Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám, csütörtök

HA EGYMASRA FIGYELNÉNK... Barátainkat pereljem, akik tulajdonképpen nem tehetnek semmiről? Sajnálatos balesetről van szó, a férjem sérülése azért olyan súlyos, mert a magasból nem is a földre zuhant... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1991. november 7. Ára 2,80 korona VELÜNK MEG MINDEN MEGTÖRTÉNHET... . . . a többségi nemzet / bizonyos veszélyeztetettnek kikiáltott helyzetben abban éli ki magát, hogy a kisebbségeket próbálja meg térdrekényszeríteni. XLIV. évfolyam, 261.szám' (5. oidai) MINT EGYMILLIÓ ALÁÍRÁS Marián Čalfa szövetségi kor­mányfő tegnap Prágában fo­gadta a Közös Államért Kezde­ményezés képviselőit. Michael Kocáb és Jana Šipošová a kez­deményezés munkájáról tájé­koztatták a kormány elnökét és támogatásukról biztosítot­ták a szövetségi kormány kez­deményezését az államjogi el­rendezéssel kapcsolatban. Marián čalfa szerint az egymilliónál több aláírás, amely a népszavazást támo­gatja, már önmagában véve is egy kis referendum, és mind­két köztársaság lakosainak a közös államért való kiállását tükrözi. VÁLLALKOZÓ KORMÁNYFŐ Ján Čarnogurský szlovák kormányfő és felesége tegnap regisztráltatta va­gyonjegyeit. Ebből az alkalomból elmon­dotta. hogy a vagyonjegyes privatizáció mindenkinek egyforma lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő proszperitásának része­se legyen. Ugyanígy a privatizáció eme formája megszünteti a „mindenkié és senkié" elv alapján való sáfárkodást és lehetővé teszi, hogy részvényesek, valódi tulajdonosok gazdálkodjanak. DÖNTÖTT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS A NÉPSZAVAZÁS MÓDJÁT TÖRVÉNY RÖGZÍTI (Munkatársunktól) - A népszavazás módjáról szóló törvényja­vaslat megvitatásával, Alexander Dubček elnökletével folytató­dott tegnap a Szövetségi Gyűlés Kamaráinak 18. együttes ülése. A kormány törvényjavaslatát Pa­vel Rychetský szövetségi minisz­terelnök-helyettes indokolta meg. A népszavazás módját meghatározó törvényjavaslatnak nem csupán jogi, hanem politikai jelentősége is nagy: mint a közvetlen demokrácia eszkö­ze lehetőséget ad arra, hogy a la­kosság önmaga döntsön olyan kér­désekről, amelyekről a szövetségi, illetve a cseh vagy a szlovák tör­vényhozó testület úgy véli, megoldá­sukhoz szükséges a nép vélemé­nyének ismerete. A törvényjavaslat a nemzeti taná­csok érvényes választási törvényei­ből kiinduló végrehajtási jogszabály. A miniszterelnök-helyettes kifejezte meggyőződését, hogy a törvény jó­váhagyása egy azok közül a fontos lépések közül, amelyeknek köszön­hetően fennmarad a közös állam. A törvényjavaslat jóváhagyását Václav Benda, a Népi Kamarának és Michal Krutak, a Nemzetek Ka­marájának bizottsági előadója is tá­mogatta. A javaslatot megvitatta a CSNT és az SZNT illetékes bizott­sága is, és több észrevételt fűzött hozzá. A vita során számos módosí­tó javaslatot tettek, s közülük néhá­nyat jóvá is hagytak. Végül a két kamara elsöprő többséggel jóvá­hagyta a népszavazás módját meg­határozó törvényjavaslatot. A tör­vény egyebek között kimondja, hogy a népszavazás során kizárólag olyan kérdés tehető fel, amelyre egyértelmű igennel vagy nemmel le­het válaszolni. Meghatározza a nép­szavazási körzeteket, rendelkezik a szavazási listákról és igazolvá­nyokról, a népszavazási bizottságok létrehozásáról és összetételéről, az aktus előkészítéséről és gyakorlati végrehajtásának módjáról. Kimond­ja azt is, hogy a kampány a szava-, zás előtt tizenkét nappal kezdődhet, s az állami televízióban és rádióban véleményének kifejtésére vala­mennyi parlamenti politikai párt és mozgalom meghatározott időt kap. A Szövetségi Gyűlés megvitatta még a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alkotmánybíróságáról, illetve az alkotmánybíróság eljárá­sáról szóló törvényjavaslatot, ame­lyet Marián Posluch, Ernest Valko és Vlastimil Ševčík képviselők ter­lesztettek elő és Ernest Valko ismer­tetett. A javaslat tartalmazza az al­kotmánybíróság szervezeti felépíté­sét, s meghatározza a bírák felelős­ségét, javadalmazásuk formáit, s az alkotmány megsértésével kapcsola­tos panasztételnek, a föderáció és tagköztársaságok hatáskörét érintő kérdések alkotmánybírósági tárgya­lásának, továbbá a politikai pártok és mozgalmak ügyeiben való dön­tésnek a feltételeit. Az ülést délben berekesztették, s így a módosító javaslatokról, illetve az egész törvényjavaslatról ma sza­vaznak a honatyák. Tegnap délután a két kamara bi­zottságaiban folyt a törvényalkotói munka. Ma kerül sor az alkot­mánybíróság húsz tagjának megvá­lasztására is. SOMOGYI MÁTYÁS FOLYTATTA MUNKÁJÁT A SZLOVÁK NEMZETI TANACS KONSTRUKTÍV MUNKA A PARLAMENTBEN (Munkatársainktól) - Az olvasó számára kissé furcsának tűnhet, hogy a tudósító úgy kezdi parlamenti beszámolóját: végre értelmes munka folyt a plenáris ülésen. Az eseménydús napok után a tegnapi tanácskozás már-már unalmasnak tűnt. S nemcsak az újságírók, hanem a képviselők szerint is, amiről például a foghíjas padsorok is árul­kodtak. Különösebb módosítás nélkül fo­gadta el a parlament azt a törvényja­vaslatot, amely a községek hatáskö­rét szabja meg a nem lakás cél|ára szolgáló helyiségek bérletét és al­bérletét illetően. Nem ütközött külö­nösebb akadályba az ásványi kin­csek védelmét és kitermelését sza­bályozó törvényjavaslatok elfogadá­sa sem. Megszavazta a plénum a geológiai munkálatokkal és a Szlo­vák Geológiai Intézet tevékenységé­vel kapcsolatos tervezetet is. A délu­tán folyamán pedig jóváhagyta a költségvetés-módosítást, amely az egészségügy számára plusz 600 millió koronát biztosít. Amíg az ülésteremben szokatla­nul nyugodt munka folyt, addig a fo­lyosókon a képviselők lázas vitát folytattak arról, miként szivároghat­tak ki információk a biztonsági és védelmi bizottság jelentéséből, amelyet hétfőn zárt ülésen olvastak fel A vitát a Český denník című napilapban közölt tudósítás váltotta ki, amely rámutatott Vladimír Me­čiar exkormányfő és a szovjet KGB kapcsolatára. A cikk miatt összeül­tek a képviselői klubok is. A törvényalkotás a privatizációra vonatkozó módositás\itájánál kez­dett akadozni: a Kereszténydemok­rata Mozgalom képviselői több ja­vaslatot terjesztettek be, amelyeket (Folytatás a 2. oldalon) RÖVIDEBB KATONAI SZOLGÁLAT 1991-ben a Csehszlovák Hadsereg­nek körülbelül 163 ezer tagja van, ebből 63 900 a hivatásos katona. A többiek alapszolgálatosok. 1993-ig az állomány­nak 140 ezer főre kellene csökkenie. ebből 11 ezer lenne az új hivatásos. így a hadsereg hivatásos állományának ará­nya a 39 százalékról 43 százalékra emel­kedik. 2005-ben a Csehszlovák Hadsereg nagyjából 80-90 ezer katonával rendel­kezne, a hivatásosok aránya pedig elérné a 65 százalékot. Mint azt Jaroslav Némec ezredes elmondotta, a hadsereg hivatá­sossá válásában nem elhanyagolandó tényező az állami költségvetésből szár­mazó juttatások összege. Stanislav Chromec vezérőrnagy kilá­tásba helyezte, hogy 1993 októberétől 12 hónapra csökken a sorkatonai szolgálat ideje. Ezen a héten rekonstrukciós munkalatok miatt lezártak két pozsonyi hidat. Sokan bosszankodtunk amiatt, hogy körülményesebb lett az utazás, amit főleg a ligetfalusiak éreznek saját bőrükön. Örülhetnek viszont, hogy az autóbuszok mégis járnak. A képen látható munkás sokkal nehezebben kelt át a Dunán. Ez ugyanis még nem a pozsonyi metró. (Drahotín Šulla felvétele) MIT AKAR A KORMÁNY? Mint arról már tudósítottunk, kedden rendkívüli ülést tartott Prágában a szövetségi kormány. Az ülés után közleményt adtak ki, amelyben a szövetségi kormány kijelentette, hogy az államjogi el­rendezésről folyó vitában szeret­ne részt venni és rövid pontokba foglalja hozzáállásának alapelve­it. Tegnap több vezető politikus mondta el véleményét a szövetsé­gi kormány közleményéről. ALEXANDER DUBČEK : LEHETŐSÉG EDDIG IS VOLT Nem hiszem, hogy a szövetségi kabinetnek eddig nem volt lehetősé­ge részt venni az államjogi elrende­zésről zajló tárgyalásokon. A Szö­vetségi Gyűlés elnökének nincs olyan érzése, hogy ez a szerv ki lett volna rekesztve az eddigi tárgyalá­sokról. Érvként a szövetségi alkot­mányjogi bizottságot hozta föl. El­mondotta. hogy az új alkotmány munkajellegű javaslata már kész, kivéve azokat a részeket, amelyek a köztársaságok és a szövetségi szervek kapcsolatait érintik. Hozzá­tette, hogy az aláírandó szerződés­nek az alkotmányba való beépítése a köztársasági szervek kezdemé­nyezésén alapul. Kissé eltérőnek tartja a pártok részvételét ebben a folyamatban. Szerinte azok már állást foglaltak: a szerződés javasla­tát a köztársaságok önállóan dol­gozzák ki, közvetlen tárgyalások fo­lyamán. A további lépések harmo­nogramja a hrádečeki találkozó után nyilvánvaló. Boldog vagyok, hogy olyan javaslat született, amely a po­litikai erőket olyannyira egyesíti, hogy a szerződés tervezete az év (Folytatás a 2. oldalon) NATO-CSÚCS RÓMÁBAN ÚJ STRATÉGIA SZÜLETIK Ma kezdődik Rómában a NATO kétnaposra tervezett csúcsértekez­lete, amelyen végleges döntést hoz­nak arról, hogy a volt Varsói Szerző­dés tagországait, valamint a három balti állam külügyminisztereit meg­hívják a NATO Tanácsának decem­ber 20-i brüsszeli ülésére - erősítet­te meg keddi sajtóértekezletén James Baker amerikai külügyminisz­ter. Ezt követően arról beszélt, hogy a kelet-közép-európai országokkal folytatott együttműködés intézmé­nyesítésével, a politikai és biztonsá­gi kérdésekről folytatott konzultáci­ókkal a római értekezlet jelezni akar­ja, hogy új fejezet nyílik az Észak­atlanti Tömb történetében. Ezzel kapcsolatban a Reuter idézte ameri­kai politikusok megjegyzését, amely szerint hiába remélték a közép-eu­rópai országok, hogy a NATO tagjai­vá válhatnak, a szövetség országai­nak többsége ezzel nem ért egyet. Az intézményesített együttműködés kapcsán kedden Baker is arról be­szélt, hogy évente rendszeresen kell ilyen közös értekezleteket tartani. Viszont egyetlen kelet-európai álla­mot, a Szovjetuniót sem hívták meg Rómába, ahol a NATO hidegháború utáni új stratégiáját dolgozzák ki. Baker, aki tegnap Bush elnökkel együtt Rómába érkezett, azt mond­ta, szerinte nem lesznek nagyobb nézeteltérések az USA és európai szövetségesei között. Washington támogatja Európa biztonsági identi­tásának mélyítését, védelmi felada­tainak bővítését, de úgy, hogy az egyben a NATO integritását, hatás­körét erősíti. Amerikai kormánytiszt­viselők ezzel kapcsolatban hozzá­fűzték, hogy Bush Rómában a NA­TO-politika új fejezetéről fog tárgyal­ni, ellenezni fog minden olyan lé­pést, amely komolyan korlátozná Európa függőségét az amerikai véd­ernyőtől. KÖZÖSEN A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLEN A Szövetségi Belügyminisztérium teg­napi sajtótájékoztatóján Ján Lángoš mi­niszter és helyettese, Jirí Rumi a Nagy­Britanniában és az USA-ban tett látoga­tásról, a berlini belügyminiszteri találkozó­ról s a pozsonyi tanácskozásról számol be. A nagy-britanniai és a hazai rendőr­ség között az együttműködés már tavaly megindult. A mostani látogatás főleg a ká­bítószer-ellenes harccal kapcsolatos együttműködésre összpontosult. Nagy­Britannia egy olyan közös rendszer kiala­kítását kezdeményezte, amely az egész európai térséget megvédené a kábítósze­rek behozatalától. A terv már most idő­szerű, mert a nyugat-európai és az ameri­kai szakértők előrejelzése szerint az év­század végéig a nagy kábítószermaffiák ténykedésüket az USA-ból Európába helyezik át. Az USA-ban főleg arról a műszaki és pénzügyi segítségről (5 millió dollár) volt szó. amelyet a terrorizmus elleni harcra fordítunk A határátkelőkön elhelyezendő információs rendszer a belbiztonságot is szolgálni fogja. Az FBI és az igazságügy­minisztérium vezetőivel folytatott tárgya­lásokon világosan körülhatárolták azt a három területet, amelyre az együttmű­ködés során a legnagyobb súlyt kell fek­tetni Ján Lángoš a pozsonyi tárgyalásokkal kapcsolatban,elmondotta, hogy az alap­koncepció egyeztetése során igen hasz­nosak voltak az USA-ban és Nagy-Britan­niában szerzett ismeretek. «. E.

Next

/
Thumbnails
Contents