Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-12 / 291. szám, csütörtök

1991. DECEMBER 12. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK TALÁLKOZTAK A MEZŐGAZDASÁGI ÉRDEKSZÖVETSÉGEK ÉS A KORMÁNY KÉPVISELŐI JELCIN A HADSEREG ÁLLÁSPONTJÁT FIRTATTA ÁTFOGÓAN-ELŐSZÖR (Munkatársunktól) - Eddig a maga nemében egyedül álló találkozóra került sor tegnap délután a szlovák kormányhi­vatalban. Anton Vavro alelnök, a gazda­sági miniszterek társaságában a Szlová­kiai Ipari Szövetség képviselőivel ült asz­talhoz, hogy egymás elé tárják a gazda­ság legégetőbb kérdéseit, s megoldáso­kat próbáljanak találni a vállalati szféra sürgető gondjaira. így került napirendre a vállalatok fizetésképtelensége, az ex­porttámogató adó- és hitelpolitika, akár­csak a részeikre hulló termelőüzemek szerkezeti átalakítása, valamint több ága­zati téma. Ennyire hozzáértőén és átfo­góan a két félnek először sikerült véle­ményt cserélnie. Közvetlenül a tanácskozás után kap­tam tollvégre az alábbi észrevételeket: ZOLTÁN BERGHAUER, a Szlovákiai Ipari Szövetség elnöke: „Elégedett va­gyok, mert végre hozzáértő kormányszin­tű és ágazati partnerekkel tárgyalhattunk. Találkozónkat hasznosnak ítélem meg, ilyen összetételben máskor is szívesen asztalhoz ülünk." JURAJ BOROVSKÝ, a Szlovákiai Gépipari Szövetség alelnöke: „Mi azért kezdeményeztük ezt a megbeszélést, mert hiányoltuk a kormány mikroszerke­zeti politikáját. Felvetettük vállalataink legsürgetőbb gondjait, s megpróbáltunk megoldást találni rájuk." ANTON VAVRO: „Már régen készül­tünk erre a véleménycserére. Úgy érzem sok kérdésben sikerült egyesíteni a mak­roökonómiai és a vállalati meglátásainkat. Egy nagy gubancai találtuk magunkat szembe, nem sikerült felszámolnunk, de megkezdtük az eltüntetését. (jmk) DÉL-KOREA: ATOMFEGYVEREK NÉLKÜL A Jonhap hírügynökség tegnap azt jelentette, hogy Dél-Koreából már kivon­tak minden amerikai atomfegyvert. Az információt a hírügynökség a szöuli kor­mány egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú tisztségviselőjétől szerezte. MEČIAR A SZIGORÚBB ÁTVILÁGÍTÁS HÍVE (Munkatársunktól) - Nem Vladimír Me­čiar agyából pattant ki a választások elő­rehozatalának gondolata. A Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom tegnapi sajtó­tájékoztatóján a pártelnök a médiák kép­viselői előtt nyomatékosan kijelentette: az ötlettel Ján Čarnogurský kormányfő állt elő a DSZM-KDM megbeszélésen. Sza­vait megerősítette Milan Kňažko, a DSZM alelnöke és Rudolf Filkus, a DSZM Taná­csának elnöke is. Vladimír Mečiar azt is elmondta, hogy képviselőjelöltjeinek és az állami tisztsé­gekre javasolt híveinek nevét január 11­éig nyilvánosságra hozzák. A DSZM kép­viselői amellett vannak, hogy a szlovák parlamentben az SZNT határozatánál szi­gorúbb lusztrációs törvény alapján világít­sák át a képviselők múltját. Mint Ivan Lupták parlamenti képviselő kijelentette, mozgalmuk tagjainak nincsen mitől félni­ük. Az újságírók azon kérdésére, hányan akadtak fenn a hálón a szlovák törvény­hozásban, Ivan Lupták azt válaszolta: az SZNT zárt ülésén három képviselő nevét olvasták fel. Az ülést megelőzően pedig három képviselő adta vissza mandátumát - feltehetőleg a pozitív eredmény miatt. G. A. KARÁCSONYI VÁSÁR Százötven hazai és külföldi vállalat hozta el termékeit az idén először meg­rendezett Nemzetközi Karácsonyi Vásár­ra, mely tegnap, a nyitrai Agrokomplex kiállítóhelyén nyitotta meg kapuit. A december 15-éig tartó rendezvényt, melynek kínálatában ruházati és műszaki cikkek, kozmetikai szerek és élelmiszeri­pari termékek is helyet kaptak, rendsze­res divatbemutatók teszik a megszokott­nál színesebbé. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. június 12-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,23 53,02 Francia frank 5,35 5,45 Német márka 18,26 18,54 .Olasz líra (1000) 24,18 24,54 Osztrák schilling 2,60 2,63 Svájci frank 20,71 21,03 USA-dollár 29,00 29,41 (Munkatársunktól) - A mezőgazda­ságban uralkodó nehéz gazdasági hely­zet okairól, a termelők szerint egyre tart­hatatlanabbá váló állapotok miatti kilátás­talan helyzetről tájékoztatták tegnap Ján Čarnogurskýt, a szlovák kormány elnö­két és a kabinet néhány tagját a mező­gazdasági érdekszövetségek képviselői. A termelők úgy látják, az ágazat talpon maradásának egyetlen esélye, ha a kor­mányzat változtat jelenlegi restriktív gaz­daságpolitikáján, s könnyít az ágazatra nyomasztó teherként nehezedő megköté­seken. A háromnegyed évi gazdasági eredmények ugyanis azt mutatják, a me­zőgazdasági vállalatok jelentós hányada ráfizetéses, s az év végéig ez az arány még növekedni fog. A kérdés az, a jelenlegi költségvetési politika lehetővé teszi-e, hogy a kormány teljesítse a mezőgazdasági termelők által már a sajtóban is nyilvánosságra hozott követeléseket. A tanácskozáson ezek kö­zül többek között az ún. zöld gázolajról, az üzemanyag forgalmi adójának jelentős csökkentéséről, valamint a bértömegadó elengedéséről is szó volt. Már a találkozó hivatalos kezdete előtt parázs vita bonta­kozott ki a két fél képviselői között. Saj­nos, a tárgyaláson nem vehettek részt az újságírók, de az előjelekből ítélve bizo­nyára nemcsak udvariassági formulák hangozhattak el a teremben. Úgy tűnt, a találkozó végére megnyugodtak a kedé­lyek. A rögtönzött sajtótájékoztatón Ján Čarnogurský elmondta, az eszmecsere során tisztázták, melyek azok az intézke­dések, amelyek a követelések teljesítésé­(Munkatársunktól) - Ostrava és Kassa több szempontból is rokon város. Egyik is, másik is igen jelentős ipari központ, nem­zetiségileg igencsak vegyes lakosságú... és sorolhatnánk tovább a közös vonáso­kat. Kétségtelen az is, itt is, ott is sok híve van a demokráciának. Tulajdonképpen ez utóbbi, vagyis a számos tekintetben meg­egyező nézetek hozták annyira közel egymáshoz a Polgári Demokratikus Párt ostravai és a Demokrata Párt kassai szer­vezetének vezetőségét, hogy november végén a bányavárosban, tegnap pedig a Hernád mentén folytattak eszmecserét közös dolgainkról, illetve tárgyalást az együttműködés elmélyítéséről. A két politikai szervezet a helyi válasz­tások eredményét nézve nincs egy „súly­csoportban" - hiszen a 63 tagú osztravai „parlamentben" a PDP-nek21 képviselője A Szlovák Köztársaság Belügyminisz­tériuma a 87/1991. Tt. számú törvénnyel kapcsolatban felhívja azon állampolgárok figyelmét - akiket 1948. március 26-tól 1948. november 17-ig a 7/1948 Tt. szá­mú SZNT-rendelet értelmében munka­alakulatokba soroltak be és a besorolá­sukról nem a bíróság döntött, - akiket a 247/1948. Tt. számú törvény alapján 1948. november 17-től 1951. júli­us 31-ig a kerületi nemzeti bizottság há­romtagú bizottságának határozatával kényszermunkatáborokba soroltak, -akik a 88/1950, Tt. számú törvény vagy a 89/1950. Tt. számú törvény alap­ján szabálysértésért kerültek vizsgálati fogságba vagy az említett törvények alap­ján kiszabott szabadságvesztés-bünte­tést letöltötték, ha a határozatot a 87/1991. Tt. számú törvény szerinti ügyészi törvényességi óvás alapján tör­(Folytatás az 1. oldalról) helyeken, más helyzetekben, más meg­határozó körülmények hatása alatt élte meg. E tényből az is következik, hogy minősítéseinkben mindhárom létformá­nak tisztelni kell öntörvényeit. Minden át­vett séma vagy abszolutizáló mérték tor­zíthatja ítéleteinket... A mai helyzet jel­lemzője, hogy a magyarságlét súlypontjai Közép-Kelet-Európa térségeire tevőd­nek... Mai közgyűlésünk sikere attól is függ, hogy mennyiben tudunk közelíteni egymáshoz, mennyiben azonosulni egy­más sorsával és dolgaival... Az újkori magyar történelem drámája: megosztott­ságunk. Úgy érzem, hogy a mai Európa, Közép- és Kelet-Európa és Magyaror­szág mai helyzete esélyt jelent e megosz­tottság megszüntetésére. Esélyt jelent olyan értelemben, hogy hármas tagoltsá­gunk szövetséggé alakulhasson... Min­den érvet egybevetve a mai magyarság­létnek a magyar állam hivatalos intéz­ményrendszere mellett szüksége van egy re irányulnak, illetve melyek azok a köve­telések, amelyek megvalósítására cse­kély esély mutatkozik. így a kormány tegnapelőtti döntése, a bértömegadó két­hónapos befizetésének elhalasztása (a kormányfő szerint van esély a teljes elen­gedésre) mintegy 1,8 milliárd koronával javított az ágazat szorító gazdasági hely­zetén. Nem ígért viszont kedvező megol­dást a szövetségi kormány hatáskörébe tartozó üzemanyagárak csökkentésében. Pavol Koncoš, a Szlovák Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Unió elnöke elis­meréssel nyugtázta a bértömegadó kér­désében hozott döntést, viszont továbbra is szorgalmazta az üzemanyagárak csök­kentését. A kormánynak a sertéshús fel­vásárlási árát szabályozó intézkedésével kapcsolatban hangsúlyozta, a termelőket érintő árszabályzás során nemcsak a fel­vásárlási árakat kell(ene) szabályozni, de valamilyen formában az ágazatba irányu­ló termékek árát is. Jozef Kršek mezőgazdasági miniszter véleménye szerint a keleti országrészből érkező ultimatív követelések a sertéshús felvásárlási árának emelésére (27 helyett 33-34 korona) nem szolgálják egyértel­műen a termelők érdekeit, hiszen a fele­melt felvásárlási árak miatt újra értékesí­tési válság alakulhat ki a piacon. A felvá­sárlási árak ekkora mértékű emelése a fo­gyasztóknál csapódna le, s ez valójában a termelők ellen hangolhatná a közvéle­ményt. A találkozót egyértelműen hasz­nosnak tartotta, ahol sikerült közelebb hozni egymáshoz a két fél nézeteit. -tszl­van, míg a 80 fős Kassai önkormányzat­ban a Demokrata Pártnak csak négy -, ám ez, hallottuk a tegnapi sajtótájékozta­tón, nem akadály az együttműködésben. Sokkal fontosabb az, hogy a két szerve­zet tagjai a közös állam jövőjét a területi és polgári elvre alapozzák, támogatják a radikális gazdasági reformot, s lénye­gesnek tartják egymás rugalmas tájékoz­tatását ezekben a kérdésekben. Karol Schlifka, a Demokrata Párt kas­sai elnöke és Rudolf Adam, a szervezet titkára, illetve Josef Ullmann, a PDP ost­ravai elnöke és Rudolf Dašek alelnök, valamint a sajtóértekezleten megjelent többi vezetőségi tag is igen hasznosnak minősítette eddigi közös tanácskozásu­kat, főleg a városi önkormányzatok mun­káját szabályozó törvények, előírások összehasonlítását. (gazdag) vénysértőként megszüntették, hogy az említett táborokban való tartózkodás ide­jéért pénzbeli kártalanítást kérvényezhet­nek. A kártalanítás említett eseteiben nem vonatkozott a bíróságon kívüli reha­bilitációkból eredő jogigények érvényesí­tésének határideje, amely 1991. szep­tember 30-án telt le. A 87/1991. Tt. számú törvény 14.pa­ragrafusának (2) bekezdése szerinti kár­talanítási jogigény azonban közvetlenül csak a károsult természetes személyeket illeti meg, s a jogosult halála esetében nem száll át az örökösre. A kérvényeket küldjék a következő címre: Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, civilnoprávny úsek Drieňová 22, 812 72 Bratislava erős szövetségre. Kár lenne, ha mai sza­bad fórumunk, véleménycserénk bűnvádi eljárássá fajulna. Sajnálatos lenne, ha a világszövetség képernyőjén csak a rossz, ellenség, az ellenségkép jelenne meg." Dobos László beszédének végén be­jelentette a szövetség vezetőségének le­mondását. Ezután Komlós Attila tényekkel érvelő, a szembenézést, az önkritikát sem nélkü­löző beszámolójában hangsúlyozta, a magyarság-egység nagy pillanata ez a közgyűlés, annak az egységtörekvés­nek, mely másfél éve kezdődött el, és amelynek legfontosabb eszköze éppen a Magyarok Világszövetsége lehet. De csak ha megújul, ha megszabadul a múlt terheitől. Amikór egyesek átmentésről be­szélnek - mondotta -, igen, átmentés történt, de nem személyek átmentése, hanem az ügyé. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy az MVSZ-nek nagy szerepe lehet a nemzetiségi feszültségek feloldá­(Folytatás az 1. oldalról) Az említett forrás szerint az orosz elnök az egybegyűlt tábornokokat és tiszteket biztosította arról, hogy az egykori Szovjetunió területén meg­őrzik az egységes katonai-stratégiai térséget, és az Oroszországi Föde­ráció anyagilag támogatni fogja a hadsereget. A képviselő arról nem számolt be, hogy a találkozó részt­vevői miként reagáltak Jelcin sza­vaira. Az orosz vezetés bizonyos elem­zést végzett, amely szerint a szovjet hadsereg tisztjeinek túlnyomó több­sége nem száll szembe Oroszor­szág, Ukrajna és Belorusszia dönté­sével. Az ÁNI nem hivatalos hírügy­nökség tegnapi információi szerint ezt Gennagyij Barbulisz orosz mi­niszterelnök-helyettes jelentette ki az oroszországi népképviselők ked­di találkozóján. Barburisz ezzel rea­gált néhány képviselő azon aggo­dalmaira, hogy a szövetségi vezetés a hadsereg támogatásával rendkí­vüli állapotot hirdethet ki az egész unió területén. A szövetségi és az orosz elnök véleménye a legtöbb kérdésben egybehangzó: a fegyveres erők egy­sége, stabilitása és politikai pártat­lansága a legfőbb garancia az unió területén levő összes állam nemzeti biztonsága számára. Ezt Valerij Manyilov vezérezredes, a szövet­ségi védelmi minisztérium sajtóosz­tályának főnöke jelentette ki. Moszkvában hétpecsétes titokként ke­zelték mindazt, ami Gorbacsov és Jelcin találkozóján elhangzott. Bár a tárgyalások két és fél órán át tartottak, lapzártáig hivatalos jelentést nem tettek közzé. A különböző csatornákon kiszivárogtatott információk mindegyikénél oda kellett tenni, hogy állítólag. A találkozó után Borisz Jelcin állítólag azt közölte az orosz parlamenti képviselőkkel, hogy enyhült Mihail Gorbacsov ellenállása az új szláv államközösséggel szemben. A Reuternek egy parlamenti képviselő állítólag azt mondotta, hogy Gorbacsov már máskép­pen ítéli meg a régi unió felváltását az új közösséggel. Valami talán lehet a dolog­ban, mert Gorbacsov szóvivője, Andrej Gracsov már másként fogalmazott, mint kedden este. Akkor egyértelműen kijelen­tette, hogy a szovjet elnök nem mond le. (Folytatás az 1. oldalról) káoszt idézett elő a fegyveres erők soraiban. A törvényjavaslatról folytatott hosszas vita során felszólalt Magyar Ferenc (MKDM) is: véleménye sze­rint nincs szükség polgári szolgálat­ra, a katonait azonban fegyveresre és fegyver nélkülire kellene módosí­tani. A vita után a képviselők az előző nap előterjesztett, büntetőtörvényt módosító javaslatról szavaztak. Jó­váhagyása után, a törvényjavaslat 260. paragrafusának végleges szö­vege miatt - „Aki olyan mozgalmat támogat vagy propagál, amely iga­zolhatóan a polgárok jogainak és szabadságának elnyomására törek­szik vagy nemzetiségi, faji, osztá­sában a nyugati magyarság hazatalálásá­ban, a keleti magyarság helyzetének javí­tásában, az anyanemzet önmagára talá­lásában. A főtitkár beszámolója közben elolvas­ta Sütő Andrásnak, a szövetség tisztelet­beli elnökének levelét, melyben a jeles író megindokolja, miért nem vesz részt a közgyűlésen. Idézet leveléből:. „1990 tavaszán... az immár megújult világszö­vetségnek a felkérését fogadtam el... Akkor... lehetséges, értelmes, higgadtan érvelő dialógusra, az összmagyar érde­kek elsőbbségére gondoltam, nem pedig a mai intoleráns, agresszív, sőt, nem egy esetben primitíven gyűlölködő sajtóhadjá­ratra... Nem értek veletek egyet abban, hogy az MVSZ mai és legitim vezetősé­gének le kell mondania... Ezzel akaratla­nul is olyan agresszív nyomásnak tett engedélyt (az elnökség - a szerző megj.) amelynek objektív módon számbavehető társadalmi háttere sokkal kisebb, mint azt sokan vélik, vagy vélitek". Tegnap Gracsov az RIA orosz hírügynök­ségnek nyilatkozva már árnyaltabban fo­galmazott: ,, Gorbacsov számára a hatal­mi harc nem is létezik, mert a jövőbeni állami struktúrák kialakítását nem köti ahhoz a feltételhez, hogy ö is szerepet kapjnn bennük." Most már nem Gorba­csovnak, mint államfőnek a védelméről van szó, hanem arról, hogy a független államok új szövetségére való áttérés de­mokratikusan és civilizált módon menjen végbe. Úgy tűnik, Nazarbajev kazah elnök véleménye is módosult. Kedden még azt mondta, Kazahsztánnak minden lehető­ségre fel kell készülnie, beleértve az önál­ló állami létet is. A Reuter szerint viszont tegnap este már közvetlen tárgyalásokat kezdett a szláv államszövetséghez való esetleges csatlakozásról. Erőteljesen bírálta viszont a breszti hármakat Borisz Popov moszkvai főpol­gármester, az orosz demokraták ki­emelkedő képviselője. Mint ismeretes, eddig a Demokratikus Oroszország moz­galom volt Borisz Jelcin fő támogatója. Popov most kijelentette," hogy a breszti megállapodáshoz hasonló kérdéseket az elnökökön kívül a köztársasági parlamen­teknek is, valamint a népképviselők rend­kívüli kongresszusának is meg kellett vol­na vitatnia, az áldást pedig maga a nép adhatta volna rá, egy referendum útján. Popov szerint a nemzetek sorsát évtize­dekre meghatározó kérdésekben nem dönthetnek azok, akiket csak öt évre választottak meg. Egyértelmű nemet mondott a bolgár kormány napilapja, a Demokracija Leo­nyid Kravcsuk ukrán elnöknek arra a ja­vaslatára, hogy a szláv államközösség­hez egyes volt KGST-országok is csatla­kozhatnak, így például Bulgária. ,,A kom­munista impérium szétesését követő fo­lyamatok hátterében ez a nyilatkozat úgy hangzik, mintha egész Kelet-Európa a »Hej, szlávok!« jelszavára lenne ráhan­golódva". Ezt a refrént Bulgáriában még a brezsnyevi időkből ismerik. Brezsnyev bolgár lakájai - például Todor Zsivkov - azt akarták, hogy Bulgária a 16. tagköz­társaságként csatlakozzék a Szovjetunió­hoz. ,,Úgy tűnik, Kravcsuk úr most ennek az impériumnak a bizonyos helyreállítása mellett agitál, a modern pánszlávizmus vonzóbb formájában." lyok közötti, esetleg vallási gyűlöle­tet hirdet (mint például a fasizmus vagy a kommunizmus) 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésééi lesz büntetve" - Jirí Svoboda (CSMKP) bejelentette, hogy éhségsztrájkba lép. A továbbiakban a földhöz és a' más jellegű mezőgazdasági va­gyonhoz való tulajdonosi viszonyok­ról rendelkező törvény módosító ja­vaslatának megtárgyalásával folyta­tódott az ülés. Néhány képviselő indítványozására azonban rövide­sen meg is szakították, mivel az előterjesztett törvényjavaslat szöve­ge nem volt azonos azzal, melyet a képviselők eredetileg kézhez kaptak. A parlament ma folytatja mun­káját. A vitában elsőként Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szólalt fel, röviden, de annál indu­latosabban, noha bölcsességet kért a ta­nácskozástól. Szerencsére, a többi fel­szólaló - legalábbis az a 15, akiket tudó­sításomig meghallgattam - mellőzte az indulatot és inkább bölcs megfontolással szólt. Hevesebbé a vita csupán egyetlen szakaszában vált, Duray Miklós egy ügy­rendi javaslata nyomán. Egyébként rend­kívül aktívak voltak a szlovákiai magyar küldöttek, felszólalt Gál Sándor, Fóthy János és Bauer Győző is, a Csemadok OV elnöke, aki hangsúlyozta, a közgyűlés feladata, megtalálni az egymáshoz veze­tő utat. Nem lesz könnyű, tegyem hozzá az eddig hallottak alapján, de lehetetlen sem, már a tanácskozás közben húsznál több, köztük számos nyugati szervezet kérte felvételét a Magyarok Világszövet­ségébe és mutatkozik készség a kon­szenzusra - az egyik németországi fel­szólaló kifejezésével élve - a „mumusok" részéről is. KÖZÖS DOLGOKRÓL KÖZÖSEN JELENTKEZZENEK A KÁROSULTAK FELSZÁMOLNI A MEGOSZTOTTSÁGOT 44 EZREN TAGADTÁK MEG A KATONAI SZOLGÁLATOT

Next

/
Thumbnails
Contents