Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1991-03-15 / 11. szám

4 ■ Március harmadik hetében az ősszel ültetett gyümölcsfák koroná­jának alakitómetszését kell elvégeznünk. Erre nagyon oda kell figyelni, mert ezzel a fa koronájának formáját több évre, évtizedre meghatározzuk. A kevesebb gyakorlattal rendelkezők jó, ha előtte áttanulmányozzák a szakirodalmat, kikérik tapasztaltabb kertészek véleményét. Folytatni kell a még nem termő, két évnél idősebb fák koronájának formálását is. Ott, ahol a gyümölcsös nem gyepesített, tisztítsuk meg, gyomtalanitsuk a törzs körül kialakított tányért A vegyszeres védekezés terén a mandula, az őszi- és a kajsziba­rack levélfodrosodás, levéllyukacsosodás, a monilia elleni permete­zésére kerítsünk sort. Védeni kell fáinkat a most elöbúvó sodró- és barackmolyok ellen is. A cseresznyét, - a meggyet a monilia és levéllyukacsosodás, a szilvát az utóbbi mellett a sodrómolyok ellen is védeni kell. A körtét a varasodáson kívül a rovarkártevők (sodrómo­lyok, araszolóhernyók) ellen is permetezzük. Most már még a kötöttebb agyagtalajokon is vessük el a gyökér­zöldséget. s szakaszosan - úgy két héten át - a zöldborsót is. hogy szedése folyamatos legyen Ha elöcsíráztatott burgonyát ültetünk (5-10 cm mélyen, kb 40 x 40 cm-es tő- és sortávolságban), akkor jó, ha azt egyelőre fekete fóliával, arasznyi vastag szalmával takarjuk. Mikor azt a hőmérséklet alakulása már lehetővé teszi, a takaróréteget távolítsuk el. Itt van az ideje a kel- a fejes- és a vöröskáposzta palántázásának is, s helybe vethetjük a fejes salátát Készítsük elő a talajt az uborka, a bab. a karfiol alá Az uborka esetében érdemes erre több gondot fordítani. Folyóméterenként rákiunk ki 60-70 kg istállótrágyát, s alakítsunk ki belőle egymástól mintegy 125 cm-es távolságra 20 cm magas, fél méter széles bakhátakat, majd ezt 2 cm vastagon takarjuk le érett gyepszintföld és érett istállótrágya 2:1-hez arányú, jól átforgatott keverékével A felfut­tatott kultúrákban az uborkatövek egymástól 40 cm-re kerüljenek Most vetjük a kései szabadföldi paradicsom magvait és palántáz- zuk a korai karfiolt. Elkezdjük a sárgadinnye palántáinak nevelését is. Ha van helyünk a fóliasátorban, akkor a korai csemegekukorica palántanevelését is elkezdhetjük Ezen a héten már fejezzük be a szőtök nyitását A metszéssel együtt a tőkekupacolást is végezzük el A tőkefeieket tisztítsuk meg az élettelen csonkoktól, s a metszéssel egyidejűleg távolítsuk el az öregebb példányok foszló kérgét Amennyiben a nyesedéken, a foszló kérgen betegség, rovarkártevő jelenlétére utaló nyomokat találunk, akkor a növényi anyagot égessük el Jó, ha a telepítés előtt talajvizsgálatot végeztetünk, s a trágyázást ennek alapján végezzük el Istállótrágyából szükség esetén 100 m2-re 600 kg-t juttassunk ki Aligha akadnak szebb tavaszi díszei kedünkben. mint a kankali­nok, sáfrányok, nárciszok, jácintok és a téltemető Ezeknek most már napfényre, levegőre van szükségük, ezért a téli takaróanyagot távolítsuk el A rózsákat - a futórózsák kivételével - metsszük meg, s takarjuk ki a töveket. Kertünk, udvarunk virágdíszének tervezésénél ne feledkezzünk meg a kúszónövényekről sem. Szerezzük be a nagy virágú iszalagok (klematiszok), a trombitafolyondár szaporítóanyagát, ismerkedjünk meg igényeikkel, nézzünk szét, hova telepíthetők. Szakirodalom alapján így termeljünk cukkinit A magkereskedök tapasztala­tai szerint a kertészkedők köré­ben az év „slágere“ a cukkini. Nem is olyan régen a kertbará­tok még alig hallottak róla. s bi­zonyára még ma is többen van­nak, akik keveset tudnak ennek a kabakosnak a termesztéséről, s még kevesebbet felhasználá­sáról, elkészítéséről. A cukkinit, mivel fagyérzé­keny, május elején az utolsó fa­gyok után vetjük el. A zöldhagy­ma, hónapos retek, saláta helyé­re kerülhet Kedveli a komposzt- tal feljavított talajt és a napfényt. Ügyeljünk ezért, hogy ne kerül­jön tápanyagszegény földbe, ár­nyékos helyre A többi tökfélé­hez hasonlóan fészekbe vetjük - 2-5 cm mélyre 5-6 magot A fészkek között 140-160 cm sor- és 90-110 cm tőtávolság legyen. A biokertészek szerint jó, ha mellé vöröshagymát, karós­babot ültetünk. Ezek úgymond megvédik növényünket a kárte­vőktől. A karósbab a cukkinitő északi oldalára kerüljön, hogy ne fogja el a napot Ha palántaként akarjuk telepí­teni, akkor magját április elején keli elvetni. 16-18 fokos hőmér­sékleten 10-12 nap alatt kikel A növénykéket három hét eltel­tével kell termőhelyükre ültetni Ha a cukkinit helybe vetéssel telepítettük, akkor a patisszon­I tűz Hasonlóan két erős tövet hagyjunk meg A cukkini egylaki növény, s először porzós virágokat hoz. Különösebb gondozást igényel, a kapálásánál - ezt a levélzet kifejlődése után hagyjuk abba - vigyázzunk, mert sekélyen gyökerezik Néha futni kezd, ezen azonban az inda visszacsí- pésével könnyen segíthetünk. Külföldön leginkább a zsenge 12-15 cm hosszú terméseket becsülik. Sokak szerint akkor kell szedni, amikor a termésen a virág maradványai még meg­találhatók A szedési ciklus 3-4 nap. Alaposan nézzük át a tövet, mert a hosszú, mélyzöld csíkok­kal, pettyekkel díszített tököcs- kék jól elbújnak a levelek között. A tapasztalt cukkinitermesztök szerint, ha bő termést akarunk, akkor a fő idényben ne hagyjunk a növényen nagyra növő példá­nyokat. Szedés után locsoljuk meg a tövet, ezt nagyon meghá­lálja Az idény végén, augusz­tusban 3-4 darab termést meg­hagyhatunk; ezek még a kora őszi fagyok beállta előtt 5-6 ki­logrammosra nőnek. Mielőtt még megsárgulnának, szedjük le őket A tökön maradt szárcsonk sebét zárjuk le viasszal - cse­pegtessünk rá gyertyát, s a pin­cében tároljuk A tapasztalatok szerint tatósabb, mint a sárga­tök. Szakirodalom alapján Nálunk kevésbé ismert, csak ritkán nevelt örökzöld fák az Araucariák. Ágaik szabályosan ágaznak el, örökzöld leveleik többnyire pikkely- szerüek. A földtörténeti középkorban nálunk is éltek. Természetes élőhelyük napjainkban Ausztrália, Új-Guinea és Dél-Amerika egyes részeire korlátozódik. Több faj fája nagyon (Foto pr.) értékes (hajó)építőanyag, mások magvai ehe­tők. A családba tartozó kaurifenyőből (Agathis), illetve gyantájából készül a kopál, a lakk és firniszgyártás nyersanyaga. Az Araucaria nem­zetség fajai közül legismertebb a hazai fenyők­re emlékeztető „szobafenyő“ (Araucaria ex­celsa), amely a Norfolk-szigetekröl származik. Sokkal ritkábbak a képen láthatóhoz hasonló széles, pikkelylevelű fajok. Az Araucariát be­mutató fotónk a bősi erdészeti kutatóállomáson készült. - pr ­A törpe gurámi (Colisia lalia) egyik legszebb akváriumi díszhalunk Az öt -hat cm nagyságú hím fényes, kékes­zöld alapszínű testét élénkvörös, kissé ferde keresztsávok díszítik. Az úszók is kékeszöldek, vörös pontokkal tarkítva Különösen ívás idején ragyognak szí­nei. A hát és farok alatti úszók kihegye- sedök A lekerekített úszójú nőstény színezete szerény A labirintkopoltyús halak családjába (Anabantidae) tarto­zik Hazája India, ahol az erősen felme­legedő mocsarak, tavacskák, lápok la­kója. Ezek a meleg állóvizek időnként oldott oxigénben rendkívül szegények. Az itt élő halak kizárólag kopoltyúval lélegezve elöbb-utóbb elpusztulnának Ezéd a törzsfejlődés során a kopoltyú- üreg felső részén járulékos légzőszerv a labirintszerv alakult ki, s ennek segít­ségével a légköri levegőből fedezik oxi­génszükségletük jelentős részét Ezt a tulajdonságukat akváriumi tartásuknál is figyelembe kell venni! Az akváriumot jól le kell takarni, hogy a víz feletti légréteg hőmérséklete megegyezzen az akváriumvíz hőmérsékletével Ha a légréteg hidegebb, a hal megfázik és elpusztul Ezekből a békés halakból 20-30 literes akváriumban akár több párt is tarthatunk. Kedvelik a súrü nö­vényzetet Néhány elsüllyesztett faág­gal. nádszállal tehetjük dekoratívabbá medencéjüket Tartásához, tenyészté­séhez a csapvíz tökéletesen megfelel A medence vizét 25-26 C-fokon kell tartanunk. Az ívató medence vizhöfoka akkor megfelelő, ha eléri a 28-29 C- fokot. Mindenféle díszhaltáplálékot el­fogad, de az élő eleséget előnyben részesíti. Mint a labirintkopoltyús halak több­sége, a rörpe gurámi is habfészket épít, amelyet növényi szálakkal meg is erő­sít A fészeképités a hím dolga Egy jó tenyészpár akár 300-500 ikrát is rak­hat. Az ívás befejeztével a nőstényt vegyük ki az akváriumból A 18-24 óra alatt kikelt lárvák három nap múlva úsznak el. Ekkor a hímet is el kell távolítani. A kistestü ivadékot előbb a legapróbb élöeleséggel (kerekesfér­gekkel, papucsállatkákkal) tápláljuk. Fontos, hogy a víz tiszta legyen (belső szúró) és kerüljük a zsúfoltságot1 Míg a labirintszervük nem fejlődik ki (ez kb két hét után történik meg), addig az ivadék kizárólag kopoltyúval lélegzik és rendkívül érzékeny. A viz kívánatos oxigéntadalmát finom levegöporlasz- tással biztosítsuk. Ha minden igényt kielégítünk, akkor 200-250 ivadékot is felnevelhetünk. Búvár Aki kora tavasszal indul kirándulni, több olyan fajjal is találkozik, amelyek a tömlösgombák (As- comycotina) altörzsébe sorolhatók. Így például csé­szegombákkal (Pezizales), amelyek belső oldalát gombafonalak bélelik, s a végükön - mint a tömlőben - nyolcasával keletkeznek a spórák A spóraképzó fonalvégek között meddők is akadnak, amelyekben színanyagok halmozódhatnak fel. A csészegombák között csak egy mérgező faj van, amely lila színű, a többiek viszont szürke, barna, sárga vagy piros színűek, s bár nem mérgezők, mégsem fogyasztják őket. Tápdús talajon, korhadó fán élnek Nem ritkán a kertekben, a palánták között tömeges megjelené­sükkel szinte gyomnövénynek tekinthetők Az erdők, parkok útjain tömegesen előforduló narancsvörös csészegomba (Aleuria aurantia) szinte szőnyeget alkot. A kucsmagombák (Morchella) süvegének méh- sejtszerü, bordás felülete a világos okkertől a sötét­szürkéig nagyon változékony. Erdőszélek, ligetek gombája, de nem ritka a nagyvárosok parkjaiban sem. Itt különösen a szemetes, elhanyagolt parkok talajában találnak bőven szerves anyagot. A kucsmagombák jóízűek, ehetők, süvegjük, tönk­jük belül egyetlen összefüggő üreget alkot, amely megtöltve is elkészíthető Gyűjtésük azonban két okból sem veszélytelen! Ezek a gombák az átlagos­nál is nagyobb víztartalmúak, és ezért a többi gom­bához képest nagyon gyorsan romlanak, s Így étel- mérgezést okozhatnak. Tehát csak a fiatal és még kellemes illatú kucsmagombákat készítsük el! A má­sik veszély: hasonlóságuk a papsapkagombákhoz (Helvella). Ezek barnásszürkés, több csúcsú süvege hullámos, néha tekervényes felületű lapokból áll. Tönkjük a sújtásos papsapkagombáéhoz (Helvella lusca) hasonlóan lehet mélyen barázdált is. Belse­jükben több üreg van. A papsapkagomba - melyet néhol nyúlfüle gombaként ismernek és fogyasztanak - méreganyagai forrázással eltávolíthatók. Noha a forrázással e faj méreganyagát hatástalanítani lehet, sajnos más esetekben ez a módszer teljesen hatástalan! Életveszélyes babonának kell tekinteni azt a tévhitet, amely szerint forrázás után minden gomba fogyasztható! A papsapkagomba s még né­hány faj méreganyaga forralás során elbomlik ugyan, de a mérgező gombák nagyobb részénél - így a gyilkos galóca stb. esetében is - a mérgező vegyületek még a forró zsírban sem bomlanak le! B. Pikkelyes levelii Araucaria Egy kevésbé ismert örökzöld

Next

/
Thumbnails
Contents