Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK 1991. OKTÓBER 30. Az MKDM Országos Választmányának állásfoglalása IDŐSZERŰ POLITIKAI KÉRDÉSEKRŐL Az MKDM a CSSZSZK jövőbeli államjogi elrendezésével kapcsolat­ban változatlanul a működőképes föderáció fenntartását támogatja. Az a véleményünk, hogy egy valóban demokratikus, az európai jogrend­hez és az általánosan elfogadott politikai, gazdasági és emberjogi konvenciókhoz maradéktalanul il­leszkedő, a humánumot és a tole­ranciát a gyakorlatban is megvalósí­tani képes államalakulat kialakítá­sán kell fáradoznunk. Ezért szorgal­mazzuk a társadalom mielőbbi valós politikai és gazdasági átalakítását Hangsúlyozzuk továbbá, hogy számunkra kiemelkedően fontos a kisebbségek jogi helyzetének és a kisebbségvédelem gyakorlati al­kalmazásának kérdésköre. Tárgy­szerűen rneg kell állapítanunk, hogy a kisebbségi problémakör kezelése a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaságban nem kielégítő. Sajná­lattal kell megállapítanunk azt a tényt is, hogy sem a parlamentek, sem a kormányok, de a mérvadó politikai pártok és mozgalmak sem rendelkeznek e témakörben átfogó, előremutató elképzelésekkel. Az MKDM az előrelépést e téren a ki­sebbségi jogok garanciákkal biztosí­tott bővítésében, az önigazgatási formák bevezetésében és fejleszté­sében látja, elsősorban a kultúra, az iskolaügy, valamint identitásunk megőrzésének területén. Fontosnak tartjuk kinyilvánítani, hogy az államjogi vitában a szlováki­ai magyarság politikai reprezentáci­ójának a jövőben is el kell utasítania minden alkotmányellenes lépést, hi­szen ez lehet az első lépés az eset­leges újabb törvénytelenségek felé. Amennyiben a jelenlegi politikai vál­ság tárgyalások útján nem oldható meg, a mozgalom támogatja a nép­szavazás kiírását mint a demokrácia eszközét. Ez az intézmény azonban nem használható szelektív módon, tehát eredményének elfogadását elengedhetetlennek tartjuk minden szinten, pl. a községek névváltozta­tásánál és területi átrendezés eseté­ben is. A mozgalom az elkövetkező idő­szakban is kiemelt fontosságot tulaj­donít a három kisebbségi mozgalom együttműködésének. Az MKDM kü­lönbözőségük tiszteletben tartása mellett továbbra is felajánlja aktív közreműködését a három magyar mozgalom konkrét kérdésekkel kap­csolatos közös fellépéséhez és vé­leménynyilvánításához. Hangsú­lyozzuk azonban, hogy a közeljövő­ben elengedhetetlennek tartjuk a mozgalmak jövőbeli stratégiájának egyértelmű tisztázását és ennek összehangolására hívjuk fel mind az Együttélés Politikai Mozgalmat, mind az FMK-t. Úgy gondoljuk, az idö e téren is sürget, felelősségünket kisebbségünk sorsa iránt együtte­sen kell tudatosítanunk és el kell kerülnünk azt, hogy akár a népsza­vazás, akár a jövő évi választások miatt időzavar okozta kényszerhely­zetbe kerüljünk. Mozgalmunk célkitűzései szelle­mében széleskörűen támogatja a keresztény erkölcsiség elmélyíté­sét, elsődlegesen az ifjúság köré­ben. Figyelemmel kísér valamennyi pedagógiai tényezőt, amely ez irányban hat ifjú nemzedékünk tuda­tára, nevezetesen az iskola, a csa­lád és az egész társadalom ez irá­nyú megnyilvánulásait. Úgy Ítéljük meg, itt az ideje, hogy a pedagógu­sok között is bekövetkezzen a kellő szemléletváltás ebben az irányban is. Szeretnénk messzemenően együttműködni az SZMPSZ-szel, ugyanakkor elvárjuk, hogy a szövet­ség ne csak az egyházi iskolákban, de az egész iskolarendszer terüle­tén ismerje el és támogassa a ke­resztény erkölcsi értékrend elmélyí­tését. Ifjúságunk nevelését kiemelt fontosságúnak tartjuk, ezért sok­oldalúan támogatjuk a ifjúsági szer­vezetek keresztény szellemiségét tükröző törekvéseit, különösképpen a Cserkészszövetséget, illetve az alakuló Keresztény Ifjúsági Kiskö­zösségek Szervezetét. Támogatjuk számos szülőnek azt az igénýét is, hogy a hitoktatás lehetőségei növe­kedjenek és színvonala emelkedjék. Szükségét érezzük továbbá annak, hogy hitoktatói szak nyíljon a Nyitrai Pedagógiai Karon. A társadalom gazdasági átalaku­lásával kapcsolatban elítéljük az át­menet folyamán tapasztalható visz­szaéléseket, a gazdasági és politikai érdekcsoportok összefonódásait, a régi struktúrák vezetőinek máig tapasztalható befolyását és a tota­lisztikus rendszert idéző praktikáit és felhívjuk a kormánykoalíciót az eré­lyesebb fellépésre e téren. Továbbra is támogatjuk a tulaj­donviszonyok mielőbbi rendezését, a rehabilitációs törvények és a föld­törvény mielőbbi megvalósítását, és elfogadhatatlannak tartjuk az e téren tapasztalható fékező tendenciákat. Nagycsalomja, 1991. október 26. IPLIKÁTOR cég ajánlata Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma 1990. augusztus 3-án sz. Z-984/90-C32 ÚJDONSÁG! Hátgerinc-, izom- vagy ízületi fájdalmai vannak? Használja ki a KUZNYECOV IPLIKÁTOR, akupunk­túra-szőnyegecske azonnali hatását. ELŐNYEI: Azonnali hatás. Egyszerű használat. Nem kell akupunktúra-szaktudás. Tetszés szerinti időközökben használható. Egyaránt alkalmas a szak- és a laikus nyilvánosság számára. HASZNÁLATI LEHETŐSÉGEK: • Radikulititus- és oszteohondrózis-fájdalmak megelőzésére, meg­szüntetésére vagy csökkentésére. • Az izomfáradság elleni ellenállóképesség növelésére, megszünteté­sére vagy csökkentésére • Az ízületi gyulladások és fájdalmak megszüntetésére. • A mozgás- és támasztószervi sérülések következményeinek meg­szüntetésére. • A munkabírás növelésére a munkanap végén. • Izomgörcsök és -fájdalmak megszüntetésére. • Hatékony álmatlanság ellen. ÁRA Kis iplikátor 59 korona mérete: 18x35 cm Nagy iplikátor 198 korona mérete: 38x68 cm ÍRÁSBELI MEGRENDELÉSEK: Dr. Ivana Pátková Krivá 11 040 01 Košice TÁJÉKOZTATÁS ÉS MEGRENDELÉS TELEFONON: Dr. Pátková 095/768 698, 833 492 ÜP-1314 UJABB EK-ULTIMÁTUM SZERBIÁNAK A JUGOSZLÁV HADVEZETÉS TAGADJA BARCS BOMBÁZÁSÁT Az Európai Közösségek 12 tagorszá­ga külügyminisztereinek keddi rendkívüli ülésén november 5-ig kapott szerbia ha­táridőt arra, hogy egyértelműen állást fog­laljon, elfogadja-e a tizenkettek béketer­vét, amelyre a másik öt köztársaság már igent mondott. Ha az egy hét múlva esedékes újabb ülésen. Szerbiának még mindig kifogásai lesznek a békés rende­zés terve ellen, melyet az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és számos más or­szág is támogat, akkor a szerbeket kizár­ják a további tárgyalásokból és szankció­kat vezetnek be ellenük. A hétfői ülés előtt Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter, vala­mint a belga és a luxemburgi diplomácia vezetője is gazdasági szankciókat szor­galmazott, viszont Görögország és Nagy­Britannia képviselője tartózkodóan nyilat­kozott ennek bevezetéséről. Az EK-tagor­szágok még mindig nem készek arra, hogy diplomáciai elismerésben részesít­sék az egyes jugoszláv köztársaságokat Hans van den Broek, a tanácskozáson elnöklő holland külügyminiszter hangsú­lyozta, az EK-terv két fő elvre támaszko­dik: a belső jugoszláv határok elismerésé­re, valamint a nemzeti kisebbségek vé­delmére és jogaik biztosítására. Kedden hajnalban a szövetségi had­sereg és a szerb fegyveresek újra támad­ták a kelet-szlavóniai Vinkovci várost. Vinkovcit és közvetlen környékét már hét­fő este is lőtte a tüzérség. A zágrábi rádió szerint további tartalékosokkal erősítették meg a Vukovar körüli gyűrűt. Az éjszaka folyamán ezt a várost is lőtte a szövetségi hadsereg tüzérsége. A többi horvátországi harctéren az éjszaka folyamán és tegnap reggel vi­szonylag nyugalom volt, Dubrovnikban is tiszteletben tartották a tűzszünetet - kö­zölték belgrádi források. Ezek szerint csak Nova Gradiska, Pakrac és Kutina városok térségében voltak szórványos lö­völdözések. Több mint száz jugoszláv és külföldi újságíró tett hétfőn látogatást Dubrovnik­ban. Megerősítették, a történelmi város­részben csak minimális károk keletkez­tek. A Tanjug hírügynökség szerint semmi sem tanúskodik arról, hogy az óvárost rakétákkal lőtték volna. A helyi lakossággal folytatott beszél­getés során azonban az újságírók meg­győződhettek róla, hogy komoly problé­mák vannak az ivóvíz- és áramszolgálta­tással, valamint a telefonösszekötte­téssel. Szarajevóból hétfőn Dubrovnikba in­dult egy konvoj élelmiszerekkel, gyógy­szerekkel, ruhával és más fontos eszkö­zökkel. A száz tonnás humanitárius se­gélyt elkísérte néhány orvos is. Egyelőre nem kaptunk hírt arról, hogy megérke­zett-e a konvoj Dubrovnikba. A nyugat-szlavóniai úgynevezett szerb autonóm terület,.kormánya" hétfőn álta­lános mozgósítást rendelt el. A mozgósí­tás azokra a településekre is vonatkozik, melyek neve már jól ismert a hadijelenté­sekből: Novska, Nova Gradiska, Pakrac, Okucani vagy Daruvár, ahol számottevő cseh közösség él. A hadköteles férfiaknak legkésőbb máig kellett jelentkezniük, kü­lönben büntetőeljárás indul ellenük. A mozgósítás okát nem közölték, de nyil­vánvaló, hogy ugyanúgy, mint a krajinai mozgósítás esetében, az államelnökség Crna Gora-i és szerb tagjai döntésének végrehajtásáról van szó. A kollektív ál­lamfői testület négy tagja határozott úgy, hogy mozgósítani kell azokban az or­szágrészekben, amelyek Jugoszláviában akarnak maradni. A jugoszláv légierő parancsnoksága a tegnapra virradó éjszaka cáfolta, hogy egyik gépe vasárnap bombázta volna Barcs magyar várost. A légierő tájékozta­tási hivatala elismerte ugyan, hogy az adott időben gépei harci feladatot hajtot­tak végre a magyar határ közelében, de állítása szerint nem hatoltak be Magyar­ország területére. A magyar honvédelmi minisztérium szóvivője hétfői sajtóértekezletén közölte, hogy a jugoszláv repülőgép 100-150 grá­nátot dobott le Barcsra. A Budapesten tartózkodó Jovanovics szerb külügymi­niszter az újságíróknak azt mondta, csak véletlen incidensről lehet szó. Szavai sze­rint a jugoszláv hadseregnek nem érde­ke, hogy kiterjedjen a szerb-hon/át kon­fliktus. ELLENSÉGEK PÁRBESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) Százmilliókat költöttek az amerikaik évente Izrael támogatására, s készek továbbra is bőkezűek lenni, de már nem vakon és önzetlenül. Az Öböl-háború bebizonyította, az USA képes háborút nyerni a Közel-Keleten Izrael nélkül is. Sőt, az Öböl-háború idején, annak egy bizonyos szakaszában Izrael kimondottan kolonc volt az amerikaiak nyakán, még akkor is, ha minden elismerést megérde­mel, amiért nem válaszolt az iraki rakétatámadásokra. De meg is kérte az árát. Számomra nem kétséges, hogy a Samir-vezetés csak azért egyezett bele a részvé­telbe a konferencián, hogy megkapja az újabb hiteleket. Pénzre van szüksége a szovjet zsidók letelepítéséhez és még több kell majd neki az elkövetkező két-három évben, ha ezeknek az embereknek munkát, megélhetést akar biztosí­tani. S ebben csak az Egyesült Államokra és szövetségeseire számíthat. Feltéve, persze, ha enged kemény követeléseiből, hajlandóságot mutat a kompromisszu­mokra. Látni kell azt is, az amerikaiak nagyon odafigyelnek arra, hogy mit mondanak Moszkvában. Üdvözlik, hogy Gorbacsovék beleegyeztek a zsidók most már szinte akadálytalan kivándorlásába, és tekintetbe veszik gyakorlatilag egyetlen feltételü­ket: ne a megszállt területeken telepítsék le őket. Washington azt is tudatosítja, hogy Moszkva álláspontjának komoly módosulása tette lehetővé a konferencia összehívását, s az arabok bizonyos vonatkozásokban jobban bíznak a szovjetek­ben, mint az amerikaikban. Megint vissza kell utalnom az Öböl-válság hónapjaira: Moszkva álláspontja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az arab államok részt vettek az Irak elleni koalícióban. S ez a részvétel nyitotta meg a békekonferencia felé vezető utat is. Hiba lenne azonban mindezt úgy értelmezni, hogy létrejött egy arab egység Madridot illetően. Erről szó sincs, minden közvetlenül vagy közvetve érintett arab államban van ellenzéke a békés megoldásnak, s főleg a palesztinok körében. Ami különösen nyugtalanító, a legszélsőségesebb palesztin és más arab csoportok váratlan(?) támogatóra találtak Teheránban. Ugy látszik, a síita papság kész számolatlanul adni pénzt és embert a zsidók elleni „szent háborúra". Ez a készség megerősíti, Iránnak igenis sok köze van a libanoni túszügyhöz, bármennyire is igyekszik tagadni azt. Márpedig a nyugati állampolgárok fogvatartása is késlel­tette a konferencia összehívását, s most is nehezíti elsősorban Libanon helyzetét, amely szeretné visszakapni a déli „biztonsági övezetet" Izraeltől. Komoly bizonytalansági tényező a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és sokszorosan kompromittálódott vezetője, Jasszer Arafat. A békekonferencia összehívásával kapcsolatos egyik legnagyobb probléma éppen a palesztin képviselet volt. Izrael kikötötte, nem lehetnek a PFSZ tagjai, nem lehetnek kelet­jeruzsálemiek, csak ciszjordániaiak és gázaiak. Sikerült is összehozni egy delegációt a jordán küldöttség részeként. Izrael ezt elfogadta, mondván, pontosan tudják, ki kicsoda. Mit tesz erre Arafat? Kijelenti, minden palesztin a PFSZ és a palesztin nép képviselője. Egy izraeli napilap megkérdezte őt, hogy szervezete a jószándék milyen gesztusait hajlandó megtenni a béke érdekében. Arafat magabiztos válasza: „Palesztina Állam, nem pedig egy jótékonysági egylet elnöke vagyok". Ez az a magabiztosság, amire jelenleg Arafat aligha talál vevőt. Egy kis diplomáciai érzékkel többre menne, többet használna a sokat szenvedett palesz­tin népnek. Izrael sem egységes a konferencia célszerűségét illetően, vannak hívei és ellenzői a madridi fórumnak az „egyszerű nép" és a politikai személyiségek között egyaránt. A hivatkozások a bibliai ígéret Földjére ugyanis egyre kevésbé meggyő­zőek a mindennapok kemény realitásaival szemben. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN T gnap kora reggel három arab parti­zán egy vitorlázó repülőgépen pró­bált átjutni Dél-Libanonból Izraelbe, de az izraeli járőrök lelőtték a gépet. A tettesek­nek sikerült elmenekülniük - közölte a Li­banon Hangja rádióállomás. Libanoni biz­tonsági források pedig arról tájékoztattak, hogy a partizánok megsebesítettek két izraeli katonát, akik a határsértők felkere­sésére indultak. Hétfőn is incidensre ke­rült sor, fegyveres palesztinok megtá­madtak egy izraeli autóbuszt, két sze­mélyt megöltek és ötöt megsebesítettek. Megfigyelők emlékeztettek rá, hogy az incidensek a madridi békekonferencia előestéjén történtek. W im Kok Holland pénzügyminiszter hétfőn este Hágában hozta nyilvá­nosságra az Európai Közösségek orszá­gai gazdasági és pénzügyi uniójának lét­rehozásáról szóló szerződés tervezetét. Hollandia a dokumentumot a nyugat­európai tizenkettek decemberi maastrichti csúcsértekezletén kívánja előterjeszteni. A 87 oldalas dokumentumtervezet az EK­pénzügyminiszterek szeptemberi tanács­kozásának eredményeiből indul ki. Ezek szerint a korábbi tervekkel ellentétben 1994. január 1 -ig mégsem hozzák létre az Európai Központi Bankot, hanem csupán az Európai Pénzügyi Intézetet, amelynek azonban nem lesz beleszólása a pénzü­gyi politikába. K ubában az emberi jogi bizottság pol­gári engedetlenségre szólította fel a lakosságot. A Gustavo Arcos, ismert kubai disszidens, a bizottság elnöke által aláírt nyilatkozat hangsúlyozza: elérkezett az az idő, amikor a kubai népnek saját kezébe kell vennie az ország sorsának irányítását. A polgári ellenállás jelenleg a nemzet legerősebb fegyvere - hangzik a dokumentumban. Rámutat arra is, hogy a Kubai Kommunista Párt nemrégi, IV. kongresszusa nem teljesítette az elvárá­sokat, B izonyos politikai erők szorgalmaz­zák, hogy Tajvan visszakerüljön az ENSZ-be, ám ez hiábavaló kísérlet a tör­ténelem visszafordítására - jelentette ki Csien Csi-csen kínai külügyminiszter azon a hétfői fogadáson, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy a Kínai Népköztársaságot 20 évvel ezelőtt vették fel a világszervezetbe. Mint ismeretes, 1971-ig Tajvan képviselte Kínát az ENSZ-ben. A miniszter hangsúlyozta to­vábbá, hogy elfogadhatatlan a „két Kí­na", vagy ,,az egy Kína és egy Tajvan" koncepció. „Csak egy Kína létezik és Tajvan elválaszthatatlan része az ország­nak" - hangsúlyozta Csien Csi-csen. H étfőn Brian Mulroney kanadai kor­mányfő levelet küldött az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa elnökének, s ebben kö­zölte, nem tart igényt a világszervezet főtitkári tisztségére. A miniszterelnök azt kérte, hogy nevét ne vegyék figyelembe a döntés során, mivel úgy gondolja, szol­gálataira most saját országának van szüksége. Megfigyelők szerint azonban Mulroney lépésének legfőbb oka az, hogy nagyon kis esélye van a megválasztásra. EGY HÉT A VALUTAPIACON VISZONYLAGOS NYUGALOM Múlt héten a dollár az 1,68 német márka (DEM) szinten nyitott, szerdára 1,75 DEM-ig emelkedett az árfolyama, de a hét végére ismét csökkent az értéke (1,69 DEM). Mindez azt jelzi: viszonyla­gos nyugalom honolt a devizapiacokon. Mi gyengítette a dollárt? Felmerült an­nak a lehetősége, hogy az amerikai gaz­daság formálói a monetáris politika he­lyett inkább a fiskális politikán változtas­sanak. Tehát az adók és nem a kamatok csökkentésével akarták jobb teljesít­ményre ösztönözni a gazdaságot. Amint felmerült ez a lehetőség, úgy kezdett erősödni a dollár, de amikor rádöbbentek arra, hogy a költségvetési deficit nem tesz lehetővé ilyen irányú lépéseket, máris visszaesett az árfolyam. Ugyancsak gyengítette a dollárt a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományának vártnál na­gyobb csökkenése és a munkanélküliek számának feltételezettnél nagyobb mér­tékű emelkedése. A többi fontosabb valuta árfolyama közül csak a japán jené változott. Mivel azonban nem következett be a várt ka­matlábcsökkenés, így csak a spekuláto­rok látták hasznát az árfolyamok minimá­lis elmozdulásának. (gr)

Next

/
Thumbnails
Contents