Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám, szerda

1991. OKTÓBER 30. . ÚJ szói HIREK - VÉLEMÉNYEK JÓVAHAGYTÁK A LÉTMINIMUM-TÖRVÉNYT (Munkatársunktól ) - Tegnap délután megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 18. együttes ülése. A tanácskozást Milan Šútovec, a Nemzetek Kamarájának elnöke vezette, s részt vett rajta Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és a kormány tübb tagja Az ülés elején tett indítványra közel másfél órás vita után a képviselők néhány napirendi ponttal kiegészítették a programot. Egyebek közt egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a Szövetségi Gyűlés foglaljon állást az október 28-ai pozsonyi eseményekkel kapcsolatban. A kiegészített napirend jóváhagyása után Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter megindokolta a kormánynak a létminimumra vonatkozó törvényjavaslatát.' A vita során a képviselők több módosító javaslatot fűztek a kormány törvényjavaslatához, néhányan viszont elvetését indítványozták. Végül a képviselők jóváhagyták a törvényjavaslatot. Eszerint a létfenntartáshoz szükséges minimális összeg: hat éven aluli gyermek esetében havi 900 korona; 6 és 10 év közti gyermek esetében havi 1000 korona; 10 és 15 év közti gyermek esetében havi 1200 korona; 15 és 26 év közti ellátatlan gyermek esetében havi 1300 korona; a többi állampolgár esetében havi 1200 korona. A háztartási kiadások minimuma: egy személy esetében havi 500 korona; két személyes háztartás esetében havi 650 korona; ha a háztartásban három vagy ennél több személy él, havi 800 korona. Ezután Jozef Mikloáko szövetségi miniszterelnök-helyettes megindokolta a kormány rádió- és televíziós törvényjavaslatát. A Szövetségi Gyűlés kamarái ma a törvényjavaslat fölötti vitával folytatják munkájukat. SOMOGYI MÁTYÁS m __ r NINCS 0SSZEFUGGES (Folytatás az 1. oldalról) ben, amely az érintett felek megegyezéstől függően tartozik majd szövetségi, illetve köztársasági hatáskörbe. Nyitott továbbá a környezetvédelem és a nukleáris biztonság kérdése is. Erre való tekintettel született a döntés a találkozó elhalasztásáról. • Mennyiben befolyásolták döntésüket a hétfőn a pozsonyi főtéren történtek? - Az SZNT Elnöksége ülésén felvetette, hogy határozatunkban világosan fogalmazzuk meg, mennyiben függ össze döntésünk a Szlovák nemzeti felkelés téren történtekkel. A vita után az elnökség arra a közös véleményre jutott, hogy a két esemény között nincs összefüggés. x x x (gágyor) A Cseh Nemzeti Tanács nem fogadta osztatlan lelkesedéssel a szlovák fél elnapolási kérését. A hírügynökségi jelentésekből az is kiderült, hogy a testület fele nem értett vele egyet. Dagmar Burešová erről tájékoztatta szlovák partnerét, František Mikloškót. Az SZNT Elnöksége válaszában kifejtette, hogy a találkozóra ennek ellenére nem kerülhet sor, mivel az illetékességgel kapcsolatban még nem folytatták le a szakértői megbeszéléseket. A CSNT elnöksége végül is tudomásul vette a találkozás elnapolására irányuló kérelmet. A két nemzeti parlament tanácskozására november 11-12-én kerül sor. Jan Kasai, a CSNT alelnöke az esettel kapcsolatban ama véleményének adott hangot, hogy a szlovák fél a tárgyalási készség hiányáról tett ismét tanúbizonyságot. Példaként a belügyminiszterek brünni találkozóját hozta fel, amelyet a múlt hét végére terveztek. Ám amint az Jan Kasai nyilatkozatából kiderült, a szlovák fél pénteken délután végülis lemondta a találkozót. (g) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991 Pénznem 1 Angol font Francia frank Német márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Svájci frank USA-dollár OKTÓBER 30-ÁN Eladási árfolyam koronában DEVIZA VALUTA 51.78 5,21 17.79 23.80 2,53 20,31 30,48 52,58 5,29 18,07 23,39 2,56 20,64 30,88 A „CSEND" VISSZHANGJA (Folytatás az 1. oldalról) A hétfői eseményekkel kapcsolatban több politikus és párt fejtette ki véleményét. A. Nagy László, az FMK elnöke lapunknak a következőt nyilatkozta: - Mélységesen elítélem a téren történteket. Az ország, az SZK alkotmányos tényezői, a szlovák parlament elnöksége és a kormány néni nézhetik tétlenül, ami az országban zajlik. A nyelvtörvény körüli vita óta modellszerűen ismétlödnek meg a szélsőséges, fasisztoid rendzavarások a békés tüntetéseken. Ezek hangja egyre erőteljesebb. Ugyanakkor a kormányzat és a belbiztonságért felelős szervek, a belügyminisztérium és az ügyészség szinte tétlenül szemléli ezeket az eseményeket. Az FMK társszervezője volt a nagygyűlésnek. A szervezők megtettek mindent a biztonság szavatolásáért. Véleményem szerint a belügyminisztérium szervei nem jártak el a kellő eréllyel. A TISZTELETADÁS LEGELEMIBB SZABÁLYAIT SÉRTETTÉK MEG Az Együttélés Politikai Mozgalom a következő nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe: Csehszlovákia népe 1989-ben a demokrácia útját választotta. Egy pluralista demokrata társadalomban az állampolgárt nem érheti hátrányos megkülönböztetés nézetének nyílt kinyilvánításáért. Viszont elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet és a más nézet jogosságának elismerése. Október 28-án Pozsonyban a Szlovák nemzeti felkelés terén összegyűlt tömeg nemcsak a köztársaság megalakulásának évfordulóját szándékozott megünnepelni, hanem a közös állam megmaradásáért is tüntetett. Sajnos azonban akadtak ellentüntetők is, akik - bár nem voltak többségben - minősíthetetlen, arcátlan viselkedésükkel, a szónokot és a közös államot éltetőket túlharsogva nemzetállam formájában önálló Szlovákiát követeltek, s magatartásukkai súlyosan megsértették a demokrácia alapelveit. Az Együttélés Politikai Mozgalom elítéli az ünnepély rendjét megbontó szélsőséges nacionalistákat, akik jelenlétükkel és fellépésükkel nemcsak a nép akaratából megválasztott alkotmányos vezetők küldöttségét - élén Václav Havel elnökkel - sértették meg, hanem az emberi tiszteletadás legelemibb szabályait sem tartották be. Egyúttal elmarasztaljuk a tömeggyűlés szervezőit is, akik nem voltak képesek felbecsülni a Szlovákia rendkívül feszült belpolitikai helyzetből eredő feltételezhető veszélyeket. Az alkotmányosságot és a demokráciát a közbiztonsági szerveknek kell védelmezniük a megfelelő módon. Kifogásoljuk, hogy a karhatalom még akkor sem lépett közbe, amikor az önálló Szlovákiát követelő harsány tömeg viselkedése tettlegességig fajult az emelvényen lévőkkel szemben. . Csehszlovákia belpolitikai és nemzetközi helyzetére, valamint jövőjére is nagyon károsan hatnak az ilyen szélsőséges megnyilvánulások. TÖBB A SOKNÁL Az MKDM határozottan elítéli a szélsőséges nacionalista erődemonstrációt, amire hétfőn került sor Havel köztársasági elnök látogatása alkalmából az Sznf téren Pozsonyban. Tiszteletben tartjuk mások véleményét, akkor, ha azt kulturáltan, a civilizált Európában megszokott módon igyekszenek érvényesíteni. De nem tudunk egyetérteni azokkal a „hejszlovákokkal", akik meggyőződésüknek tojásdobálással és keresetlen szavakkal adnak nyomatékot a köztársasági elnök jelenlétében is. Tiltakozunk, mert a karhatalmi erők nem biztosították a rendet és a köztársasági elnök gyalázására került sor, ami nincs összhangban az érvényben lévő jogrenddel. Mi szövetségi jogokkal rendelkezünk és ugyanúgy megvan a felelősségünk is a szövetségi állammal szemben. Ezért nem értjük és elítéljük, hogy az én/ényben lévő alkotmányos rendet ilyen módszerekkel akarják megbontani és így a szeparatista erők malmára hajtani a vizet. Az MKDM a működő szövetségi államformát helyezi előtérbe és elítél minden olyan megnyilvánulást, amely erőszakos, nem ismer toleranciát, türelmet, párbeszédet és felebaráti szeretet. Készek vagyunk bármilyen véleményt meghallgatni, erről vitázni, de nem úgy, ahogy azt egyesek Pozsonyban tették. Ez már több a soknál... Az MKDM sajtószolgálata Ján Veselovský, a Szlovák Nemzeti Egységpárt elnöke, s egyben a legismertebb 1989 előtti rendőrtiszt véleménye szerint a hétfői nagygyűlésen a szövetségi szervek aránytalanul sok munkatársa vett részt. Egyébként pedig a kialakult „válságot" nézete szerint csak a kormányok lemondása, a parlamentek feloszlatása, az új választások megrendezése oldhatja meg. Egy másik posztkommunista párt, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke valamivel mérsékeltebben nyilatkozott, Peter Weiss mindössze azzal próbálta menteni a hétfői rendbontást, hogy a kormányzat eddig képtelen volt az államjogi elrendezést illetően megállapodásra jutni. Nyilatkozatában körüludvarolta a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalmat is, mondván, hogy tisztességtelen lenne, ha a nagygyűlés rendezői a belügyminiszter visszahívásával törekedne a helyzet megoldására. Jozef Prokeá, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, a koalíciós pártok dilettantizmusa következményének tekinti a hétfői nagygyűlésen történt rendbontást. A sajtónak adott nyilatkozata további részében a nemzetieskedő rendbontók érzékenységére való tekintettel inkább csak óvatosnak nevezhető módon fejezte ki azon véleményét, hogy az ilyen cselekményektől a nyilvánosságnak el kell határolnia magát. (G.A-F.M) MA NYÍLIK A KÖZEL-KELETI BÉKEKONFERENCIA (Folytatás az 1. oldalról) déseket. A Közel-Keleten kívül azonban napirenden szerepeltek a szovjet belpolitikai helyzet problémái is, a nyugati segélyek kérdése, valamint az atomfegyverek korlátozása. Ez az elsó csúcsszintű szovjet-amerikai találkozó a sikertelen augusztusi puccskísérlet óta, amely nemcsak a kommunizmus összeomlásához vezetett a Szovjetunióban, hanem elindította az unió széthullását is. Samir izraeli kormányfő az NBC amerikai televíziós állomásnak hétfőn adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a tárgyalóasztal mellett minden kérdést meg lehet oldani. Azzal kapcsolatban, hogy hajlandóak-e területet adni a békéért, Samir azt mondta, a vitatott területek évezredeken át Izraelhez tartoztak. A palesztinok ezeket nyilván a magukénak tartják, azért kell tehát tárgyalni, hogy megoldást találjanak erre a problémára és megakadályozzák a háborút. Egyértelműen kijelentette, Izrael semmilyen feltételeket nem fogad el a megszállt területek zsidó betelepítésének befagyasztására vonatkozóan. A Jerusalem Post napilapban jelent meg tegnap egy kommentár, amely párhuzamot von az 1938-as csehszlovákiai helyzet és Izrael mai helyzete között. Elyakim Ha'etzni, a jobboldali Tehija párt képviselője emlékeztet arra, hogy 1938ban Hitler állt elő a területet békéért elvvel és követelt önrendelkezési jogot a szudéta lakosság számára. Hiába voltak a csehszlovák politikusok érvei, a harmincas évek demokráciái elfogadták Hitler követeléseit, azokat legitimnek nevezték, különösen amiatt, hogy háboms fenyegetőzés és helyi terror is kísérte őket. A szerző szerint Samir tanulhat Beneš elnök szomorú példájából még azelőtt, hogy belerángatják ót egy második Münchenbe. A Tehija pártról tudni kell, hogy tagja a kormánykoalíciónak, de ugyanakkor nem ért egyet Izrael részvételével a madridi konferencián. Az arab tábor is meglehetősen szkeptikus. Az arabok úgy érzik, a világ nem áll az ő pártjukon, bár kérdéses, hogy Izrael pártján áll-e. Megoldást nyilván csak az hozhat, ha mind az arabok, mind Izrael engedményeket tesznek. Madridban mindenképpen erősítené az arabok pozícióit, ha egységesen lépnének fel. Fejszál Husszeini, a neves palesztin politikus, aki a tanácsadó testület keretében vesz részt a madridi konferencián, elsó ízben fogalmazta meg a palesztinok végső célját, ezeken a tárgyalásokon, mégpedig Palesztina Állam létrehozását, amely később konföderációt alkotna Jordániával. Ezt a konföderációt egy belső autonómia időszaka előzné meg. Egyébként a jordán-palesztin közös delegációt tegnap fogadta Felipe González spanyol kormányfő is. Tegnap a spanyol fővárosba érkezett a PFSZ kéttagú delegációja, amely figyelemmel fogja kísérni a konferencia munkáját, de nem lesz kapcsolatban a palesztin küldöttséggel. A két palesztin politikus: Nabil Jasz, Jasszer Arafat tanácsadója és Mahmud Darvis, az ismert költő, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja. Csak bonyolítja a konferencia munkáját, hogy a hétfői merénylet után tegnap újabb történt, ezúttal Dél-Libanonban, az ún. biztonsági övezet határán. A Hezbollah nevű fundamentalista síita szervezet vállalta a felelősséget azért a bombamerényletért, amelynek során három izraeli katona vesztette életét és további hat megsebesült. Jossi Olmert izraeli kormányszóvivő a PFSZ-t vádolta a hasonló támadások ösztönzésével. A tegnap esti hírek szerint Fejszál Husszeini, a palesztin delegáció koordinátora kijelentette, a békekonferencia további szakaszában a PFSZ számára is valódi részvételt kell biztosítani. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozta, hogy ez ügyben a palesztinok semmilyen garanciákat sem kaptak, de „minden palesztin, csakúgy mint a PFSZ, azt fogja kívánni, hogy ténylegesen jelen lehessen a békekonferencián". A szovjet és az amerikai elnök tegnap Madridban két órán keresztül tárgyalt, ezt követően közös sajtóértekezletet tartottak. ígéretet tettek arra, hogy ,,minden gyógyszerrel, ami csak rendelkezésükre áll, megpróbálják elérni, hogy rávegyék az arabokat és az izraelieket a békére". Bush megjegyezte, Gorbacsov és ö nem azért vannak jelen a konferencián, hogy biztosítsák a rendezést, hanem azért, hogy egyfajta katalizátorként működjenek. Az amerikai elnök nem volt hajlandó válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy Izrael esetleg hajlandó-e területet adni a biztonsági garanciákért. Gorbacsov is egyetértett azzal, amikor kijelentette, semmi olyasmit nem akar mondani, ami ürügyül szolgálhatna bármely delegációnak a konferencia elhagyására. Érdemes még megjegyezni, hogy Bush külön köszönetet mondott Gorbacsovnak, „amiért nagyon konstruktív szerepet játszott e fórum előkészítésében". A felek a tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy mielőbb párbeszédet kezdenek a nukleáris fegyverek további csökkentéséről. lépéseket tesznek annak érdekében is, hogy mielőbb ratifikálják a START-szerződést, valamint a hagyományos leszerelési megállapodást. Bush végezetül közölte, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó amerikai élelmiszer-segély is szóba került, de részletekről állítólag nem tárgyaltak. Mihail Gorbacsov a konferencia hivatalos megnyitása után, ma este Madridból Franciaországba utazik. Mitterrand elnökkel elsősorban az atomfegyverek biztonságával kapcsolatos problémákról, valamint a nyugati segélyekről fog tárgyalni. A hírt tegnap hivatalosan is bejelentették az Elysée palota sajtóközpontjában. A találkozó színhelye a délnyugat-franciaországi Latche, amely mintegy 100 kilométernyire van a spanyol határtól. ERDEMRENDET IN MEMORIAM SEM?! (Folytatás az 1. oldalról) megtudtam, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete a köztársasági elnökhöz fordult, és tiltakozott Esterházy János kitüntetése ellen. Václav Havel akkor az Egyesült Államokban volt. Az iroda munkatársa nekem a következőket mondta: »nincs senki, aki vállalni merné a felelősséget a döntésért. Ha meghívják a gróf lányát és annak férjét, aki magas rangú diplomata, akkor nem lehet nem átadni a kitüntetést. Ha viszont nem hívják meg, mert kétséges a kitüntetés átadása, akkor meg nincs kinek átadni az érdemrendet.« Tehát így az iroda az elnök helyett döntött volna. Ezt el akarták kerülni. Mint tudjuk, Havel az USA-ból megérkezve Pozsonyban szállt le gépével, itt írta alá a kitüntetéseket, és öt óra múltán már Prágában át is adta őket. Én annak tudom be a dolgot, hogy nem volt kinek döntenie, ami bizony sajnálatos. Szinte biztos voltam abban, hogy Esterházy János a kitüntetettek listáján van. Ennek nagy jelentősége lett volna abban a percben is, amely a közeljövőben a fóállamügyész döntése alapján a legfelsőbb bíróságra vár, vagyis Esterházy János teljes rehabilitációjában. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, a Szövetségi Gyűlés képviselője: - Nem lep meg. Számítottam arra, hogy a köztársasági elnök nem fogja jóváhagyni Esterházy kitüntetését, hiszen minden eddigi kérdésben, amely a magyar kisebbség politikai, emberi sorsával volt kapcsolatos, várakozó álláspontra helyezkedett, és a döntő pillanatban sohasem nyilvánult meg pozitíve. Ezt a nézetemet nem Havelt kritizálva mondom, hanem egy olyan helyzetre mutatok rá, amely Csehszlovákia belpolitikáját jellemzi. Tóth Károly, az FMK fótitkára: - Rendkívül sajnálatos dolognak tartjuk, hogy Esterházy János ebben az évben nem kapott Masaryk-érdemrendet. Mint ismeretes, jelölését a NYEE-FMK frakció vállalta magára az SZNT-ben, melyhez csatlakozott az Együttélés-MKDM frakció is. Az FMK mindent el fog követni, hogy a valódi indokokról tudomást szerezzen, illetve hogy jövőre magyarok is legyenek a kitüntetettek között. Tudjuk ugyanis, hogy a negyvenes évek második felében és az ötvenes években nagyon sok magyar is ki volt téve a kommunista üldöztetésnek, és nagyon sokan egészen az ötvenes évek végéig börtönben ültek. Ismereteink szerint a Márai Alapítvány most tervezi egy kutatócsoport felállítását, mely éppen ezeknek a történelmi tényeknek a feltárásával fog foglalkozni. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - A tegnapi lapokból tudtam meg, hogy Esterházy gróf nem kapta meg az érdemrendet. Megrökönyödtem. Leginkább azért, mert tudtam, hogy az SZNT elnökségi ülésén ő kapta a legtöbb szavazatot, ezért is terjesztették fel Prágába. Úgy véltem, hogy nagy lesz az ellenállás az SZNT-ben, gondoltam, ott sokan nem fogják támogatni a javaslatot; végül is Prága mondott ellent. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapta meg a kitüntetést éppen egy olyan helyzetben, melyben most élünk, amikor nyilvánvaló, hogy szót emelt a zsidóüldözés ellen. Szerintem nincs olyan ok, amiért ne kaphatta volna meg az érdemrendet. Sidó Zoltán, a Csemadok fótitkára: - Tudtommal Esterházy Jánost a Csemadok Országos Választmánya és az írószövetség magyar tagozata javasolta a Masaryk-érdemrendre. Javaslatunkban kidomborítottuk azt a tevékenységét, mellyel a gróf emberi nagyságáról tett tanúbizonyságot, és úgy érezzük, a szlovákiai magyarság jeles képviselőjeként in memoriam megérdemelné ezt az érdemrendet. Sajnos, annak ellenére, hogy az SZNT Elnökségében is támogatták ezt a javaslatot, maga František Mikloško is, az érdemrendet nem ítélték neki oda. Félő, hogy ebben nagy szerepet játszott az a hecc-kampány, amelyet egyes sajtótermékekben személye ellen folytattak, megalapozatlanul, de nagyon is nyilvánvaló célzattal. Azért, hogy ezt a magas kitüntetést magyar nemzetiségű személy ne kaphassa meg. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés ügyvezető alelnöke: - Meglepett a hír, hogy Esterházy János kimaradt a Masaryk-érdemrenddel kitüntetettek névsorából. Esterházy nemcsak az első köztársaság, és a szlovák állam kiemelkedő egyénisége volt, hanem gondolkodásában, kiállásában megelőzte korát. Középeurópai dimenzióban gondolkodó politikus volt, aki már akkor tudta, hogy csak a népek, nemzetek, kisebbségi csoportok közti tolerancia és együttélés vezethet a kiegyensúlyozott és békés közép-európai államokhoz. Esterházy János az emberi jogok és az egyenjogúság előhírnöke volt. Nyíltsága, szellemi hagyatéka és emberi, erkölcsi értékei példaképül szolgálhatnak nemzedékünk számára is. Mindemellett életét is feláldozta, nemcsak magyar népért, hanem az emberiségért is. A Masaryk-érdemrend méltó elismerése lett volna századunk e nagy egyéniségének tetteiért, becsületes magatartásáért, példamutató erkölcsi és emberi helytállásáért. Esterházy Mónika, a gróf Bécsben élő közeli rokona: - Nahát, valóban nem kapta meg János az érdemrendet? Szinte biztosra vettük, hiszen annak idején ó volt az egyetlen, aki a parlamentben a zsidótörvény elfogadása ellen szavazott. A hír Aliz lányát, aki most Rómában van, bizonyára kellemetlenül fogja érinteni. Tulajdonképpen az egészen nem is csodálkozom, mert az érdemrend odaítélésével bevallanák, hogy személyisége megítélésében tévedtek, hogy amit eddig összehordtak, összeírtak vele kapcsolatosan, javarészt hazugság. A tévedés bevallásához bátorság kell, és a múlt évtizedek vezető politikusainak ez a tulajdonságuk nem volt meg; de úgy tűnik, hogy ez a ma „nagy embereiben" sincs meg. Rohadt helyzet, de megértem - emberi.