Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-29 / 280. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. NOVEMBER 29. r r r AMIT AZ ÚJSÁGÍRÓI TISZTESSEG MEGKÖVETEL(NE) A Verejnosť 271. számában Juraj Gressner tollából megjelent egy fe­lettébb bugyuta írás a dél-szlovákiai helységnév-változtatásokról. Az írás engem is meglehetősen ingerültté tett, így aztán tollat ragadtam, és írtam egy válaszcikket. A Verejnosť szerkesztősége ezt mindenfajta rö­vidítés, változtatás nélkül azonnal közölte is, tartózkodva kommentá­lástól. Illetve, amennyiben kommen­tálásnak lehet nevezni: kikérte az írásról, és magáról a jelenségről a Polgári Demokratikus Unió több dél-szlovákiai járási és helyi cso­portja képviselőjének véleményét. Ezek a vélemények teljes egyönte­tűséggel konstatálták, hogy Juraj Gressner cikkének hangvételével és megállapításaival nem értenek egyet. Az Új Szó olvasóinak „háttér­információként" azt is elárulhatom, hogy mielőtt elküldtem volna válasz­cikkemet, megmutattam a PDÚ prá­gai képviselői klubja elérhető tagjai­nak, akik annak tartalmával teljes mértékben egyetértettek. Kövesdi Károly más módszert vá­lasztott: ő az Új Szó 1991. novem­ber 20­i számában fűz kommentárt Juraj Gressner írásához. Tudom, a kisebbségi újságírásban bevett gyakorlat, hogy szlovák nyelvű la­pokban megjelent írásokra a magyar nyelvű lapokban reagálnak. Kövesdi Károly lelkiállapotát is értem, hiszen a Verejnosť keddi számának elolva­sása után az én lelkiállapotom is valószínűleg az övéhez volt hason­ló. Amit nem értek, az az, hogy Kövesdi Károly nem tért vissza az esetre azután, hogy a PDÚ az ügy­ben legilletékesebb tagjai megszó­laltak a Verejnost'ban. Joggal tehető fel a kérdés, etikusan járt-e el, hi­szen kommentárjában nem csupán Juraj Gressner gondolkodásmódjá­ról mondott véleményt, de, mégha kérdómondatban fogalmazva is, magának a PDÚ-nak a hitelét vonta kétségbe. Ezért gondolom, hogy az újságírói etika íratlan szabályainak akkor tett volna eleget az Új Szó, ha ezek után vagy megkérdezte volna a párt vezetését Gressner írásáról, vagy a reakciók megjelenése után visszatért volna az esetre. Mert hi­szen Kövesdi Károly írása nyilván azoknak szól, azokat figyelmezteti, akik nem rendszeres olvasói a Ve­rejnosťnak. így aztán arról sem sze­rezhettek tudomást, hogy az inkrimi­nált cikk nem a párt hivatalos véle­ményét tükrözi. így csak az rögzül­hetett bennük: már a Verejnosť is, már a PDÚ is. Mert egy ilyen egy­szerű üzenet sokkal könnyebben rögződik az újságolvasóban, mint az a tény, amely az FMK sajtótájékoz­tatóján két hete hangzott el, misze­rint ha a helységnév-változtatások ügye a kormány elé kerül (igaz, akkor még csak Gútáról volt szó), mind a PDÚ, mind a Demokrata Párt miniszterei tiszteletben tartják majd a lakosság népszavazáson kinyilvá­nított akaratát. összegzésképpen annyit monda­nék, hogy ne saját kisebbségi köze­günkben emésszük magunkat, ha­nem a megfelelő szövetségi és szlo­vákiai fórumokon tegyük meg a problémák megoldásához vezető lépéseket. Bízzunk végre önma­gunkban! SÁNDOR ELEONÓRA XXX örülök, hogy Sándor Eleonóra is felháborodott a Verejnosť 271. szá­mában közölt „bugyuta" cikken, s nem érte be a felháborodással, hanem válaszolt is rá. Az is meg­nyugtató, hogy a Verejnosť nem zár­kózott el a válasz közlésétől. Az újságírói tisztességet azonban, úgy tűnik, különbözőképpen értelmez­zük. Egy uszító hangvételű cikk nem válik semmissé az utólagos magya­rázatokkal. Másrészt, háttérinformá­ciók nélkül is világos, hogy amit egy lap első oldalán közöl, azzal a szer­kesztőség is azonosul, hiszen bevett gyaKorlat, hogy a belpolitikai cikkek általában mindig az illető újság né­zeteit tolmácsolják, nem csupán a szerzőét. Tudom, nem túl szerencsés dolog egymás levesében keresni a hajszá­lat, az én újságírói etikám azonban arra késztetett, hogy felhívjam az olvasó figyelmét egy írásra, rosszal­lásomat fejezzem ki (s egyben az Új Szóét is) a Verejnosť különös hang­vétel-váltása fölött. Hogy ezt nem a Verejnost'ban tettem, hanem az Új Szóban, kézenfekvő: az Új Szó szerkeszője vagyok, nem a Verej­nost'é. Másrészt, nem kötelessé­gem, hogy pártvezéreket hajszoljak magyarázatért, magyarázzák ők, ha akarják, s ha szükségesnek tartják, mozgalmuk lapjának különös hang­vételű cikkét. Természetesen más „módszert" alkalmaz a publicista, és mást az országgyűlési képviselő. Ami a „kisebbségi közegünkben való önemésztést" illeti: nem hi­szem, hogy az Új Szó az ónemész­tés gyakorlatát művelné, vagy hogy egy csehszlovákiai magyar újságíró arra lenne kárhoztatva, hogy (pusz­tán azért, mert anyanyelvén ír) „ha­zabeszéljen". Az Új Szó országos napilap, tehát elvi hozzáállásait bi­zonyíthatóan figyelik a szlovák politi­kai mozgalmak is, csakúgy, mint teszem azt, a Matica slovenská. Cik­keinkre, ha azok országos ügyet érintenek, hál' istennek, szlovák po­litikusok és publicisták is reagálnak. Erről számtalanszor meggyőződhet­tünk. Nem vagyunk tehát arra utal­va, hogy cikkeinket, kritikáinkat, vé­leményünket szlovákul írjuk, s szlo­vák szerkesztőségekbe rohangál­junk vele, ahogyan azt Sándor Eleo­nóra üdvösnek tartaná. Említett cikkem, természetesen nem csak azoknak szólt, akik nem rendszeres olvasói a Verejnosťnak. A független sajtónak (s remélhető­en, ezt a képviselők is megszokják) kontrollszerepe is van, véleményé­vel, odafigyelésével a közvélemény figyelmét is tolmácsolja, s a képvise­lőket, pártokat, a parlamentet és a kormányt önmérsékletre, választó­iktól kapott feladataik lelkiismeretes végzésére figyelmezteti. Magyarán: azért vagyok újságíró, hogy lapom­ba írjak, Sándor Eleonóra pedig azért képviselő, hogy „a megfelelő szövetségi és szlovákiai fórumokon tegye meg a problémák megoldásá­hoz vezető lépéseket". Én bízok önmagamban, remélem, választói is bíznak őbenne. KÖVESDI KÁROLY A SZÍREK ÉS A PALESZTINOK IS ELMENNEK WASHINGTONBA IZRAEL MAKACSKODIK Szírek és a palesztinok szerda este hivatalosan megerősítették, hogy december 4-én Washington­ban részt vesznek a közel-keleti bé­ketárgyalások második fordulóján. A bejelentésre mindössze néhány órával azután került sor, hogy Izrael ötnapos halasztást kért az Egyesült Államoktól, amit Washington határo­zottan elutasított. Jehuda Olmert izraeli egészség­ügyi miniszter hangsúlyozta: de­cember 9-e előtt Izrael nem vesz részt a béketárgyalásokon. Kijelen­tette, az amerikaiak ragaszkodnak az általuk meghatározott terminus­hoz, de tudatosítaniuk kell, ha nincs választási mód, akkor a tárgyalások abban az időpontban fognak meg­kezdődni, amelyet Izrael választ. Úgy vélekedett, Izrael döntése ésszerű. Margaret Tutwiler amerikai kül­ügyi szóvivő azt mondta, december 4-re minden elő lesz készítve a tár­gyalásokhoz, s ha az arabok már elfogadták a javasolt időpontot, illet­lenség lenne azon változtatni. Le­szögezte, Washington nem hajlandó vitát kezdeni semmilyen előzetes feltételekről sem az izraeliekkel, sem az arabokkal. EURÓPA-SZINÓDUS A VATIKANBAN A Szent Péter Bazilikában meg­tartott ünnepi misével, amelyet II. János Pál pápa celebrált, vette kez­detét tegnap a Vatikánban a rendkí­vüli püspöki szinódus Európáról. A szinódus munkájában 205-en vesznek részt, közülük 137-en ren­delkeznek szavazati joggal. Hetve­nen érkeztek Nyugat-Európából, öt­venen Közép- és Kelet-Európából, tizenheten más országokból, a töb­biek megfigyelőként és szakértőként vannak jelen. A rendkívüli szinódus, amely Európa történelmében egye­dülállónak számít, 14 napon keresz­tül foglalkozik majd az utóbbi évek­ben bekövetkezett nagyszabású eu­rópai változásokkal, s azzal a straté­giával, amelyet az új helyzetbe a ka­tolikus egyháznak a Keleten és a Nyugaton egyaránt követnie kel­lene. II. János Pál pápának meggyőző­dése, hogy a berlini fal leomlása egyedülálló alkalmat nyújt a keresz­ténység megszilárdítására Európá­ban. Ezt ki is akarja használni, még mielőtt a Nyugat szekularizációja eléri a Keletet is, s azt szeretné, ha a nyugati egyházak segítenék a ke­let-európai egyházakat, amelyek a négy évtizedes elnyomás után új életre keltek. A csehszlovák küldöttséget Fran­tišek Tondra szepességi püspök vezeti, tagjai: Miloslav Vlk prágai érsek, Vojtéch Cikrle brünni püs­pök, Josef Koukl litoméficei püs­pök, Rudolf Baláž besztercebányai püspök és Ján Hirka eperjesi görög katolikus püspök. FORDULAT AZ ÖRMENY-AZERI VISZÁLYBAN GORBACSOV: KARABAH LEGYEN AUTONÓM TERÜLET Mint arról már beszámoltunk, Moszkvában szerdán összeült az államtanács, hogy megvitassa a Ka­ukázuson túli feszült helyzetet. A megbeszélések után Mihail Gor­bacsov szövetségi államfő úgy vé­lekedett, sikerült megállítani a fe­szültség fokozódását, és bebizonyo­sodott, erő útján nem lehet ezt a vitát rendezni. Szavai szerint az örmény és az azerbajdzsán elnök egyaránt rendkívül felelősségteljes álláspon­tot tanúsított. Nyilvánvalóan tudato­sítják ugyanúgy, mint mindenki más, hogy országaink a háború küszöbé­re kerültek. Gorbacsov bejelentette: a szövetségi belügyi és védelmi erők segítséget nyújtanak az örmény-a­zeri vita rendezésében, de semmi esetre sem lesznek azok eszközei. Egyben szorgalmazta Hegyi Kara­bah autonóm státusának helyreállí­tását. A két közvetlenül érintett elnök, Levon Ter-Petroszjan és Ajaz Mu­talibov egyaránt óvatos optimiz­mussal nyilatkozott, mondván, új ösztönzést kapott a párbeszéd, amelyre mindkét köztársaságnak szüksége van. Ter-Petroszjan nem zárta ki, hogy előre nem látható körülmények miatt a viszály esetleg tovább éleződhet. Mutalibov jelezte: az az álláspont, amelyet az örmény elnökkel együtt az államtanács ülé­sén képviseltek, feltehetően elutasí­tásra talál Örményországban és Azerbajdzsánban egyaránt „a ka­landorok között", akik üdvözlik a helyzet mindennemű destabilizá­lását". Az Egyesült Államok is figyelmez­tette Örményországot és Azerbaj­dzsánt: a fegyveres összecsapások kiújulása feltétlenül tükröződni fog Washington iránt tanúsított viszo­nyában. A külügyi szóvivő által is­mertetett kormánynyilatkozat egy­ben határozottan támogatja a legfel­ső szovjet vezetés közvetítési erőfe­szítéseit ebben a konfliktusban. Komoly konfliktus történt szerdá­ra virradóan Tbilisziben. Automata fegyverekkel felszerelt támadók ro­hanták le a Kaukázuson túli katonai körzet szerelőbázisát. Lelőttek egy szovjet katonatisztet ós elloptak 9 személygépkocsit. A támadók után egyelőre eredménytelen a nyo­mozás. Viszont alapos a gyanú, hogy ugyanők raboltak el kedden is néhány katonai járművet és rádió­adót. A Reuter hírügynökség szerint szerdán Harkovban egy férfi késsel támadta meg Leonyid Kravcsukot, a vasárnapi ukrán elnökválasztás legesélyesebb jelöltjét. Kravcsuk nem sebesült meg, csak egyik testő­re, aki időben észrevette a támadót. A merénylő, akit a rendőrség letar­tóztatott, saját késétől szenvedett könnyebb sérülést. NATO-AGGODALMAK Befejezte szovjetunióbeli látoga­tását a NATO Politikai Bizottságá­nak küldöttsége. A delegációt Se­vardnadze külügyminiszter hívta meg Moszkvába. Sajtóértekezletü­kön a NATO-szakértők aggodalom­mal szóltak a szovjet nukleáris po­tenciál ellenőrzéséről, főleg amiatt, mert a szovjet köztársaságok nem tudnak egymás között megegyezni azokban az elvi kérdésekben, ame­lyeket a Nyugat alapvető fontossá­gúaknak tart. A TASZSZ állítása szerint a küldöttség tagjai kijelentet­ték: tartanak attól, hogy a világ tér­képén új nukleáris hatalom jelenik meg, ha a szovjet köztársaságok nem tudnak megegyezni az Orosz­országban, Kazahsztánban, Ukraj­nában és Belorussziában található atomfegyverek egységes irányításá­ban és ellenőrzésében. Elhangzott az is, hogy a NATO gazdasági bizottsága a Szovjetunió­val együttműködve elkészítette a szovjet hadiipar konverziójának programját. Megvalósítását azon­ban politikai és pénzügyi nehézsé­gek hátráltatják, s elsősorban az, hogy egyelőre megoldatlan a hata­lom elosztása a központ és a köztár­saságok között. John Crindler, a küldöttség ve­zetője szerdán Sevardnadzóval is találkozott, és biztosította ót: a de­cember 20-ra tervezett NATO-ülés­re meghívják a volt VSZ országok külügyminisztereit is, és ez az érte­kezlet lehetővé teszi, hogy új sza­kasz nyíljon a Szovjetunió és az észak-atlanti tömb viszonyában. A Szovjetunió a jövőben is jelen­tős szárazföldi haderőket kíván állo­másoztatni azokban a térségekben, ahol fennáll a konfliktusok kirobba­násának a veszélye. Ugyanakkor létszámcsökkentést és különböző átszervezéseket is végrehajtanak a szárazföldi erőknél. Minderről teg­nap tájékoztatott Jurij Bukrejev al­tábornagy, a szárazföldi erők újon­nan kinevezett főparancsnoka. Hangsúlyozta, a megváltozott nem­zetközi helyzetre való tekintettel a szárazföldi haderő 13 150 tankkal, 20 000 páncélozott szállítójárművel, 13 175 ágyúval és aknavetővel, va­lamint 1500 harci helikopterrel fog rendelkezni. „A mi erőink ily módon többszörösen kisebbek lesznek NA­TO-énál" - fűzte hozzá. PHN0MPENH HELYETT BANGKOK Nem Phnompenhben, hanem a thai fővárosban, Bangkokban tartják a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács (SNC) ülését. Ezt Norodom Szihanuk, az SNC elnöke kérte, miután szerdán a kambodzsai főváros felháborodott lakosai hazaérkezése után meg akarták lincselni Khieu Samphant, a vörös khmerek jelenlegi vezetőjét. Samphan kénytelen volt visszamenekülni Bangkokba. A kambodzsai külügyi szóvivő tájékoztatása szerint az ülést minden valószínűség szerint december 3-án tartják. De ez az időpont még nem végleges. Szihanuk pedig Phnompenhben arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy a vörös khmerek a thaiföldi tanácskozáson részt vesznek, s ezt követően fokozatosan kellene visszatérniük Kambodzsába. NÉHÁNY SORBAN W ashington tegnap megkezdte takti­kai atomfegyvereinek kivonását Dél-Koreából. A hírt a Jonhap hírügynök­ség tette közzé, de a szöuli kormány szóvivője nem volt hajlandó kommentárt fűzni hozzá. Az említett forrás szerint az Egyesült Államok ez év végéig, vagyis George Bush elnök január 5-7-re terve­zett szöuli látogatása előtt be akarja fejez­ni az akciót. Megfigyelők emlékeztettek arra, ez a lépés lehetővé teszi a KNDK számára, hogy aláírja a megállapodást nukleáris berendezéseinek nemzetközi ellenőrzéséről. Mint ismeretes, a két Ko­rea között ez ügyben vannak a legna­gyobb nézeteltérések. B udapesten katonai tárgyalások kez­dődtek tegnap a visegrádi hármak között. Antonín Rašek csehszlovák, Bro­nislaw Komorowski lengyel védelmi mi­niszterhelyettes, valamint Raffai Ernő, a magyar honvédelmi minisztérium állam­titkára a három ország fegyveres erőiben végrehajtott változásokat tekintik át, első­sorban szociális és humanitárius szem­pontból. A tavalyi zakopanei értekezlet eredményeire kötő háromnapos buda­pesti találkozó másik fő témája a hármak katonai együttműködésének a bővítése. M ég mindig ennél a témánál marad­va: Raffai Ernő szerdai sajtóérte­kezletén azt hangsúlyozta, Magyaror­szágnak olyan erős hadseregre van szük­sége, amely képes szavatolni az ország védelmét, mivel a közép-európai térség­ben nem stabil a helyzet. Az államtitkár véleménye, hogy Magyarországnak min­den lehetőségre fel kell készülnie. Auszt­ria kivételével a szomszédos országok fegyveres erői sokkal nagyobbak Magyar­országénál. A tárca egy más képviselője pedig közölte, hogy az idei 67 miliárdról jövőre 59,6 milliárd forintra csökkentik a katonai kiadásokat. P etr Pithart miniszterelnökkel az élen cseh kormányküldöttség érkezett tegnap Spanyolországba. A delegáció to­vábbi tagjai: Milan Lukeš, a kormány alelnöke, Jan Vrba ipari és Vlasta štépo­vá kereskedelmi és idegenforgalmi mi­niszter. A látogatás fő céljai: a gazdasági kapcsolatok erősítése, főleg Katalániával, a spanyol vállalkozói és pénzügyi körök tájékoztatása arról, hogyan halad Cseh­országban és Morvaországban a privati­zálás, s a vendégek meg akarnak ismer­kedni a spanyol autonóm struktúrával. A Katalániával eddig folytatott tárgyalások eredményeként sor került egy közös nyi­latkozat aláírására, amely utat nyit Kata­lánia és Csehország gazdasági együtt­működésének bővítése előtt. J övőre bonyodalmakkal lehet számolni az olajpiacon, ezért az OPEC 13 tagországának miniszterei Bécsben a szokásos fél év helyett csupán három hónapra szabták meg a kitermelési kvótá­kat és az árakat. A döntés szerint 1992 elsó negyedévének végéig a kitermelés mennyisége a jelenlegi szinten marad, 23,65 millió barrel lesz. A hordónkénti olajár sem emelkedik, ugyancsak meg­marad a 21 dollár körüli szinten. A további stratégiáról az OPEC február 12-re terve­zett ülésén fognak dönteni. A mostani ülés előtt sok kőolajexportáló ország félt, hogy az elkövetkező hónapokban jelentő­sebb mértékű árzuhanás következik be. Az aggodalmakat az a bejelentés váltotta ki, hogy Japán nagyobb beruházásokat tervez a szovjet olajiparban. T raian Chebeleu román külügyi szóvi­vő azzal vádolta Magyarországot, hogy erőszakos akciókat folytat román állampolgárok ellen, s ez a helyzet már állítólag hónapok óta tart. Bukaresti sajtó­értekezletén a szóvivő azt állította, hogy a magyar szervek hosszabb ideje őrizet­ben tartanak több román állampolgárt, elvették tőlük az útlevelüket, legálisan szerzett árucikkeiket, és a pénzüket. Bu­karest - úgymond - összesen 25 ilyen esetről tud. Sót, tette hozzá a szóvivő, az is megtörtént, hogy minden indoklás nél­kül több mint egy évig tartottak őrizetben románokat. N agyszabású tisztogatásba kezdett a pakisztáni rendőrség. Szindh tar­tományban szerdán letartóztatták a Be­nazir Bhutto asszony vezette Néppárt (PPP) ötszáz aktivistáját. Az ellenzék szerint ez a szám a valóságban sokkal magasabb, az őrizetbe vettek száma eléri a kétezret. A rendőri akciót megelőzően az igazságügyminiszter azzal fenyegető­zött, hogy letartóztatják Benazirt is meg az édesanyját is, mert ók irányítják a betil­tott, és a Zulfikar Ali Bhuttóról elnevezett terrorszervezetet.

Next

/
Thumbnails
Contents