év folyamán nagy gondot kell fordítani. Ügyelnünk kell arra is, hogy az egyes vegyszeres kezelések a megfelelő időben történjenek. A rügyfakadás előtt az atkák ellen védekezünk. A rügyfakadás kezdetén kéntartalmú szereket alkalmazunk. Használható a Sulka 4-5, a Polybaryt 3, a Polysulfid barya 3, a Pol-Sulkol extra 1,5-2, a Síra 80 WP 1,5-2, a Thiovit 1,5-2, a Sulikol K 2-3 százalékos oldata. Ha a velük végzett kezelés hatástalannak bizonyulna, vagy ha azt elmulasztottuk volna, akkor rügyfakadás után a Thiodan 35 EC 0,15 százalékos oldatát alkalmazzuk. (Zr nyomán) Az almásgyümölcsűek tavaszi védelme A csoportba tartozó gyümölcsöket a varasodás, a lisztharmat és a gyümölcsfa-takácsatka ellen, röviddel a virágzás előtt Polybarit 1 vagy a Sulka 1,5 százalékos oldatával permetezzük. Használatuk előtt azonban nem feledjük el áttanulmányozni a permetszerek használatát szabályozó útmutatótl w
