Vasárnap, 1991. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 1. szám
i/asárnap A lakás dísze lehet Aki szeret barkácsolni, egy kis kézügyességgel - esetleg baráti segítséggel - könnyen elkészítheti a mellékelt ábrán látható, a házgyári lakások levegőjét rosszul tűrő növények számára tervezett, dísznek, ajándéknak sem utolsó mini üvegházat (florárium). Évekre szóló örömet és kellemes időtöltést nyújthat a virágot kedvelőknek. A florárium új, dekoratív belsőépítészeti elem, hatását nem helyettesíti néhány cserép virág. Akárcsak az elkészítése, a betelepítése és gondozása is körültekintő munkát igényel. Azonos igényű növényekkel kell beültetni, aljára a növényegyüttes talajigényének megfelelő rétegeket kell teríteni. A növények vízigényétől és a környezet hőmérsékletétől függően, mindig csak annyi vizet adjunk, amennyit a virágok képesek felhasználni, illetve amennyire az optimális páratartalom fenntartásához szükség van Heti kétszeri öntözés a floráriumban általában elgendö. Növényeink többsége 18-22 fok melegben kielégítően fejlődik. A túl napos vagy meleg hely kedvezőtlen. Ne tegyük a floráriumot a fűtőtest közegbe, de a televízió fölé se. A szükséges fényt télen mesterséges megvilágítással pótolhatjuk, ami a mini üvegházat látványosabbá is teheti. Az ablak közelében elhelyezett floráriumban sötétebb hátteret kell kialakítani, hogy a növényzet hangsúlyos szerepet kapjon. Beültetésénél vegyük figyelembe, hogy például a páf- rányos-borostyános növényegyüttes gyakori öntözést kíván, viszont az ilyen üvegház az ablaktól távolabb, sőt az északi fekvésű szobában is helyet kaphat. Ezzel szemben a pozsgásokkal, kaktuszokkal betelepített florárium fényigényes, viszont szárazságtűrő, s egy-két órán át a nap is sütheti az ilyen növényegyüttest. Ne feledjük, hogy a légcsere létfontosságú. Lehet teljesen zárt az üvegház, de akkor naponta szellőztetni kell. A florárium gondozási munkái közé tartozik a beteg, elszáradt növényi részek eltávolítása, a talaj időnkénti fellazítása, levegőztetése, valamint a felső üveglapot elért hajtások visszacsípése. A termesztőközeget évente célszerű kicserélni. K. Sz. Az első igazán hideg napokat követően, most gyorsan kivirágoztatha- tunk néhány, díszcserjéről (aranyvessző, babarózsa, japánbirs, vagy gyümölcsfáról mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy) vágott vesszőt. A megszedett vesszőket hideg helyiségben hagyjuk akklimati- zálódni, majd tegyük őket 10-12 órára 30 fokos vízbe (vagy 50 percre legfeljebb 50 fokos vízbe). A vesszőket valamilyen nehezékkel nyomjuk teljesen víz alá. Fürdetés után készítsünk jó hosszú metszlapo- kat, majd langyos vizet tartalmazó vázában állítsuk a vesszőket az ablak közelébe. Ha naponta megpermetezzük, esetleg megfürdetjük langyos vízben a vesszőket, s kevés szalmiákszeszt is teszünk a vízbe, néhány nap alatt tavaszi hangulatot varázsolhatunk a szobába. Óvjuk a fiatal leveleket Ha véletlenül megsérülünk, természetesnek vesszük, hogy a seb rövidesen beheged, begyógyul. Növényeink nagy részének levelein a sérülések akkor sem hegednek be, amikor a levelek még növekedésben vannak. Amikor pedig a levél már elérte teljes nagyságát, a sejtek szaporodása leáll és kezdetét veszi a fejlődés hanyatló szakasza. Ismeretes, hogy az asszimiláták előállításában milyen fontos szerepet játszik a zöld festékanyag. Ebből sokan tévesen arra következtetnek, hogy minél sötétebb zöld színe van a levélnek, annál többet produkál. Sajnos, a látszat ebben az esetben csal. A levelek életük első felében állítják elő össztermelésük 60-70 százalékát, vagy talán ennél is többet. A továbbiakban egyre rosszabb hatásfokkal dolgoznak mind a fajlagos viz- és tápanyag-felhasználás, mind pedig a fényenergia hasznosítása szempontjából. A növény ezt azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy folyamatosan - vagy a tenyészidó egy bizonyos részétől - új, fiatal leveleket fejleszt. Ebből következik, hogy helytelenül jár el a kertészkedő, ha növényeiről fiatal leveleket, illetve hajtásokat távolít el. Jó tudni, hogy azok a levelek, amelyek taitaléktápanyag-felhalmozás céljára (termés, gumó, répatest stb.) termelnek asszimilátákat, a fokozott igénybevétel miatt gyorsabban öregszenek, hamarább pusztulnak el. (ba) A pihenésre is gondoljunk 1991. Kertünk építése, alakítása során előbb-utóbb felmerül bennünk az igény egy, a pihenést, a társas együttlétet szolgáló zug kialakítására. Ehhez nyújt ötletet - a jövőre vonatkozó tervezgetést segítve - a mellékelt ábra. Tervünk megvalósítására árnyékot adó fákkal, térhatároló cserjékkel keretezett helyet válasszunk ki a kertben. Előnyös, ha a kisháztól rövid úton megközelíthető. Mint az ábra is mutatja, a tűzálló téglából épített túzteret három oldalról fal védi a széltől. A tűzhely két oldalán munkaasztalként szolgáló faburkolat van, alatta tartható a tűzifa vagy a faszenes zsák. A padokkal egybeépített, kecskelábú piknikasztal fenyőből készült, színtelen páccal kezelték. A pihenőrészt négyzetesen faragott terméskőlapokkal vagy műkővel burkolhatjuk, s 120 cm magas téglafallal vehetjük körül. A pihenörész egyik oldala feltétlenül maradjon nyitott, mert teljesen körülfalazva a bezártság érzetét keltené. (SZÍ) Tárolni csak gondosan átválogatott, egészséges, sérülésektől mentes burgonyát érdemes. Még az ilyen termést is csak akkor tudjuk károsodás (fonnyadás, romlás), illetve csírázás nélkül eltartani, ha a tároló hőmérséklete 3-7 fok, levegőjének nedvességtartalma pedig 90-95 százalék között állandósul. Nagyon fontos, hogy a hőmérséklet ne csökkenjen a jelzett 3 fok alá, mert a burgonya megédesedik, 0 fok alatt pedig megfagy, üvegesedik és használhatatlanná válik. Ezzel szemben 7 foknál melegebb környezetben a gumók gyorsan kicsíráznak, száraz tárolóban megfonnyadnak, ráncosodnak. Palántanevelés a lakásban Tavasszal valószínűleg az eddiginél is drágább lesz a piacon a palánta, ezért aki csak teheti, próbálja maga kinevelni a szükséges ültetöa- nyagot. Aki kizárólag önellátási céllal kertészkedik, annak nincs feltétlenül szüksége üvegházra, melegágyra, kicsiben a lakásban is lehet palántát nevelni. Verandán, világos folyosón, esetleg üvegezett erkélyen szaporítóládába vethetünk-tűzdel- hetünk, kisebb helyiségben az ablak közelében elhelyezett tejfölöspoharakban, tejeszacskókban, hurkasze- rüen megtöltött, fektetett fóliatasakokban, műanyag flakonokban, esetleg papírból készült tartókban, erkélyládákban és kisebb virágcserepekben nevelhetünk palántát. Ha földtartó edény gyanánt tejfölöspoharakat vagy tejeszacskókat használunk, az aljukat feltétlenül lyuggassuk ki, esetleg végjük le a sarkakat, hogy a fölösleges öntözővíz elszivároghasson. Az ecetes, desztiláltvizes vagy más flakonokból nyitható földtartót készíthetünk. A flakon alját és tetejét vágjuk le, majd a testrészt hosszában hasítsuk fel. Az edényt előbb két helyen ragasszuk körbe szigetelőszalaggal, csak azután töltsük meg földkeverékkel. Ki ültetéskor a tartó könnyen leválasztható a földlabdáról, ha elvágjuk a szigetelőszalagot. A hurka- szerűen megtöltött, majd összetekert fóliatömlök előnye, hogy a palánták erőteljes fejlődése idején a tömlő egyszerűen szétnyitható, tehát tüzdelés nélkül is növelhető a növények élettere, ritkítható az állomány Papírból szintén készíthetünk földtartót. Ennek előnye, hogy a földlabdás palánta akár a tartóval együtt is kiültethető, hisz a papírborítás a földben gyorsan elbomlik. Kisebb palánták előneveléséhez kitűnően megfelelnek a villanykörték csomagolásánál használatos kartondobozok. Nagyobb palánták részére a sima felével lefelé fordított kartonlapokból, esetleg több rétegben összehajtogatott újságpapírból készíthetünk hasonló földtartókat. A papírcsíkok ragasztással vagy irodai tűzőgép segítségével rögzíthetők, olvasztott padlóviaszba, étkezési ecetbe vagy viz üvegbe mártva tehetők vízhatlanná. Egyes növényfélék csak nagy páratartalmú környezetben fejlődnek kielégítően. Ezek számára úgy biztosíthatunk optimális feltételeket, hogy a palántanevelő edényt nagyobb fóliatasakba helyezzük, vagy a földtartó edényre jó fényáteresztő flakonból süveget készítünk. (Er) Édesebb és mag sincs benne Mármint abban a görögdinnyében, melyet ötven évi munkával egy amerikai biológusnak sikerült kinemesíteni. A farmerek máris csaknem ezer hektáron termelik a speciális hibridet, melynek gyümölcsei iránt főleg a repülőjáratok utasai számára ínyencségeket készítő vállalatok érdeklődnek. Egyesek azt jósolják, hogy az amerikai dinnyetermó területnek legalább 10 százalékán rövidesen mag nélküli görögdinnyét fognak termelni, amely édesebb is a közönséges dinnyénél. Gyümölcse a hagyományos 8-9 százalék helyett 11-12 százalék cukrot tartalmaz. Az újdonságnak vein még egy igen jó tulajdonsága: a szedés pillanatában leáll a gyümölcs érése, tehát a piacon háromszor hosszabb ideig tartható friss állapotban, mint a közönséges görögdinnye. Vetőmagja, melyet diploid és tet- raploid dinnyék keresztezésével, a legnagyobb titoktartás mellett állítanak elő, hozzánk egyelőre nem jutott el. Talán nem is baj, mert valószínűleg ügy lennénk vele, mint a héjatlan napraforgóval, vagy az olajtök héjatlan magjával: Jó, de igazi élvezetet csak a rendes rágcsálnivaló nyújt. (ká) Ha a kertben és a ház körül nem akad egyéb munka, marxiék deszkából, lécekből készítsünk falra akasztható, különleges virágtartót. Ha a földtartó vályúkba bádogból betétet csinálunk, meghosszabbíthatjuk virágtartónk élettartamát. (Kádek Gábor felvétele) Fűszer is, gyógyszer is A majoránna már az ókorban is ismert és kedvelt növény volt. Európába Elö-ln- dián, Arábián és Egyiptomon keresztül jutott el. Melegkedvelő növény, kezdetben gyógyszerként használták. Főleg az illóolaj-tartalma értékes, de csersavat (tan- nint), gyantát és vitaminokat is tartalmaz. Segíti az emésztést, a belső elválasz- tású mirigyek működését kedvezően befolyásolja. Szerves savai a zsírok bomlását serkentik. Görcsoldó, szélhajtó hatású. Teáját gyermekek is ihatják. Keserűanyagai az étvágyat növelik, ami főleg a legyengült, lábadozó betegeknél fontos. Teája vagy öblögető oldata köhögéscsillapító, nyugtató. Antiszeptikus anyagai a száj- és orrüreg gyulladását csökkentik. A szénanátha enyhítésére is használható. Ecetes lében, olajban vagy borban tartósítva ételeink ízesítésére használhatjuk. Levelét frissen is a salátákra szórhatjuk. Húsételeinket a sütés vége felé ízesítjük tört majoránnalevéllel (egyeseknél gyomorégést okozhat). A kedvező hatások fokozhatok édeskömény, ánizs és majoránna egyenlő arányú keverésével. (o)