Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-11 / 239. szám, péntek

PARLAG Az ország gazdaságának egyik legnagyobb gondja „ a fizetésképtelenség, amely sok milliárdra rúg. A kérdés megoldására most szövetségi szinten jelentős összeget különítettek el... (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1991. október 11, Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 239. szám COPPELIUS MESTER BEFEJEZTE „Én még szerencsés vagyok, kolléganőmet egyetlen fillér nélkül küldte el a társulat művészeti vezetője. S hogy nagyvonalúságát bizonyítsa, felajánlott neki egy takarítónői állást, vagy ha ezt rangon alulinak érzi, kazánok fűtését ellenőrizheti." (5. oldal) A NORVÉG MINISZTERELNÖK HAVELNÁL Václav Havel köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Gro Harlem Brundtland asszonyt, a Norvég Királyság miniszterelnökét. Michael Žantovskýnak, az elnök szóvivőjének tájékoztatása szerint Václav Havel örömmel állapította meg, hogy fejlődnek a csehszlovák -norvég kapcsolatok. A nemzetközi kérdésekről szólva nagyra értékelték egyebek között az Európa biztonságáért kifejtett legutóbbi csehszlovák, magyar és lengyel külügyminiszteri javaslatokat. A norvég miniszterelnök asszony átadta Václav Havelnak azt a javaslattervezetet, melynek tárgya egy csehszlovák-riorvég energetikai és környezetvédelmi fórum létrehozása. E fórumról egyébként ez év májusában tárgyaltak, amikor köztársasági elnökünk Olsóban járt. VÉGET ÉRT A PARLAMENT 17. ÜLESE FONTOS ÉS KEVÉSBÉ FONTOS KÉRDÉSEKRŐL INTERPELLÁCIÓK AZ SZNT ÜLÉSÉN (Munkatársunktól) - Tegnap interpellációkkal folytatódott a Szlovák Nemzeti Tanács két hete megszakított 17. ülése. A képviselők nem kímélték a kormányt és az egyes minisztereket, magyarázatot kértek számos időszerű gazdasági, környezetvédelmi és más kérdésben. Harna István (Együttélés) felvetette, hogy a kormány júliusban módosította a szlovák költségvetést, amiről egyébként nem tájékoztatta a parlamentet. - Megértem, hogy a kormány növelte kiadásait, de azt már nem, hogy a gazdasági helyzet ismeretében 6,5 milliárddal a bevételeket is megemelte - mondta, majd figyelmeztetett, hogy a gazdaságban tapasztalható negatív jelenségek miatt nem érjük el az eredetileg tervezett bevételt sem és a költségvetési hiány előreláthatólag 5-10 milliárd korona lesz. Ennek kapcsán a községek rossz anyagi helyzetére is rámutatott. Többen, főleg a Zöldek Pártjának képviselői a környezetvédelemről szóltak. így Marian Budaj a szennyvíztisztítók építésének lassúságáról, Gabriela Kaliská a Garamszentkereszti Alumíniumkohó korszerűsítéséről, Peter Sabo az atomerőművek biztonságáról beszélt. Bírálták a szlovák Környezetvédelmi Bizottság tevékenységét. Mikuláš Huba (független) megkérdezte Ladislav Pittner belügyminisztert, hogyan lehetséges, hogy a dunai vízmű építése miatt tüntetők ellen terroristaellenes kommandót vetettek be ós furcsállta azt is, hogy az osztrák környezetvédőket egy évre kitiltották Csehszlovákiából. A földtörvény gyakorlati érvényesítését akadályozó hosszadalmas és nehézkes ügyintézésre hívta fel a figyelmet Bartakovics István (MKDM). Úgy vélekedett ez is szerepet játszik abban, hogy kevesen igénylik vissza földjeiket és sokan a mai napig sem hiszik el, hogy visszakaphatják egykori tulajdonaikat. Mikuláš Hirjak (Együttélés) az eperjesi ukrán rádióadás műsoridejének lerövidítése miatt tiltakozott. Nem tagadta meg önmagát Anna Vílčeková (SZNP). Kétségbevonta, hogy a katonai átcsoportosítások nyomán megfelelő felszerelése lesz-e a haderőnek Szlovákia védelméhez. Kifogásolta, hogy az útiokmányokban sokszor nem tüntetik fel azt, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárairól van szó, és kérte, a külügyminisztérium tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Szlovákiát felvegyék az ENSZ-be. (Folytatás a 2. oldalon) JUGOSZLAVIA EZ A TŰZSZÜNET SEM SZENT ÚJABB TÁRGYALÁSOK HÁGÁBAN • DALMÁCIÁBAN JAVUL A HELYZET Hans van den Broek holland külügyminiszter elnökletével tegnap délután kezdődtek Hágában a jugoszláv válság rendezéséről folytatott tárgyalások, amelyeken Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök, valamint Veljko Kadijevics szövetségi védelmi miniszter vett részt. A tanácskozás vezetésével azért a holland külügyminisztert bízták meg, mert ebben a félévben Hollandia tölti be az EK elnökének tisztjét. A Jugoszláviában tartózkodó EKmisszió tegnap felszólította a hadsereget és a horvát fegyveres erőket, azonnal szerezzenek érvényt a túzszünetnek. A Reuter hírügynökség pedig azt közölte, hogy a harcoló feleknek 15 órakor meg kellett kezdeniük egyrészt az adriai kikötők blokádjának, másrészt pedig a katonai objektumok blokádjának a felszámolását. A kedden hajnalban életbe lépett tűzszünet ellenére tegnap Horvátországban a kora reggeli órákban több helyütt is harcok robbantak ki. Ezt a belgrádi rádió jelentette, azt állítva, hogy az Eszék és a Vukovár körül állomásozó szövetségi hadsereg egységeire még az éjszaka folyamán több rakétát lőttek ki. A zágrábi rádió egészen más információt közölt: a katonaság harckocsizó és gépesített lövészalakulatai Vukovar térségében előre nyomultak, a szerb fegyveresek pedig Tenja faluból lőtték Eszéket. Közép-Horvátországból is összecsapásokat jeleztek, beleértve Pakrac és Nova Gradiska községeket. Egyébként a tűzszünet sikertelenségéről beszélt még szerdán este Zágrábban Zarko Domljan, a horvát parlament elnöke. Szerinte két okból sem sikeres ez a tűzszünet, egyrészt azért, mert a hadsereg önkényesen megsérti, főleg KeletSzlavóniában, másrészt azért, mert aláírása nyomán ellentétek támadtak a horvát vezetésben. Ennek ellenére később azt fejtegette, hogy Zágráb szerint milyen lépéseknek kellene következniük. Szerinte raktárakba kellene szállítani minden olyan fegyvert és más haditechnikát, amelyeket Horvátország ellen vethetnek be. A jugoszláv fegyveres erőket, beleértve a fegyverzeteket, pedig fokozatosan szét kellene osztani a hat tagköztársaság között. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a hadsereg nem dönthet a haditechnikáról, mert ez a köztársaságok (Folytatás a 3. oldalon) RICHARD VON WEIZSÁCKER POZSONYBAN KI A CÍMZETT? Richard von Weizsácker német szövetségi államfő és felesége, valamint az állami küldöttség többi tagja tegnap Brünnből kétnapos látogatásra Pozsonyba érkezett. A Fórum szállodából útjuk a várba vezetett, ahol František Mikloško, az SZNT elnöke és Ján Čarnogurský kormányfő fogadta a magas rangú vendégeket, köztük a Bonnból ismét visszatért Hans-Dietrich Genscher külügyminisztert, majd megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Ezzel párhuzamosan folyt a „hölgyprogram"; Marianne Freifrau von Weizsácker, a diplomatafeleségek és a hozzájuk „beosztott" újságírók kíséretében megtekintette a Mária Teréziáról és családtagjairól készült portrékat, festményeket. Roppant érdekesnek találták a hölgyek, hogy az osztrák császárné, magyar királynő az egyik korabeli képen nadrágban van megörökítve, s kíváncsian szemlélték hogyan is A német államfő a pozsonyi várban (Peter Brenkus felvétele - ČSTK) „festett" kedvenc lánya, Mária Krisztina. A történelmi múltból „viszszatérve" a hölgyek csatlakoztak a delegáció férfitagjaihoz, akik később a Bôrik szállodában munkaebéden vettek részt. A délutáni kúlönprogram kereté(Folytatás a 2. oldalon) MIÉRT NEM VETT RÉSZT AZ FMK A MATICA TALÁLKOZÓJÁN? A TÁVOLMARADÁSNAK TÖBB OKA VAN (Munkatársunktól) - A Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtótájékoztatóján Gyurovszky László szóvivő a tegnapelőtti koalíciós tárgyalásokról számolt be. Elmondotta, hogy a tárgyalások folyamán meghallgatták a főügyész helyettesének a törvényesség betartásával kapcsolatban tartott beszámolóját, és elégedetlenségének adott hangot néhány evidens bűneset kivizsgálásának halogatása miatt. Az FMK a készülő sziovák alkotmány előkészítésében eddig is részt vett. Nem fogja viszont támogatni az alkotmánytervezetet, amennyiben az az állampolgárokat két kategóriára osztaná, amennyiben számolna a kivétel nélküli államnyelv fogalmával, ha az elemi jogokról és szabadságokról elfogadott alkotmánylevélben foglalt emberi, kisebbségi jogok szúkülnének, vagy ha bármilyen formában korlátozná a piacgazdaságokat. Mint azt az Új Szó munkatársának Gyurovszky László elmondta, a Matica slovenská tegnapelőtti találkozóján a Független Magyar Kezdeményezés három alapvető ok miatt nem vett részt. Egyrészt a Matica slovenská nem politikai szervezet, nem vett részt a parlamenti választásokon, tehát nem kapott felhatalmazást arra, hogy politikai kérdések megoldásában részt vegyen. Másrészt, ha valaki semleges területet óhajt biztosítani a politikai pártoknak, tudhatná, hogy ez a semleges terület a parlament. S végül, semmi értelme annak, hogy azonos időpontban Papierniőkyn ugyanarról tárgyaljanak ugyanazon szervezetek képviselői. A szóvivő elmondta (Folytatás a 2. oldalon) MAJD HA MINDEN AKADÁLY ELHÁRUL... „Britannia jövője Európában van, ahol a kereskedelem elől elhárul minden akadály." Ezt Gloucester hercege, a Brit Tanácsadó Hivatal elnöke mondta, amikor tegnap találkozott František Mikloškóval, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével. Beszélgetésükből kiderült az is, hogy Nagy-Britannia erőteljesen támogatja Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország társulását az Európai Közösségekbe, egyúttal azt a nézetet vallja, hogy ez az intézmény nem lehet zárt a keretein kívüli országokkal szemben. NEGYEDSZER PRÁGÁBAN JUGOSZLÁVIÁRÓL Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet meghatalmazottjainak sorrendben 4. ülése kezdődött meg tegnap Prágában a jugoszláv helyzetről. A bizottságnak elsősorban azt a horvát és szlovén kérdést kell megvitatnia, hogy a nemzetközi közösség ismerje el függetlenségüket. Ugyanis a brioni nyilatkozatban elrendelt háromhónapos moratórium függetlenségük kinyilvánítására, hétfőn lejárt. Az elnöklő német meghatalmazott szerint a prágai találkozónak meg kell vitatnia azokat a tapasztalatokat is, melyeket a Jugoszláviába küldött megfigyelők szereztek a konfliktusok színhelyén. Egyébként ezúttal a tárgyaló asztalon már három zászlóval több van, ugyanis az értekezlet teljesjogú tagjává vált Litvánia, Lettország és Észtország. A prágai tanácskozással egyidőben találkoztak tegnap Hágában az Európai Közösségek képviselői a szerb és horvát elnökkel, ilyenképpen hazánk fővárosában - mint a korábbi három esetben is - várták a Hollandiából érkező híreket. A Csehszlovákia, Lengyelország, Svédország és Kanada képviselőivel kibővített megfigyelő misszió eddigi tevékenységéről elhangzott, hogy a misszió az utóbbi hetekben egyre veszélyesebb feltételek között dolgozott. Megállapították, hogy az eddig megkötött megállapodásokat valamennyi fél megsértette, a horvát erők többnyire könnyű fegyvereket használtak, ugyanakkor a jugoszláv hadsereg gyakran vetett be ágyukat és harci repülőket. A csehszlovák küldöttség délután javaslatot terjesztett elő, mely szerint külön figyelemmel kellene kísérni, miként tartják be Jugoszláviában az emberi jogokat. Ezt a feladatot az eddig működő megfigyelő missziótól függetlenül végeznék. Csehszlovákia szorgalmazni fogja, hogy vonják felelősségre azokat a konkrét személyeket, akik cselekedeteikkel megsértik az emberi jogokat. A német küldöttség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a nyugat-európai unió keretén belül fontolgatják a megfigyelő misszió támogatásának további lehetőségeit, például fegyveres katonai alakulatok létrehozását tagjai védelmének érdekében. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Merre tart Csehszlovákia? Ez a címe annak a csehszlovákiai kisebbségekről szóló memo* randumnak, amelyet az Együttélés Politikai Mozgalom juttatott el szerkesztőségünkbe. E terjedelmes dokumentumot 1991. október 15-én lapunk bővített, megemelt példányszámban megjelenő, 12 oldalas kiadásában adjuk közre. Riportereink segítségével a témába vágó véleményeket is gyűjtünk arra vonatkozóan: az utca emberének nézete szerint, vajon merre tart hát Csehszlovákia? Már most biztosítsa az Új Szó jövő keddi számát!