Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám, hétfő

GAZDASÁG . 1991. OKTÓBER 7. Az energiahordozók árának radikális emelése évközben egyszer már felborzolta a kedélyeket. Főleg a kispénzű fogyasztóknak okozott fejtörést, hiszen a tüzelőanyagok árának csaknem három­szoros emelésével felborította a háztartások költségvetését, a fel­mérések szerint jelentősen visszafogta a lakossági fogyasztást. A szénnel fűtött háztartások zöme általában nyárutó-őszelő idő­szakban szerezte-szerzi be a téli tüzelőt. Az idén azonban a mege­melt árak mellé újabb probléma társult. A privatizáció. A honi gazdasági privatizációs folyamatban ugyanis „okos fejek" ponto­san az ősz elejére időzítették a széntelepek árverését, noha köztu­dottan ekkor nehezedik rájuk a legnagyobb nyomás, hiszen min­denki ilyenkor igyekszik feltölteni tüzelőkészletét. Nem csoda, hogy az egyszerű fogyasztók körében, ha nem is pánik, de komoly aggodalmak támadtak, hiszen az árverésre került széntelepeket egy időre bezárták (leltárt végeztek, átalakították). Félő volt az is, hogy esetleg profilt váltanak, a szén helyett - mondjuk - nyugati gépko­csikat kezdenek el árusítani. GALÁNTA SZENELLATAS TULAJDONOSVÁLTÁS KÖZBEN A széntelepek privatizációjának időzí­tésével kapcsolatos kérdésekre közvetle­nül az alapítónál, az SZK Kereskedelmi Minisztériumában kerestük a választ. Vá­laszadó Miroslav Adamiš, a kereskedelmi osztály igazgatója és két közvetlen mun­katársa, František Keherle, valamint Jo­zef Hrivňák volt. • Milyen szempontok alapján döntöt­tek a Szénraktárak telepeinek privatizáci­ójáról? Miroslav Adamiš: Szlovákiában a nemrégiben lezajlott önállósulási folya­mat következtében 25 önálló vállalati egy­ség létezett. A folyamatos szénellátás érdekében a 25-ból 16 vállalat privatizáci­óját részvénytársasági formában szeret­nénk megvalósítani. Alapvetően abból az elképzelésből indultunk ki, hogy a létrejö­vő részvénytársaságok az ellátás szem­pontjából legfontosabb területeket „lefed­jék", ha netán az eladásra kerülő szénte­lepek új tulajdonosai profilváltást hajtaná­nak végié. A részvénytársaságokká való átalakulás két hullámban zajlik majd le. A 16 részvénytársaság létrehozásán kívül azt is javasoltuk, hogy néhány kereske­delmi egység a nagyprivatizáció idősza­kában nyilvános árverésen cseréljen gaz­dát. Azért javasoltuk ezt a megoldást, mivel ennél a formánál az új tulajdonos már kötelezhető lenne, hogy a széntele­pet az eredeti rendeltetésének megfelelő formában működtesse. 0 Az alapítónak nincs joga a kispriva­tizációban árverésre kerülő üzemegysé­gek profilját megszabni? Miroslav Adamiš: A törvény erre nem ad lehetőséget. Tudatában voltunk az e helyzetből adódó veszélyeknek, ezért is javasoltuk a törvényjavaslat módosítását abban az értelemben, hogy a széntelepek privatizálása után az új tulajdonosok - az élelmiszer-üzletek privatizációjához ha­sonlóan - bizonyos ideig kötelesek lettek volna a telepet eredeti rendeltetése sze­rint működtetni. Noha a javaslatunkat elu­tasították, információnk szerint ezen a té­ren nincsenek különösebb gondok. • Nagyon sok kifogás érte a széntele­pek privatizációjában az időpontok meg­választását. Miért éppen a fűtési szezon kezdetére időzítették a széntelepek ela­dását? Jozef Hrivňák: A széntelepek privati­zációjának időzítése kizárólagosan a já­rási privatizációs bizottságok hatáskörébe tartozik, ebbe mi az alapító jogán se szólhattunk bele. A széntelepek privatizá­ciója egyébként folyamatos, eddig 34 ár­verésre került széntelep közül még 10 nem talált gazdára. 0 Az idei fűtési idény kezdete előtt milyen kilátásokkal vághatunk neki a tél­nek? Jogos a fogyasztók félelme, hogy a szénellátásban komoly problémák vár­hatók? František Keherle: A szénellátásban a jelenlegi helyzet kielégítőnek mondható. Ugyanakkor más a helyzet az egyéni kisfogyasztóknál, mint a közületeknél, in­tézményeknél. A kisfogyasztók ellátása minden valószínűség szerint 2avartalan lesz. Az a tapasztalat, hogy az energia­hordozók árának emelése miatt a háztar­tásokban még az áremelést megelőző időszakban jelentős tartalékokat halmoz­tak fel, így mintegy 70-80 százalékuk jól el van látva tüzelővel. Komolyabb problé­mák várhatók viszont a költségvetési szervezetek tüzelőanyaggal való ellátá­sában. Az iskolák, egészségügyi, kulturá­lis intézmények pénzügyi helyzete nem tette lehetővé, hogy a nyár folyamán fo­lyamatosan feltöltsék a készleteiket, ezért ezek ellátása az idén akadozhat. Figyel­meztettük erre az érintett ágazatok veze­tését, s kértük, hogy a költségvetési szer­vezetek számlájára utalják át legalább a minimális ellátáshoz szükséges összeget. • A széntelepek privatizációja, az energiahordozók évközbeni áremelése újra felvetette a szénárral való esetenkén­ti manipuláció lehetőségét... Miroslav Adamiš: A szén árát rendelet szabályozza, viszont az árképzésben az eddig megszokott módszertől való eltérés problémákat okozhat. A szén árának megállapítása eddig ugyanis egységesí­tett minőségi kategóriák szerint történt, ma már viszont a fűtőérték az elsődleges szempont. Megtörténhet például, hogy a barnaszén különböző fűtőértéke miatt különböző áron kerül forgalomba. Az álta­lunk is javasolt átlagosított árakkal viszont a nagyfokú árkilengések elkerülhetők. 0 Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HELYETT - ELADVA Szeptemberben jó néhány széntelepet tartottak zárva, bizonytalanságban tartva ezáltal a fogyasztókat is. A Galántai Szénraktárak állami vállalatnak három széntelepe és egy proDánbután-gáz áru­sító lerakata szintén szeptemberben ke­rült kalapács alá. Képletesen szólva az árverés háromnegyedes sikerrel zárult, hiszen míg a galántai és vágsellyei szén­telep, illetve a gázlerakat már új gazdára talált, a sered'i széntelep iránt az első árverésen nem akadt érdeklődő. Ružena Krivošíková mérnöknőt, az alig egy éve önállósult állami vállalat igaz­gatónőjét a szered'i telepen sikerült utol­érnünk. Éppen a sikertelen árverés utáni teendőket vitatták meg a dolgozókkal. - A sikertelen árverés miatt új helyzet állt elő. Nem tudjuk, mi lesz az itt dolgo­zókkal. Maradnak-e, megkapják-e a fel­mondást, vagy pedig megvárják a követ­kező árverési fordulót, amelyet október­ben tartanak. A széntelepek privatizációjával kap­csolatban az igazgatónő tehetetlenül tárta szét a karját: - Ez év májusában vállalatunk alapító­ja, az SZK Kereskedelmi és Idegenforgal­mi Minisztériuma úgy döntött, hogy a kisprivatizáció keretén belül vállalatunk is még az idén árverésre kerül. Annak ellenére, hogy az év elején elkészítettük és benyújtottuk az alapítónknak azt a ter­vezetet, amelynek alapján vállalatunk részvénytársasággá alakult volna. Az ala­pító, sajnos, válaszra sem méltatott ben­nünket, illetve válasz helyett megkaptuk azt a döntést, mely szerint a vállalatot elő kell készíteni a kisprivatizációra. A mi feladatunk ezután már csak annyi volt, hogy elkészítsük a privatizációs kártyá­kat, felmérjük a vállalat vagyonának kész­pénzben kifejezhető értékét. A széntelepek árverésének időzítése a járási privatizációs bizottság hatásköré­be tartozik. Miért éppen erre a legforgal­masabb időpontra időzítették a széntele­pek eladását? Egyes vélemények szerint állítólag az a szándék vezérelte őket, hogy az új tulajdonosok, akik nem kis összeget fektettek be a széntelepek meg­vételébe, közvetlenül a fűtési szezon ele­jén, -mintegy a sűrűjébe csöppenve for­gathassák a pénzüket, s ne kelljen a nyári pangás időszakát átvészelniük. A leltár miatt zárva tartó széntelepek és a fáma szerint profilváltásra készülő tulajdonosok miatt félő, hogy a fogyasztók egy része téli tüzelő nélkül marad. Ruže­na Krivošíková szerint az aggodalom ért­hető, de tudomása szerint sem a galántai, sem pedig a vágsellyei telep új tulajdono­sai nem terveznek profilváltást. Továbbra is a lakosság és a közületek szénnel való ellátása lesz a fő feladatuk. Kérdéses viszont, hogy az új tulajdonosok e rövid idő alatt képesek lesznek-e a felhalmozott igények kielégítésére. A bányákkal való kapcsolatok kiépítése sem megy egyik napról a másikra. Az állami vállalat veze­tése a lehetőségekhez mérten segített az átállásban. Az új tulajdonosok megkapták a megrendelők jegyzékét a legalapvetőbb adatokkal. . Az információk szerint lesz tehát elég szén az idén, annál is inkább, mivel a bányákban a visszafogott kereslet miatt nagyobb készletek halmozódtak fel. A fo­gyasztók viszont joggal tartanak attól, hogy a privatizált széntelepek tulajdono­sai az időlegesen kialakult hiáriy adta lehetőségeket kihasználva felemelik a szén árát. -A szén fogyasztói ára rendeletileg szabályozott, tshát nem manipulálható. A bányákból viszont különböző árakon jut el az elosztókhoz. Megtörténhet, hogy egyazon minőségű, de különböző helyről származó szénért különböző árat fizet majd a fogyasztó. Az állami vállalatnál az átvételi árakat átíagosítottuk, így próbál­tuk megoldani, hogy az árkilengéseket ne a fogyasztóknak kelljen közvetlenül meg­fizetniük - állította az igazgatónő. A széntelepek privatizációja kapcsán rendkívül élesen vetődtek fel az alkalma­zottakkal kapcsolatos kérdések. A privati­zált telepek dolgozóinak kötelesek fel­mondani, s bizony 20-25 éves munkavi­szony után valakinek egyszerűen kezébe adni a felmondást, nem könnyű dolog. Kollár Imre például a vágsellyei szén­telepen volt rakodó. Fiatalember, két gyermeke van, és felmondással a zsebé­ben otthonában várja a hívó szót, hogy visszamenjen a munkahelyére. - Tudtuk, hogy elárvereznek bennün­ket, az árverést követő napon azonban jókora meglepetés várt ránk. Az új tulaj­donos gyors és pontos leltárt végzett, majd déltájban megkaptuk az elbocsátó szép üzenetet. A széntelepet bezárják, mi mehetünk haza, ha valakire szükség lesz, majd hívják. Borzasztó volt látni a kollé­gák szemében a megrökönyödést, amint kitereltek bennünket a telepről - mondta keserűen. A munkanélkülivé válás az érintettek számára emberileg nehezen emészthető. Abban azonban bíznak, hogy munkájuk iránt az újrainduló széntelepeken is lesz érdeklődés. SZ. L. xxx A galántai széntelep új tulajdonosát, Ľubomír Valovičot, annak ellenére sikerült elérnünk, hogy leltározás miatt zárva tar­tottak. Megerősítette, hogy a széntelep továbbra is a lakosság és a közületek tüzelőanyaggal való ellátását tekinti fő feladatának. A galántai széntelep október elején kezdi meg működését, megrende­léseket azonban már a hivatalos nyitás előtt is felvettek. Személyesen, írásban, újabban már telefonon is elérhetők. Tele­fonszámuk ugyan megváltozott (45-62), s a közeljövőben üzenetrögzítő is segít­ségükre lesz a megrendelések felvéte­lében. Terveik szerint nemcsak a körzetükbe tartozó kis fogyasztókat és közületeket látják majd el szénnel, hanem a távolabb­ról érkező igénylőket is ki fogják elégíteni. Szénből az idén minden valószínűség szerint nem lesz hiány - a bányákkal sikerült megegyezniük - s a termelők ígéretéhez híven az ellátás folyamatos­nak ígérkezik. A községi hivatalokat egyébként már értesítették az új megren­delések felvételi lehetőségeiről. Azok, akik még az állami vállalatnál rendeltek szenet, s nem kapták meg, kénytelenek lesznek a rendelést megismételni. Az árakat, mint köztudott, központilag kiadott árjegyzék határozza meg, így ezek a kisfogyasztók számára változatla­nok. A barnaszén például minőségtől füg­gően 600-800 koronás tonnánkénti áron jegyezhető elő -tszl­KASSA NAGYOBB A KÍNÁLAT, MINT A KERESLET A majd 30 ezer kassai és Kassa­környéki családi házat, valamint 340 üzemet tüzelővel ellátó kassai szén­raktárban aránylag nyugodt az idei ősz. Nem állnak sorban kapuja előtt a szénvásárlók, sem a bányatele­pekről érkező vasúti kocsik. Kristína Schmidtová igazgató szerint a náluk tapasztalható nyugalom négy dolog­gal magyarázható: a drágulással, a földgáz egyre nagyobb térhódítá­sával, az ipari üzemek termelésének csökkentésével, valamint a tüzelő­anyag-kereskedésre szakosodó magánvállalatok megjelenésével. -Amíg a diószén tonnája 180 koronába került, a házakban több­nyire minden szobát fűtöttek, ám amióta 620 koronát kell érte fizetni, sokan azt mondják, hogy takarékos­kodnak, néhány radiátort kisebb tel­jesítményre állítanak, vagy teljesen elzárnak. Ez van. Megkötöttük az adásvételi szerződést a kisfogyasz­tókkal, de ha valakinek soknak tűnik a bejegyzett mennyiség és nem ve­szi meg mind, semmit sem tehetünk. A többi marad az udvarunkon... Egyébként nemcsak a kisfogyasz­tókkal ilyen a helyzet. Akad néhány ipari üzem is, mint például a gecsei építőelemeket gyártó cég, amely a megrendelt szénmennyiségnek csak egy kis hányadát hajlandó megvásárolni, míg a többiről lemond - vázolja tömören a helyzetet az igazgatónő. A kereskedelmi osztályon Zuzana Turisová számadatokkal is szolgál. A közelmúltban évente 250-260 ezer tonna szenet forgalmaztunk, adtunk el, de most csak 190 ezer tonnára kötöttünk előzetes adásvé­teli szerződést a fogyasztókkal és a bányákkal. Itt az ősz, s úgy tűnik, ezt a mennyiséget is nehéz lesz eladni - mondja. S a kínálat? Tájékoztatóim szerint a brikett kivételével minden kért, igényelt szénfajtából van, lesz ele­gendő. (gazdag) RIMASZOMBAT SZÉNBŐL, DE KÉRDŐJELBŐL IS VAN ELÉG Mária Mikíová igazgatóhelyettes szavai szerint bár az üzemek, intéz­mények és a lakosság tüzelőanyag­gal való ellátása az év eleji készlet­felhalmozások miatt egyelőre bizto­sítottnak látszik, a Rimaszombati szénraktárak állami vállalatnak cseppet sem rózsás a helyzete. Az elmúlt év július elsejével önállósult vállalatok anyagi mérlege felborult, miközben az a kisprivatizáció miatt leépülőben, megszűnőben van. Többszöri figyelmeztetés, sót bíró­sági végzés után ugyan több adós is folyósította augusztusban tartozá­sát, de még így is több mint 2 millió koronával tartoznak neki. A vállalat ez év elején nyereségének jelentős részét és bankkölcsönt felhasznál­va, bízva az önállósulás adta fej­lesztési perspektívákban egy nagy beruházásba fogott, melynek kere­tében tornaijai részlegüket több mint 3 millió korona értékben felújították és kibővítették. A részben eladósodott, fizetés­képtelen partnereitől kintlévőségeit hasztalan hajszoló vállalatra ilyen állapotban köszöntött rá a privatizá­ció. A vállalatvezetés kezdetben egy részvénytársaság alapítását tervez­te, de a kereskedelmi minisztérium ebbe csak úgy akar beleegyezni, ha addigi öt lerakatuk helyett egyet tar­tanak meg. Ebbe viszont az alkal­mazottak nem mentek bele, így ma­radt az árverés. Az ajnácskői, rima­szécsi és feledi részlegre már az első fordulóban rákoppintott a kala­pács. A tornaijai lerakat csak azért nem kelt el az első fordulóban, mert ez túl drága volt (4,5 millió korona plusz a készletek) sőt az építkezés még nincs is teljesen befejezve. A ri­maszombati és hnúšťai részleg vi­szont október folyamán kerül kala­pács alá. Mindez azt is jelenti, hogy az igazgatóság felmondást ad az árve­résre szánt részlegek dolgozóinak. Ezek csak akkor maradnak tovább a vállalat kötelékeiben, ha az törté­netesen - mint a tornaijai részleg esetében is történt - nem kel el A dolgozók tehát nem tudják, med­dig maradnak (maradhatnak) még. A vállalat hetven dolgozójából jelen­leg már csak negyvenen vannak, és október elsejétől az igazgatóság is csupán négy főből áll a korábbi 10 tagú kollektíva helyett. A tüzelőanyag-rendelési negyed­évi ütemtervet hónapokra bontot­ták le, illetve minden hónap végén pontosítják a megrendelést az észak-csehországi szállítóknál. Ok­tóberre valamivel több mint 2 ezer tonna szenet rendeltek Ústí nad La­bemböl, de egyelőre nem tudják, hová irányítják majd a vagonokat, mert bizonytalan, hogy melyik lera­katuk éli túl a két októberi árverést. Nyilvánvaló tehát, hogy a vállalat felszámolása nem lesz egyszerű fel­adat, hiszen a kintlévőségek behaj­tása, a bankkölcsön törlesztése, a raktárkészletek értékesítése, az esetleg úton levő szállítmányok át­vétele és sok egyéb probléma meg­oldása vár majd a likvidációs bizott­ság és az illetékes minisztérium fe­lelős személyeire. Bár most elegen­dő szén van, a lakosok aggódnak, mert ez kérdőjelekkel teli helyzet a fűtési idény kezdete előtt állt be. (polgári)

Next

/
Thumbnails
Contents