Új Szó, 1991. november (44. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-19 / 271. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMENYEK fÚJSZÓA ROMANIA NEM KELL FÉLNIÜK A VOLT SZEKUSOKNAK AZ OROSZ KORMÁNY RENDELETEI JELCIN LIBERALIZÁLJA A KÜLKERESKEDELMET • ÁREMELÉS UTÁN BÉREMELÉS • TÁRGYALÁSOK A SZOVJET HITEL TÖRLESZTÉSÉRŐL Románia új állambiztonsági szervezete, a Román Információs Szolgálat törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, melyben egyebek közt az áll, hogy negyven évre zárolják, tegyék hozzáférhetetlenné a hírhedt elnyomó szervezet, a Securitate irattárait. , Virgil Magureanu, az állambiztonsági szolgálat igazgatója az ország legfelsőbb védelmi tanácsának bukaresti ülésén azt állította, hogy a Securitate archívumok jelenleg már mind le vannak pecsételve. Magureanu szerint négy évtizedes zárolásuk megakadályozná, hogy az iratokat és a dokumentumokat különböző kétes célokra felhasználják. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a kormánypárti román sajtóban eddig is rengeteg olyan anyag jelent meg a mai ellenzék képviselőiről, melyek nyilvánvalóan csak a Securitate archívumaiból származhattak. A kormányzó körök „érthető" módon nem nagyon firtatták, voltaképpen hogyan is kerültek nyilvánosságra. Magureanu az emiitett ülésen azt is bejelentette, hogy a biztonsági szervezet felveszi a kapcsolatot azokkal a Bukarestben működő külföldi nagykövetségekkel, melyek vezetői jelezték: tudomásuk szerint az egykori Securitate különböző megfigyelő és lehallgató készülékeket helyezett el hivatalos épületeikben, a diplomaták lakásaiban, és szeretnék, ha ezeket az ügyeket most hivatalosan is lezárnák és kivizsgálnák. A Román Informácós Szolgálat törvénytervezete bizonyára - s szerintem joggal - újra kemény vitákat fog kiváltani Romániában, hiszen elfogadása esetén réndkivül nehéz lenne feltárni a kommunista közelmúlt hatalmi mechanizmusának működését. A Securitate ugyanis, Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a Magyar Hírlap tegnapi számában megjelent interjújában ismét foglalkozott Marián Čalfa szövetségi kormányfő múlt csütörtöki kijelentésével. Az üggyel tegnapi számunkban már foglalkoztunk. Mint ismeretes, Marián Čalfa Budapest számára nem hízelgő módon foglalkozott azzal, hogy Szlovákia önállósulása után milyen helyzet állhatna elő a szlovák-magyar határokon. Az ügyben a magyar külügyminiszter szombaton magához kérette hazánk budapesti nagykövetét, Rudolf Chmelt. A magyar diplomácia vezetője a tegnapi interjúban azt mondotta, lehetséges, hogy a Calfa-nyilatkozat inkább a szélsőséges szlovák köröknek szóló üzenet volt. „Ezzel együtt nem jó olyan képet festeni az emberek elé, mintalappillére volt a korábbi diktatórikus elnyomzó rendszernek, a Securitate nem egy emberének tapad vér a kezéhez. Az irattárak zárolása esetén lehetetlenné válna a bűnösök felderítése. Azt sem lehetne kideríteni, hogy milyen szerepet is játszott valójában ez a szervezet a romániai hatalomátvételben, mely több mint ezer emberéletet követelt. Az akkori terroristák eltűntek, senki sem került bíróság elé, s az Iliescu-rezsimnek láthatóan nem fűlik a foga hozzá, hogy megmondja az igazságot a forradalomról, mely talán sokkal inkább puccs volt. A jelenlegi romániai helyzetet jól jellemzi, hogy a parlament elé még a tavaszi hónapok folyamán előterjesztett feddhetetlenségi vizsgálatokat követelő törvényjavaslat sem került megvitatásra. Ugyanakkor tavasszal nyilvánosságra került, hogy az új biztonsági szolgálat a Berevoiesti falu melletti erdőben megpróbált elégetni és elásni több tonna dokumentumot. Nincs kizárva, hogy több ilyen próbálkozás is volt. A berevoiesti botrányt máig sem vizsgálták ki. Az ott talált iratok közt volt például olyan feljegyzés is, amely Domokos Gézának, az RMDSZ mai elnökének, a Kriterion akkori igazgatójának telefonbeszélgetéseit tartalmazta. Ez persze még azt is bizonyítja, hogy a korábbi rendszer ellenségeinek tekintette a megfigyelt embereket. Vannak akik szeretnék megtudni, kiket figyeltek, és kik figyeltek. Úgy néz ki, hogy ezt egyelőre nem fogjuk megtudni. Amikor pedig hozzáférhetőek lesznek a dokumentumok, akkor már azok, akiket a legjobban érdekelne az igazság felderítése, talán nem lesznek az élők sorában. KOKES JÁNOS, Bukarest ha veszély volna. Nagyon örülnék, ha erre a Čalfa-nyilatkozatra a magyar sajtó is óvatosan reagálna. A magyar-szlovák viszony azért mégiscsak más, mint a magyar-román. Bár ez utóbbiban is vannak történelmi hagyományaink. Ami most van, az a nemzeti ébredéskor keletkezett aberráció, ennek el kell múlnia. Egy-két éven belül el is múlhat, ha a felelős politikusok európai módon és stílusban rendezik az ügyeket." Jeszenszky Géza a továbbiakban kifejtette, szerinte Szlovákiában elsősorban arra van szükség, hogy a magyar kisebbség helyzete megerősödjön az önkormányzat alapján. „Ebben a kérdésben különben kizárólag a magyar kisebbség kompetens, nem pedig a magyar kormány." Az Oroszországi Föderáció kormányának rendelete értelmében a köztársaság illetékes reszortjai veszik át a felszámolt szövetségi minisztériumok és más szervek vagyonát. Egy másik dokumentumban a kormány rendelkezett arról, hogy november 20-ával szüntessék meg a szövetségi intézmények finanszírozását azok kivételével, melyeknek - összhangban az orosz törvényekkel - átadják az államirányítási funkciók részét. Mint arról már beszámoltunk, a föderáció területén lévő pénznyomdák és pénzverdék is köztársasági felügyelet alá kerülnek, s egyben az orosz gazdasági és pénzügyminisztériumnak december 10-ig kell kidolgoznia azoknak az intézkedéseknek a rendszerét, melyek célja az oroszországi Föderáció érdekeinek védelme a saját pénznemet bevezetni készülő volt szövetségi köztársaságokkal szemben. Az oroszországi radikális gazdasági reform megvalósítása felé tett első fontos lépésként Borisz Jelcin rendeletet adott ki, amellyel liberalizálja a köztársaság külgazdasági tevékenységét, egy másik rendelettel pedig szabályozza a drágafémek kitermelését. Az első rendelet értelmében a köztársaság területén bejegyzett valamennyi vállalat - tekintet nélkül a tulajdonformára és külön engedélyezés nélkül - külkereskedelmi, valamint közvetítői tevékenységet folytat. Minden jogi személy és minden állampolgár valutaszámlát nyithat a devizaügyletekre feljogosított bankokban. Jelcin rendelete értelmében a rubelnek a külföldi valutákkal szembeni árfolyama a kereslet-kínálat alapján fog alakulni. Jelcin az Oroszországi Föderáció területén megszüntetett minden kötelező devizaelvonást, valamint a szövetségi államfő és a szövetségi szervek által elrendelt kiviteli és behozatali adót. A másik rendelet értelmében a drágafémek lelőhelyeinek felkutatása, kitermelése, feldolgozása és eladása a köztársaság jogkörébe kerül. Az elmúlt napokban beindult drasztikus áremelések után az orosz kormány rendelkezett egyes bérek emeléséről is. A minimálbért havi 200 rubelben állapította meg, emellett Jelcin rendelettel 90 százalékkal emelte az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a tudomány terén, a jogvédelmi, a közigazgatási és más költségvetési szervekben dolgozók bérét. Ivan Szilajev, az Államközi Gazdasági Bizottság elnöke a Kremlben tegnap tanácskozást kezdett a hét legfejlettebb ipari ország pénzügyminiszter-helyetteseivel. Ugyanúgy, mint az október végi első találkozón, ezúttal is a szovjet hitelek törlesztése áll a megbeszélések középpontjában. 1991. NOVEMBER 19. NÉHÁNY SORBAN N

emzetközi konferencia kezdődött tegnap Bonnban a kelet-európai országok igazságügy-minisztereinek részvételével az alkotmányképzésröl, a jogállam, valamint a piacgazdaság jogi alapjainak megteremtéséről. Hazánkat a tanácskozáson, a cseh, illetve a szlovák kormány egy-egy minisztere képviseli. Az értekezletet Klaus Kinkéi német igazságügy-miniszter hívta össze azzal a céllal, hogy felkínálja partnereinek a német jogrend tapasztalatait, s konkrét segítséget is felajánlott. Ez a segítség elsősorban a szakemberképzés terén nyilvánulna meg. P

ekingben tegnap kezdődött meg a kapcsolatok normalizálásáról folytatott japán-észak-koreai tárgyalások 5. fordulója. A megbeszéléseken a fő ütközőpontot az jelenti, hogy Japán ragaszkodik a KNDK nukleáris programjának nemzetközi ellenőrzéséhez. Phenjan követelése viszont az, hogy Tokió fizessen kártérítést a japán megszállás évei alatt (1910-1945) a koreai népnek okozott károkért. K

adhafi legfelsőbb líbiai vezető a szovjet Pravdának adott interjújában azt mondotta, a Szovjetunióról, sajnos, már csak múlt időben lehet beszélni, s ez óriási veszteség. A líbiai vezető ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az USA az egész világra ki akarja terjeszteni befolyását, és arra figyelmeztetett, hogy Nyugat-Európát is az amerikai expanzió veszélye fenyegeti. Kadhafi szerint a Szovjetunió szétesése súlyosan érinti a Közel-Keletet is, ahol szerinte kizárt a béke megteremtése. L

íbiánál maradva: az Arab Államok Ligája felszólította az USA-t és NagyBritanniát, tanúsítsanak visszafogottságot, s így vegyék elejét a Líbia körüli helyzet kiéleződésének. Mint ismeretes, Washington és London szerint Tripoli a felelős azért az 1988 decemberében bekövetkezett légikatasztrófáért, amelynek során a skóciai Lockerbie fölött felrobbant a PanAm légitársaság repülőgépe, 270 személlyel a fedélzetén. AZ USA és Nagy-Britannia ezért megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba Líbia ellen. M

ubarak egyiptomi elnök tegnap európai körútjának első állomáshelyére, Rómába érkezett. Az olasz vezetőkkel elsősorban a közel-keleti helyzetet tekinti át, a nemzetközi kérdések közül pedig elsősorban a közép-kelet-európai fejleményekkel foglalkoznak. E témakörről nyilatkozott tegnap az egyiptomi kormány magát megnevezni nem kivánó tisztségviselője is, aki arról beszélt, hogy a Libanon elleni izraeli támadások mögött azokat az aggodalmakat kell látni, amelyek több Tel Aviv-i politikusnál érezhetőek: a békefolyamat egy sajátos csapdát jelent. Izrael nem érzi magát jól a bőrében, mert a tárgyalások alapját a nemzetközi jogi normák és az ENSZ-határozatok képviselik, ezek pedig Izraelt a megszállt területekről való távozásra szólítják fel. P

árizsban vasárnap több százezer egészségügyi alkalmazott - orvosok, gyógyszerészek, nővérek stb. - tüntetett a kormány egészségügyi politikája ellen. A Cresson-kabinet csökkenteni akarja az egészségügyi ellátásra fordított összegeket. A francia orvosok úgy vélik, hogy a tervezett „ésszerűsítési" intézkedések az orvos azon jogát és kötelességét támadják, amely szerint a beteget maximális ellátásban kell részesíteni. A dolog érdekessége, hogy a vasárnapi akciót a legkülönbözőbb pártok is támogatták, a gaulle-istáktól kezdve a liberálisokon és a kommunistákon keresztül egészen a Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Frontig. I

ndonéziában óriási politikai botrányt váltott ki az, hogy a hadsereg az elmúlt hét keddjén a kelet-timori tartományban rátámadt egy temetési menetre, s hozzávetőleg 200 embert mészároltak le a katonák. Az egyik timori kormányellenes szervezet tegnap pedig arról számolt be, hogy a kormánycsapatok ugyanott pénteken kivégezték a keddi tömegmészárlás hozzávetőleg 70-80 szemtanúját. U

' jabb nagyszabású offenzívát indított az iraki hadsereg a kurdok ellen. A bagdadi légierő vasárnap három Észak-Irakban levő kurd várost bombázott. Ezzel a Szaddam-rezsim rendre megsérti az iraki kormány és a kurd felkelők között múlt héten aláírt túzszünetet. Jelentések érkeztek arról is, hogy az iraki szervek szombaton és vasárnap több ízben felszólították néhány kurd falu lakosságát, hogy menjenek a hegyekbe, s nem egy esetben erőszakkal úzték ki a falusiakat otthonaikból. JESZENSZKY ISMÉT A ČALFA-NYILATKOZATRÓL: „INKÁBB A SZÉLSŐSÉGESEKNEK SZÓLÓ ÜZENET VOLT" A Fritz-Pelze szőrmeáruház 60 éves és ebből az alkalomból néhány napig 60 százalékkal olcsóbban árusítja a csodálatos coboy-, nerc-, perzsa-, róka-, pézsma- és nutriabundákat. ILYEN MÉG NEM VOLT!!! Tekintse meg lenyűgöző kínálatunkat! MEGÉRI!!! Pelzhaus Franz Fritz 16 Wien Neulerchenfelder Strasse 83 telefon: 46 13 89 U P-1438 WASHINGTON ÁZSIAI BÉKEOFFENZÍVÁJA BUSH BÁTORSÁGA Fel kellett figyelni George Bush múlt heti kijelentésére arról, hogy az USA a biztonság szempontjából épp olyan fontosnak tartja Ázsiát, mint Európát, s ezért arra törekszik, hogy javítsa együttműködését az ázsiai országokkal. Ez, ha nem is hangsúlyváltást jelzett az amerikai külpolitikában, de azt mindenképpen, hogy Washington elérkezettnek látja az időt egy békeoffenzíva megnyitására ezen a kontinensen is. Ennek ellenére Baker külügyminiszter tíznapos ázsiai körútja nem hozta meg azt a sikert, amelyet a Fehér Ház szeretett volna. A két legfontosabb témakörről, az amerikai-kínai kapcsolatok jövőjéről és a koreai rendezésről van szó. Hiába hosszabbította meg Baker pekingi látogatását, a kínai kollégájával megtartott terven felüli találkozó sem hozta meg a nagy áttörést. Néhány fontos kérdésben kapott ugyan homályos ígéreteket - de eléggé kemény kínai feltételek fejében. Ami azért várható is volt: a kínai vezetés ugyanis nem szereti, ha olyan keményen bírálja egy vendég, mint Baker tette az emberi jogok, a bebörtönzött diákvezetők miatt. Másrészt Peking kihasználta azt, hogy Baker mindenáron eredményt akart felmutatni - ezért is hosszabbított -, hiszen épp eleget bírálja az amerikai törvényhozás Bush elnököt, amiért ismét meg akarja adni Kínának a Tienanmen után megvont kereskedelmi kedvezményt. Ha tehát Baker tárgyalásai teljes kudarccal végződnek, odahaza felerősödik a Busht bírálók hangja; az elnök ellen már amúgy is erőteljes kampány folyik azzal az ürüggyel, hogy sokkal többet törődik a külpolitikával, mint a hazai gondokkal. Ez a tény pedig nem hagyható figyelmen kívül, tekintettel arra, hogy az USA-ban beindult az elnökválasztási kampány. S mivel Peking mégis értékeli, hogy a nyolcvankilences Tienanmen téri események óta ez a látogatás fordulat a kétoldalú kapcsolatokban (elősegítheti, hogy Peking más viszonylatban is kitörjön az elszigeteltségből), meg értékelik azt is, hogy Bushnak a hazai bírálatok ellenére mégis volt bátorsága nyitni, Baker kapott néhány nem kötelező ígéretet. Például a politikai foglyok ügyének felülvizsgálatára, a korszerű rakétatechnológiák elterjedésének megakadályozására kötött megállapodáshoz való csatlakozásra, s netán még az atomsorompó-szerződés valamikori ratifikálására is. Hozzá kell tenni, hogy Peking említett elszigeteltsége már nem igazi elszigeteltség. Bushnak azon kívül, miszerint Kína túl nagy ország ahhoz, hogy izolálják, és hasznosabb, ha együttműködnek vele, egyéb komoly érvei is vannak politikája alátámasztására. Kína a BT egyik állandó tagjaként nemcsak az Öböl-háborúban tanúsított az USA számára kedvező magatartást, hanem a kambodzsai rendezésben is, ami nagyon lényeges: nem vétózta meg Dél-Korea felvételét az ENSZ-be, sőt, a diplomáciai kapcsolatokat is helyre fogja állítani Szöullal. Igaz, ez a KNDK-nak nem tetszik, de lényegében ez a pekingi magatartás bírta rá Phenjant, hogy a teljes elszigeteltség helyett szintén kérje felvételét a világszervezetbe. Kim Ir Szen korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a két Koreának csak egy széke legyen az ENSZben, mert a külön-külön tagság a félsziget megosztottságát konzerválja. így lett az idén szeptemberben mindkét Korea ENSZtagállam. Ugyanakkor Peking nem kis kockázatot vállalt, hiszen ezzel precedenst is teremthetett arra, hogy Tajvan szintén bátran kövesse a koreai példát, márpedig Peking szerint Tajvan Kína részének tekintendő, s ebből nem hajlandó engedni. Ezzel elérkeztünk a másik lényeges kérdéshez. Baker $ körútja során, pontosabban az ázsiai-csendesóceáni gazdasági együttműködési csoport szöuli ülésén négy plusz kettő tárgyalásokat javasolt a koreai egyesítés előmozdítására. A négy plusz kettő fogalom a német egyesítés folyamatából ismert. Jelen esetben az USA-t, a Szovjetuniót, Kínát és Japánt, valamint a két Koreát jelentené. Érdekes módon Japán, Kína, de még DélKorea sem repesett az ötlettől. Valószínűleg meg akarják várni, mire vezet az a fordulat, amely az október végi, sorrendben immár negyedik Korea-közi miniszterelnöki tárgyalásokon történt. Itt a kezdeti hűvös phenjani fogadtatás és a kölcsönös kemény vádak után valami mégis született. Egyes megfigyelők nagyon szkeptikusak, mondván, a KNDK engedményei csak taktikának tekintendők, mások viszont komolyan veszik a dolgot. Az utóbbi két évben felgyorsult koreai-koreai párbeszéd mindeddig egy lényeges dolog miatt volt eredménytelen. Dél-Korea attól tart, hogy Észak kifejleszti saját atomfegyvereit, s mindig azt szabta feltételül, Phenjan engedje be a külföldi megfigyelőket jong-bjoni nukleáris létesítményébe. A KNDK válasza: rendben, de előbb vonják ki DélKoreából az amerikai atomfegyvereket. Washingtoni szakértők szerint szinte egészen biztos, hogy a KNDK ki akarja fejleszteni saját atomfegyvereit, s ezért a lassan magára maradó észak-koreai sztálinista rezsim egy új Irak lehet Ázsiában. Baker ezért mondta a legutóbb azt, hogy az észak-koreai atomfegyver az egész világot érintő globális ügy. Nos, az október végi kormányfői találkozón - tényleg nagy meglepetésre - megegyeztek abban, hogy kidolgozzák a két Korea közötti megbékélési, megnemtámadási és együttműködési szerződést. A félsziget atomfegyvermentesítéséről pedig nem ennek keretében, hanem külön fognak tárgyalni. Véleményem szerint van remény az előrelépésre, hiszen Bush jelezte: nemcsak a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák számát csökkentik, hanem az atomfegyvereket és kivonják onnan. Phenjan tehát elveszti legfőbb én/ét és rákényszerül arra, hogy atomprogramját illetően tiszta vizet öntsön a pohárba. MALINAK ISTVÁN