Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)

1991-12-06 / 286. szám, péntek

1991. DECEMBER 6. ,ÚJ szól HIREK - VELEMENYEK A NÉPSZAVAZÁS ÉRVÉNYES! (Munkatársunktól) - A párkányi városi képviselő-testület tegnapi nyilvános ülésének - a jövő évi költségvetés és a városi üzemek gazdasági tevékenységének értékelésén kivül - a leginkább várt pontja a november 17-én lezajlott népszavazás eredményének szentesítése volt. A referendum döntése után ugyanis felerősödtek a - főleg a városon kívüli forrásokból eredő - támadások, kételkedések. Dr. Renner Viktor, a központi választóbizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a népszavazás a törvénynek megfelelően, zavaró körülmények nélkül zajlott le. Panaszok vele kapcsolatban nem érkeztek. Ezért az eredménye érvényes. Ján Oravec polgármester felidézte a népszavazás pontos eredményét, és elmondta, hogy a lakosság döntését - feltehetőleg már a jövő héten - az érsekújvári járási nyelvi szakbizottság ítéli meg, s a végső jóváhagyást a belügyminisztériumi szakbizottság véleményezése után a kormány mondja ki. A képviselők a népszavazás eredményeit egyhangúlag hitelesítették. -zsár TÚLZOTT ÓVATOSKODÁS A KÍNAI POLITIKAI FOGLYOK ÜGYÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) Rychetský, a szövetségi kormány alelnöke a Csehszlovák Sajtóirodának adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta továbbá, Marián čalfa útjának elsődleges célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítése. Egyben megerősítette: a külügyminisztérium által kidolgozott dokumentumot egy más alkalommal, nem kormányfői szinten adják át. További részleteket nem közöltek. Rychetský arról is tájékoztatott, a kínai fél eddig nem reagált arra a kérdésre, hogy Peking válaszoljon arra a levélre, amelyet Václav Havel köztársasági elnök küldött ez év februárjában Jang Sang-kun államfőnek. Ebben Václav Havel emlékeztetett a tavalyelőtti Tienanmen téri eseményekre, és felszólította a kínai felet, tekintse át a „pekingi tavasz" többéves szabadságvesztésre ítélt két neves résztvevőjének az ügyét. MÁR CSAK PRÁGA FEJE FÓ Anton Vavro szlovák miniszterelnökhelyettes szerint a brünni tárgyalások eredményeként a szlovák és a cseh költségvetés gondjai megoldódtak. A szövetségi költségvetés viszont a köztársaságnak ígért 5 milliárd koronát esetleg úgy takarítja meg, hogy egyes tételeket kihagy és az erre szükséges pénzt hosszú lejáratú értékpapír kibocsátásával szerzi meg. MAGYAR KÓRUS A MATICA VENDÉGE (Munkatársunktól) - A Matica slovenská nagymihályi szervezetének meghívására tegnap kelet-szlovákiai vendégszereplésre érkezett Magyarországról a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus, mely eddig már Európa csaknem minden országában bemutatkozott, sőt Amerika államaiban és Ausztráliában is nagy sikert arató hangversenyeket adott. A Cantemus az egyházi kórusművek gyöngyszemeiből tegnap a premontreiek kassai templomában mutatott be válogatást, ma pedig a nagymihályi római katolikus templomban lép közönség elé, ezzel viszonozva a Matica slovenská nagymihályi szervezete és a szobránci zeneiskola Magnólia gyermekkarának nyíregyházi vendégszereplését. (-szák) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. DECEMBER 6-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában SAJTÓTAJEKOZTATO AZ FMK A STABILITÁS HÍVE (Munkatársunktól) - A Független Magyar Kezdeményezés vezetőinek sajtótájékoztatóján Gyurovszky S. László szóvivő elmondta: nÄhi fogjuk támogatni az SZNT Elnökségében, illetve a kormányban javasolt személycseréket, mert ezek a Szlovák Köztársaság destabilizálásához vezetnének. Ezért nem szavaztunk Ivan Čarnogurský első alelnök leváltása mellett, de támogatjuk, hogy Ivan Brndiar (Demokrata Párt) kerüljön az alelnöki posztra, örülünk, hogy az ún. katasztrófatervezetről nyilvánosan tárgyal majd a parlament, mert így a lakosság pontos képet alkothat arról, mivel járna Szlovákia önállósága. Az FMK támogatja az államjogi elrendezésre vonatkozó referendum kiírását, s reméli a parlament is így tesz, hisz Ukrajnával kapcsolatban elismerte, hogy a lakosság jogosan döntött további sorsáról. Az Alkotmánybíróság létrejöttét is üdvözlik, mert szerintük hozzájárulhat a törvényesség megszilárdításához. Jobban szeretnék, ha a parlament „lusztrálási" bizottságának jelentését nyilvánosságra hoznák, de tiszteletben tartják a plénum határozatát. A. Nagy László, az SZNT alelnöke, az FMK elnöke hangsúlyozta: nem támogatjuk az idő előtti választások kiírását, mert a jelenlegi parlament és kormány előtt még számtalan feladat áll. A bősi erőművel kapcsolatos budapesti tárgyalások eredményeivel elégedetlenek, mivel a felek nem értek el semmiféle előrehaladást. Újra abban a helyzetbe vagyunk, hogy a kormány kimerítette az összes lehetőségét - mondotta. - Javasolni fogjuk a koalíciós partnereinknek, hogy a parlamentek, illetve a politikai pártok és mozgalmak révén folytassuk a megbeszéléseket. Itt az építkezés - ez a kiindulási alap, ezt a problémát kell megoldanunk. Megtudtuk: az FMK kibővített tanácsa szombat - vasárnap Léván tanácskozik. Értékelik az elmúlt időszakot, a parlamenti klubok és a képviselők munkáját, valamint szó lesz az elkövetkező választások előkészítéséről is. D. T. A MŰKEDVELŐK IDEJE A DIPLOMÁCIÁBAN IS LEJÁRT DEVIZA VALUTA Angol font 52,02 52,81 Francia frank 5,33 5,41 Német márka 18,25 18,53 Olasz líra (1000) 24,14 24,50 Osztrák schilling 2,60 2,63 Svájci frank 20,58 20,91 USA-dollár 29,09 29,50 (Folytatás az 1. oldalról) jogokat s a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogait rögzítő normákat. „Mi készek vagyunk Szlovénia és Horvátország elismerésére, s ezen a téren nem feledkezhetünk meg arról, hogy a balkáni helyzetet átfogóan kell rendezni. Lépéseinket ebben a kérdésben összehangoljuk a nemzetközi közösségekkel." A külpolitikai beszámoló jóváhagyását támogatták a bizottsági előadók, Eva Sachligerová (Népi Kamara) és Anton Blažek (Nemzetek Kamarája) is. A vitában először a parlamenti klubok álláspontjai hangzottak el. Erich Kríž — (PDP) a külügyi tárca munkájának hiányosságait elemezte, különösképpen a csehszlovák-német szerződés előkészítése terén, s bírálta a külügyminisztérium és a parlament külügyi bizottságai közti együttműködés fogyatékosságait. Ivan Pospíšil (CSMKP-baloldal) arra mutatott rá, hogy a külpolitikában előtérbe kerülnek az ideológiai szempontok. Pavel Bratinka (PDSZ) az Amerikai Egyesült Államok európai jelenlétének, valamint a szomszédos országokkal való együttműködésnek a rendkívüli fontosságát domborította ki felszólalásában. Sürgette Ukrajna elismerését. Roman Zelenay (DSZM) egy teljes külpolitikai koncepciót vázolt fel, nagyító alá véve a csehszlovák külpolitika hibáit. Foglalkozott a csehszlovák-magyar kapcsolatokkal is. Megdicsérte a szövetségi kormányt, hogy a bős-nagymarosi erőmű kérdésében aktívan lép fel, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi szlovák kisebbség a szlovákiai magyarsággal összehasonlítva hátrányos helyzetben van. Keményen bírálta a külügyminisztérium személyi összetételét, mondván, hogy a kulcsfontosságú posztokon kevés a szlovák diplomata. Beszédét azzal fejezte be, hogy a műkedvelők ideje a diplomáciában is lejárt. Ivan Fišera (Szociáldemokrata Irányvonal) a csehszlovák-német szerződéstervezetet elfogadhatatlannak minősítette. Josef Lux (KDU) viszont azt szorgalmazta, a kormány tegyen lépéseket Kárpátalja Csehszlovákiához való visszacsatolása érdekében, s felhívta a figyelmet Magyarország intenzív politikájára ebben a régióban. Jan Sokol (PM) egyértelműen helyesnek ítélte meg a külpolitikai beszámolót. Pavel Kanis (CSSZKP) viszont arra mutatott rá, milyen fontos a határok sérthetetlensége az európai integrációs folyamat szempontjából. Ján šebej a PDU-NYEE nevében támogatta a külpolitikai beszámolót, s ugyancsak támogatta a beszámoló határozati javaslatát Gémesi Károly, az FMK képviselője. A vitában újból terítékre került a csehszlovák-német szerződés kérdése, a balkáni helyzet, Ukrajna, Kárpátalja, a Külügyminisztérium személyi politikája stb. Zárszavában Jirí Dienstbier részletezte a csehszlovák-német szerződéstervezetnek a közvélemény egy része által és a parlamentben is vitatott szakaszait. Arra is .kitért, reagálva egy megjegyzésre, hogy azért nincs az Amerikai Egyesült Államokban hatékony csehszlovák lobby, mert az ott élő csehek és szlovákok közt - ellentétben a lengyelekkel és a magyarokkal - kevés a befolyásos politikus és pénzember. Visszautasította a vádat, hogy a külügyi tárcánál a vezető posztokon alacsony lenne a szlovákok száma; hozzáfűzte azonban, hogy az alacsonyabb beosztásokban valóban kevesen vannak a szlovák nemzetiségűek. A Szövetségi Gyűlés kamarái végül jóváhagyták a külpolitikai beszámolót. Ezután került sor a környezetvédelmi törvényjavaslathoz fűzött módosító javaslatokról való szavazásra. Végül a két kamara nagy szótöbbséggel jóváhagyta a környezetvédelmi törvényt. A képviselők Václav Klaus indoklása, valamint a bizottsági előadók beszámolója alapján vita nélkül jóváhagyták az import adóról szóló törvényjavaslatot. Importadó alá esnek az adófizető által vállalkozás céljából külföldről behozott árucikkek. Ma a parlament további törvényjavaslatok megvitatásával és interpellációkkal folytatja tanácskozását. SOMOGYI MÁTYÁS PATTANÁSIG FESZÜLT HÚROK (Folytatás az 1. oldalról) Pártja) sem. A nyolc alkotmánybíró közül a kétfordulós szavazásban csak négyet sikerült megválasztani. Mindössze néhány szavazaton múlott Pirovits Lászlónak az FMK jelöltjének jóváhagyása. A hangulat Ján čarnogurskýnak, a kormány nagy visszhangot keltett november 19-i állásfoglalására adott magyarázata után forrósodott fel igazán, bár a kérdés a miniszterelnök szerint már tulajdonképpen időszerűtlenné vált, szavait élénk vita követte. Elsősorban a PDU-NYEE és a DSZM képviselői váltakoztak a mikrofonnál, személyeskedésektől sem mentes szópárbaj folyt köztük. A DSZM és az SZNP képviselői durván támadták a kormányt. Azzal vádolták, hogy beavatkozik, sőt diktálni akar a parlamentnek és ezért konfliktus keletkezett a törvényhozó és végrehajtó hatalom között. Roman Hofbauer és Jozef Moravčík a Mečiar-párt klubja nevében két javaslatot terjesztett elő: fogadjanak el egy kormányt bíráló határozatot, illetve hozzák előre áprilisra a parlamenti választásokat. Ivan Hudec (DBP) is egy kormányt elmarasztaló határozati javaslatot terjesztett elő. A sok demagóg felszólalásra a szlovák kormány miniszterei reagáltak, érvekkel, konkrét adatokkal cáfolták meg a Szlovákia önállósága mellett kardoskodó egyoldalú állításokat. A mellékvágányra került vitának František Mikloško vetett véget. Indítványozta, hogy a napirendi pontot állásfoglalás nélkül zárják le. A képviselők szavazással visszautasították mind a DSZM, mind a DBP-nek a határozati javaslatát. A parlament mai munkanapját a miniszterelnök nyitja meg a vízierőművel kapcsolatos budapesti tanácskozásáról szóló beszámolójával. (csi-gyor) MEMORANDUM-ÁTADÁS Szerdán az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői és tisztségviselői átadták a mozgalom Memorandumát Prágában Alexander Dubčeknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Dagmar Burešovának, a CSNT elnökének, Milan Lukešnek, a cseh kormány alelnökének, Jacek Baluchnak, a Lengyel Köztársaság prágai nagykövetének és Pozsonyban Boros Jenőnek, a Magyar Köztársaság főkonzuljának. Tegnap a Memorandumot Duka-Zólyomi Árpád, a mozgalom ügyvezető alelnöke Bauer Edit, Dobos László, Szabó Rezső és Rózsa Ernő képviselők társaságában adta át František Mikloškónak, az SZNT alelnökének, Ján Čarnogurskýnak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének és Paul Hackernek, az USA pozsonyi konzuljának. Az ügyvezető alelnök a Memorandumot, a következő kísérőlevéllel adta át. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban működő Együttélés Politikai Mozgalom, amely a törvényhozó testületekben és több száz helyi önkormányzatban képviseli až ország nemzeti kisebbségeinek sajátos és általános érdekeit, e9V MEMORANDUMOT dolgozott ki, amelyben értékelte az 1989 novemberében elkezdődött rendszerváltás óta eltelt időszakot a nemzeti kisebbségek szempontjából. Az értékelésben arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzeti kisebbségek jogi helyzete a kommunista időszakhoz képest romlott, mert az új politikai hatalom is érzéketlen maradt problémáik iránt. Az elmúlt közel két évben az új hatalmi szervek is támadásokat indítottak a nemzeti kisebbségek lakói és kultúrája ellen, diszkriminatív törvényt fogadtak el a kisebbségek nyelvének használatáról. Egy olyan jogfosztó alkotmánytörvényt hozott a parlament az alapvető szabadságjogokról, amely a nemzeti kisebbségek jogait illetően figyelmen kívül hagyja a helsinki folyamatban elért eredményeket. A magyar, a német és részben a lengyel nemzetiségű lakosság gazdasági diszkriminálását megerősítő törvények születtek. Az országban egyre inkább fokozódik az idegengyűlölet, a cigányság elleni rasszizmus és az antiszemitizmus. E szellem hatása érződik az ország új alkotmányának előkészületeiben is, mivel nemzeti és nem polgári elvű alkotmány elfogadására készülnek a törvényhozó testületek, és semmibe veszik a nemzeti kisebbségek igényeit. A helyzet odáig fajult, hogy a szlovák lakosság többsége a magyar kisebbségnek az országból való kitelepítését szorgalmazza. Ezzel szemben a nemzeti kisebbségek, főképpen a magyarok, a lengyelek és a németek a pluralista társadalom és a parlamenti demokrácia hívei, és a gyors gazdasági és politikai rendszerváltás szorgalmazói. A közép-európai térség polgári értékekre épülő békés stabilizálódását kívánják, amelynek egyik elemeként az ország nemzetközi jogi alanyiságának fennmaradását támogatják. A csehszlovák állam fennmaradását a nemzetközi politikai stabilitás egyik elemének tekintik, ugyanakkor teljes mértékben az önrendelkezés jogának tiszteletben tartását támogatják. Ez utóbbi látszólag kettős álláspontjukat az is magyarázza, hogy együtt az ország zsidó lakosságával attól tartanak, hogy az országban szélsőséges, fasisztoid és neonáci elemek veszik át az ország politikájának irányítását, minek következtében az egész közép-európai térség ellenőrizhetetlen politikai hatások alá kerülne. A nemzeti kisebbségek együtt az ország többi liberálisan gondolkodó lakosával arra törekszenek, hogy megerősödjön a jogállamiság és a demokrácia, a nemzeti kisebbségeket törvények védjék, és lehetőség legyen egy olyan kulturális és területi önigazgatási rendszer kialakítására, amely megteremtené az identitásuk megőrzését, fejlesztését és védelmet nyújtana a többségi agresszivitás ellen Mindez azonban nem kizárólagos belügyi kérdése az országnak, hanem összefügg az egész térség helyzetével, amely jelenleg egyre inkább destabilizálódik. Átfogó megoldásra van tehát szükség, amely Közép-Európában ellenőrizhetővé teszi a jelenlegi dezintegrációs folyamatokat és védelmet nyújt a kisebbségek számára, mivel azok nem rendelkeznek az államok kezében lévő védelmi eszközökkel. Tehát amiatt fordulunk Önhöz, hogy vesse latba alkotmányos jogkörét, és jó belátása szerint járjon el mind az ország belső békéje, mind az európai béke érdekében, és a kiszolgáltatott kisebbségek védelmében. A HADSEREG BOSZNIA-HERCEGOVINÁBAN VONJA ÖSSZE ERŐIT A horvát fegyveres erők főparancsnoksága tegnap azzal fenyegetőzött, felrobbantják azokat a hidakat, amelyek még összekötik Horvátországot Bosznia-Hercegovinával, ha a szövetségi hadsereg ezeket kihasználja a horvát területek elleni támadásokra. Horvátország szerdán lezárta a két utolsó nyitva tartott hidat is. A horvátok Izetbegovics boszniai elnökhöz intézett levelükben azt állítják, Bosznia-Hercegovina nem teljesíti azt a megállapodást, amely szerint e köztársaságot nem szabad belerángatni a konfliktusba, hanem valamilyen ütközőzónaként kellene szolgálnia. Zágrábi vélemény szerint Bosznia-Hercegovinának különleges rendőri alakulatokat kellene felállítania a határtérségben és így szavatolni, hogy onnan ne támadják Horvátországot. Horvát források ugyanis már napok óta arról tájékoztatnak, hogy a hadsereg Bosznia-Hercegovina északi részén vonja össze erőit. A zágrábi parancsnokság tegnap azt közölte, a katonaság elitalakulatai már felkészültek a Száva két hídjának az elfoglalására. A horvátok állítólag mind eme kettőt aláaknázták. A horvát parlament szerdán törvényt hagyott jóvá az emberi jogokról és a nemzeti kisebbségek szabadságjogairól. Zágrábban ezt úgy értelmezik, hogy teljesítették Horvátország nemzetközi elismerésének egyik feltételét. A törvény elismeri a kisebbségek, etnikai csoportok kulturális autonómiára való jogát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy saját anyanyelvükön folyhat az oktatás és művelődés, használhatják a nemzeti szimbólumokat, és arányos képviseletük lehet az országos, valamint a helyi hatalmi szervekben. Különleges státust kapna 11 szerb vagy más, nem horvát többségű közigazgatási körzet. A lokális autonómia azonban korántsem jelent politikai autonómiát, s nem számol semmilyen párhuzamos hatalmi szervek létrehozásával sem. A törvény világosan leszögezi, hogy ,,a Horvát Köztársaság egyedüli, oszthatatlan, demokratikus és szuverén államként lép fel a köztársaság egész területén". Az első értékelések szerint e törvény alapjaiban megfelel a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nyugat-európai normáknak, de az is biztos, hogy a horvátországi szerb kisebbséget nem elégíti ki. Radikális képviselőik ugyanis vagy területeik teljes önállóságát, vagy Szerbiához való csatolását követelik. Még a mérsékeltebbek is politikai autonómiát akarnak, amely garantálná, hogy nem ismétlődnek meg a tragikus történelmi események. Természetesen az usztasák második világháborús szerbellenes vérengzéseire gondolnak. GORBACSOV MEGVEHETI A SAJÁT VILLÁJÁT BAKER UKRAJNÁT ÉS BELORUSSZIÁT IS FELKERESI A volt Szovjetunió köztársaságainak kormányfői tegnap felhatalmazták a szovjet külkereskedelmi bankot, hivatalosan kérje a Párizsi Klubtól a jövő évben esedékes hitelalap törlesztésének elhalasztását. Erről a kormányfők tanácsa már november 21-én előzetes tárgyalásokat folytatott a hét legfejlettebb ipari ország pénzügyminiszter-helyetteseivel. Akkor már 3,6 milliárd dollár visszafizetésének elhalasztásában meg is állapodtak. A 12 kormányfő szerdán döntött a volt Szovjetunió külföldi adósságainak és aktívumainak elosztásáról. A legnagyobb rész, kb. 61 százalék az Oroszországi Föderációra hárul. Ukrajna 16, Beloruszszia 4, Kazahsztán 3,8 százalék hitel törlesztését vállalta, s ugyanilyen arányban részesül az aktívumokból. Az osztozkodásba bevonták mind a 15 volt tagköztársaságot, tehát az időközben függetlenné vált három balti országot is. Margaret Tutwiler amerikai külügyi szóvivő bejelentette, december közepére tervezett szovjetunióbeli látogatása során James Baker külügyminiszter Beloruszsziába és Ukrajnába is elutazik. Az útiprogram kibővítését az indokolja, hogy mindkét köztársaság területén vannak atomfegyverek. Washington mindenképpen garanciákat akar kapni a függetlenné váló köztársaságoktól arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartják a leszerelési megállapodásokat. Érdekes kérdést vetett fel tegnap a Komszomolszkaja Pravda című moszkvai napilap. Idézte Leonyid Kravcsuk litván elnök közelmúltban tett nyilatkozatát, miszerint választási győzelme esetén kormánya államosítja az ukrán területen lévő összes szovjet vagyont, tehát Gorbacsov államfő krími rezidenciáját is. Kravcsuk nem zárta ki, hogy a villát esetleg eladja Gorbacsovnak, de csak világpiaci áron, hiszen egy háromemeletes modem tengerparti házról van szó.