Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. NOVEMBER 30. NEPSZAVAZAS LESZ KARABAHBAN WASHINGTON KÉSZ ELISMERNI UKRAJNA ÖNÁLLÓSÁGÁT - GORBACSOV CSODÁLKOZIK Hegyi Karabah területi tanácsa úgy döntött, ebben az azerbajdzsán területen lévő örmény enklávéban december végén népszavazást tar­tanak annak további sorsáról. Az azerbajdzsán parlament kedden még a terület autonóm státusát is megszüntette. Az orosz televízió in­formációi szerint a területi tanács leszögezte, Karabahban csak a szovjet törvények érvényesek, s ezért egyetértenek azzal is, hogy ott a szovjet belügyi csapatok állo­másozzanak. Mint arról már beszá­moltunk, szerdai ülésén a Szovjet­unió Államtanácsa is kérte a terület autonóm státusának helyreállítását. Ugyanakkor az államtanács nem is­meri el Hegyi Karabah köztársaság­gá nyilvánítását sem, amiről szep­temberben döntött a helyi tanács. Hasonló jellegű ellentétek vannak a Grúziához tartozó Dél-Oszétiában is. Az eddigi autonóm terület csütör­tökön újra köztársasággá nyilvánít­tatta magát. Az újonnan létrehozott parlament első lépéseként elrendel­te a rendkívüli állapotot az egész területen. A grúz vezetés nem haj­landó elismerni a térség független­ségét, amelyet első ízben tavaly ok­tóberben hirdettek ki, s azóta is folynak a fegyveres összecsapások. A dél-oszétok a Szovjetunió kereté­ben akarnak maradni, míg Grúzia a függetlenséget választotta, s eb­ben az elvi ellentétben keresendő a feszültség gyökere. Ukrajna lakosságának vasárnap lesz módja dönteni arról, független­né válik-e a köztársaság, vagy meg­marad az újjászerveződő unió kere­tében. A legutóbbi közvélemény-ku­tatások eredményei szerint a lakos­ság 71 százaléka támogatja a füg­getlenséget. Vasárnap egyúttal elnökválasztás is lesz Ukrajnában, hat jelölt pályá­zik a tisztségre, közülük a legesélye­sebb Leonyid Kravcsuk, a parla­ment jelenlegi elnöke. Egy közvéle­mény-kutatási eredmény szerint a szavazatok 47 százalékára szá­míthat, politikai megfigyelők azon­ban úgy vélik, könnyedén megkap­hatja az abszolút többséget is. A Fehér Ház máris jelezte, a va­sárnapi referendum eredményeitől függően kész elismerni az önálló Ukrajnát. Gorbacsov elnök sajtó­szolgálata erre nyilatkozatban rea­gált, amely szerint az ilyen bejelen­tés közvetlenül a népszavazás előtt meghökkentő, hiszen Washington eddig arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a belső szovjet ügyekkel kapcsolatban nem nyilvánít véle­ményt. Ivan Szilajev, a Szovjetunió ál­lamközi gazdasági bizottságának el­nöke, vagyis lényegében a szövet­ségi miniszterelnök tegnap rövid lá­togatásra Párizsba utazott, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó gazda­sági segítségről tárgyaljon. Találko­zik Mitterrand elnökkel, Cresson kormányfővel és a kereskedelmi kö­rök képviselőivel. Mindenekelőtt ar­ról a kb. egymilliárd dolláros francia hitelről lesz szó, amelyet Franciaor­szág az EK-segély keretében ígért meg a Szovjetuniónak. Közben a Szovjetunióban az a veszély fenyeget, hogy az állami kassza napokon belül teljesen üres lesz. A szövetségi parlament egyik kamarája már jóváhagyta a 90 milli­árd rubeles hitelt a költségvetési hiány fedezésére az utolsó negyed­évben, de a másik kamara, a szö­vetségi tanács még nem mondott rá igent. Az állami bank bejelentette, december 2-án leállítják minden kia­dás finanszírozását, mivel a bank­nak már csak 3 milliárd rubelje van, ami valóban csak egy-két napra ele­gendő. Még két rövid hír a Szovjetunió­ból: az oroszországi főügyészség szerint még mindig nem biztos a puccsisták perének időpontja. Le­het, hogy a perre csak néhány hó­nap múlva kerül sor. a másik hír: tegnap autóbaleset áldozata lett Na­szirdin Iszanov kirqiz kormányfő. SZÖGESDRÓTOK KÖZÖTT • », Haitiből emberek ezrei menekülnek, bízva abban, hogy a szomszédos Dominikai Köztársaságban, vagy valamelyik dél-amerikai államban, de mindenekelőtt a „mesebeli" Floridában jobb életre, új hazára találnak. Mi is tarthatná vissza őket a karibi koldusországban, ahol a szeptember 30-i államcsíny, illetve annak következményeként a Haitival szemben elrendelt kereskedelmi embargó után tarthatatlan politikai és gazdasági helyzet alakult ki. Ott, ahol nincs kenyér, gyógyszer, sem tüzelő, sem üzemanyag... semmi sincs, csupán káosz és terror, meg bosszúvágyó puccsista katonák. A kisemmizettek, üldözöttek útra kelnek, nekivágnak az ismeretlennek, túlterhelt hajókon, összeeszkábált csónakokon, labilis tutajo­kon tengerre szállnak - mint ahogy arról naponta tudósítanak a hírügynöksé­gek. Többségük eléri a floridai partokat, vannak, akik Kubáig jutnak el, és akadnak szép számban olyanok is, akik többé sosem szállnak partra. A szerencsésebbek, azok, akik túlélik az átkelést, gyüjtőtáborokba kerülnek - Floridában vagy Kubában. Teljesen mindegy, hiszen egy végcél van: Guantánamo, a kubai területen levő amerikai haditengerészeti támaszpont A sors iróniája, hogy amíg az amerikaiak az összegyűjtött haitiakat a kubai Guantánamóra szállítják, addig a havannai kormány a hajótörött menekülte­ket Florida felé irányítja. Nyilván jól esik Havannának - akár a haiti földönfutók kárára - egy kis borsot törni Washington orra alá. Guantánamón sátorváros épült, ott tengetik napjaikat a menekültek; várják az ebéd- és vacsoraidőt, amikor szögesdrótok között, mint marhacsordát terelik őket az „elosztóközpontig", ahol megkapják a fejadagjukat. A zsák­utca végén vajon miben reménykedhetnek ezek a csalódott emberek? A menekültstátusban semmiképp. Talán a haiti válságot kezelni próbáló Amerikai Államok Szervezetében vagy a Riói csoportban, amely december 2-án ül össze. Bízniuk kell Latin-Amerika húsz állam- és kormányfőjében, akik majd arról tanácskoznak, miképp lehetne felújítani a demokráciát Haitin, s lehetővé tenni a nép által megválasztott, jelenleg száműzetésben élő Aristide elnök visszatérését. Akkor majd a nincstelenek is uj reményekkel követhetik pártfogójukat. (ug) ÜGYNÖKBALHÉ AVAGY POLITIKAI KABARÉ? Budapesten bejelentették, január 16-ra tűzték ki Torgyán József kisgazdapárti elnök személyiségi jogok megsértése címen benyújtott keresetének tárgyalását a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Antall József, Gálszécsy András, Boross Péter és Für Lajos alperesek jogi képviselőit erről írásban értesítette a bíróság. Az elmúlt időszakban nem volt példa olyan polgári perre, amelynek alperesei a kormány tagjai lettek volna, illetve a miniszterel­nök. A tárgyalást a személyektől függetlenül a polgári peres eljárásjog szerint tartják meg. A kitűzött tárgyalási napon elég, ha a peres felek jogi képviselői jelennek meg, de ha a bizonyítási eljárás a későbbiekben megkívánja, a tanácsvezetö bíró elrendelheti a szemé­lyes megjelenést is. Nézzük, mi is az az ügy, az a sérelem, amely pereskedésre késztette a kisgazdapárt elnökét. Ez év áprilisában a Független Kisgazdapárt nagyválasztmányán komoly vádakkal illették az elnökségre törő Torgyán Józsefet. Azt rótták fel neki, hogy az ötvenes évek végén a koholt, koncepciós politikai pereiről, halálos ítéleteiről hírhedtté vált Tutsek-vérbíróságon fogalmazó­ként segédkezett az ítélethozásban. Már akkor felmerült, hogy a párt küldöttei szívesen vennék, ha a vezetőség „átvilágíttatná" magát, s minden­ki megbizonyosodhatna feddhetetlenségükről Ennek következtében 13 kisgazda vezetőnek május 13-án kiosztották az átvilágítás vizsgálati eredményét. Tizenkét vezetőről kiderült, hogy nem szerepeltek sem a beépítésre váró, sem a már beépített ügynökök listáján, ám Torgyán József „erkölcsi bizonyítványára" azt írták, Szat­mári Lajos néven szerepei a besúgók listáján. Az elnök - a szemtanúk szerint - vérvörös arccal támadt az elnökre, s újabb kiegészítő dokumen­tumokat követelve visszaadta a borítékot. A mi­niszterelnök ezt követően - június 6-án - ezt a borítékot a további hat dokumentummal kiegé­szítve megpróbálta eljuttatni Torgyán Józsefhez, aki azonban átvételét megtagadta, mondván, nem hisz a dokumentumok valódiságában. A közben társelnökké avanzsáló kisgazda képvi­selő és elvbarátai újabb nagyválasztmányt hívtak össze, amelyről azonban kizárták a sajtót. Né­hány újságírónak - így jómagamnak is - mégis sikerült magnószalagra rögzíteni az ott történte­ket. A nagyválasztmányon ismét szóba került a feddhetetlenség kérdése, s Torgyán József kortesbeszédében kijelentette, a miniszterelnök­től azok kaptak „tiszta lapot", akik valóban besú­gók voltak, mert őket ezek után a miniszterelnök környezete könnyen kézben tudja tartani. A bot­rányos nagygyűlést követően, amelyen Torgyán József már egyedüli elnöke lett a Kisgazdapárt­nak, az érintett 13 személyből öten személyi jogaikat sértő, nagy nyilvánosság előtti rágalma­zás miatt beperelték Torgyán Józsefet. Mint várható volt - hiszen többször is megígér­te - az új elnök takarításba kezdett. „Átszervez­te" a pártapparátust, leváltotta a nem torgyánista megyei vezetőket, majd nagy vehemenciával az Országgyűlés kisgazda frakciója elleni támadás­ba kezdett. A parlamentben a kormánykoalíción belül is rövidesen felvetődött a kérdés, ki határozza meg a párt irányvonalát. Az elnök pedig, közel fél éve tartó országjárásainak tapasztalata alapján meg­állapította: Magyarországon ma már csak egyet­len valóságos politikai erő van. és ez természete­sen a Független Kisgazdapárt. Vidéki nagygyűlé­sein folyamatosan támadja a kormánykoalíciót, ami „némileg" ellentmond a parlamenti demok­ráciákban kialakult szokásrendnek. Hiszen azok a pártok, amelyek egymással koalíciót alkotva kormányoznak - leszámítva a választási kam­pányidőszakot - nem igen támadják egymást, pon­tosan azért, mert ők kormányoznak. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Torgyán József hűségnyilatkozat aláírására kötelezte a kormány­zat kisgazda minisztereit és államtitkárait, akik azonban elhatárolták magukat a diktatórikus ve­zetéstől, s hitet tettek a hatvanéves párt történel­mi eszméi mellett. A hűségnyilatkozat aláírását a képviselők is megtagadták. Kizárás kizárást követett, Torgyán érvénytelenítette a párt által delegált kormányzati tisztségviselők megbízatá­sát, s az országos vezetés kizárt, illetve felfüg­gesztett több képviselőt is párttagsága alól. A képviselői testület válaszul Torgyán képviselői jogát függesztette fel. Végeredményben a kis­gazdák parlamenti frakciója kettészakadt, 12 tag­ja „torgyánista", 33 pedig változatlanul kisgazdá­nak vallja magát. Közben az elnök egy időre visszavonult, de csak azért, hogy támadásaihoz újabb erőt gyűjt­sön. Mivel továbbra is folyamatosan firtatták állítólagos ügynöki múltját, Beszervezésre alkal­matlan címmel dokumentumgyűjteményt szer­kesztett, hogy ezzel igazolja az 56-os forrada­lomban való aktív, s egyre inkább hősies részvé­telét. Egy tévébeli nyilatkozatában már-már odá­ig merészkedett, hogy géppisztollyal a szovjet tankok ellen támadó nemzetőrként tetszelegjen. Említésre méltó, hogy az Újpesti Nemzetőrség akkori parancsnoka nem emlékszik a hősre. A do­kumentumgyűjteménybe is nyilvánvalóan becsú­szott néhány hamisítvány, hiszén 1957-ben alig­ha írtak szövegszerkesztős villanyírógéppel le­velet. Közben megjelentek olyan dokumentumok is a lapokban, amelyek egyértelműen Torgyán ellen szólnak, de a kisgazda elnök ezek valódisá­gát természetesen tagadja. Nagyjából itt tart az ügy, amelynek folytatása a bíróságon lesz. O. KOVÁCS ATTILA, Budapest NÉHÁNY SORBAN B udapesten a csütörtöki kormányszó­vivői tájékoztatón bejelentették: a december elsejével hatályba lépő nem­zeti bankról szóló új törvény rendelkezé­sei miatt a kabinet felmentette Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnö­két és négy helyettesét tisztségéből. Utó­daikról az Országgyűlés illetékes bizott­ságainak javaslata alapján a jövő héten döntenek. Ezúttal azonban a bank elnökét már nem a kormány, hanem a köztársa­sági elnök fogja kinevezni. A rsza Szaraszin thai külügyminiszter követelte, hogy mielőbb küldjenek ENSZ-egységeket Kambodzsába. Kije­lentésével a phnompheni incidensre rea­gált, ennek során a felháborodott tömeg bántalmazta Khieu Samphant, a vörös khmerek legfelsőbb képviselőjét. F iliap Dimitrov bolgár kormányfő a ka­binet csütörtöki ülésén közölte: lehet­séges, hogy a jelenlegi minisztertanács lesz az első bolgár kormány, amely nem terjeszti a parlament elé programjat. Meg­állapította, a piacgazdaságra való áttérés időszakában nagyon dinamikusan válto­zik a helyzet Bulgáriában, úgyhogy nincs szükség egy részletes különprogram ki­dolgozására. A jelenlegi kormányt a De­mokratikus Erők Szövetsége állította ösz­sze, s minden reszort minisztere ismerteti a parlamenti képviselőkkel a közeljövőre vonatkozó terveit. O.öulban a rendőrség könnygázt ve­O ĺ tett be több száz diák ellen, akik megtámadták az amerikai kulturális köz­pontot - tájékoztatott tegnap a Reuter hírügynökség. Rendőri források szerint a támadók vasrudakkal és gyűjtopalac­kokkal voltak felszerelve, de nem okoztak kárt az épületben. A diákok amiatt tüntet­tek, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol Dél-Koreára, nyissa meg rizspia­cát. Tiltakoztak a múlt héten aláírt szerző­dés ellen is, amely rögzíti, hogy háború esetén amerikai katonai támogatásban részesül Dél-Korea. F rederík Gregory, az amerikai Atlantis űrrepülőgép parancsnokának csütör­tökön meg keliett változtatnia a repülés megadott irányát, hogy elkerülje az eset­leges összeütközést a szovjet Kozmosz műhold maradványaival. Az űrrepülőgép motorjait 7 másodpercre kapcsolták be, s ez elegendő volt ahhoz, hogy az Atlantis kb. 2,5 kilométerrel megkerülje a műhold maradványait. I nge Viett, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű nyugatnémet terrorista szervezet tagja a koblenzi bíróság előtt bevallotta, hogy 1981 tavaszán az NDK­ban katonai kiképzést kaptak a RAF­terroristák. Viett szerint a volt keletnémet állambiztonsági minisztérium (Stasi) mun­katársai vezették a többhetes kiképzést. Mint ismeretes, közvetlenül ezután, 1981 szeptemberében a RAF tagjai páncélö­köllel támadták meg Frederik Kroesen amerikai tábornok gépkocsiját. Inge Viet­tet egyébként négyszeres gyilkossági kí­sérlettel vádolják. J ohannesburgban tegnap húsz párt és szervezet több mint hatvan képvi­selője kezdett kétnapos tárgyalásokat a politikai erők konferenciájának előkészí­téséről. A jövő hónapra tervezett fórumon kellene előterjeszteni az új alkotmány ter­vezetét. A mostani tanácskozáson a kon­ferencia helyéről, programjáról és több más szervezési kérdésről döntenek. AZ UKRÁN KÜLÜGYMINISZTER NEM MEGY BUKARESTBE Anatolij Zlenko ukrán külügymi­niszter az utolsó pillanatban lemond­ta tegnapra tervezett romániai láto­gatását. A döntés okáról semmilyen hivatalos információt nem adtak ki. A TASZSZ szerint azonban helyi megfigyelők úgy vélik, Zlenko dönté­se összefüggésben van a román parlament csütörtöki határozatával, amely leszögezi: Bukarest nem is­meri el az Ukrajna függetlenségéről szóló vasárnapi népszavazás ered­ményeit Észak-Bukovinában, Hert­sza és Hotyin kerületekben, ame­lyek a bukaresti dokumentum szerint „román területek". f\ SZENZÁCIÓ V ÁRAINK A LEGALACSONYABBAK I « grammonként 590 Ružinovská č. 38 821 03 BRATISLAVA Ruzsinovi művelődési ház Már bizonyára tudja, hogy választékunk is a legnagyobb. Látnia kell karóráinkat is! Jöjjön, vagy kérje ingyenes katalógusunkat! koronától. UP-1453 JJ

Next

/
Thumbnails
Contents