Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-29 / 280. szám, péntek

AMIT AZ ÚJSÁGÍRÓI TISZTESSÉG MEGKÖVETEL(NE) A független sajtónak (s remélhetően, ezt a képviselők is megszokják) kontrollszerepe is van, véíeményével, odafigyelésével a közvélemény figyelmét is tolmácsolja, s a képviselőket, a pártokat, a parlamentet és a kormányt önmérsékletre, választóiktól kapott feladataik lelkiismeretes végzésére fi­gyelmezteti. (3. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1991. november 29. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 280. szám DUBČEK ITT ÉS MOST Alexander Dubčeknek nehezen bocsátja meg a jobboldal, ' hogy nem mellette tette le a garast. A most 70 éves politikus magatartása azt bizonyítja, hogy a kommunizmus akkora hazugság volt, hogy még az ellentéte sem igaz. (4. oldal) VASÁRNAP RENDKÍVÜLI KORMÁNYÜLÉS NAPIRENDEN: A KÖLTSÉGVETÉS A szövetségi kormány tegnapi ülésén eredetileg a szövetség 1992. évi költésvetéséről tárgyalt volna, de mivel a Cseh Köztársaság kormá­nya csak ma vitatja meg jövő évi költségvetését, a kérdés megtárgya­lását el kellett halasztani. December elsejére rendkívüli kormányülést hívtak össze emiatt. A kormányt a miniszterelnök tájé­koztatta a Ján Lángoš belügymi­niszterrel és helyettesével, Jan Rumllal folytatott megbeszéléseiről. Ezt a tájékoztatást a kormány tudo­másul vette, kifogásolta Jan Rumi belügyminiszter-helyettes legutóbbi megnyilatkozásait, és meggyőződé­sét fejezte ki, hogy ezzel a kérdés lezártnak tekinthető. A Szövetségi Gyűlés kérésére a kormány állást foglalt három képvi­selői javaslathoz. Az állami vagyon­nak más személyekre való átruhá­zásáról szóló törvény módosító ja­vaslatai közül csak az egyikkel értett egyet, de azt is csupán bizonyos változtatásokkal. A földtulajdonról szóló törvényben a képviselők hat módosítást javasoltak, ezek közül csak egyet támogatott. Visszautasí­totta a Gazdasági Törvénykönyv no­velláját is, mivel a törvényt közben hatálytalanították. (Folytatás a 2. oldalon) VISZONYLAGOS NYUGALOM HORVÁTORSZÁGBAN A „FEKETE LÉGIÓ" MEGSZÁLLTA A SPLITI MÚZEUMOT AZ FMK LEVELE JÁN ČARNOGURSKÝNAK ÉS FRANTIŠEKMIKLOŠKÓNAK Alig két éve, hogy a kommunista hatalom nemkívánatos személyeknek minősítette önöket, s nézeteikért ítélkezni kívánt önök fölött, önök, azok közé tartoztak, akik szembeszegültek a hatalom gyakorlásának erkölcstelen módjával, az emberi jogok elnyomásával. A Szlovák Köztársaság vezető tisztségeinek elfoglalása után kifejezték azon elhatározásukat, hogy mindig csak az igazságot mondják és a valósághoz ragaszkodnak. Ezéd kötelességünknek tartjuk, hogy tájékoztassuk önöket arról, hogy dél-szlovákiai választóink, illetve az FMK tagjai és vezetése soraiban nem kis nyugtalanságot váltott ki az önök részvétele dr. Gustáv Husák temetésén, mégpedig a következő indokokból: 1. Gustáv Husák, a kommunista párt vezető képviselőjeként az 1945-48-as években hozzájárult a magyar kisebbség kollektív elítéléséhez, alapvető emberi jogaitól történő megfosztásához, a kisebbség tagjai vagyonának elkobzásához, a magyar iskolák felszámolásához. 2. Gustáv Husák, a Megbízottak Testületének elnökeként, 1948 februárjá­ban, jogsértő módon megfosztotfh hatalmuktól Szlovákia legitim úton megválasztott szerveit, s kommunista diktatúrát hozott létre az állampol­gárok akarata ellenére. 3. Gustáv Husák volt 1968 után a legfőbb ,,normalizáló". Felelősséget visel azért, hogy a köztársaságban a demokratikus fejlődést húsz évre befa­gyasztották, hogy az államszövetségről szóló alkotmánytörvény nem lépett érvénybe, a Szlovák köztársaság Alkotmányát nem fogadhatták el. Husák a CSKP és a Szovjetunió érdekeit érvényesítette Annak a pártnak képviselője volt, amely ellen a gyöngéd forradalom valamennyi résztve­vője föllépett. 4. Temetésén önök az egykori kommunista hatalom olyan prominenseivel vettek részt mint Miloš Jakeš, Peter Colotka, Pezlár, Obzina stb. Szilárdan hisszük, hogy a temetésen önök pusztán csak magánszemély­ként vettek részt... A politikus azonban sohasem léphet fel pusztán csak magánszemélyként, s éppen ezért kénytelenek vagyunk tolmácsolni válasz­tóink mélységes felháborodását és az FMK politikai vezetésének határozott tiltakozását. " Dr. A. Nagy László az FMK elnöke INTOLERANCIA KORMÁNYSZINTEN BESZÉLGETÉS A. NAGY LÁSZLÓVAL A zágrábi rádió tájékoztatása szerint a horvát válságterületek túl­nyomó többségében a tegnapra vir­radó éjszaka nyugodtan telt el, csak elvétve voltak szórványos lövöldö­zések. Ugyanez a forrás adta hírül, hogy a haditengerészet reggel öt gránátot lőtt ki a Lastovo szigeten lévó Uble községre, s hogy a táma­dást semmivel sem provokálták ki. A hírek szerint Kelet-Szlavónia köz­pontjában, Eszéken is nyugalom volt az éjszakai órákban, pedig ezt a vá­rost az utóbbi napokban szünet nél­kül támadták a hadsereg alakulatai és a szerb szabadcsapatok. A had­sereg főtisztjei az utóbbi napokban több nyilatkozatot tettek közzé az erőviszonyokról. A legutóbb Nikola Uzelac, a nyugat-szlavóniai front parancsnoka jelentette ki, hogy a horvát erők nagymértékben meg­gyengültek, „s az utóbbi napok pro­vokációi már csak a horvát szabad­csapatok haláltusájának tekint­hetők". A horvát fegyveres erők zágrábi főparancsnoksága bejelentette, hogy a hadsereg horvátországi laktanyái­nak hétfőn megkezdett kiürítését le­állították, mivel számos fegyveres incidens robbant ki a katonák és a horvát gárdisták között. A felek kölcsönösen egymást vádolják az­NEM TALÁLTAK ATOMFEGYVEREKET Az eddigi vizsgálatok során nem találtak semmit, ami arra utalna, hogy a milovicei katonai kiképzőkör­zetben nukleáris gyújtófejű rakétá­kat tároltak. A vizsgálat eredményei­ről Richard Valtr ezredes, a Cseh­szlovák Hadsereg vezérkara milovi­cei csoportjának parancsnoka tájé­koztatta az újságírókat. Alaptalan­nak minősítette azt a híresztelést is, hogy a környéken szovjet katonák bujkálnak, és az sem igaz, hogy titkos fegyver- és benzinraktárakat találtak. Elmondta, hogy eddig a szanálási munkálatokra 800 ezer koronát fordítottak. Annak érdeké­ben, hogy az eddig át nem adott létesítmények ne menjenek tönkre, a hadsereg, saját költségére, több épületet megjavít. zal, hogy a másik fél nem tartja tiszteletben a megállapodásokat. Egy szabotázsakció következté­ben szerdán Bosznia-Hercegovina vasútvonalait teljesen elvágták Ju­goszlávia más vasútvonalaitól. En­nek kapcsán ismét felerősödték azok az aggodalmak, hogy a háború erre a köztársaságra is kiterjed. Je­lenleg Bosznia-Hercegovinát csak két út köti össze a külvilággal, s mindkettő Szerbián keresztül vezet. A Tanjung tájékoztatása szerint Franjo Tudjman horvát elnök szer­dán azt mondotta, hogy Horvátor­szág a nemzetközi elismerés után a NATO tagjává szeretne válni. Erről az Észak-atlanti Közgyűlés Zágráb­ban járt küldöttségének tagjaival tár­gyalt. Ugyanez a forrás számolt be arról, hogy Horvátországban a szél­sőségesen nacionalista Jogpárt ka­tonai szárnyának tagjai szerdán el­foglalták a spliti múzeumot. A hír­hedt „fekete légió" a múzeum üres helyiségeit és pincéit szálláshely­ként akarja használni. A múzeum megszállásakor nem robbantak ki incidensek a nemzeti gárda tagjai és a szélsőségesek között. A Tanjug mindehhez hozzáfűzte: a hágai kon­venció szerint a múzeumokat nem szabad hadi célokra kihasználni. (Folytatás a 2. oldalon) (Munkatársunktól) - A hatáskörö­ket az államjogi elrendezésen belül legalább húsz évi távlatban tisztázni akarjuk, - lepte meg kijelentésével tegnap az újságírókat Ján Petrík, a KDM központi titkára, aki még nem is olyan régen, Ján čarnogurský­val együtt hangsúlyozta, hogy Szlo­vákia legkésőbb a 2000. évben füg­getlen és önálló állammá válik, s így a közös államról szóló megállapodá­sok pusztán csak néhány évre szól­hatnak. A KDM központi titkára kitért a szövetségi kormány szerdai ülésé­nek határozataira, valamint a tegnapelőtti koalíciós tárgyalások­ra is. A szövetségi kormány határo­zatait jó szándékúaknak minősítette, de ugyanakkor elmondta, hogy azok még mindig a „kemény centraliz­• Az FMK levelével ellentét­ben a szlovákiai pártok és lapok többsége a ,, halottakról vagy jót vagy semmit", illetve a megbo­csátást és a keresztényi szerete­tet hangoztatják. Az FMK viszont történelmi, illetve politikai szá­monkérésre szólít fel. Helyénva­ló Gustáv Husákkal kapcsolat­ban megbocsátásról, szeretetről szólni? - František Mikloško és Ján čar­nogurský hívő katolikusok. Nyilván a gyakorlati, mindennapi életükben is érvényesítik meggyőződésüket, világszemléletük alapjait, mert ugye a keresztény hitelvekből következik a megbocsátás. A politikában ugyanezen elvek viszont nem alkal­mazhatóak bibliai megjelenésükben. Ha valakit arcul ütnek, nem tarthatja oda másik orcáját, hogy azt is meg­üssék. Éppen ezért, politikailag hi­bás lépésnek tartom, hogy az emlí­mus" fenntartását követik, míg a KDM az államszövetség alulról történő építésére törekszik, vagyis arra, hogy a nemzeti tanácsok köl­csönös megállapodásban szögez­zék le, milyen hatáskörökről monda­nak le a föderáció javára. Rámuta­tott egyben arra, hogy amennyiben a szövetségi kormány elképzelései fogalmazódnak meg az alkot­mánytervezetben (amelyet Havel köztársasági elnök nézete szerint is szentesíteniük kell a nemzeti taná­csoknak), a köztársasági parlamen­tek feltehetőleg nem szavazzák azt meg. A koalíciós tárgyalásokon Ján Petrík beszámolója szerint elsősor­ban a szövetségi tévé- és rádióadá­sok felszámolásáról esett szó, to­vábbá a távközléssel és a vasúttal tett bibliai elvet a politikában, törté­netírásban érvényesítsék. Ugyanak­kor sajnálatos, hogy az elmúlt két évben nem jutott időnk Gustáv Hu­sák történelmi szerepének, ellent­mondásos életművének objektív megítélésére. Bűnös elhallgatás lenne, ha nem tennénk említést ar­ról, hogy életművében túlsúlyba ke­rültek a negatív, esetenként jellem­zően soviniszta vonások. • Az FMK levele mutatott rá arra, hogy számtalan embert ki­fejezetten sért a jelenlegi szlo­vák állami vezetés részvétele Gustáv Husák egykori köztársa­sági elnök temetésén. Ugyanak­kor el kell mondani azt is, hogy gyakorlatilag a Husák temetésen résztvevő személyek indították el a kampányt egy szlovákiai író ellen, aki nézetük szerint novel­lájával többek között sokak val­(Folytatás a 2. oldalon) kapcsolatos hatáskörök megosztá­sáról. Ján Petrík a fentiekkel összefüg­gésben a koalíciós megbeszélések eredményeként állította be azon kü­lönvéleményét, miszerint szövetségi szintű tévé- és rádióadásokra nincs szükség, s mindazok, akik nézni, hallgatni akarják az ilyen adásokat, a saját zsebükből fizessenek olyan magánvállalkozóknak, akik átvenni illetve sugározni hajlandóak ezeket Szlovákiában. Az újságírók kérdéseire válaszol­va Ján Petrík elmondta, hogy az „Ezer szó..." című politikai pamfle­tet, illetve az ENSZ-megfigyelők be­hívását „az elégtelen önbizalom" megnyilvánulásának tartja, (efem) (Folytatás a 2. oldalon) NAGYGAZDÁVÁ VÁLIK A VAGYONALAP Végső szakaszába ért a Szlovák Köztársaság Vagyonalapjának szer­vezése, tudtuk meg tegnap a pozso­nyi privatizációs minisztérium saj­tóértekezletén. Ez a szerv veszi át a korábbi állami vállalatokat, majd részvénytársasággá alakítva privati­zálja őket. Ez történhet pályázat út­ján, árverésen és vagyonjegyes for­mában. Ezenkívül napjainkban részt vesznek a kiválasztott vállalatok adósságcsökkentésének szervezé­sében. Erre a célra 15 milliárd koro­nával rendelkeznek. November vé­gével lezárult a konkurens privatizá­ciós tervezetek benyújtásának ha­tárideje. Ezek elbírálása után válik véglegessé a vagyonjegyes privati­zációba besorolt vállalatok jegyzé­ke. A befektetési privatizációs ala­pok jelentkezési határidejét viszont január 15-ig meghosszabbították. Eddig csak Szlovákiában 56 ilyen alapot jegyeztek be, de számuk vár­hatóan tovább nő. A minisztérium jelenlegi tervei alapján több kereskedelmi egységet kivonnak a kisprivatizációból, és üz­lethálózatot kialakítva pályázat útján értékesítik őket. Az AHOLD vállalat már meg is nyert egy ilyet, mely 91 élelmiszerboltot és néhány nagyrak­tárt foglal magába. Hat PRIOR áru­ház is együtt talál új vevőre. -tl­MEGDRÁGUL A PERESKEDÉS! A szlovák kormány törvényalkotá­si tanácsa a tegnapi ülésén megvi­tatta az SZK rendőri testületében betöltendő tisztségek egyes további feltételeit, azaz a lusztrálási törvény szlovákiai alkalmazását. Zászlós Gábor a tanács elnöke, a szlovák kormány alelnöke beszámolt arról, hogy a törvénytervezetet visszauta­sították azzal, hogy az SZK Belügy­minisztériuma dolgoza át. Hasonló­képpen került le a napirendről a gáz­vezetékről és a földtörvény végre­hajtásáról szóló törvénytervezet is. A tanács további programpontjai­val kapcsolatban Zászlós Gábor fő­ként a bírósági illetékekről szóló tör­vényt emelte ki azzal, hogy gyakor­latilag biztosítani kell a bíróságok működéséhez szükséges összege­ket - mégpedig a bírósági illetékek törvényesen megállapított tételeinek növelésével. Az áilam évi jövedelme a bírósági illetékekből úgy évi 9,8 millió koronáról 30,4 millió koronára növekszik, ami megteremti a kedve­ző feltételeket a hivatásos bírák bé­rezéséhez. (F. M.) PALÓC NAGYGYŰLÉS LOSONCON A régiók közeledésében és fejlő­désében mindenkor fontos szerep jutott a helyi önkormányzatoknak. Ezen központi gondolat jegyében az Együttélés Politikai Mozgalom lo­sonci helyi szervezete ma délután öt órától a Csemadok losonci székhá­zában nagygyűlést rendez a Rozs­nyói, a Rimaszombati, a Losonci és a Nagykürtösi járás önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek és az EPM szervezeti funkcionáriusai­nak, tagjainak és szimpatizánsainak jelenlétében. (polgári) PÁRTOK SAJTÓÉRTEKEZLETEI HATÁSKÖRÖK - KÉT ÉVTIZEDRE?

Next

/
Thumbnails
Contents