Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám, csütörtök

1991. OKTÓBER 3. ÚJ SZÓ A HIREK-VÉLEMÉNYEK r VIZŰM NELKUL A SZOVJETUNIÓBA? Jirí Dienstbier szövetségi külügymi­niszter meghívására tegnap hivatalos lá­togatásra Csehszlovákiába érkezett Bo­risz Pankin, a Szovjetunió külügyminisz­tere. A nemrég még csehszlovákiai szov­jet nagykövetként szereplő külügyminisz­ter ma Prágában aláírja a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti új együttműködési és kölcsönös segélynyújtási megállapo­dást. Borisz Pankin mint a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete az augusztusi puccs napjaiban elítélte a puccsistákat, és támogatásáról biztosította a legálisan megválasztott szovjet képviseleti szerve­ket. Gorbacsov visszatérése után külügy­miniszterré nevezte ki. - A szovjet külpolitika Csehszlovákiá­val szemben nem változott meg azóta, hogy nagykövet voltam Prágában - szö­gezte le röviddel megérkezése után Bo­risz Pankin. A továbbiakban elmondta, hogy a Szovjetunió jószomszédi viszony­ra és az együttműködés olyan új formáira törekszik, amelyeket a két országban végbemenő változások tesznek lehetővé. A Jifí Dienstbierrel folytatott megbe­széléseken Borisz Pankin megállapította, hogy a demokratikus struktúrák kialakítá­sa a Szovjetunióban bonyolult folyamat lesz. Említést tett ezzel kapcsolatban a centrum és a tagköztársaságok mind­eddig tisztázatlan kapcsolatairól, s utalt egyben arra, hogy az előkészületben levő szövetségi szerződés tisztázhatná ezeket a kérdéseket. Egon Lánský, a Szövetségi Külügy­minisztérium szóvivője szerint a megálla­podás aláírását követően Borisz Pankin feltehetőleg állást foglalt az 1968-as ese­ményekkel kapcsolatban. Ugyancsak a szóvivőtől származik az az információ, mely szerint ma írják alá a két ország között a vízummentes utazásról szóló megállapodást is. A NAPZÁRTA ELŐTT POZSONYI VENDÉGEI Ma a TV 2 Napzárta előtt című, 22.25-kor kezdődő műsorának ven­dége lesz Bauer Győző, a Csema­dok elnöke, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja, illetve Zalabai Zsig­mond, a Komenský Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának tanszékve­zető tanára. A LAKOSSÁG SEGÍTSÉGÉT KÉRIK 1991. szeptember 20-án Po­zsonyban a Slovnafttól nem mesz­sze, egy dűlőút mentén, a főrévi (Prievoz) földműves-szövetkezet te­lephelyének közelében holtan talál­ták Hajas Mária 78 éves érsekújvári lakost. Az eddigi vizsgálat folyamán kiderült, hogy otthonát augusztus 23-án, pénteken hagyta el, és felte­hetően Somorjára indult, fia sírjá­hoz. Előfordulhat, hogy pozsonyi, dunaszerdahelyi vagy somorjai is­merőseit is meglátogatta, mint ahogy ezt gyakran megtette. Sze­mélyleírása: 160-170 centiméter magas, sovány testalkatú, haja eny­hén őszülő, fekete színű, hátrafésül­ve és kontyba kötve hordta. Fekete ruhát, sötét cipőt, fejkendőt viselt, és barna bőrből készült kisebb bevá­sárlótáskában vitte személyi dolgait és gyógyszereit. Tekintettel arra, hogy erőszakos halálról van szó, kérjük a lakossá­got, hogy közöljön minden olyan információt, amely Hajas Mária au­gusztus 23-a utáni mozgására vo­natkozik. A közlekedési baleset sincs kizárva. Bármely tájékoztatást, amely segíthetne az ügy felderítésé­ben, a pozsonyi rendórparancsnok­ságra várnak (telefon: 208 2052) vagy a 158-as segélyhívó számon. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. OKTÓBER 3-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 52,33 53,12 Francia frank 5,27 5,35 Német márka 17,97 18,25 Olasz líra (1000) 24,03 24,39 Osztrák schilling 2,56 2,59 Svájci frank 20,56 20,89 USA-dollár 29,87 30,27 A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER SAJTÓÉRTEKEZLETE MAGYARORSZÁGNAK NINCS TERÜLETI IGÉNYE... ...Csehszlovákiával szemben, nyilatkozta tegnapi sajtóértekezletén Jirí Dienstbier csehszlovák külügy­miniszter a Jeszenszky Gézával folytatott New York-i tárgyalásai alapján. E sajtóértekezleten említést tett arról is, hogy a csehszlovák-né­met államközi szerződést jövő héten kellene aláírni Richard von Wei­zsácker csehszlovákiai látogatása alkalmából. Elutasította egyben azo­kat a találgatásokat, milyen ered­ménnyel jár majd a szerződés meg­vitatása, illetve jóváhagyása a szö­vetségi parlamentben Jirí Dienstbier a továbbiakban el­mondta, a háromoldalú együttműkö­désről szóló tervezet, amely azt fel­tételezi, hogy a nyugati államok a Közép- és Kelet-Európa államaiba történő beruházások révén segíte­nek a Szovjetuniónak, New York-i megbeszélései során egyértelmű tá­mogatásra leltek. A csehszlovák diplomácia veze­tőjének nyilatkozata szerint még mindig érvényben van Václav Havel köztársasági elnök azon ajánlata, hogy a Közel-Keletről szóló konfe­renciát Prágában tartsák meg. Iga­zolta azt a hírt is, hogy Csehszlová­kia hajlandó hivatalos látogatáson fogadni Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió elnökét. Az ENSZ-szel kapcsolat bírálatá­hoz Jirí Dienstbier tegnapi sajtóérte­kezletén hozzátette azt is, hogy a vi­lág az utóbbi két évben radikális változáson esett át, míg az ENSZ még ma is hatalmas masinériát kép­visel, amely roppant sok pénzbe kerül, de ugyanakkor képtelen gyor­san reagálni a helyzet alakulására. JÁN ČARNOGURSKÝ JASLOVSKÉ BOHUNICÉBEN Ján Čarnogurský szlovák miniszterelnök tegnap a Jaslovské Bohunice környéki falvak és városok polgármestereivel találkozott. Elsősorban az Al­es atomerőmű felszámolását, a radioaktív hulladék tárolását az épület finanszírozását és az atomerőmű környezeti hatását vitatták meg. Jelen volt a szövetségi kormány és a szlovák kormány néhány további tagja is. A FEDDHETETLENSÉGI VITA -KAMERÁK ELŐTT (Folytatás az 1. oldalról) Rövid beszédében egyebek közt rámutatott, hogy a jogszabály nem­csak az állampárt vezetőit, hanem az államigazgatás és a közélet szá­mos területén dolgozó, a rendszert kiszolgáló embereket is érinti. Az ŠtB tevékenysége elsősorban a leg­alapvetőbb emberi jogok és szabad­ságjogok ellen irányult. A kommu­nista rendszert szolgálták a különfé­le nómenklatúrákhoz tartozók, a Nemzeti Front és a központi hiva­talok vezető tisztségviselői is. A kormány törvényjavaslatát a Népi Kamara alkotmányjogi bizott­sága nem támogatja, a Nemzetek Kamarájáé viszont egyetért vele. A vitában mintegy harminc képvi­selő jelentkezett. Mindjárt a vita ele­jén támogatásáról biztosította a kor­mányt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a szociáldemokrata orientá­ciójú képviselői klub, valamint a Pol­gári Mozgalom klubja. A Polgári De­mokratikus Párt viszont elfogadha­tatlannak tartja a kormány törvényja­vaslatát. A felszólalók számos mó­dosító javaslatot terjesztettek elő; többen kifejtették, hogy a törvény célja nem lehet a bosszú, a reváns, hanem a demokrácia védelme. Vol­tak, akik a törvényjavaslatban felso­rolt s a volt titkosrendőrséggel együttműködők számára tiltott tiszt­ségek körét bővíteni, s voltak, akik ezt a kört szűkíteni kívánták. Most is elhangzott a követelés, hogy közzé kellene tenni a teljes ügynöklistát, mások viszont e törvény nemzetközi összefüggéseire hívták fel a fi­gyelmet A napirend előtt több képviselő kifogásolta, hogy Alexander Dub­ček a feddhetetlenségi törvényja­vaslat parlamenti megtárgyalásának ügyében magánlevelezést folytatott a Jogszerű Demokráciáért nevű európai bizottsággal. A vitában töb­ben aláhúzták; nehezen építhető a demokratikus társadalom, ha a kulcsfontosságú posztokon a régi rendszer pillérei állnak. Rámutatott arra is, hogy mindaddig, amíg helyi viszonylatban nem lepleződnek le az ügynökök, fennáll a régi káderek és maffiák összefogásának lehető­sége. Ján Mlynárik (NYEE) a volt ügynökök mai tevékenységét össze­függésbe hozta a szlovákiai szélső­séges nacionalista erők színrelépé­sével. A törvényjavaslat fölötti vitát, mi­vel a képviselők közül számosan a szovjet nagykövetség fogadására mentek, néhány perccel 18 óra után berekesztették. SOMOGYI MÁTYÁS TOTÁLIS HÁBORÚ VESZÉLYE FENYEGET (Folytatás az 1. oldalról) hadsereg offenzíváját ebben a polgárhá­borúban „Adria gyöngyszeme", a világszerte ismert és az UNESCO által védetté nyil­vánított Dubrovnik számít a másik legsú­lyosabb horvátországi hadszíntérnek A tegnapra virradó éjszaka és a délelőtt folyamán a szövetségi hadsereg folytatta a város elleni támadást. A zágrábi rádió szerint Dubrovnikot teljesen elzárták Hor­vátország többi részétől. Tovább tart a haditengerészet blokádja is. A térség­ben szünetelt az áram és vízszolgáltatás. Tegnap délelőttre ismét összehívták a jugoszláv államelnökség ülését. A tes­tület tagjai ebben kedden állapodtak meg. Mivel a védelmi kérdéseket tűzték napi­rendre, ezért Veljko Kadijevics védelmi minisztert, helyettesét, Stane Brovetet, valamint Blagoje Adzsics vezérkari fő­nököt meghívták a tanácskozásra. Egyébként a testület keddi ülésén a nyolc tagból csak hatan vettek részt. A távolma­radók: a Horvátországot képviselő Stipe Mesic, az államelnökség elnöke és Ja­nez Drnovsek, Szlovénia képviselője. Bár kapott meghívót, nem jelent meg Ante Markovics szövetségi kormányfő sem. Ezen az ülésen a résztvevők na­gyon drámainak nevezték az országban kialakuló helyzetet, hangsúlyozva, hogy egy általános polgárháború veszélye fe­nyeget. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy a háború kiterjedjen Crna Gora és Bosz­nia-Hercegovina területére is. Megfigyelők az államelnökség tegna­pi, tehát szerdai ülése előtt úgy vélték, nem zárható ki az a lehetőség, hogy a szerb és a Crna Gora-i tábor az államel­nökségben kieroszakol|a a mozgósítás hivatalos - akár részleges - meghirdeté­sét. A jugoszláv alkotmány szerint ugyan­is részleges, vagy általános mozgósítást csak a kollektív államfői testület rendelhet el. Franjo Tudjman horvát elnök kedden ismét azt javasolta a hadsereg vezetősé­gének, hogy a felek hirdessenek újabb „abszolút tűzszünetet, mégpedig az igazi megállapodás szellemében". Mint isme­retes, Igaliban Tudjman Kadijevics mi­niszterrel, valamint Milosevics szerb el­nökkel szeptember 24-én kötötte meg az első abszolút tűzszünetet. Tegnap a ju­goszláv hadsereg elutasította Tudjman javaslatát. A védelmi minisztérium ezt azzal indokolta, hogy Horvátország to­vábbra is mozgósít, folytatja erőinek összevonását és átcsoportosítását, vala­mint a kaszárnyák és a szerb települések elleni támadásokat. Figyelemreméltó írást közölt a belgrádi Borba című napilap. A cikk szerint már két napja olyan hírek terjedtek el, hogy a had­seregben valami nincs rendben, s Kadije­vics védelmi minisztert állítólag házi őri­zetben tartják. Az államelnökség alelnö­ke, Branko Kosztics ezt azonban a tes­tület keddi illése után cáfolta, s hangsú­lyozta, hogy Kadijevics tábornokot nem tartóztatták le. Az államelnökség többi tagja nem volt hajlandó nyilatkozni ez ügyben. Stipe Mesic tegnap levelet küldött Ma­cedónia és Bosznia-Hercegovina elnökei­nek, s ebben elítélte a két köztársaság vezetőjét, amiért részt vettek az államel­nökség keddi ülésén. Mesic már hétfőn törvényellenesnek nevezte a tanácsko­zást, s még ugyanaznap kijelentette: nem fosztották meg tisztségétől, csupán a hor­vátországi fegyveres konfliktus miatt nem térhet vissza Belgrádba. Közben jelezte, hogy a jugoszláv hadsereg akadályozza visszatérését. A tiltakozó levélben Mesic hangsúlyozta, Bosznia-Hercegovina és Macedonia elnökei az ülésen való részvé­telükkel fejezték ki egyetértésüket a szö­vetségi védelmi mirífsztérium és a jugo­szláv hadsereg parancsnokságának tör­vényellenes tevékenységével, és csatla­koztak a Horvátország ellen irányuló állí­tólagos katonai puccshoz. Egyébként az államelnökség tegnapra tervezett ülését mára napolták el. AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKÉRE: K0SZ0RÚZÁSI ÜNNEPSÉG MARG0NYÁN 1849. október 5-én Aradon, reggel 9 órakor a főőrház előtt gyalogzászlóalj sorakozott fel négyszögben, majd ezt kö­vetően elővezették a magyar szabadság­harc 13 tábornokát és Ernst hadbíró felol­vasta a föbelövetést kimondó végítéletet. Ezt másnap, október 6-án kora reggel végre is hajtották. A hatalom akkori birtok­lói még azt is igyekeztek meggátolni, hogy az áldozatoknak hozzátartozóik megadják a végtisztességet. Dessewfy István krónikája például ilyen emlékeket őriz arról, hogy miként került Dessewfy Arisztid tábornok holtteste a családi krip­tába: a tetemeket elásták, helyüket meg sem jelölték, csak a vár foglyai helyeztek fakoszorút a hantokra. Két nap múlva átvitették a holttesteket a sánc­árokba... Dessewfy Pál és bátyja, Kál­mán, azonkívül sógora, Bánó Miklós, va­lamint Bideskuthy Ernő csak másfél év múlva indulhattak el Aradra. Parasztruhá­ba öltöztek, hogy ne keltsenek feltű­nést ... A megmaradt feljegyzések szerint 500 forintot fordítottak vesztegetésre, s végül így sikerült kiásniuk a drága tetemet. Hogy ne keltsenek egy koporsó­val feltűnést, egyszerű ládába akarták helyezni, de a láda kicsi volt, s hogy Dessewfy Arisztid beleférjen, az éjszaka leple alatt a rokonok térdénél kettéfűré­szelték. Rettenetes múltja a kegyeletnek, így fuvarozták a vértanút faluról falura, mint ládába csomagolt árut, sok viszon­tagság után Sárosba, Margonyáig." Nos ennyi a történet, amit illik mind­nyájunknak ismerni. Ehhez még azt ten­ném hozzá, hogy 1991. október 6-án a Csemadok Kassa városi választmánya, a Kassai Magyarok Baráti Társasága és az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvezető tanácsa koszorúzási ünnepsé­geket rendez Margonyán, mindazokat, akik kegyeletüket akarják leróni, tisztelet­tel várják. Meghívójukban ez áll: „Amikor tisztelgünk a honvéd tábornok kriptájánál, nemcsak rá gondolunk, ha­nem a szabadságharc 36 000 hősi halott­jára, a kivégzett 200 mártírra és az elesett császári katonákra is, mégha azok rossz úgy érdekében áldozták fel az életüket." A Csemadok kassai székháza elől va­sárnap reggel 7 órakor indul autóbusz Margonyára. (szaszák) AMÍG A FÉRJ VÁROST NÉZETT, A FELESÉG GYEREKET LOPOTT Amint arról tegnapi számunkban hírt adtunk, kedden végre kézre ke­rült a szeptember 6-án eltűnt Tade­áš Kopecký elrablója, majd röviddel később a párhetes csecsemő is. Az eltűnt csecsemőnek végül is Jana Ondrýšková, a chrudimi anya­könywezetónó jutott a nyomára. Kedden délelőtt nála próbálta a cse­csemőt elrabló Iveta M., egészség­ügyi nővér anyakönyveztetni a gyer­meket, Tomáš néven. Az előterjesz­tett iratok egyértelmű hamisítvá­nyoknak látszottak, állította később Jana Ondrýšková. A 23 éves Iveta M. terhessége egy évvel ezelőtt halva szüléssel végződött. Januárban ismét teherbe esett, de három hónappal később elvetélt. Ezt állítólag sikeresen titkol­ta a férje előtt, illetve sikeresen szín­lelte a terhességet egészen augusz­tusig, amikor is állítólag befeküdt a szülészetre, majd három nappal később hazatért. A családjának és a férjének azt mondta, az újszülöttet bent tartották, mivel beteg. Szep­tember 6-án indultak el a gyerme­kért a hradeci kórházba. A kórházból Iveta M. azzal jött ki, hogy néhány óráig még várni kell, míg a gyerme­ket kiadják. Ezt az időt a férj város­nézésre, a 23 éves egészségügyi nővér pedig csecsemórablásra használta ki. Az orvosházaspár gyermekét az alatt sikerült a gyer­mekkocsival együtt elrabolnia, míg az anya az üzletben bevásárolt. A gyermekkocsit később egy kapu­aljban hagyta, s a kórházhoz már csak a csecsemővel a karján tért vissza, hogy férjével találkozzon. A meglelt csecsemőt vizsgáló gyermekorvosok szerint az álanya példásan gondoskodott a kis Tade­ášról. A történtekkel kapcsolatban a rendőrség szóvivője kijelentette, a chrudimi anyakönywezetónó csak pillanatokkal előzte meg őket a le­leplezésben. Talán csak nem akar­nak vitát, pert kezdeményezni a nyomravezetőt illető jutalom kér­désében? A legfrissebb hírek szerint a gyer­mekrabló ellen a Büntető törvény­könyv 216. paragrafusának (1) és Jana Ondrýšková, a nyomraveze­tő (Marcela Dvoŕáková-ČSTK) (2) bekezdése alapján indult eljárás, vagyis legfeljebb öt évi szabadság­vesztés-büntetéssel kell számolnia. Eddig azonban még nem született döntés a vizsgálati fogságba vételé­ről. Az üggyel foglalkozó rendőrtiszt lehetségesnek tartja, hogy a gyer­mekrabló egészségügyi nővérnek sikerült családtagjaival elhitetnie, hogy valóban terhes, mivel „erő­sebb testalkatú, s az állítólagos ter­hesség idején m^g n'zott is". Az efidig beszerzett bizonyítékok szerint Iveta M , igazolást hamisított arról, hogy terhes, s egyben meg is kezdte szülési szabadságát. Közvetlenül a lapzárta előtt a szerkesztőségünkbe érkezett hí­rek szerint úgy tűnik még sem lesz vita, a nyomra vezetőnek járó juta­lom kérdésében. Mint folyamatosan erről már hírt adtunk,, az Ostramo vállalat félmillió koronát, egy prágai kereskedelmi társaság 20 000 koro­nát, az INDUS biztonsági szolgálat 10 000 koronát, egy nürnbergi csa­lád 5000 márkát, és további társasá­gok 5000, illetve 1000 koronát aján­lottak fel. Egyelőre nem tudni, mi lesz e felajánlások sorsa. Annyi azonban már biztos, hogy a nyomra­vezető anyakönywezetónó elutasí­totta az egyik prágai kereskedelmi társaság 20 000 koronás felajánlá­sát. (m)

Next

/
Thumbnails
Contents