Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)
1991-12-09 / 288. szám, hétfő
HIREK-VELEMENYEK ÚJ SZÓ* 1991. DECEMBER 9. VLADIMÍR MEČIAR NYILATKOZIK LAPUNKNAK: NEM IGAZ, HOGY ÖNÁLLÓ SZLOVÁKIÁT AKAROK - Szólíthatom elnök úrnak? Nem kellemetlen ez önnek? Arra gondolok elsősorban, hogy nem is olyan régen még miniszterelnök volt... -Jelenleg meg egy mozgalom elnöke vagyok, a megszólítás tehát helyénvaló. Ami pedig a miniszterelnöki posztról való leváltásomat illeti, van bennem bizonyos keserűség, mert a körülmények enyhén szólva zavarosak voltak, kaptam övön aluli ütéseket is, dehát a politikában ez már csak így van. - Elnök úr, az utóbbi időben mintha kevesebbet szerepelne a nyilvánosság előtt. Talán a háttérben már a választási kampányra készül, ezért vonult most kissé vissza? - Nem állítottam magam takarékra, sokat utazom, akkor szerepelek a nyilvánosság előtt, ha ezt fontosnak tartom, vagy mások gondolják így. Egyébként valóban készülünk a választási kampányra. Munkacsoportokat hoztunk létre, amelyben több mint száz kiváló szlovák tudós és más szakember dolgozik. Nagyon jó és reális választási programot akarunk, amely évekre, sőt évtizedekre meghatározza Szlovákia fejlődését. Ezzel párhuzamosan olyan politikusokat, rátermett szakembereket keresünk, akik képesek lesznek programunk valóra váltására. - Sokan azzal vádolják mozgalmukat, hogy egyre inkább nemzeti alapon politizálnak. Nem lenne európaibb és célravezetőbb, ha a polgári elveket helyeznék előtérbe? - Nézze, a nemzeti alapon való politizálásnak azért van létjogosultsága, hagyománya e régióban, hogy mást ne mondjak, például mindhárom szlovákiai magyar politikai mozgalom erre a nemzeti pillérre épül. - Részben igen, de ezek a nemzeti kisebbségeket képviselik, s ez azért lényeges különbség. - Lehetséges. Mi egyébként a polgári elveket tartjuk a legfontosabbnak, Szlovákia valamennyi polgárának jólétéért szállunk síkra, nemzeti hovatartozásuktól függetlenül. Alaptalanul állítják rólunk azt, hogy nemzeti alapon politizálunk. - Akkor mivel magyarázható az a tény, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyre közelebb kerül a Szlovák Nemzeti Párthoz és a Demokratikus Baloldal Pártjához? Koalícióra léphetnek ezekkel a partnerekkel? - A Demokratikus Baloldallal való koalíciót kizártnak tartjuk. Álláspontunk szilárd: ha megnyerjük a választásokat és koalíciós partnerre lesz szükségünk, akkor a Demokratikus Baloldal Pártját nem vonjuk'be a kormányba. Ami a Szlovák Nemzeti Pártot illeti, látni kell, hogy ott erős belső differenciálódási folyamat megy végbe, gyengül és fokozatosan lemorzsolódik a szélsőséges szárny. A kérdés lényegére visszatérve, végső választ erre csupán a választások után adhatunk, hiszen az eredmények olyan politikai lépésekre ösztönözhetnek, amelyek ma még nem időszerűek. Mi viszont úgy akarunk szerepelni, hogy ne legyen szükségünk koalíciós partnerre. - Elképzelhetőnek tart ekkora választási győzelmet? - Igen, minden erőfeszítésünk erre irányul. Említettem már, több mint száz kiváló szakember dolgozik választási sikerünk érdekében. -Nem gondolja, hogy Milan Kňažko tevékenysége - elsősorban a köztársasági elnöknek írt levele, s az a tény, hogy ő is aláírta azt a dokumentumot, amely ENSZ-megfigyelőket kér Szlovákiába - árt a mozgalom jó hírnevének? - Kňažko mindezt magánemberként tette, s hogy miért, azt tőle kérdezze meg. Tény, hogy sok minden nyugtalanít bennünket. A legutóbbi sajtótájékoztatónkon egy példát említettünk a sok közül. Köztársasági elnökünk többször kijelentette, hogy a szlovák nemzetnek önállóan kell döntenie jövőjéről. Marián Calfa viszont rögtön magyar és ukrán veszéllyel riogat bennünket, amennyiben az önállósodás mellett döntenénk. Elég tisztátalan ez a politikai játszma. -Hadd kérdezzem meg nyíltan: ön az önálló Szlovákia híve? - Soha, egyetlen nyilatkozatomban és más állásfoglalásomban sem mondtam, hogy az önálló Szlovákia híve vagyok. Én igazságos államjogi elrendezést akarok. Először fogalmazzuk meg, mi a közös állam lényege, mi a csehek, a szlovákok és az itt élő nemzeti kisebbségek közös érdeke, s ehhez keressük a megfelelő államformát. Lehet ez föderáció vagy konföderáció is. - Képviselőik Prágában mégis a népszavazás ellen szavaztak. - Teljesen logikusan. Mit ér most a népszavazás, ha nemsokára választások lesznek, tehát nem lesz idő valóra váltani a nép akaratát. Eljön a népszavazás ideje is, ám mi most a választásokat tartjuk a legfontosabbnak. Méry Gábor felvétele - Főleg a cseh lapok írják azt, hogy az lesz az utolsó szög Csehszlovákia koporsójába, ha a cseh országrészben Klausék győznek, Szlovákiában pedig Mečiar mozgalma... - A legtöbb cseh lap kimondottan élezi a cseh-szlovák viszonyt, rosszindulatú velem és általában a szlovákokkal szemben. Erre a találgatásra csak annyit mondhatok, hogy a történelemben és a politikában számtalan példa akad arra, hogy merőben másként gondolkodó politikusok közös érdekek és pragmatikus meggondolások alapján képesek voltak együttműködni. Csehszlovákiára sem jelentene semmi veszélyt, ha a választások történetesen az említett eredményt hoznák. Klaus úrnak és nekünk is lenne elég terünk az együttműködéshez és az önálló politizáláshoz is. - Ön az utóbbi időben egyre erőteljesebben bírálja a szlovák kormányt. Miért? - Mert a szlovák kormány lényegében működésképtelen. Szóltam már az engem ért övön aluli ütésről. Nos, leváltásom formálisan rendbe lehetett, alapjában véve azonban nem, sok volt a felszínes és zavaros érv, szinte minden a cél szentesíti az eszközt alapján ment végbe. Emiatt rossz a mai kormány szerkezete. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen pártnak, a demokrata párttal és a Független Magyar Kezdeményezéssel együtt többsége van a kormányban, s ez a tény a kereszténydemokratákat gyakran a statiszta szerepére kényszeríti. A kormányon belül súlyos ideológiai ellentétek is vannak, hiszen merőben más a két legerősebb párt véleménye alapvető állajogi, gazdasági és szociális kérdésekről. Mindez sok feszültséget szül. Ez a heterogén kormány a parlamentben kisebbségben van, kénytelen az ellenzékre, többek között az Együttélésre és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomra is támaszkodni. Mindezek a problémák miatt a kormány nem teljesíti alapvető feladatait. Ezért jelenthetem ki, hogy ez a kormány árt Szlovákiának, nagy része van abban, hogy nálunk egyre súlyosabb a társadalmi válság. - Mi tehát a teendő! Meg kell buktatni a kormányt? - Ez az egyik lehetőség, tehát kormányválságot lehet előidézni. Mi inkább az előrehozott választások mellett vagyunk, ez a demokratikus megoldás, hiszen így az állampolgár döntheti el, melyik párt vagy melyik mozgalom kerüljön hatalomra. Nem lényegtelen az sem, hogy a pártoknak végre konkrét programmal kell előállniuk. - Elnök úr, bizonyára tudja, hogy a szlovákiai magyarság körében is meglehetősen vegyes vélemény alakult ki az ön politikai tevékenységéről. Sokan emlékeznek komáromi felszólalására, amikor szlovák belügyminiszterként keményen bírálta a Csemadokot. A hírhedt nyelvtörvény körüli parlamenti vitát követő állásfoglalása a tévében viszont, amikor valósággal lemosta a porondról Jozef Márkust, nagyon sok hívet szerzett önnek. Nem ellentétes ez a két állásfoglalása? - Egyáltalán nem. Én sohasem szidtam vagy bíráltam általában a magyarokat. Még a Csemadokot sem. Jól emlékszem, Komáromban azt hangoztattam, döntse el végre a Csemadok, hogy politikai pártként, vagy kulturális intézményként akar-e működni tovább, ennek alapján kap ugyanis állami támogatást. Valamivel keményebb hangnemet ütöttem meg ez igaz, de csak azért, mert annak idején a szövetségben ös«emosódni látszott a határ a politikai és a kulturális tevékenység között. Ami pedig a Jozef Markušsal folytatott vitámat illeti, ha ma előadódna ugyanolyan helyzet, akkor ugyanazt mondanám el, véleményem e téren semmit sem változott. Egyébként a tévévitát követően a Független Magyar Kezdeményezés több képviselője azt mondta, hogy egyetlen mai szlovák politikus sem tett annyit a magyarokért, mint én. Aztán amikor szükségem lett volna a magyar mozgalmak támogatására, senki sem segített. Ők is részesei voltak annak, hogy kihajítottak a kormányhajó fedélzetéről. — A parlamenti bizottság konkrét tények alapján bírálta az ön belügyminiszteri és miniszterelnöki tevékenységét, s úgy vélem, a szlovákiai magyar mozgalmakat ezen kívül több félreérthető, sőt erősen túlzó kijelentése is befolyásolta a döntésben. — Mondtam már, a bizottság jelentésében sok volt a féligazság, kevés a konkrétum. Egyébként nem tudom, milyen túlzó megjegyzésekre céloz— — Például arra, hogy a restitúciós törvény vitája kapcsán ön kijelentette, hogy volt magyar fasisztáknak, nyilasoknak, nem adnak vissza ingatlanokat. A történelmi tény viszont az, hogy akiket kitelepítettek, elhurcoltak szülőföldjükről, elkobozták vagyonukat, azok — nagyon kevés kivételtől eltekintve — ártatlan emberek voltak. Nem voltak háborús bűnösök, fasiszták, nyilasok. — Ilyen sommáson sehol sem fogalmaztam, sőt én voltam az első olyan szlovák politikus, aki elismerte, hogy a magyarokat a második világháború után súlyos igazságtalanságok érték. Igaz, nem mindenkit, mert fasiszták voltak a szlovákok és a magyarok között is. Az a véleményen, hogy az elszenvedett sérelmeket amennyire csak lehet, orvosolni kell. Nemrég azt mondtam egy cseh újságírónak, ha önök megoldják a szudétanémetek kárpótlását, mi másnap rendezzük a magyarok és a kárpáti németek sérelmeit. Kényes kérdések ezek, de szembe kell nézni velük. Ezt is itt kell rendeznünk, mert nézzük csak, mi történt a restitúciós törvénnyel. Prágában azt mondogatták a magyaroknak, támogassátok ezt a tervezetet, s ennek fejében ezt meg ezt kaptok. Magyarjaink zöme támogatta is a törvényt, aztán végül szerintem semmit sem kaptak. Tanulságos dolgok ezek. — Nemrég két magyar politikai mozgalom vezetőivel tárgyalt. A Független Magyar Kezdeményezéssel miért nem ült tárgyalóasztalhoz? — Nézze, az együttműködés bizalom kérdése is. A Független Magyar Kezdeményezés képviselőiben már annyiszor csalódtam, hogy nincs miről tárgyalnunk. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel és az Együttélés néhány személyiségével egymás álláspontjait igyekeztünk megismerni. Érdekeink olyan szempontból azonosak, hogy alapvető célunk a szlovák és a magyar megbékélés, békés együttélés, jogegyenlőség. Mi arra törekszünk, hogy biztos és világos alapokra helyezzük ezt az együttélést, hogy az úgynevezett magyar kártyát senki se tudja előhúzni. Ezeken a tárgyalásokon semmilyen politikai megegyezés sem született. Ennek ellenére főleg a Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselői támadások özönét zúdították rám. Azzal rágalmaztak, hogy autonómiát ígértem a magyaroknak, sőt titkos egyezséget kötöttem a magyar kormánnyal. Én már csak mosolygok ezeken a balgaságokon, hiszen szerintük egyszerre vagyok szlovák szeparatista, nacionalista és magyarpárti, ami ugye kizáija egymást. Ellenfeleim tehát ezúttal is eléggé túllőttek a célon. — Beszélgetésünk során végig magabiztosan nyilatkozott az eljövendő választások eredményeiről. Mire alapozza önbizalmát? — Arra, hogy mi képesek vagyunk odafigyelni az emberekre, meghallgatni panaszukat, felismerni gondjaikat. És képesek is leszünk ezeket fokozatosan megoldani. Mi abból indulunk ki, hogy a gazdasági kérdések a legfontosabbak, nem lesznek különösebb nemzetiségi feszültségek Szlovákiában, ha felszámoljuk a munkanélküliséget, megállítjuk az elszegényedést. Ne vegye szerénytelenségnek, de van bizonyos részem abban, hogy a komáromi hajógyár kap megrendeléseket, s hogy Gútán és Párkányban sem állt le a gyár. Programunk egész Szlovákia, tehát a déli országrész fejlődését, jólétét is hivatott elősegíteni. Nemzetiségi programunk elismeri az anyanyelv széles körű használatának, továbbá az anyanyelvi művelődéshez, valamint a szomszédos Magyarországgal való sokoldalú kapcsolat jogát, s minden olyan jogot, amelyet a nemzetközi dokumentumok megkövetelnek. Hiszem, hogy céljaink elsősorban e két szempont miatt elnyerik a szlovákiai magyarok támogatását is. — Köszönöm a beszélgetést. SZILVÁSSY JÓZSEF NÉHÁNY SORBAN A lbániában mind hevesebbé válnak a múlt héten kirobbant zavargások. Ramiz Alia államfő szombaton hozzájárulását adta a hadsereg bevetéséhez is. Az éhséglázadások különösen az északi Kruja kerületben váltak veszélyessé. Tiranában a rendőrségnek sikerült ellenőrzése alá vonnia a kenyér elosztását, s így megszűntek a támadások a pékségek és a szállítójárművek ellen. A nyugtalanságot Ylli Bufi kormányfő szerdai bejelentése okozta, hogy az országnak már csak egy hétre elegendő gabonatartaléka van. Másnap távozott a kormányból az ellenzéki Demokrtikus Párt, majd Bufi is kénytelen volt lemondani. L íbia és az Egyesült Államok vitájában a három évvel ezelőtti skóciai repülőgép-szerencsétlenség miatt most a Szovjetunió igyekszik közvetíteni - közölte Vlagyimir Poljakov, a Szovjetunió egyiptomi nagykövete. Líbia már megkezdte a két gyanúsított kihallgatását és közölte, hajlandó fogadni az amerikai és a brit bírókat, ők is kihallgathatják az állítólagos terroristákat. Poljakov Kairóban azt is bejelentette, az arab-izraeli tárgyalások harmadik fordulója feltételezhetően január 28-29-én lesz Moszkvában. A ugusto Ramirez Ocampo kolumbiai külügyminiszter, az Amerikai Államok Szervezetének kütőnmegbízottja eredménytelenül zárta haiti útját, nem sikerült eredményt elérnie az új kormány kinevezésének ügyében. A padament nem fogadta el a megdöntött Jean-Bertrand Aristide javaslatait. E rich Honecker, az egykori NDK legfelsőbb vezetője ajánlatot kapott politikai menedékjogra, de feltehetően nem fogadja el, bár szorult helyzetben van. A TASZSZ hírügynökség szerint Dzsahar Dudajev, az Oroszországi Föderáció déli részén fekvő Csecsen Köztársaság elnöke tette ezt az ajánlatot Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében. K evesebb állami megrendelést kap a szovjet katonai-ipari komplexum - jelentette ki Arkagyij Volszkij, a tudományos-ipari szövetség elnöke Moszkvában, a szovjet-amerikai kereskedelmi és gazdasági együttműködési konferencián. 1989-ben az állami megrendelések értéke elérte a 32,8 milliárd rubelt, 1991-ben már csak 31 milliárd volt, az idén pedig mindössze 22 milliárd. A katonai jellegű kutatásokra az idén 15 milliárdot folyósítottak, ami kb. 6 milliárddal kevesebb, mint az előző két évben volt, jövőre pedig ennek is csak a felét kapják meg. Minden harmadik hadiipari üzemnek már most sincsenek megrendelései, s a konverzió következtében már 1 millió magasan képzett szakember lett munkanélküli. D akarban, az Iszlám Konferencia csúcstalálkozóját előkészítő külügyminiszteri konferencián komoly nézeteltérések törtek a felszínre a közel-keleti helyzet megítélését illetően. A mérsékelt álláspontot javasló Egyiptom elszigetelődött véleményével, Irán követelte az arab-izraeli tárgyalások elítélését, Szíria viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a cionizmust nyilvánítsák a fajüldözés egyik formájának. Ilyen előzmények után komoly viták várhatók a ma kezdődő csúcskonferencián is. A ntwerpenben szombaton kb. 5 ezer személy, többségében fiatal tüntetett a szélsőjobboldal ellen. A szélsőjobboldal a közelmúltban tartott általános választások során ugyanis nagyon megerősítette pozícióit. Csak kisebb incidensek voltak, pedig a rendőrség komolyabb összecsapásoktól is tartott. J ordánia azzal a felhívással fordult az ENSZ-hez, hogy oldja fel az Irakkal szemben bevezetett gazdasági szankciókat. A világszervezet főtitkárához intézett távirat szerint a jordán parlament alsóházának mind a 80 tagja humanitárius segítséget követel a szenvedő iraki nép számára.