Új Szó, 1991. december (44. évfolyam, 282-302. szám)
1991-12-19 / 297. szám, csütörtök
1991. DECEMBER 19. szói HIREK - VÉLEMÉNYEK ELMENT TAMÁSI ESZTER Itt volt. Évtizedeken át velünk volt. Az arcával, a hangjával, a közvetlenségével, a kedvességével. A kamerába nézett, de bennünket, nézőket látott. Ült a stúdióban, egyedül, a lámpák melegében, és a híreket, a reklámokat, a felhívásokat, de még az időjárás-jelentést is úgy mondta el, hogy az nekünk szólt. Tamási Eszter a miénk is volt. Minden este, minden reggel, minden délután. Bármilyen szöveget kapott is kézhez, azt úgy olvasta fel, hogy a szavak, a mondatok mögött ott bújt a lélek, az érzés, az emberi melegség. Nagyon tudta azt, amit csinált. A televízió hőskorának első és felejthetetlen bemondónóje volt. Hirtelen ment el. Betegen, a végzetes kórral együtt is úgy ült be a stúdióba, mintha semmi, de semmi baja nem lett volna. Tamási Eszter élt s halt a munkájáért. Ha megtehetné, még ma is visszaülne a kamerák elé. Nekünk ma is ott ül. Mindörökre. (sz-ó) KARÁCSONYRA MEGLESZ? (Folytatás az 1. oldalról) együttes ülést tegnap a kora esti órákban berekesztették, és lapzártáig,nem sikerült megtudni azt sem, hogy milyen döntés született az alkotmánybírák ügyében. A transzformációs törvény tehát a mai nap folyamán kerül megvitatásra, és karácsonyig el kell fogadni a költségvetést is. Ha ez nem sikerül, kellemetlen költségvetési provizórium következik, s ez a társadalom minden területére káros hatással lehet. A parlament tehát a hét végén, sőt a jövő hét elején is folyamatosan tárgyal. Bár ki tudja, milyen módosítást hagynak még jóvá honatyáink... LOVÁSZ ATTILA EGYSÉGESEN Jirí Dienstbier Csehszlovákia, Jeszenszky Géza Magyarország és Krzysztof Skubiszewski Lengyelország külügyminiszterei tegnap telefonon megegyeztek, hogy Horvátország és Szlovénia - de más államok - elismerésének kérdésében egységesen járnak el az Európai Közösségek külügyminiszteri tanácsa december 16-i ülésén hozott határozatnak megfelelően. FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviseló-testülete Galántán fogadta a Diákhálózat képviselőit. A felek egyetértettek abban, hogy kisebbségünk jövője szempontjából nagyon fontos szerepe van az oktatásügynek, és hogy a két szervezet céljai sok területen megegyeznek. Az együttműködés legfontosabb részének tekintik az Oktatásügyi Tanács új alapokra való helyezését és működtetését. Ennek eredményeként 1991. december 20-án 9.00 órára az SZMPSZ és a Diákhálózat tisztelettel meghívja a Csemadok pozsonyi székházába a társadalmi szervezetek, politikai mozgalmak, egyházi és magániskolák képviselőit a következő témák megvitatására: -A nyitrai magyar tagozat jelene és jövője - Az oktatásügyi tárca nemzetiségi főosztálya létrehozásának problémája. VAIUTAÁBFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991 .DECEMBER 19-ÉN Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,57 53,36 Francia frank 5,37 5,45 Német márka 18,34 18,62 Olasz líra (1000) 24,26 24,62 Osztrák schilling 2,61 2,64 Svájci frank 20,73 21,05 USA-dollár 28,73 29,15 MONDJON LE A KORMÁNY! A kormány lemondását követelték a Földművesek Mozgalmának harmadik szlovákiai közgyűlésén tegnap Garamszentkereszten. A küldöttek a mozgalom élére új elnököt választottak, Jozef Juhás, a budkovcei mezőgazdasági szövetkezet elnöke személyében. Jozef Juhás kijelentette, hogy a jelenlegi gazdasági problémákat nem a földművesek, hanem a mezőgazdaságot irányító kormány okozta. Figyelmeztetett, hogy a most kormányon levőket a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói is választották. Ök viszont elfordultak választóiktól. „Ezt figyelembe kell vennünk a közelgő választásokon. Közülünk sokan nem hisznek a kormánynak, viszont még mi sem szolgáltunk rá, hogy higgyenek nekünk - hangsúlyozta a mozgalom elnöke. ELŐKERÜL-E A KÉTMILLIÁRD? (Folytatás az 1. oldalról) szükségletet, főleg szociális téren. Ugyanakkor aktívan kellene hogy hasson a gazdasági teljesítmény csökkenése és a munkanélküliség növekedése ellen. Várhatóan támogatni fogja a vállalati szféra nyereségének növekedését is. A miniszter hangsúlyozta a költségvetés politikai összefüggéseit is, azzal, hogy elfogadása összefüggésben van a közös állam további létével. Ha nem sikerült volna megnyerni mindhárom kormány beleegyezését a kialakított költségvetésekhez, akkor legjobb esetben is ideiglenes költségvetéssel kellett volna gazdálkodnunk. A javaslat tehát nemcsak belsőleg, hanem a szövetségi és a Csehország költségvetéshez mérten is egyensúlyban van. A parlamenti bizottságok nevében Harna István (Együttélés) közös előadó ismertette a bizottságok álláspontját. A parlament hat bizottsága elfogadásra ajánlotta, négy - mégpedig az államigazgatási és területi igazgatási, a szociális és egészségügyi, a külügyi, s a művelődési, tudományos, kulturális és sportbizottság - pedig elutasította a javaslatot. Ne éljenek vissza a kisebbségekkel az államlogi kérdések rendezésekor - kérte vitafelszólalásában Harna István, aki a költségvetési albizottság elnökeként áttanulmányozta mindhárom költségvetés-tervezetet. Rámutatott arra, hogy a szövetségi szervek a nemzeti kisebbségek támogatása cimén kétmilliárd koronát különítettek ki a szövetségi pénzalapból, s utaltak át a szlovák költségvetésbe. Ám ez a tétel a szlovák költségvetési tervezetben már másként, az 1,3 milliárdos regionális támogatással együtt mint 3,3 milliárdos regionális támogatás, a kulturális és az oktatási tárca központi dotációja jelenik meg. Hangsúlyozta: szövetségi és köztársasági szinten egyaránt súrlódások várhatók, amennyiben a kétmilliárd koronát formálisan a nemzeti kisebbségek kapják meg, ám ténylegesen a pénz másra megy el. Kérte, hogy a kisebbségeket ne tegyék ki ilyen támadások kereszttüzének, és javasolta, hogy nyissanak egy különálló számlát, amelyen a kulturális és az oktatási tárca nemzeti kisebbségekre fordított kiadásait vezetnék. Ezáltal ugyanis képet lehetne kapni arról, hogy a kulturális tárcának szánt 0,5 milliárd, illetve az oktatásügynek szánt 1,5 milliárd koronából mennyi ment el a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok támogatására. A képviselő javaslata szerint a számlát az SZNT nemzetiségi, etnikai és emberi jogi bizottsága felügyelné. Ján Pišút oktatási miniszter nem ellenezte, de nem is látta értelmét az ilyen számla létrehozásának, mondván: az említett bizottság bármikor ellenőrizheti, hogy a minisztérium mire fordítja ezt a pénzt. A miniszter kifejtette, hogy bármikor hajlandó ilyen jellegű információkkal szolgálni a magyar képviselőknek. Ladislav Snopko kulturális miniszter emotív válaszában azt vetette Harna István szemére, hogy a képviselóklubban már megvitatott kérdést húzta elő, illetve olyan szavakat tulajdonított neki, amiket nem mondott. Ladislav Snopko indulatosan megjegyezte, hogy ezentúl vigyázni fog, mit mond majd az Együttélés-MKDMképviselök előtt. Agárdy Gábor (MKDM) kikérte a kíub nevében az ilyen hangnemű vádaskodást. A délután folyamán a magyar parlamenti képviselők zárt ajtók mögött megbeszélést folytattak a szlovák kormány néhány tagjával. Megegyezés nem született, mivel időközben összeültek a politikai klubok.. Addig 19 vitafelszólalás hangzott el, amelyek leginkább csak támadták a költségvetést, vagy javaslatokat tettek a pénzeszközök átcsoportosítására. „Azzal is megvádolták a kormányt, hogy engedett a szövetségi és cseh nyomásnak, és kevesebbet kapott, mint járna. Leginkább az egészségügy, a mezőgazdaság és a kultúra területén otthonos képviselők vélték úgy, hogy ezek az ágazatok nem kaptak megfelelő összeget a költségvetésből, és hogy a bevételi oldalt túlságos optimizmussal határozták meg, hogy meglegyen az egyensúly. Szóba került az is, hogy a költségvetési javaslatban nem szerepel a bősi erőmű befejezésére szánt összeg. A szlovák parlament a költségvetés feletti vitával folytatja ma munkáját. (szénási-gágyor) KÖZBESZÓLT AZ IDŐJÁRÁS (Munkatársunktól) - Már biztos, hogy az eredetileg nyolcvan napra tervezett cukorfőzési kampány a Rimaszombati Cukorgyárban nem fejeződik be a karácsonyi ünnepek előtt. A feldolgozás éppen ma tart a nyolcvanadik napjánál, de még közel 20 ezer tonna répát kell feldolgozni, így a karácsonyi ünnepek alatt és az év utolsó napján sem szünetel majd " a munka. Az időbeli eltolódást a kedvezőtlen időjárás eredményezte. A november végi tartós esőzés miatt egy ideig szünetelt a répabetakarítás, s így a felvásárlás csak lassú ütemben folyt. Ennek további következménye az lett, hogy a répával együtt sok sár is érkezett a gyárba. Jelenleg is több mint 30 százalék a hulladékanyag. A répa cukortartalma jelenleg 14,3 százalék, de ez a hideg időjárás miatt szinte naponta csökken. Pelle Tibor mérnök, megbízott igazgató - aki pár nappal ezelőtt kapott megbízatást a vállalat vezetésére - elmondta még, hogy a gyár az említett nehézségek ellenére is közepesen, jó eredménnyel zárja az évet. A tervezett 170 ezer tonna helyett, mintegy 10 ezer tonnával kevesebb cukorrépát dolgoznak fel, ennyivel vásároltak kevesebbet Magyarországról. (polgári) VAS ISTVÁN HALÁLÁRA Nyolcvanegy esztendős korában ő is elhagyott minket. Nemrég Nemes Nagy Ágnest bucsuztattuk, s most a Nagy Kaszás ót vette sorra, miután évek óta szörnyű betegségekkel kínozta, melyek közül - a fizikai bajok mellett - talán a legrettenetesebb az lehetett, ahogy legjobb barátainak, például Ottlik Gézának a végső távozását is meg kellett élnie. Azzal a világos ésszel, ahogyan egész életében figyelte a létet. Vas István hitt és bízott a ráció erejében, s ezért tudott megértő lenni a prófétai hevületű költőtársak iránt éppenúgy, mint ahogy kész volt a változások erkölcsileg indokolt támogatására. Nem ismerte a kizárólagosságot. Nem akarta ismerni a kirekesztést. Talán azért, mert bőségesen volt része benne életében: először, mint Kassák hívét és vejét rekesztették volna ki azok, akik már a Nyugatot csak klasszikus hagyományként tudták értékelni, aztán klaszszicista költőnek nevezték, mert az ifjúság lázadásain túljutva a tartós értékek megőrzésére és fejlesztésére törekedett. Emberként üldözték, mint zsidót, mint baloldalit, aztán mint olyat, aki nem értett egyet Rákosival, aztán azért, mert - úgymond - „megtért". Mindez így történt - formailag. Valójában: Vas István mindenkor hűséges maradt önmagához. Hűvösen és tények alapján szemlélte az életet, s tudta: a világot megváltoztatni ugyan csaknem lehetetlen, s biztosan lehetetlen akarata ellenére, ám megérteni lehetséges. A megértésnek azonban lényeges kelléke a megismerés. Vas István életműve - költészete, műfordításai és esszéi, meg nagyszerű önéletírása - a megismerést és a megértést egyszerre segíti. A század egyik legjelentősebb, magyar irodalmára volt: Illyés kortársa, Radnóti barátja és Juhász Ferenc, meg Nagy László felfedezője. így emlékezzünk reá: a magyarság folytonosságának egyik őreként. E. F. P. ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK AZ EK-DÖNTÉSRÖL (Folytatás az 1. oldalról) munkacsoportjainak üléseit ezentúl nem .Hágában, hanem Brüsszelben tartják. A helyszín megváltoztatását Portugália kérte, ez az ország lesz január 1 -tói az EK soros elnöke. A holland külügyminiszter szerint az sem kizárt, hogy a békekonferencia végleg Brüsszelbe költözik. Tegnap kezdte meg jugoszláviai miszszióját az ENSZ 21 megfigyelője is, akik között 12 katonatiszt van. Feladatuk, tiogy Belgrádban és Zágrábban megteremtsék a feltételeket a 10 ezer főnyi ENSZkatona esetleges kiküldéséhez. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a horvát frontokon tartós tűzszünet lépjen hatályba. Szlovénia és Horvátország viszonylag pozitívan reagált az Európai Közösségek határozatára, hogy bizonyos feltételekkel január 15-e után hajlandók elismerni a két köztársaság függetlenségét. A reagálásokból azonban nyilvánvaló, hogy mind Zágrábban, mind Ljubljanában azért a korábbi elismerésben bíztak. A legnagyobb megelégedéssel a két „semleges" köztársaságban, Macedóniában és BoszniaHercegovinában fogadták a EK határozatát. Nyilván az EK-döntés hatására Ausztria is módosította álláspontját. Bécs eredetileg e hét végére tervezte az elismerést, kedden viszont Alois Mock külügyminiszter bejelentette, Szlovénia és Horvátország függetlenségét 1992. január 15-én ismerik el. Bécs ugyanakkor kész elismerni a többi jugoszláv köztársaság szuverenitását is. Franz Vranitzky kancellár a kérdéssel kapcsolatban közölte, Ausztria azt tartja helyesnek, ha a további országokkal együtt ismeri el Szlovéniát és Horvátországot. A La Libre belga napilap tegnap a tizenkét EK-tagország külügyminisztereinek döntését úgy értékelte, mint az egy héttel korábbi maastrichti csúcstalálkozón elfogadott közös európai külpolitika rossz próbáját. Idézte az ülés egyik résztvevőjét, aki szerint a miniszterek közösen döntöttek arról, hogy mindenki azt csinál, amit akar. A belga lap szerint Németország elérte célját, a megfogalmazott feltételek szerint kormánya már ma elismerheti a jugoszláv köztársaságokat. Franciaország és a többiek pedig igyekeznek megőrizni az egység látszatát. A La Libre szerint ez azt bizonyítja, hogy az EK egyes tagországai nem hajlandóak lemondani külpolitikai szuverenitásuk nagy részéről. Szlobodan Milosevics szerb elnök kedden Radoman Bozsovicsot nevezte ki a köztársasági kormány élére. Elődje, Dragutin Zelenovics az elmúlt hét végén mondott le a miniszterelnöki posztról, a kormányon belüli gazdaságpolitikai ellentétek miatt. Mint ismeretes, Vajdaság autonóm státusát 1990 szeptemberében szüntette meg a szerb kormány. A viszonylagos éjszakai nyugalom után tegnap reggel kiújultak a harcok a horvátországi hadszíntereken. A zágrábi rádió jelentése szerint a hadsereg Eszéket támadta a leghevesebben, ágyúkkal, aknavetőkkel és rakétákkal lőtték a várost. Tűzpárbaj robbant ki Zadar környékén és Dalmácia néhány más térségében. Szerb források szerint ugyanis a horvát erők itt támadást intéztek a Zemunik katonai légitámaszpont ellen. Dubrovnikban nyugalom volt, a körülzárt városban már csaknem 80 napja nincs víz-, villanyáram- és hőszolgáltatás. Folytatódik a hadsereg kivonulása Horvátország belső területeiről is. Egy Zágráb közelében levő kaszárnyából két transzport indult - a haditechnikát is beleértve - Bosznia-Hercegovina felé. A PARLAMENT NEM HAGYTA J0VA OLSZEWSKI LEMONDÁSÁT A lengyel parlament tegnap elutasította Jan Olszewski megbízott miniszterelnök lemondását. Vagyis: megszavazta neki a bizalmat azzal, hogy folytassa erőfeszítéseit az új kabinet létrehozása érdekében. Meglepetésre 214 képviselő támogatta Olszewskit, 132-en szavaztak ellene, 73-an pedig tartózkodtak a szavazástól. Ezt az eredményt megfigyelők egyértelműen Lech Walesa elnök vereségeként értékelik. Mint ismeretes, Olszewski kedden jelentette be lemondási szándékát, mivel 13 napon át hiábavalónak bizonyultak az új kormány létrehozását célzó tárgyalásai. Egyébként lemondásának fő okaként a varsói kommentárok azt jelölték meg, hogy nem tud kijönni Walesával. Olszewski ugyanis nagyobb súlyt kíván helyezni a szociálpolitikára, ezzel szemben az államfő a radikális gazdasági reformok folytatásának a híve. Két olyan politikus, akikre Olszewski fontos miniszteri tárcákat kívánt bízni, állítólag Walesa javaslatára lépett vissza. Kérdés, hogy lesz-e még az idén új kormánya Lengyelországnak, hiszen már szétesett a korábbi ötpárti jobbközép koalíció is, amelynek Olszewski volt a jelöltje. Mostanra az ötök hármakká zsugorodtak össze, s gyakorlatilag csak 110 képviselőjük van a 460 tagú parlamentben. MELEGEN TARTOTT TEMANK: AZ USA IS ODAFIGYEL A MAGYAR SZÓRA Jugoszláviai laptársunk, az újvidéki Magyar Szó szerkesztősége hetek óta vívja elkeseredett küzdelmét a vajdasági (szerb) tartományi kormányzattal a lap függetlenségének megóvásáért. Erről már több ízben tájékoztattuk olvasóinkat. Mint ismeretes, a tartományi parlament Maróti Miklóst nevezte ki főszerkesztőnek, akinek nincs szakmai tapasztalata és magyarul is alig tud. A Magyar Szó munkatársai kivétel nélkül elutasították öt, hiszen nyilvánvalóan valamiféle politikai biztos szerepét töltené be a független lapnál. Ráadásul Maróti az alelnöke a VMDK ellenében, szerb bábáskodással létrehozott Magyarok Hazájukért, Szerbiáért, Jugoszláviáért nevű mozgalomnak. (Az már külön téma, hogy e gittegyletszerű képződménynek egyes források szerint huszonhét, más, nagyvonalúbb becslések szerint talán száz tagja van.) Már arról is írtunk, hogy a hatalom támadása a sajtószabadság ellen akkor fordult át paródiába, amikor Maróti öngyilkossággal is fenyegetőzött, ha a kollektíva nem ismeri ót el. De térjünk vissza a komoly dolgokhoz. Kedden jelentós esemény történt a Magyar Szó életében. A szerkesztőséget felkereste Warren Zimmerman, az USA belgrádi nagykövete. A diplomáciában meglepő eseménynek számít, hogy egy amerikai nagykövet kisebbségi lapnál tegyen látogatást. Érdeklődésemre Sinkovits Péter, a lap művelődési rovatának vezetője elmondta, a nagykövet kijelentette: az ő látogatása az Egyesült Államok támogatását jelenti a Magyar Szónak. Arról beszélt, hogy Amerikában 200 évvel ezelőtt Jefferson elnök valahogy úgy fogalmazott, ha a hatalom és a szabad sajtó között kellene választania, akkor ó, az elnök, a szabad sajtót választaná. Ezt a látogatást a Magyar Szó és mindazok a demokratikus erők, amelyek már eddig is támogatásukról biztosították a lapot, nagy erkölcsi győzelemként könyvelhetik el. Csupán két belgrádi lap nem tudósított az eseményről, a többi viszont nagy teret szentelt neki. A főszerkesztő-válságnak azonban még mindig nincs vége. Hallgatólagos megállapodás szerint a lap továbbra is úgy jelenik meg, mint eddig, vagyis Maróti úr neve nem szerepel az impresszumban. Maróti Miklós álláspontja egyelőre és pillanatnyilag az, hogy nem gátolja meg a lap megjelenését. Viszont december 26-27-én ismét összeül a tartományi képviselőház, és ezen a találkozáson valószínűleg el kell fogadniuk valamilyen álláspontot. A legegyszerűbb és a legjobb megoldás az lenne, ha addig közösen tudnának valakit főszerkesztőnek javasolni. Mint ismeretes, az eddigi vajdasági tartományi kormányfőt, Bozsovicsot szerb miniszterelnökké nevezték ki, és kérdés, hogy a Magyar Szó problémáját magával viszi-e, vagy megfeledkezik róla és számára nagyobb horderejű kérdésekkel fog foglalkozni. A lényeg: a lap leállításának közvetlen veszélye az amerikai nagykövet látogatása után elmúlt. (malinák)