Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02 / 257. szám, szombat

GAZDASÁG tÚJSZÓi 1991. NOVEMBER 2. MEGFELELŐ EMBERT A MEGFELELŐ HELYRE VIGYÁZAT, FEJVADÁSZ! Nem kell megijedni, nem az új­guineai őserdők fejvadász törzsei­nek szokásairól, vagy egy szadista gyilkos hajtóvadászatáról lesz szó. A fejvadászat a gazdasági életben menedzser-közvetítést jelent. Szá­munkra még kissé szokatlan e kife­jezés, de a fejlett országokban már bevett szokás a szakember-kivá­lasztás ilyen formája. A fejvadászat, mint üzletág, az ötvenes évek Amerikájának szülöt­te, s durván tízéves késéssel Nyu­gat-Európában is megjelent. Ezek­ben az országokban merült fel leg­hamarább és legsürgetőbben az az igény, hogy a vállalatok élére a lehe­tő legalkalmasabb, legrátermettebb és a sikerre leginkább ,,éhes" veze­tőket találják meg. Korábban az ilyen embereket főként a cégen belül próbálták megkeresni, illetve, ha ott nem akadt, maguk a vállalatok néz­tek megfelelő vezetők után a környe­ző vállalkozásoknál. Fokozatosan azonban kiderült, sokkal sikeresebb lehet a keresés, ha ezt erre szako­sodott profik folytatják. így jöttek lét­re a nagy fejvadász cégek, melyek újabban térségünk országaiban is sorra nyitják irodáikat. Az idővel si­kerszakmává váló fejvadászat filo­zófiája az a feltevés - mely egyre inkább beigazolódik -, miszerint egy cég sikerét illetően nem annyira a tőke vagy a nyersanyag, hanem a szakképzett, helyes és gyors dön­tésekre képes ember hiánya jelent­heti az igazi gátló tényezőt. A GAZDASÁG OLAJA Eleinte csak a gazdasági élet te­rületén alkalmaztak fejvadászokat, később azonban egyértelművé vált a felismerés: a politika, a kultúra, a sport és a társadalmi élet szinte minden területén rendkívül fontos a szakavatott vezetőkiválasztás, eh­hez pedig éppen a fejvadász cégek értenek a legjobban. Mára a fejlett országokban odáig jutott a helyzet, hogy a legfelső vezető pozíciók be­töltésének 70-80 százalékát nem belülről oldják meg, hanem fejva­dász cégek közvetítésével. A vezetők helyes kiválasztása nem egyszerű munkaközvetítés. Olyan szolgáltatás, melynek kereté­ben vállalja a megrendelő által kí­vánt igényeknek megfelelő szakem­ber felkutatását, kiválasztását, az állás betöltéséhez szükséges előtár­gyalások lebonyolítását. Ennek so­rán a megrendelő nem egyszerűen a megfelelő ember megtalálásához kap segítséget, hanem ahhoz is, hogy a folyamat során megismert szakember minél gyorsabban és tel­jesebben használhassa képességeit a szervezet javára. A pályázó ugyanakkor ahhoz kap támogatást, hogy eldönthesse: alkalmas-e a szóban forgó állás betöltésére, a megjelölt munkakör megfelel-e szakmai és emberi ambícióinak. Ép­pen e kétirányú tanácsadás elősegí­tése érdekében nagyon fontos, hogy a fejvadász cég tökéletesen megért­se a feladatot, amire az embert ke­resik. Nem azt kell ugyanis pontosan behatárolni, mit kell tudni az adott posztot betöltőnek, hanem, hogy mi a feladat a kívánt munkakörben, s ez hogyan illeszkedik az egész cég működésére. Ahogyan Telkes Jó­zsef, a egyik első magyar fejvadász vállalkozás vezetője jegyezte meg: ,,A fejvadászat olyan, mint a gazda­ság olaja - a gyengébb, vagy nem jól működő területekről átviszi a szellemi erőket a húzóágaza­tokba". CSAKIS A LEGJOBBAT Milyen is az a vezető, akit a mai fejvadászok keresnek? Milyen a je­len menedzserének ideáltípusa? Egy kiváló menedzser első és leg­fontosabb jellegzetessége a kifo­gástalan szakmai képzettség - ezt a mégoly kedvező személyiségje­gyek sem helyettesíthetik. Ugyan­csak nélkülözhetetlen a többéves vezetői gyakorlat, enélkül magas posztra roppant kockázatos odaül­tetni valakit. Fontos feltétel a fizikai és pszichikai egészség, valamint lé­nyeges, hogy megfelelő vezetési stí­lussal és magatartási kultúrával ren­delkezzen az illető. Ezekre az alap­vető követelményekre épülnek rá a 90-es évek elvárásai: a sikerorien­táltság, azaz a kitűzött célok eléré­sére irányuló határozott törekvés. Ezen nemcsak a piaci siker értendő; fontos, hogy a menedzser a munka­társak, beosztottak kiválasztásában szintén eredményes legyen. A fejva­dász cégek tapasztalata alapján az első osztályú vezető első osztályú munkatársakat gyűjt maga köré, a másodrangú harmadrangúakat.. További kritérium a vevőorientált­ság, tehát annak felismerése,, a cég nem önmagáért van, hanem a vevő­^GVOBB EURÓfi,,^ ;<v "V. A forgalom millió dollárban v x ^ V\ ^ W kért. Az általános inteligencia, a ma­gabiztosság, nyelvek ismerete, sót a földrajzi rugalmasság (ha a cége úgy kívánja, akár holnaptól egy má­sik országban, másik kontinensen folytassa munkáját) mind-mind szin­tén a szükséges plusz közé tartozik, s végül még egy lényeges követel­mény, az etika. Egyértelmű elvárás a vezetővel szemben, hogy etikus magatartással legyen képes ered­ményeket felmutatni. Egyenesség, tisztesség, őszinteség - ezek immár alapkövetelmények. Ha egy felső vezető elveszti szavahihetőségét, hitelét, akkor gyakorlatilag megbu­kott, s könnyen vele bukhat a cég is. A felsorolásból kitűnik, korántsem egyszerű dolog elérni, hogy valakire szemet vessenek a fejvadászok. A TUDÁS HATALOM A volt NDK vezető gazdasági szakembereit nemrégiben fejvadá­szok tesztelték, amelynek siralmas lett az eredménye: 250 megkérde­zett vezetőből csak heten állták ki a próbát. Alighanem a hazai vállalat­vezetők közül sem lennének sokkal többen, akik fölvehetik a versenyt a nyugati profikki I, noha mi már szí­vesen tartják magukat „menedzse­reknek". Az elmúlt rendszer gaz­daság- és oktatáspolitikája, na meg a kontraszelekció következtében ma óriási hiány mutatkozik igazi szak­emberekből. így a Közép-Kelet-Eu­rópában most alakuló, vagy Nyugat­ról érkezett fejvadász cégeknek ugyancsak keresniük kell a megfele­lő embereket. Pedig a kereslet ug­rásszerűen megnőtt térségünkben. Sorra alakulnak a vegyes vállalatok, részvénytársaságok, jönnek a kül­földi befektetők, akik nem ismerik a piacot, a nyelvet, így a fejvadászok igazán nem panaszkodhatnak mun­kanélküliségre. A korábban nálunk meglehetősen mostohán kezelt szürkeállomány, a tudás jelentősen felértékelődött. Az újonnan nyílt ve­zetőképzők, mint például a prágai menedzseriskola, csak fokozatosan lesznek képesek pótolni a hiányt. Most fizetjük meg annak az árát, hogy a korábbi vezetőket csak a fel­sőbb döntések végrehajtására kár­hoztatták, a nyugati nyelvek oktatá­sa alacsony színvonalú volt, túl­hangsúlyoztuk a fizikai munka és a nyersanyagok fontosságát. A vál­tozás megkezdődött, s országunk felvirágzásának egyik biztos jele lesz, ha majd a fejvadász cégek kiművelt szakembereink „bőségé­nek zavaráról" és nem hiányáról fognak panaszkodni. (sidó) FÖLDÜGYBEN PÁL-BALÁZS J., Rozsnyó A szüleim összes vagyonát a 104/45 törvény 1. § c) sz. szerint vették el. Semmilyen bírósági el­járást nem alkalmaztak apám el­len, erről a bíróság igazolást adott ki 1948-ban, úgynevezett megbíz­hatósági nyilatkozatot. Szeretném megtudni, ha jogta­lanul vádolták a hazaárulás vádjá­val, hogyan lehet a földeket és a többi ingatlant visszaigényelni, mivel a szüleim már nem élnek. Meddig van a határidő? - A konfiskált mezőgazdasági va­gyon visszaigénylését 1992. decem­ber 31-ig kell megtenni annál a Föld­hivatalnál, amely járás területén az elkonfiskált ingatlan található. A visszaigénylésnél a kérvényhez csatolni kell a telekkönyvi kivonatot, amelyet levelében említett, és a konfiskációról szóló határozatot. Ezen kérvényen kívül fel kell szólíta­ni az ingatlant használó köteles sze­mélyt az ingatlan kiadására. BÁLINT ISTVÁN, Kistárkány A Földhivatal jogászi szerint csak­is az 1948 után történt konfiskált ingatlanokat lehet visszaigényelni, melyeket a 104/45 a 64/46 a 89/47 SZNT rendeletei alapján konfiskál­tak, a nemzetiségi hovatartozást meg sem emiitette. így a jelenlevők nem lettek megfelelően informálva a dekonfiskáció lehetőségéről. - A Földhivatal jogásza az elmon­dottak alapján a 330/45 Tt. sz. SZNT törvényének 38. § -a 3. be­kezdésére gondolt, s e kitétel alap­ján valóban csak azok kaphatják vissza konfiskált vagyonukat (néme­tek, magyarok, árulók, Csehszlová­kia ellenségei), akiknek vagyonukat 1948. február 25. után vették el, de ez nem vonatkozik azokra az ún. árulókra, akiknek vagyonát az emlí­tett dátum előtt konfiskálták, s a jo­gosult személy tudja bizonyítani, hogy megkapta az ún. megbízható­sági határozatot. Ezenkívül azoknak a magyar nemzetiségű személyeknek, akik­nek vagyonát az ön által is említett SZNT rendeletének 1. §-a 1. bek. b) betűje szerint konfiskálták, lehetősé­gük van földjük visszaigénylésére, függetlenül attól, hogy melyik évben történt a mezőgazdasági vagyon konfiskálása. (330/91 Tt. SZNT tör­vénye 38. § 1. bek.) A JÓ TANÁCS - ARANYAT ÉR Érdekes lévai jelenség: a főtér egyik régi, kopott épületében székel az új társadalmi szemléletet képvi­selő szervezet, a Vállalkozók Szö­vetségének járási bizottsága. Elnö­ke Dušan Bača. Azelőtt az aranymű­vesek szövetkezetében dolgozott, ma magánvállalkozóként a sport- és vadászfegyverek javításával foglal­kozik, az engedéllyel rendelkezők­nek pedig lőfegyvereket árusít. Ide­jének javarészét a hivatalban tölti, ahol Marta Gutraiová, a szövetség járási titkárnőjével együtt szervezi, intézi a vállalkozók ügyeit. A régi épületben az új életformát alakítók még nem vertek mély gyökeret. Egyesek szerint a járásban nyolcez­ren kezdtek bele a magánvállalko­zásba, de reális megítélések szerint csak 3500-ra becsülik az aktív vállal­kozók számát. Az érdekszövetsé­güknél azonban csak 360-an re­gisztrálták magukat és csak 115-en fizetik a tagdíjat. Meghökkentő adat. Miért oly kevés a tag? - Ezt csak az egyesületek iránti antipátiával magyarázhatom - mondja Dušan Bača. - Sokan még nem ismerték fel, hogy szükségük van az érdekeiket védelmező és támogató „egyesületre". Egy-két év alatt kikristályosodik a helyzet, nagy lesz a létszám-apadás, különösen a „vásári vállalkozók" körében. Ugyanakkor, a mind gyakoribb árve­rések révén, komoly vállalkozók lép­nek a színre. A csakhamar jelentke­ző konkurenciaharc is meggyőzi őket, hogy szövetkezniük kell, s a szervezeten belül egymást támo­gatniuk is. Már most, az első hónapokban is, hasznos munkát végeznek. Tevé­keny a tanácsadó testületük, isko­láztatást is tartanak, könyvelésre, munkavédelemre is oktatják a vállal­kozókat, felvilágosítást kapnak a jogszabályokról, átképzést is szer­veznek számukra. A sokrétű tájé­koztatással függ össze az informá­ciós tanács megalakítása is, melynek tagjai: az adóhivatal, a járá­si ipartestület, a munkaügyi és a hi­géniai hivatal, a szociális és a régió fejlesztésével foglalkozó ügyosztá­lyok képviselői. Tanácskozásaikon a vállalkozásokkal összefüggő prob­lémákkal foglalkoznak, értékes ész­revételeiket nem nélkülözhetik a vál­lalkozók. Az adóhivatal felvetette a tisztesség kérdését: csak a vállal­kozók húsz százaléka tartja rendben a megadóztatáshoz szükséges ada­tok pontos nyilvántartását. A kibúvó­kat keresők nem gondolnak arra, hogy egyszer mindenre fény derül, s oda a tisztesség, a becsület?! Hogy sikeresebbé tegyék a vállalko­zók tevékenységét, megszervezik az egymás közti információk terjesz­tését is. Szakma szerint tizenegy klubot is létesítettek, amelyekben az azonos foglalkozású vállalkozók ha­vonta kétszer kicserélhetik tapaszta­lataikat. A svájciak is támogatják a vállal­kozók szövetségét. A Transfer né­ven ismert alapítvány segítségével - lektorokat, előadókat képeznek ki - szemináriumot szerveznek a kis­és középvállalkozók számára. Most várják a résztvevők jelentkezését, hogy az új esztendőben - négy ciklusban - megindíthassák az egy évig tartó oktatást: a marketinggel, a kereskedelmi reklámmal, levele­zéssel, a vállalkozói jogszabályok­kal, a szervező problémákkal, az informatikával fognak foglalkozni. Különösen fontos lesz számukra a piac szervezésével, befolyásolá­sával, a piaci igények feltárásával s a piaci körülményeknek a vállalko­záson belüli érvényesítésével ösz­szefüggő ismeretek megszerzése. - Nagy lehetőség ez a vállalko­zóink számára, hogy minél több „észt" gyűjtsenek tevékenységük­höz - mondja Dušan Bača, a szövet­ség járási elnöke. - A jövő évi sze­minárium után megszervezzük a „felépítményi" oktatást is, amikor a problémákat egyenként, a részlet­kérdéseket külön is boncolgathatjuk. Az nem vitás, hogy a mi új világunk­ban a vállalkozók közül olyan sze­mélyiségek nőnek ki, akik a városok, községek fejlődését fogják diktálni, ahogyan ez a világ más országaiban is történik. A vállalkozóknak érez­niük kell a felelősséget nemcsak saját maguk, hanem mások iránt is, s az, hogy mindenben saját maguk dönthetnek, ez megfizethetetlen, ér­ték, az igazi szabadságérzetet állan­dósítja bennük.. PETRÖCI BÁLINT TERJESZKEDIK AZ ALCATEL Múlt héten a sajtó képviselői előtt je­lentette be Johann Günter, az Alcatel bécsi exportközpontjának igazgatója, hogy október 1-jétől megkezdte tevé­kenységét a pozsonyi Alcatel Business Systems korlátolt felelősségű társaság, mint az International Division Alcatel Bu­siness Systems száz százalékos tőkeré­szesedésű leányvállalata. Ám a világ leg­nagyobb telekommunikációs berendezé­seket gyártó társasága még a forradalom előtt megvetette a lábát Szlovákiában. Már nyolcvankilenc nyarán tárgyalásokat folytatott a piacunkra való betörés lehető­ségeiről, majd tavaly Datavico névvel ve­gyes vállalat alakult az Alcatel Austria és a pozsonyi Datasystem között. A most létrehozott új kft. feladata az Alcatel már­kájú telekommunikációs eszközök szlo­vákiai árusítása és karbantartása lesz. Mint ismeretes, az Alcatel és a Sie­mens cég nyerte meg azt a nemzetközi pályázatot, amelyet a csehszlovákiai nyil­vános telekommunikációs hálózat felújí­tására írtak ki. így e piac 30-30 százalé­kához juthatnak hozzá, mig a fennmaradó részért mások vetélkednek. Eddig az Al­catel a csehszlovák telekommunikációs piac 25 százalékát látta el termékeivel. Ezért is született olyan döntés, hogy ezentúl Pozsonyból irányítják szlovákiai tevékenységüket. Szeretnék megőrizni, s ha lehet, bővíteni nálunk eddigi befolyá­sukat. Árkínálatuk is kedvezőbb, mintha ugyanazt Ausztriában vennék meg tőlük Komoly szándékukról sommás is árul­kodik. Alkalmazkodva a hazai piac igé­nyeihez, inkább a kisebb telefonközpon­tok választékát kínálják, ellentétben a ko­rábban igényelt nagyobb rendszerekkel szemben. S bármennyire is lerobbant ál­lapotú nyilvános telefonhálózatunk, az Al­catel központok tulajdonságai révén egy­egy üzemen, épületen belül javítható az összeköttetés színvonala. Jelentős mértékű beruházásra szánta rá magát a társaság német vállalata, az Alcatel SEL, amely vegyes vállalatot ho­zott létre a Liptovský Hrádok-i Teslával Még ebben az esztendőben beindul a ter­melés, és nyilvános telefonhálózatunk számára évente 250 ezer vonal létesíté­sére alkalmas berendezést gyártanak majd. Két új termékükkel jelentkeznek a szlovákiai piacon. Az Alcatel 4100 tele­fonközpont a kisvállalatok, a szállodák és a kórházak számára a legalkalmasabb. Maximum 120 vonalat lehet rákapcsolni, de az igényeknek megfelelően kisebb kapacitásra is beállítható. Háztartások és otthoni cégek belső hálózatának kialakí­tására szintén megfelel. A házitelefonon kivül rákapcsolható az automatikus ajtó­nyitás, távvezérlő, üzenetrögzítő, fax, ri­asztóberendezés, és más műveletek el­végzésére is alkalmas. Az Alcatel 5200­as központ már nagyobb kapacitású, és 2 ezer beszélgetés lebonyolítását teszi lehetővé. (j- mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents