Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-02 / 257. szám, szombat
GAZDASÁG tÚJSZÓi 1991. NOVEMBER 2. MEGFELELŐ EMBERT A MEGFELELŐ HELYRE VIGYÁZAT, FEJVADÁSZ! Nem kell megijedni, nem az újguineai őserdők fejvadász törzseinek szokásairól, vagy egy szadista gyilkos hajtóvadászatáról lesz szó. A fejvadászat a gazdasági életben menedzser-közvetítést jelent. Számunkra még kissé szokatlan e kifejezés, de a fejlett országokban már bevett szokás a szakember-kiválasztás ilyen formája. A fejvadászat, mint üzletág, az ötvenes évek Amerikájának szülötte, s durván tízéves késéssel Nyugat-Európában is megjelent. Ezekben az országokban merült fel leghamarább és legsürgetőbben az az igény, hogy a vállalatok élére a lehető legalkalmasabb, legrátermettebb és a sikerre leginkább ,,éhes" vezetőket találják meg. Korábban az ilyen embereket főként a cégen belül próbálták megkeresni, illetve, ha ott nem akadt, maguk a vállalatok néztek megfelelő vezetők után a környező vállalkozásoknál. Fokozatosan azonban kiderült, sokkal sikeresebb lehet a keresés, ha ezt erre szakosodott profik folytatják. így jöttek létre a nagy fejvadász cégek, melyek újabban térségünk országaiban is sorra nyitják irodáikat. Az idővel sikerszakmává váló fejvadászat filozófiája az a feltevés - mely egyre inkább beigazolódik -, miszerint egy cég sikerét illetően nem annyira a tőke vagy a nyersanyag, hanem a szakképzett, helyes és gyors döntésekre képes ember hiánya jelentheti az igazi gátló tényezőt. A GAZDASÁG OLAJA Eleinte csak a gazdasági élet területén alkalmaztak fejvadászokat, később azonban egyértelművé vált a felismerés: a politika, a kultúra, a sport és a társadalmi élet szinte minden területén rendkívül fontos a szakavatott vezetőkiválasztás, ehhez pedig éppen a fejvadász cégek értenek a legjobban. Mára a fejlett országokban odáig jutott a helyzet, hogy a legfelső vezető pozíciók betöltésének 70-80 százalékát nem belülről oldják meg, hanem fejvadász cégek közvetítésével. A vezetők helyes kiválasztása nem egyszerű munkaközvetítés. Olyan szolgáltatás, melynek keretében vállalja a megrendelő által kívánt igényeknek megfelelő szakember felkutatását, kiválasztását, az állás betöltéséhez szükséges előtárgyalások lebonyolítását. Ennek során a megrendelő nem egyszerűen a megfelelő ember megtalálásához kap segítséget, hanem ahhoz is, hogy a folyamat során megismert szakember minél gyorsabban és teljesebben használhassa képességeit a szervezet javára. A pályázó ugyanakkor ahhoz kap támogatást, hogy eldönthesse: alkalmas-e a szóban forgó állás betöltésére, a megjelölt munkakör megfelel-e szakmai és emberi ambícióinak. Éppen e kétirányú tanácsadás elősegítése érdekében nagyon fontos, hogy a fejvadász cég tökéletesen megértse a feladatot, amire az embert keresik. Nem azt kell ugyanis pontosan behatárolni, mit kell tudni az adott posztot betöltőnek, hanem, hogy mi a feladat a kívánt munkakörben, s ez hogyan illeszkedik az egész cég működésére. Ahogyan Telkes József, a egyik első magyar fejvadász vállalkozás vezetője jegyezte meg: ,,A fejvadászat olyan, mint a gazdaság olaja - a gyengébb, vagy nem jól működő területekről átviszi a szellemi erőket a húzóágazatokba". CSAKIS A LEGJOBBAT Milyen is az a vezető, akit a mai fejvadászok keresnek? Milyen a jelen menedzserének ideáltípusa? Egy kiváló menedzser első és legfontosabb jellegzetessége a kifogástalan szakmai képzettség - ezt a mégoly kedvező személyiségjegyek sem helyettesíthetik. Ugyancsak nélkülözhetetlen a többéves vezetői gyakorlat, enélkül magas posztra roppant kockázatos odaültetni valakit. Fontos feltétel a fizikai és pszichikai egészség, valamint lényeges, hogy megfelelő vezetési stílussal és magatartási kultúrával rendelkezzen az illető. Ezekre az alapvető követelményekre épülnek rá a 90-es évek elvárásai: a sikerorientáltság, azaz a kitűzött célok elérésére irányuló határozott törekvés. Ezen nemcsak a piaci siker értendő; fontos, hogy a menedzser a munkatársak, beosztottak kiválasztásában szintén eredményes legyen. A fejvadász cégek tapasztalata alapján az első osztályú vezető első osztályú munkatársakat gyűjt maga köré, a másodrangú harmadrangúakat.. További kritérium a vevőorientáltság, tehát annak felismerése,, a cég nem önmagáért van, hanem a vevő^GVOBB EURÓfi,,^ ;<v "V. A forgalom millió dollárban v x ^ V\ ^ W kért. Az általános inteligencia, a magabiztosság, nyelvek ismerete, sót a földrajzi rugalmasság (ha a cége úgy kívánja, akár holnaptól egy másik országban, másik kontinensen folytassa munkáját) mind-mind szintén a szükséges plusz közé tartozik, s végül még egy lényeges követelmény, az etika. Egyértelmű elvárás a vezetővel szemben, hogy etikus magatartással legyen képes eredményeket felmutatni. Egyenesség, tisztesség, őszinteség - ezek immár alapkövetelmények. Ha egy felső vezető elveszti szavahihetőségét, hitelét, akkor gyakorlatilag megbukott, s könnyen vele bukhat a cég is. A felsorolásból kitűnik, korántsem egyszerű dolog elérni, hogy valakire szemet vessenek a fejvadászok. A TUDÁS HATALOM A volt NDK vezető gazdasági szakembereit nemrégiben fejvadászok tesztelték, amelynek siralmas lett az eredménye: 250 megkérdezett vezetőből csak heten állták ki a próbát. Alighanem a hazai vállalatvezetők közül sem lennének sokkal többen, akik fölvehetik a versenyt a nyugati profikki I, noha mi már szívesen tartják magukat „menedzsereknek". Az elmúlt rendszer gazdaság- és oktatáspolitikája, na meg a kontraszelekció következtében ma óriási hiány mutatkozik igazi szakemberekből. így a Közép-Kelet-Európában most alakuló, vagy Nyugatról érkezett fejvadász cégeknek ugyancsak keresniük kell a megfelelő embereket. Pedig a kereslet ugrásszerűen megnőtt térségünkben. Sorra alakulnak a vegyes vállalatok, részvénytársaságok, jönnek a külföldi befektetők, akik nem ismerik a piacot, a nyelvet, így a fejvadászok igazán nem panaszkodhatnak munkanélküliségre. A korábban nálunk meglehetősen mostohán kezelt szürkeállomány, a tudás jelentősen felértékelődött. Az újonnan nyílt vezetőképzők, mint például a prágai menedzseriskola, csak fokozatosan lesznek képesek pótolni a hiányt. Most fizetjük meg annak az árát, hogy a korábbi vezetőket csak a felsőbb döntések végrehajtására kárhoztatták, a nyugati nyelvek oktatása alacsony színvonalú volt, túlhangsúlyoztuk a fizikai munka és a nyersanyagok fontosságát. A változás megkezdődött, s országunk felvirágzásának egyik biztos jele lesz, ha majd a fejvadász cégek kiművelt szakembereink „bőségének zavaráról" és nem hiányáról fognak panaszkodni. (sidó) FÖLDÜGYBEN PÁL-BALÁZS J., Rozsnyó A szüleim összes vagyonát a 104/45 törvény 1. § c) sz. szerint vették el. Semmilyen bírósági eljárást nem alkalmaztak apám ellen, erről a bíróság igazolást adott ki 1948-ban, úgynevezett megbízhatósági nyilatkozatot. Szeretném megtudni, ha jogtalanul vádolták a hazaárulás vádjával, hogyan lehet a földeket és a többi ingatlant visszaigényelni, mivel a szüleim már nem élnek. Meddig van a határidő? - A konfiskált mezőgazdasági vagyon visszaigénylését 1992. december 31-ig kell megtenni annál a Földhivatalnál, amely járás területén az elkonfiskált ingatlan található. A visszaigénylésnél a kérvényhez csatolni kell a telekkönyvi kivonatot, amelyet levelében említett, és a konfiskációról szóló határozatot. Ezen kérvényen kívül fel kell szólítani az ingatlant használó köteles személyt az ingatlan kiadására. BÁLINT ISTVÁN, Kistárkány A Földhivatal jogászi szerint csakis az 1948 után történt konfiskált ingatlanokat lehet visszaigényelni, melyeket a 104/45 a 64/46 a 89/47 SZNT rendeletei alapján konfiskáltak, a nemzetiségi hovatartozást meg sem emiitette. így a jelenlevők nem lettek megfelelően informálva a dekonfiskáció lehetőségéről. - A Földhivatal jogásza az elmondottak alapján a 330/45 Tt. sz. SZNT törvényének 38. § -a 3. bekezdésére gondolt, s e kitétel alapján valóban csak azok kaphatják vissza konfiskált vagyonukat (németek, magyarok, árulók, Csehszlovákia ellenségei), akiknek vagyonukat 1948. február 25. után vették el, de ez nem vonatkozik azokra az ún. árulókra, akiknek vagyonát az említett dátum előtt konfiskálták, s a jogosult személy tudja bizonyítani, hogy megkapta az ún. megbízhatósági határozatot. Ezenkívül azoknak a magyar nemzetiségű személyeknek, akiknek vagyonát az ön által is említett SZNT rendeletének 1. §-a 1. bek. b) betűje szerint konfiskálták, lehetőségük van földjük visszaigénylésére, függetlenül attól, hogy melyik évben történt a mezőgazdasági vagyon konfiskálása. (330/91 Tt. SZNT törvénye 38. § 1. bek.) A JÓ TANÁCS - ARANYAT ÉR Érdekes lévai jelenség: a főtér egyik régi, kopott épületében székel az új társadalmi szemléletet képviselő szervezet, a Vállalkozók Szövetségének járási bizottsága. Elnöke Dušan Bača. Azelőtt az aranyművesek szövetkezetében dolgozott, ma magánvállalkozóként a sport- és vadászfegyverek javításával foglalkozik, az engedéllyel rendelkezőknek pedig lőfegyvereket árusít. Idejének javarészét a hivatalban tölti, ahol Marta Gutraiová, a szövetség járási titkárnőjével együtt szervezi, intézi a vállalkozók ügyeit. A régi épületben az új életformát alakítók még nem vertek mély gyökeret. Egyesek szerint a járásban nyolcezren kezdtek bele a magánvállalkozásba, de reális megítélések szerint csak 3500-ra becsülik az aktív vállalkozók számát. Az érdekszövetségüknél azonban csak 360-an regisztrálták magukat és csak 115-en fizetik a tagdíjat. Meghökkentő adat. Miért oly kevés a tag? - Ezt csak az egyesületek iránti antipátiával magyarázhatom - mondja Dušan Bača. - Sokan még nem ismerték fel, hogy szükségük van az érdekeiket védelmező és támogató „egyesületre". Egy-két év alatt kikristályosodik a helyzet, nagy lesz a létszám-apadás, különösen a „vásári vállalkozók" körében. Ugyanakkor, a mind gyakoribb árverések révén, komoly vállalkozók lépnek a színre. A csakhamar jelentkező konkurenciaharc is meggyőzi őket, hogy szövetkezniük kell, s a szervezeten belül egymást támogatniuk is. Már most, az első hónapokban is, hasznos munkát végeznek. Tevékeny a tanácsadó testületük, iskoláztatást is tartanak, könyvelésre, munkavédelemre is oktatják a vállalkozókat, felvilágosítást kapnak a jogszabályokról, átképzést is szerveznek számukra. A sokrétű tájékoztatással függ össze az információs tanács megalakítása is, melynek tagjai: az adóhivatal, a járási ipartestület, a munkaügyi és a higéniai hivatal, a szociális és a régió fejlesztésével foglalkozó ügyosztályok képviselői. Tanácskozásaikon a vállalkozásokkal összefüggő problémákkal foglalkoznak, értékes észrevételeiket nem nélkülözhetik a vállalkozók. Az adóhivatal felvetette a tisztesség kérdését: csak a vállalkozók húsz százaléka tartja rendben a megadóztatáshoz szükséges adatok pontos nyilvántartását. A kibúvókat keresők nem gondolnak arra, hogy egyszer mindenre fény derül, s oda a tisztesség, a becsület?! Hogy sikeresebbé tegyék a vállalkozók tevékenységét, megszervezik az egymás közti információk terjesztését is. Szakma szerint tizenegy klubot is létesítettek, amelyekben az azonos foglalkozású vállalkozók havonta kétszer kicserélhetik tapasztalataikat. A svájciak is támogatják a vállalkozók szövetségét. A Transfer néven ismert alapítvány segítségével - lektorokat, előadókat képeznek ki - szemináriumot szerveznek a kisés középvállalkozók számára. Most várják a résztvevők jelentkezését, hogy az új esztendőben - négy ciklusban - megindíthassák az egy évig tartó oktatást: a marketinggel, a kereskedelmi reklámmal, levelezéssel, a vállalkozói jogszabályokkal, a szervező problémákkal, az informatikával fognak foglalkozni. Különösen fontos lesz számukra a piac szervezésével, befolyásolásával, a piaci igények feltárásával s a piaci körülményeknek a vállalkozáson belüli érvényesítésével öszszefüggő ismeretek megszerzése. - Nagy lehetőség ez a vállalkozóink számára, hogy minél több „észt" gyűjtsenek tevékenységükhöz - mondja Dušan Bača, a szövetség járási elnöke. - A jövő évi szeminárium után megszervezzük a „felépítményi" oktatást is, amikor a problémákat egyenként, a részletkérdéseket külön is boncolgathatjuk. Az nem vitás, hogy a mi új világunkban a vállalkozók közül olyan személyiségek nőnek ki, akik a városok, községek fejlődését fogják diktálni, ahogyan ez a világ más országaiban is történik. A vállalkozóknak érezniük kell a felelősséget nemcsak saját maguk, hanem mások iránt is, s az, hogy mindenben saját maguk dönthetnek, ez megfizethetetlen, érték, az igazi szabadságérzetet állandósítja bennük.. PETRÖCI BÁLINT TERJESZKEDIK AZ ALCATEL Múlt héten a sajtó képviselői előtt jelentette be Johann Günter, az Alcatel bécsi exportközpontjának igazgatója, hogy október 1-jétől megkezdte tevékenységét a pozsonyi Alcatel Business Systems korlátolt felelősségű társaság, mint az International Division Alcatel Business Systems száz százalékos tőkerészesedésű leányvállalata. Ám a világ legnagyobb telekommunikációs berendezéseket gyártó társasága még a forradalom előtt megvetette a lábát Szlovákiában. Már nyolcvankilenc nyarán tárgyalásokat folytatott a piacunkra való betörés lehetőségeiről, majd tavaly Datavico névvel vegyes vállalat alakult az Alcatel Austria és a pozsonyi Datasystem között. A most létrehozott új kft. feladata az Alcatel márkájú telekommunikációs eszközök szlovákiai árusítása és karbantartása lesz. Mint ismeretes, az Alcatel és a Siemens cég nyerte meg azt a nemzetközi pályázatot, amelyet a csehszlovákiai nyilvános telekommunikációs hálózat felújítására írtak ki. így e piac 30-30 százalékához juthatnak hozzá, mig a fennmaradó részért mások vetélkednek. Eddig az Alcatel a csehszlovák telekommunikációs piac 25 százalékát látta el termékeivel. Ezért is született olyan döntés, hogy ezentúl Pozsonyból irányítják szlovákiai tevékenységüket. Szeretnék megőrizni, s ha lehet, bővíteni nálunk eddigi befolyásukat. Árkínálatuk is kedvezőbb, mintha ugyanazt Ausztriában vennék meg tőlük Komoly szándékukról sommás is árulkodik. Alkalmazkodva a hazai piac igényeihez, inkább a kisebb telefonközpontok választékát kínálják, ellentétben a korábban igényelt nagyobb rendszerekkel szemben. S bármennyire is lerobbant állapotú nyilvános telefonhálózatunk, az Alcatel központok tulajdonságai révén egyegy üzemen, épületen belül javítható az összeköttetés színvonala. Jelentős mértékű beruházásra szánta rá magát a társaság német vállalata, az Alcatel SEL, amely vegyes vállalatot hozott létre a Liptovský Hrádok-i Teslával Még ebben az esztendőben beindul a termelés, és nyilvános telefonhálózatunk számára évente 250 ezer vonal létesítésére alkalmas berendezést gyártanak majd. Két új termékükkel jelentkeznek a szlovákiai piacon. Az Alcatel 4100 telefonközpont a kisvállalatok, a szállodák és a kórházak számára a legalkalmasabb. Maximum 120 vonalat lehet rákapcsolni, de az igényeknek megfelelően kisebb kapacitásra is beállítható. Háztartások és otthoni cégek belső hálózatának kialakítására szintén megfelel. A házitelefonon kivül rákapcsolható az automatikus ajtónyitás, távvezérlő, üzenetrögzítő, fax, riasztóberendezés, és más műveletek elvégzésére is alkalmas. Az Alcatel 5200as központ már nagyobb kapacitású, és 2 ezer beszélgetés lebonyolítását teszi lehetővé. (j- mészáros)