Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-09 / 237. szám, szerda

963 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. OKTÓBER 10. JAPÁN GYORSSEGÉLY A SZOVJETUNIÓNAK A japán kormány 2,5 milliárd dolláros gyorssegélyt folyósít a Szovjetuniónak - közölték Tokióban. Ebből Moszkva 500 millió dollárt élelmiszerek és gyógyszerek vásárlására, valamint ezek elosztására fordíthat, 1,8 milliárdot a Szovjetunióba irányuló japán export fedezésére szán­nak, 200 milliót pedig a japán Exin bank pénzügyi terveinek megvalósítására. A tokiói kormány garanciákat követel a Szovjetuniótól az eddigi hitelek törlesz­tésére. A Szovjetunió eladósodása már 68 milliárd dollár, s csak az idei év máso­dik félévében 12 milliárdot kellene vissza­fizetnie. Japán eddig nagyon szűkmarkú volt, ami a hiteleket illeti, s azzal érvel, hogy nem lenne célszerű nagy pénzinjek­ciókat adni az összeomló szovjet gazda­ságnak. Ennél is fontosabb feltétel volt azonban, hogy a Szovjetunió Adja vissza a második világháború végén elfoglalt négy Kuril-szigetet. A múlt héten egy japán misszió járt a szovjet Távol-Keleten és megerősítette, a tél közeledtével egyre rosszabb az ellátás, ez indokolja a segé­lyek folyósítását. A Szovjetunió a napokban bejelenti, mekkora az aranytartaléka - közölte a CNN amerikai hírtelevíziónak adott in­terjújában Ivan Szilajev, az operatív gaz­daságirányítási bizottság elnöke. Az utób­bi hetekben ugyanis a Nyugaton nagy megdöbbenést keltett, milyen jelentős mennyiségű aranyat adott el a Szovjet­unió. Szilajev hétfőn Moszkvában amerikai üzletemberekkel találkozott és arra ösztö­nözte őket, ruházzanak be a Szovjetunió­ban Ugyanakkor azt állította, eltúlzottak azok az állítások, hogy nagyon nehéz tél vár az országra. Véleménye szerint nem lesz szükség rendkívüli élelmiszerszállít­mányokra, inkább redszeres, de viszony­lag nagy szállítmányokra. Az ukrán kormány úgy döntött, két éven belül létrehozza saját 450 ezer fős hadseregét. Az Interfax hírügynökség szerint az ukrán fegyveres erők szerkeze­téről még nem született döntés, de való­színűleg 12-16 hadosztályt hoznak létre, valamint a nemzeti gárdát, amely a köz­társasági elnöknek lesz alárendelve. A ra­kétaegységek és a légelhárítás Ukrajna és az unió közös ellenőrzése alá kerül. NATO-KELET-EUROPA PÁRIZS MEGTORPEDÓZZA A KÖZELEDÉST? Franciaország blokkolja az Észak-atlanti Szövetség új merész tervét, amely indítványozza a formá­lis kapcsolatfelvételt a Szovjetunió­val és Kelet-Európával. Ezt tegnap közölte a Reuter hírügynökségr-meg nem nevezett NATO-forrásokra hi­vatkozva. A terv, amelyet egy hónappal a szövetség római csúcstalálkozója előtt vetett fel az Egyesült Államok és Németország, a NATO európai biztonsági rendszerben játszott kulcsfontosságú szerepének meg­erősítésére szólít fel. Ugyan nem ajánl biztonsági garanciákat vagy tagságot az új kelet-európai demok­ráciáknak, de az Észak-atlanti Szö­vetség képviselői remélik, hogy ele­get tesznek a hajdani ellenség köve­telésének, amely szerint a NATO­nak most jobban kellene rajtuk segí­tenie. A november 7-én és 8-án Rómá­ban megtartandó NATO-csúcs kulcsfontosságú pontja lesz az „együttműködési tanács" létrehozá­sát indítványozó javaslat. A NATO­hoz közelálló források azonban kö­zölték, Franciaország, amely nem helyesli, hogy az Egyesült Államok­nak vezető szerepe van a tizenhat­tagú szövetségben, ellenzi ezt a ter­vet, nem kívánja, hogy a Nyugat védelmének keretein kívül bővítsék a tömb befolyását. ,,Franciaország megtorpedózhatja az egész tervet, mivel ezt a NATO csak akkor való­síthatja meg, ha konszenzus szüle­tik" - állította a magát megnevezni nem kívánó forrás. ,,A következő napokban és hetekben ezért Fran­ciaországra várhatóan erős nyomást gyakorolnak majd". Egyébként a francia misszió a brüsszeli NATO­központban nem kommentálta eze­ket a kijelentéseket. Az idézett források arról tájékoz­tatták a Reutert, hogy Franciaor­szág, amely nem tagja a NATO katonai szervezetének, a közép-eu­rópai országokkal inkább az Európai Közösségek révén erősítené a kap­csolatokat, ott ugyanis nagyobb be­folyással bír. A KUBAI ELLENZÉK FELHÍVÁSA A kubai ellenzék szerint a kom­munista párt csütörtökön kezdődő negyedik kongresszusa az utolsó lehetőség arra, hogy a gazdasági káoszba sodródott országban elke­rüljék a vérontást. A hét ellenzéki szervezetet tömörítő Kubai Demok­ratikus Egyesülés (CDC) ezért java­solja az ország fokozatos demokra­tizálását, egyebek között a többpárt­rendszer bevezetését, általános vá­lasztások kiírását. Az egy hónappal ezelőtt alakult ellenzéki tömörülés hétfőn Havannában példa nélküli sajtóértekezleten ismertette a külföl­di tudósítók előtt a kubai pártkong­resszus küldötteihez és a világ köz­véleményéhez egyaránt intézett fel­hívását. Demokratikus átalakulásra van szükség, akár Fidel Castro államfő hatalmon maradásával, bár az ideá­lis az lenne, ha távozna - hangsú­lyozták. A TISZTESSÉGES SZERZŐDÉS Hosszú és fárasztó, a múlt fájdalmait felelevenítő egyeztetések, tárgyalá­sok, olykor vádaskodások és magyarázkodások, kompromisszumkereső diplomáciai lépések után hétfőn Jirí Dienstbier csehszlovák és Hans­Dietrich Genscher német külügyminiszter parafálta a két állam közötti jószomszédi és baráti együttműködési szerződés szövegét. Hogy a szép számban jelentkezett akadálygörgetók törekvései ellenére erre Richard von Weizsácker szövetségi államfő prágai látogatása alatt, vagyis a tervezett időben (mi több, a német külügyminiszter halaszthatatlan hazai dolgai és nyilván megalapozott félelmei miatt egy nappal korábban) mégis sor került, az a demokratikus értékeket szem előtt tartó, jószándékú német és hazai politikaicsinálóknak köszönhető. Azoknak, akik a ,,közös történelem gyümöl­csöző hagyományaira, az eddigi együttműködés eredményeire" igyekeznek rákötni, mint ahogy azt az alapszerződés bevezető részében is hangsú­lyozzák. Átbukdácsolva a komor korszak támasztotta gátakon, tekintsünk a jövőbe - sugallja a dokumentum. Csehszlovákia számára nehéz az elóreheladás, s ezért megnyugtató, hogy támogatóra talált az erős szomszédban, amely „kész sokoldalúan segíteni a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság gazdasági fejlődését a szociális piacgazdaság keretében". Megnyugtató, hogy számíthat egy megbízható partnerre, aki majd egyengeti útját a nyugat­európai tizenkettek gazdasági klubjába. Tisztességes ez a szerződés, amely alapköve lehet a jövőbeni kétoldalú és sokoldalú európai kapcsolatodnak egyaránt - állítják a politikusok. Ám a pozitívumok felsorolása után minduntalan odabiggyesztik: jobb is lehetett volna. Valóban jobb lett volna, ha végleg lezárja a múltat, ha a müncheni egyezményt semmisnek nyilvánító 1973-as szerződés megerősítésén kívül egy határozottabb nem eloszlatta volna a megszállás rémképeit, s ha végleg feledtetni tudta volna a kitoloncolás traumáját is. Prága a tárgyalások során „kompromisszumos cserét" ajánlott Bonnak. Lemondott volna a Harmadik Birodalom idején a nácik által Csehországban, Morvaországban és Szlovákiában elkövetett bűntettekért járó kártérítésről, ha a német fél sem ragaszkodott volna a kitelepített szudétanémetek kártérítéséhez. Nyilvánvaló, hogy Prága nem puszta nagylelkűségből tette-e gesztust, hanem a már fent pedzett gazdasági és politikai okok miatt. És persze hasonló megfontolásból engedett, amikor Bonn jogi okokra hivat­kozva leszavazta ezt a javaslatot. A kényes lényegi kérdések végül is nyitva maradtak, a szerződés nem rendezi a vagyonjogi és kártérítési problémákat. Ez majd a német, illetve a csehszlovák polgári bíróságok feladata lesz. A dokumentum kemény bírálói - köztük a Süddeutsche Zeitung - úgy vélik, hogy a nagy megbékélést rögzíteni hivatott szerződés szövege „udvariassági irománnyá" zsugorodott. A német kommentátorok a történelmi esély elszalasztásáért a saját, de mindenekelőtt a bajor vezetést hibáztatják. Elmarasztalják a CSU-t, amiért az „akadékoskodó szudétanémet nomenkla­túra" (nem a megkárosítottak széles tömegeiről van szó) védnökévé vált, de vádolják a határon túl, vagyis a hazánkban tevékenykedő, ügyeskedő szélsőbaloldali erőket, amelyek a kitoloncolásért felelősséget vállalt politiku­sokkal szembeszállva, németellenes zászlókat lobogtatva igyekeztek hata­lomra jutni, s azokat szintén, akik belpolitikai okok miatt állnak elő „abszurd fenntartásokkal''. E bíráló szavak azonban valahogy mégis elvésznek a reményt jelző mondatok között. Németországban általános az a vélemény, hogy a tegnap parafált, s a parlamentek jóváhagyására váró szerződés szolid alapul szolgálhat a két országban élő nemzetek és nemzetiségek közötti békés együttéléshez, az együttműködéshez, a kapcsolatfejlesztéshez. URBÁN GABRIELLA Zdenék Matéjka csehszlovák külügy­miniszter-helyettes hétfőn este New Yorkban találkozott Marrack Goulding­gal, a világszervezet főtitkárának helyet­tesével, akivel arról folytatott tárgyaláso­kat, hogy hazánk miként vehetné ki részét az ENSZ békehadmúveleteiből. Matéjka tájékoztatta vendéglátóját, hogy Cseh­szlovákia a korábbi ajánlattal összhang­ban kiképzett egy zászlóaljat, amely ké­szen áll a bevetésre, a világszervezet szükségletei szerint. Goulding értékelte a csehszlovák ajánlatot, és elmondta, hogy az ENSZ Kambodzsában és Nyugat-Szaharában számol a csehszlovák katonákkal. A nyu­gat-szaharai misszióban való részvételre már el is küldték a hivatalos meghívót. Amennyiben a Biztonsági Tanács jóvá­hagyja a tervezett kambodzsai akciót, akkor kihasználják a csehszlovák egysé­gek összes kiképzett tagját. Matéjka az ENSZ-közgyülés soros el­nökével, Samir Sihabival is találkozott. A szaúdi diplomata arra a megjegyzésre, hogy Csehszlovákia szeretné a két or­szág közötti diplomáciai kapcsolatok mi­előbbi felvételét, azt felelte: Szaúd-Arábi­ának gondot okoz, hogy nincs elegendő jól képzett diplomatája. L assan már az a meglepő, ha nem érkeznek meglepő hirek a Szov­jetunióból, főleg a sikertelen puccs óta. Számomra az egyik legmeghökkentóbb az volt, hogy még mielőtt Gorbacsov képes lett volna átvenni az ügyeket, Jelcin rövid úton betiltotta a kommunista pártot, s néhány napra még az újságjai, köztük a Pravda megjelenését is leállította. Párt azóta sincs, és nem is nagyon hiányzik, talán csak keveseknek, de Pravda már van, mert az hiányzott. Megvallom, ne­kem is, mert le kellett mondanom egyik kedvenc szórakozásomról, hogy össze­vetem az egyre ortodoxabb pártlapot a lé­nyegesen liberálisabb Izvesztyijával, amelynek a parlament a lapgazdája, s igyekszem kibarkochbázni, mi is történik az Unióban. Ennek ellenére a puccs híre megdöbbentett: az összeesküvők kiváló­an konspiráltak, a Pravda vezérkarát is csak az utolsó pillanatban vonták be pisz­kos terveikbe. Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy a puccs napjaiban rendszeresen közöltünk friss, exkluzív híreket Lenin­grádból, a napokon belül törvényesen is Szentpétervárrá átnevezett városból. Ma­rina Liszocskina, az akkor még Lenin­gradszkaja Pravda nevű kerületi pártlap szemleírója amolyan saját tudósítónk lett. A pártlapok betiltása után természetesen nyomban felhívtam, hogy megtudjam, ve­lük mi történt. „Még nem tudunk semmit, csak egy biztos, a létünk hajszálon függ. Hívj néhány nap múlva. Egyelőre megje­lenünk, a standokról elfogy a lap, de a konkurencia nem kímél minket." Tegnap újra telefonáltam, bízva ab­ban, hogy a helyzet már tisztázódott. így is van, bár a fordulat meglehetősen meg­lepő. • örülök, hogy a régi telefonszámon talállak. Ezek szerint van lap, van munkád. - Hál'istennek, munka van bőven, új­ság is van, csak most már Szankt-pe­gármester ragaszkodott a Szankt-petyer­burgszkije Vedomosztyi elnevezéshez. Ilyen néven még Nagy Péter cár alapított lapot a 18. század elején, s mindig is az udvar hivatalos lapja volt, egészen 1917­ig, amikor a bolsevikok betiltották. Most a bolsevikokat tiltották be és a lap újjászü­letett. • Mi változott a szerkesztőségben? - Mindenki maradt, a főszerkesztőtől a nyelvi lektorokig. Sőt, egyes rovatok SZOBCSAK UJSAGJA tyerburgszkije Vedomosztyi (Szentpéter­vári Hírlap) a neve. A lapgazdánk pedig nem más, mint a polgármesteri hivatal. # Most megleptél! - Nekünk is meglepetés volt. De Ana­tolij Szobcsak polgármesternek (Egyben Mihail Gorbacsov politikai konzultatív ta­nácsának tagjai is - a szerk. megj.) egy­szeriben az eszébe jutott, hogy a mi lapunk volt Leningrádban a peresztrojka zászlóvivője, sosem volt ókonzervatív és mindvégig a gorbacsovi irányvonalat kö­vette. Ami a radikálisok és az államfő pucss utáni kibékülését követően, úgy látszik, ismét erénynek számít. Szobcsak bejelentette, a polgármesteri hivatalnak szüksége van egy napilapra, s ő minket választ, mert ez az újság mértéktartó és profi. Egy kikötése volt: meg kellett változ­tatnunk a nevünket, ami a város névvál­toztatása után úgyis esedékes volt. A pol­még bővülnek is, mivel Szobcsak elkép­zelése szerint nem elég, ha a város, a kerület lapja leszünk, fel kell ölelnünk az egész észak-nyugati régiót. Mint ahogy ö sem egyszerűen a város polgármeste­re, hanem amolyan elnöki megbízott eb­ben a régióban - még ha hivatalosan nincs is ilyen tisztség. A tény azonban tény marad. Pozíciójának megerősödését az is jelzi, hogy hivatalával éppen most költözik a Szmolnijba. Vagyis számunkra, még ebben sincs változás, ezután is a Szmolnijban ül a gazdánk... • Sokat változott a város képe a puccs óta? - Csak lassan változik, sajnos, nem a jobb felé. A közlekedés, ha lehet, még rosszabb, az üzletek üresek, cukrot már több mint két hónapja nem láttunk. Per­sze, a lejárt jegyek már nem válthatók be. Hús, tojás alig van, liszt is csak egyféle, Leninből, a félistenből démon lett. Ilyen képekkel bosszantják a Szentpé­tervárt ünneplők a Leningrádot vissza­követelő tüntetőket. és nem éppen bizalomgerjesztő a színe­-szaga. A város utcáin fel-feltünedeznek a magányos és csoportokba verődött tün­tetők, a kommunista párt mellett és ellen, az új vezetést támogatva és szapulva, a város régi nevét visszakövetelve és átkozva tüntetnek, de már senki sem figyel rájuk. Ha az üzletek üresek, az emberek fütyülnek rá, hogyan hívják a vá­rost, ahol koplalni kénytelenek ... GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN E rich Honecker, a volt NDK párt- és állami vezetője szeretne letelepedni Chilében - irta tegnapi számában a Berli­ner Zeitung a Santiago de Chile-i elnöki hivatal szóvivőjének hétfői bejelentésére hivatkozva. Honecker családja annak az óhajának adott hangot, hogy együtt sze­retnének élni Chilében. Mint ismeretes. Margót Honecker már három napja Con­cepcionban élő lányánál tartózkodik, sen­ki sem akadályozta öt a kiutazásban. Férje esetében azonban teljesen más a helyzet, a bonni külügyminisztérium szóvivője épp tegnap erősítette meg, Né­metország ragaszkodik ahhoz, hogy Ho­necker visszatérjen az országba A lexander Slabý, a csehszlovák kül­döttség tagja tegnap az ENSZ-köz­gyűlés dekolonizációs bizottságában sík­raszállt az előterjesztett határozati javas­latok módosítása mellett. Rámutatott a külföldi szubjektumoknak a még nem független területeken (gyarmatokon) foly­tatott gazdasági és katonai tevékenysé­gével kapcsolatos határozati javaslatok elmaradott, konfrontációs jellegére. El­mondta, a Kelet és a Nyugat közötti ideológiai konfrontáció befejezése után természetszerű lenne, ha oly módon vál­toztatnák meg az előterjesztett határoza­tok szövegét, hogy azok objektívabbak és reálisabbak legyenek. Q_igorü biztonsági intézkedések kö­Oĺ zepette tegnap Isztambulba érke­zett Konsztantinosz Micotakisz görög kor­mányfő, aki részt vett I. Dimitriosznak, a görög ortodox egyház pátriárkájának a temetésén. Harminc év után először tett magánlátogatást Törökországban a gö­rög kormányfő. Micotakiszt útjára elkísér­te Atanasziosz Kannellopulosz miniszter­elnök-helyettes és Antonisz Szamarasz külügyminiszter, ám a tervek szerint hiva­talos találkozóra nem került sor. A görög kormányfő azonban hangsúlyozta, sze­retne telefonon beszélgetni a török veze­tőkkel. J oseph Nérette-et, a haiti legfelsőbb bíróság tagját nevezték ki tegnapra virradó éjszaka az ország ideiglenes elnö­kévé. Úgy tűnik, hiába törekedtek a diplo­maták Jean Bertrand Aristide, a törvé­nyesen megválasztott elnök visszatéré­sének biztosítására. Ezt a hírt abban az időben tették közzé, amikor Port-au-Prin­ce-ben ismét elszabadultak az indulatok Az AFP hírügynökség szerint Cédras tá­bornok, a hadsereg'parancsnoka nem tudja kézben tartani a fegyveres erőket Maga a puccsisták vezetője azt állítja, nem tervezte az államcsínyt, és csak azután lépett közbe, hogy a katonák me­rénylettel fenyegették meg az államfőt A helyzet nagyon bonyolult, s csak az isten tudja mi fog még következni - mon­dotta a tábornok egyik közeli munkatársa. EGY HÉT A VALUTAPIACON ISMÉT GYENGÜLT A DOLLÁR Az utóbbi napokban idegesség jellemezte a devizapiacokat. Az el­múlt héten tovább gyengült a dollár, árfolyama az 1,66 DEM szinten ál­landósult. A kilátások sem túl kedve­zőek, a gyengülés - vélhetően - még nem ért véget. Folynak a ta­lálgatások, lesz-e újabb kamatláb­csökkentés. Immár harmadik hete, hogy a piac képtelen áttörni a már említett szintet, s ez figyelmeztető jel lehet: kifáradóban a süllyedő trend. Mint az utóbbi időben oly sokszor, most is minden szem az amerikai központi bankra, a FED-re szegező­dik, választ várva a kamatok alaku­lásával kapcsolatban. A hét során megjelent amerikai gazdasági ada­toknak nem volt különösebb hatása az árfolyamok alakulására. Ezek kö­zül a nehézipari megrendelések száma volt talán a legjelentősebb, a várt 2,2 százalékos helyett csak 1,9 százalékos volt a csökkenés. Az elmúlt héten a japán valuta jelentós erősödésnek indult az összes többi valutával szemben, és­pedig az újból magasba szökő japán fizetési és kereskedelmimérleg-aktí­vum következtében. Csak augusz­tusban 8,45 milliárd dollárral haladta meg az export az import értékét, s ez a tényező már önmagában is növeli a jen keresletét. Persze, a többi ország nem nézi jó szemmel a változatlanul tartó japán exportof­fenzívát. E jelenség visszaszorításá­nak egyik módja, ha erősebb lesz a jen, így ugyanis értelemszerűen drágább lesz jenért importálni, ke­vésbé lesz versenyképes a japán export. -gr­CSEHSZLOVÁK ENSZ-KATONÁK KAMBODZSÁBA ÉS NYUGAT-SZAHARÁBA

Next

/
Thumbnails
Contents