Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-02-22 / 8. szám
Vasárnap 1991. február 24. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.30, nyugszik 17.14, Kö- zép-Szlovákia: 06.37, nyugszik 17.21, Nyugat- Szlovákia: 06.43, nyugszik 17.27 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 11.57, nyugszik 03.48, Közép-Szlovákia: 12.04, nyugszik 03.55, Nyugat- Szlovákia: 12.10, nyugszik 04.01 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÁTYÁS - MATEJ nevű kedves olvasóinkat A VASARNAP következő számának tartalmából NÉPFOGYATKOZÁS KITEKINTÉS AZ 1945 ÉS 1980 KÖZÖTTI ÉVEKRE Popély Gyula cikksorozatának befejező része PETR PITHART CSEH KORMÁNYFŐVEL Miklósi Péter beszélget A CSÍZI FÜRDŐBEN KERESIK GYÓGYULÁSUKAT Polgári László riportja A GYÓGYHATÁSÚ KOMBUCHAGOMBA PIROSKA ÉS A FARKAS Monoszlóy Dezső novellája Állandó rovataink GYERMEKVILÁG HÁZUNK TÁJA HOGY MIK VANNAK? HUMOR KERESZTREJTVÉNY MAGYARÁZATOK A SZÁMLÁLÓÍV KITÖLTÉSÉHEZ A számlálóívbe beírt adatok kizárólag statisztikai célokat szolgálnak. A népszámlálást végző szervek kötelessége, hogy titokban tartsák a számlálóívbe beírt adatokat. A RÉSZ - SZEMÉLYI ADATOK A számlálóívbe az egyes személyeket a minta szerint az oszlopokba kell beírni, a bekeretezett rovatba csak a születési számot. A számlálóívbe be kell írni azokat a személyeket, akik számára a lakás állandó lakhelyül szolgál (beleértve az átmenetileg távollevő személyeket is, pl. azokat, akik átmenetileg munkahelyük, iskolájuk székhelyén laknak, a kötelező katonai szolgálatukat teljesítő, a szolgálati úton, szabadságon, gyógykezelésen stb. levő személyeket) és azon személyeket, akik az 1991. március 2-röl (szombat) 3- ra (vasárnap) virradó éjszakát a lakásban töltötték, tekintet nélkül arra, hogy állandó lakhelyre vannak oda bejelentve vagy sem. Az egyes személyek az 1. kérdésben feltüntetett sorrend szerint írandók be az oszlopokba, éspedig előbb az állandó jelleggel ottlakók, majd az átmenetileg ott tartózkodó személyek. A lakáshasználót az 1. oszlopba kell beírni. 11. kérdés ÁLLAMPOLGÁRSÁG: SR állampolgárságúak a Szlovák Köztársaság területén született személyek, ÖR állampolgárságúak pedig a Cseh Köztársaság területén születettek. A külföldön született csehszlovák polgárok állampolgársága aszerint igazodik, hogy születésükkor hol volt az állandó lakhelyük. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek állampolgársága azonos szüleik állampolgárságával. Ha szüleik állampolgársága különböző, úgy a gyerekek állampolgárságát a születési hely alapján kell meghatározni. 12. kérdés NEMZETISÉG: ez alatt a nemzeti hovatartozás értendő; nemzetiségét mindenki szabadon, saját meggyőződése szerint döntheti el. A 15 évesnél fiatalabb gyerekek nemzetiségének meghatározásánál a szülök nemzetisége a mérvadó. Ha a szülők másmás nemzetiségűek, úgy a gyermekek a szülők megegyezése szerint kapják egyikük nemzetiségét. 13. kérdés ANYANYELV: írja be, milyen nyelven beszéltek önnel szülei. Abban az esetben, ha a szülők különböző nyelveken beszéltek, úgy azt írja be, amilyen nyelven az édesanyja beszélt.. 14. kérdés VALLÁS: (megtárgyalva 1990. március 1 -jén a Szövetségi Kormányhivatallal) értendő ez alatt valamelyik egyház vallási életében való részvétel vagy a hozzá fűződő viszony. Mindenki szabadon tüntetheti fel vallását vagy azt, hogy felekezetnélküli. A vallást nevezzék meg pontosan (pl. római katolikus, pravoszláv, csehszlovák huszita, görög katolikus, református, evangélikus, metodista, zsidó stb.). A 15 évesnél fiatalabb gyerek vallását a szülők saját belátásuk szerint döntik el. 17-23. kérdés a) a gazdaságilag aktív személyeknek az összes kérdésre válaszolniuk kell, beleértve a dolgozó nyugdíjasokat, a gyermekgondozási szabadságon lévő nőket, a kötelező katonai szolgálatukat teljesítőket, a börtönben lévőket, a szabadságvesztési büntetésüket töltőket, a családi gazdaságban (ingyen) segítőket b) nem dolgozó nyugdíjasok csak a 17-19. kérdéseket töltik ki. c) diákok és tanulók (az ipari tanulókat is beleértve) a 17-19. kérdéseket nem töltik ki. B RÉSZ - EGYÉB SZEMÉLYI ADATOK 1. kérdés A népszámlálás döntő pillanatában a lakásban átmenetileg tartózkodó személyek adatai; tüntesse fel az összes ideiglenesen tartózkodó személyt, aki nincs a lakásba állandó lakhelyre bejelentkezve. 2. kérdés A lakásba állandó lakhelyre bejelentkezett személyek adatai, akik a népszámlálás döntő pillanatában nincsenek jelen, viszont a lakásba állandó lakhelyre vannak bejelentve (kivéve az éjjeli műszakban dolgozókat). 3. kérdés A házastárs adatai akkor töltendők ki, ha a házastársak nincsenek ugyanabba a lakásba állandó lakhelyre bejelentve. 4. kérdés Közös háztartás: azon háztartások, amelyeket csak a szülők és kiskorú gyermekeik alkotnak, valamint az egyedülállók esetén nem kell kitölteni. C RÉSZ - A LAKÁSRA ÉS A HÁZTARTÁS ELLÁTOTTSÁGÁRA VONATKOZÓ ADATOK Lakáson kívüli elszállásolás. A hivatalosan felosztott lakásban minden lakó csak a maga által lakott lakásrész adatait írja be, a közösen használt helyiségek területét csak az egyik lakónak kell feltüntetnie. 2. kérdés SZEMÉLYI TULAJDONBAN LÉVŐ LAKÁSNAK az 52/1966 Tt. és a 30/1978 Tt. sz. törvények alapján használt lakás tekintendő. 3. kérdés A LAKÁS NÁGYSÁGA: a lakás részének kell tekinteni az elkülönített helyiségeket, melyeket a lakástulajdonos használ. Először a 8 m2-nél nagyobb alapterületű, közvetlenül megvilágított, szellőztethető helyiségeket kell beírni, melyeket közvetve vagy közvetlenül fűteni lehet, és építészeti-műszaki megoldásukkal egész évi lakhatóságot tesznek lehetővé. 4-7,9 m2-ig terjedő alapterületű hasonló helyiségek a g) pontba írandóak. Ha a lakásnak nyolcnál több lakható helyisége van, akkor a hetedik és a további lakható helyiségek összesített területe írandó be. Egyéb helyiségek alatt az előszoba, a nem lakott hall, a kamra, 8 m2-ig terjedő alapterületű helyiségek, éléskamra, fürdőszoba, WC, folyosó és hasonlóak értendőek, de emeletes lakás esetében a lakásban levő lépcső már nem. 4. kérdés A LAKÁS FEKVÉSE: amennyiben kétemeletes lakásról van szó, csak az alacsonyabb emeletet kell feltüntetni. Az ún. magasföldszintet 1. emeletnek tekintik, a felette levőt pedig másodiknak. Alagsori vagy pincelakásnak az a lakás tekintendő, amelynek padlózata a terep szintje alatt van. 5. kérdés A LAKÁS FELSZERELTSÉGE: töltse ki tekintet nélkül arra, hogy a berendezés kinek a tulajdona 9. és 10. kérdés 11-16. kérdés 17. és 18. kérdés A HÁZTARTÁS ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉGEI: töltse ki tekintet nélkül arra, hogy a lakáshasználó vagy a háztartás valamelyik tagjának tulajdonáról van-e szó. A LAKÁS MŰSZAKI FELSZERELTSÉGE: az I. kategóriájú lakások esetében (vízvezeték, meleg víz, központi fűtés, fürdőszoba, WC) nem kell kitölteni. LAKÁSON KÍVÜLI ELSZÁLLÁSOLÁS: a feltüntetett válaszokból csak abban az esetben karikázzon be egyet, ha nem lakásban lakik; ebben az esetben a C részben ne tüntessen fel semmiféle adatot a lakásról. ÁTTEKINTÉS A MEGSZÁMLÁLT SZEMÉLYEKRŐL A számlálóbiztos tölti ki SZEMÉLYEK A TARTÓZKODÁS MÓDJA SZERINT FELOSZTVA 1. ÁLLANDÓ LAKHELYŰ SZEMÉLYEK ÖSSZESEN 2. ebből jelenlevők 3. távollevők 4. lakáson kívül lakók 5. átmenetileg jelenlevők ossz. 6. ebből külföldiek 7. a jelenlevők összesen AZ ÁLLANDÓ LAKHELYŰ FÉRFIAK AZ ALÁBBI ÉVEKBEN SZÜLETTEK 8. 1976-1990 9. 1931-1975 10. 1930 és előtte 11. nem ismert' 12. összesen AZ ÁLLANDÓ LAKHELYŰ NŐK AZ ALÁBBI ÉVEKBEN SZÜLETTEK 13. 1976-1990 14. 1936-1975 15. 1935 és előtte 16. nem ismert 17. összesen ÁLLANDÓ JELLEGGEL ITT LAKÓ GAZDASÁGILAG AKTÍV SZEMÉLYEK 18. férfiak 19. nők 20. összesen 21. ebből ingázók ÁLLANDÓ JELLEGGEL ITT LAKÓ SZEMÉLYEK NEMZETISÉG SZERINT 22. cseh 23. szlovák 24. ukrán, rutén 25. orosz 26. lengyel 27. magyar 28. német 29. egyéb és ismeretlen 30. roma 31. A számlálóív magyarázatokat tartalmazó részének magyar fordítása (Folytatás az 1. oldalról) Mit tehetünk mi az összeírás sikeréért? Önszámlálásról lévén szó, pontosan, az igazságnak megfelelően kell kitöltenünk a számlálóíveket. Egyébként az önszámlálás azt jelenti, hogy mindenki maga írja be a kért adatokat, természetesen, ha nem ért valamit, esetleg nem tud a feladattal megbirkózni, segítséget, útmutatást kérhet a biztosoktól. Az összeírásnak ez a módja szavatolja a teljes objektivitást, hogy senki se befolyásolja a polgárokat abban, milyen válaszokat írnak be az egyes rovatokba. Ennek különös a jelentősége a nemzeti kisebbségek szempontjából. Tudjuk, sokan közülünk még a közelmúltban is féltek bevallani nemzetiségüket, politikai, netán anyagi okokból jobbnak látták elhallgatni nemzetiségi hovatartozásukat, arról nem is beszélve, hogy az idősebb generációban nagyon mélyen gyökerező, személyes tapasztalatokon alapuló félelem uralkodik, hiszen az elszenvedett sérelmeket, megaláztatásokat nem lehet kitörölni az emlékezetből. Most azonban már nincs okunk aggodalomra, szabadon, saját elhatározásunkból vallKép hatjuk magunkat magyarnak, akkor is, ha személyi igazolványunkba esetleg valamelyik túlbuzgó hivatalnok korábban a szlovák nemzetiséget írta be. Először szerepel a kérdőíveken.az anyanyelv, ez is olyan mutató, amelyből kiindulva a szakemberek fel tudják térképezni a nemzetiségek mozgását, az egyes etnikumokon belül végbement változásokat. A nemzetiségi összeírásra éppen a nemzetiségek érdekében van szükség. Nemcsak arra kapunk választ, hányán is vagyunk tulajdonképpen, hanem az illetékesek az összesített adatok, alapján számunk és területi elhelyezkedésünk ismeretében határozzák majd meg a nemzetiségi iskolahálózat és kulturális intézményrendszer, valamint számos más fontos terület fejlesztésének irányvonalát a következő évtizedre. Külön meg kell említeni, hogy a korábbi összeírásoktól eltérően a kérdőíven a vallás is szerepel. Ennek jelentőségét nem kell külön magyarázni, újabb bizonyítéka ez a társadalmunkban végbement demokratikus változásoknak. Bonyolult, nehéz időket élünk, az emberek féltik létbiztonságukat, aggodalommal szemlélik a növekvő bűnözést, és a több ezer kilométerre dúló háború is befolyásolja életérzésüket, hangulatukat. Mindennek egyik megnyilvánulása a növekvő bizalmatlanság, s hogy gyanakodva szemléljük egymást. Sokakban merülnek fel kétségek a népszámlálással kapcsolatban is. Attól tartanak, esetleg valamiképpen felhasználhatják ellenük a beírt adatokat, legyen szó lakásuk felszereltségéről, a nemzetiségről vagy a vallásról. Alaptalan minden aggodalom, az összeírások befejezése után az adatokat ösz- szesitik, kódolják. Az ívek tehát jelentőségüket vesztik, minden személytelenné válik. A személyre utaló adatok titkosak és semmilyen más célra nem használhatók fel, mint a statisztikai feldolgozásra. A biztosokat hivatali titoktartás köti. Ha becsöngetnek hozzánk, kérjük meg, mutassák fel biztosi igazolványukat, vagy akár személyi igazolványukat is. Ezután már bizalommal vehetjük át tőlük az íveket, hallgathatjuk meg tanácsaikat, hiszen a népszámlálás a mi érdekeinket szolgálja. Csizmár Eszter rólunk
