Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-29 / 253. szám, kedd

A CSEMADOK LEP ... a Csemadok rövidesen politikai mozgalmaink asztalára teszi a kisiskolák visszaállításának, valamint oktatási autonómiánk kialakításának feltételeiről, illetve az azokkal összefüggő feladatokról szóló javaslattervezetet... (3. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Kedd, 1991. október 29. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 253. szám „NEM FELTÜNK, NEM VOLT MIT VESZTENÜNK..." A társadalmi változásokhoz az is hozzátartozik, hogy már 78 magánvállalkozó van a faluban. Nagysallói „specialitás" a két földművesszövetkezet, és most alakul meg a harmadik! (5. oldal) A köztársasági elnök megbántva távozott ÜNNEPRONTÁS A FŐTÉREN VÁCLAV HAVEL AZ USA-BÓL POZSONYBA ÉRKEZETT • MEGNYÍLT A POZSONYI ELNÖKI IRODA • A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TEGNAP ESTE PRÁGÁBAN T. G. MASARYK ÉRDEMRENDDEL TÜNTETETT KI SZÁMOS KIMAGASLÓ SZEMÉLYISÉGET (Munkatársunktól) - Václav Havel, köztársaságunk elnöke egy hétnyi távollét után hazatért az Egyesült Államokból. Pozsonyban szállt le a repülőgépe. A légikikötőben Alexander Dubček, Marián Čalfa, Petr Pithart és František Mikloško fogadta az államfőt. A csehszlovák himnusz, a 21 díszsortűz és a katonai tiszteletadás következett, majd az elnök és kísérete a pozsonyi várba hajtatott. Az eredeti program értelmében Havel elnök megnyitotta a pozsonyi elnöki irodát, amely a várkomplexum egyik épületének két emeletén helyezkedik el. Az épületben azonban eddig csak az elnök irodájának és titkárságának kialakítását fejezték be. Az elnöki irodának összesen 8 alkalmazottja lesz. „Nem áll szándékomban értékelni az amerikai utat, egyrészt, mert megteszik helyettem mások, másrészt túl korai lenne. Szeretném viszont elmondani, hogy az útnak volt értelme, mert a személyes kontaktusok semmivel sem pótolhatók egyegy számunkra fontos tárgyalásnál. Értelme volt azért is, mert az információk Csehszlovákiáról még mindig pontatlanok" - többek közt ezt mondotta Václav Havel tegnap délutáni sajtótájékoztatóján, közvetlenül azután, hogy újonnan átvett irodájában aláírta a Masaryk Érdemrend odaítéléséről szóló dokumentumokat. A sajtótájékoztatón nagy vonalakban ecsetelte az egyesült államokbeli út tapasztalatait. Két fontos mozzanatot hangsúlyozott az út kapcsán. Az egyik: Csehszlovákia jelenlegi helyzete és távlatai, valamint az európai biztonsági rendszerrel összefüggő kérdések a legutóbbi időszak eseményeinek tükrében. Újra hangoztatta, hogy a föderáció és a közös állam híve, de az újságírók kérdéseire válaszolva hozzátette, hogy egy esetleges referendum kiírása a parlament döntésétől függ. Jugoszláviával és Szovjetunióval kapcsolatban is tárgyalt Bush elnökkel, valamint Cheney hadügyminiszterrel. „Fontosnak tartom - mondotta -, hogy éppen mi beszélünk e kérdésekről, hiszen a Szovjetunió szatelitjeként bizonyára jobban értjük az ott zajló folyamatokat. Azokat az eseményeket sikerült informatív beszélgetések során boncolgatni, amelyek az amerikai polgár, de sokszor a diplomácia számára is érthetetlenek." A NATO-tagsággal kapcsolatban kijelentette, hogy ez a katonai szervezet nem galambházegylet, amelybe bárki bármikor beléphet. Viszont mindenképpen jó lenne számunkra is egy NATO-tagság, hiszen ez a szervezet - jelenleg - az európai biztonság egyik pillére lehet. A pozsonyi várból a Vajanský rakpartra hajtatott, ahol elnökünk megkoszorúzta a csehszlovák államiság emlékművét. Itt kapcsolódott a kíséretéhez Alexander Dubček, Marián Čalfa, több szövetségi miniszter, a cseh és a szlovák parlament és a kormány delegációja, valamint elhelyezték koszorújukat a pozsonyi dipolomáciai testületek képviselői is - közöttük Boros Jenő, a magyar és Paul Hacker, az USA főkonzulja. A koszorúzás után a köztársasági elnök és teljes kísérete a Szlovák Nemzeti Színházban tartott díszhangversenyen vett részt. A szlovák kormány nevében Ladislav Snopko kulturális miniszter köszöntötte a vendégeket. Felszólalt Milan Uhde, cseh kulturális miniszter is. Ami ezután következett, arról csak az mondható: szégyen a köbön!... A köztársasági elnök ellátogatott az Sznf térre, a PDU-NYEE által szervezett ünnepi nagygyűlésre. A néhány perccel korábban félresikerült nacionalista tüntetés résztvevői ezúttal makacsnak bizonyultak: nem engedték át a terepet az újonnan érkezőknek. Füttykoncerttel fogadták Havel elnököt, miközben az Václav Havel azt reméli, szüksége lesz a pozsonyi irodára Fotó: ČSTK önálló Szlovákiát és Havel távozását követelték. Václav Havel ennek ellenére a közös államot támogatóknak el szerette volna mondani beszédét. Kérésére, hogy a jelenlevők két perces néma csönddel emlékezzenek mindazokra, akik Csehszlovákiáért feláldozták életüket, a válasz csak újabb füttykoncert, kiabálás, hőzöngés volt. A tribün felé tojások röpködtek, így a köztársasági elnök megbántva, haragosan távozott. A téren történteket a pozsonyi repülőtéren sem kommentálta: rögtön gépébe szállt, amellyel néhány perccel öt után elhagyta Szlovákia fővárosát. A téren eközben a NYEE szónoka berekesztette a nagygyűlést. A toleranciát, a demokráciát, a megértést hirdető és Václav Havelt üdvözlő transzparensek lassan eltűntek. Amellett, hogy sokan elítélően nyilatkoztak a téren történtekről, voltak, akik azt a hírt terjesztették, hogy az elnöki látogatás szándékosan megtervezett provokáció volt. A rendőrségtől kiszivárgott hírek szerint a 158-as telefonszámon olyan névtelen telefont rögzítettek, amelyben figyelmeztették a rendőrséget, hogy 16 ember elégeti magát, ha Havel elnök részt vesz az Sznf téri nagygyűlésen. František Mikloško, az SZNT elnöke a téren történtekhez a következőket fűzte hozzá: Az elnök úr nem a téren történtek miatt távozott. Amikor a színházban megtudta, milyen hangulat uralkodik a téren és milyen a tüntetők összetétele, akkor döntött úgy, hogy tervezett beszédét nem mondja el. Ezért hangzott el a kétperces néma megemlékezésre való felszólítás. Az, ami történt, felháborító, nem tartozik e régió, ez ország és a nemzet kultúrájához, éppen ezért elítélem és elhatárolom magam tőle. Most, amikor a két nemzeti tanács elnöksége ülésezik és a szlovák (Folytatás a 2. oldalon) A KAN KONGRESSZUSÁN MONDTAK: 1968-AS OBSITOSOK A KORMÁNYBAN • Prágában a hét végén kongreszszust tartott az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja, amely lényegében már politikai pártként működik. Alapszabályzat-módosításokat fogadtak el. Az egyik szerint: aki a KAN-ba jelentkezik, egyúttal arról is köteles nyilatkozni, hogy egyetért személyének „átvilágításával". Viszont a küldöttek nem fogadták el azt a javaslatot, amelynek értelmében más, november 17-e utáni demokratikus pártok tagjai is bekapcsolódhatnak a Klub tevékenységébe. Formálisan tehát nem párttagokból áll ez a kimondottan jobboldali szervezet. Bohdan Dvorák elnök kijelentette, hogy jelenleg a KAN az ország legfontosabb parlamenten kívüli politikai ereje. A pártelnök néhány jelenlegi országos politikai vezetőről igy vélekedett: 1968-as politikai obsitosok. Szigorukra jellemző, hogy Petr Pithart cseh miniszterelnököt, akit 20 évig csak üldöztek, szintén kommunistagyanúsnak minősítették. Lehetségesnek tartják, hogy Csehszlovákiában rendezik meg a kommunizmus gonosztetteit kivizsgáló nemzetközi testület tanácskozásait. Számos jobboldali párt küldötte volt jelen a tanácskozáson. Igor Neméc, a PDP reprezentánsa kijelentette, Václav Klaus pártja sok mindenben azonosul a KAN eszményeivel. Daniel Kroupa, a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) alelnöke hangsúlyozta: a jobboldali pártoknak egységesen kell fellépniük annak érdekében, hogy az ügyészségi szervek büntető eljárást indítsanak azok ellen, akik a múltban bűnt követtek el polgártársaik ellen. „ A KAN elnökévé újból Bohdan Dvofákot választották. Szlovák részről Juraj Olejček lett az alelnök. Figyelmet keltett, hogy az elnök elárulta: a KAN 1,5 millió koronát fordít választási kampányra. Ez - mondotta - sokkal kevesebb, mint a Klauspárt rendelkezésére álló 260 millió korona. ULTIMÄTUMHÁBORÚ BOMBÁZÁSSAL BARCSON A FÉLELEM ÉJSZAKÁJA Kudarcba fulladtak vasárnap a szövetségi katonák és a szerb fegyveresek által körülzárt Dubrovnikről folyó tárgyalások, a város nem teljesítette a hadsereg ultimatív követeléseit a feltételek nélküli kapitulációra. A jugoszláv fegyveres erők azt követelték,'hogy a várost védő katonák, gárdisták tegyék le a fegyvereket és hagyják el Dubrovnikot. A helyi vezetők Zágrábba továbbították a hadsereg feltételeit összefoglaló tervet, s közölték, ők nem kompetensek, hogy ilyen fontos döntést hozzanak, ezért várniuk kell a köztársaság vezetőségének álláspontjára. A katonák 15 pontban foglalták össze a feltételeket a helyzet normalizálására, a kapitulációért cserébe felújítanák az ivóvíz- és az áramszolgáltatást. A jugoszláv hadsereg vasárnap este a horvát felet vádolta azzal, hogy megsértette a túzszünetet Dubrovnikban, sőt a katonák azt állították, hogy az ellenfél fegyveres erői Lokrum szigetéről tüzet nyitottak az Agrus hajóra, amelyen az Európai Közösségek megfigyelő csoportja utazott. Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter ugyancsak vasárnap levelet küldött a EK-országok diplomáciai vezetőinek, s ebben tájékoztatta őket, hogy a Horvátország elleni háborúban eddig több mint ötezren vesztették életüket, s mintegy 10 ezer ember sebesült meg. További 350 ezer személy volt kénytelen elhagyni otthonát. Separovic felszólította a minisztereket, hogy követeljék a jugoszláv hadsereg és a további fegyveres csoportok azonnali kivonását Horvátország területéről. Kitartott korábbi elképzelése mellett, hogy Szerbiával szemben megtorló intézkedéseket kell foganatosítani, (Folytatás a 2. oldalon) HAVEL AMERIKÁBAN Václav Havel köztársasági elnök a hét végét még az Egyesült Államokban töltötte. Szombaton a pennsylvaniai Bethlehemben részt vett a Moravian College által rendezett ünnepségeken. Megkoszorúzták Jan Amos Komenský szobrát, amelyet 1960-ban a Károly Egyetemtől kapott ajándékba a város. Ezt követően a köztársasági elnök a helyi sportcsarnokban átvette a főiskola díját, és sűrű programja miatt ugyanitt avatták a Lehigh Egyetem díszdoktorává. Az ünnepségen kialakult baráti légkört nem sikerült megzavarnia a két provokatőrnek sem: az első árulónak nevezte Václav Havelt ,,amiért még nem akasztott fel egyetlen kommunistát sem". A másik, egy szlovák szeparatista, Szlovákia azonnali és teljes függetlenségét követelte. Mindkettő megfelelő választ kapott az elnök beszédében, amelyben filozófiai szempontból fejtegette a haza értelmét. Látogatása utolsó napján Václav Havel még két jelentős díjat vett át. Vasárnap délután a legnagyobb amerikai magánegyetem, a New (Folytatás a 2. oldalon) MINDEN HETEDIK - INGYEN Tulajdonképpen ez a lényege annak a kedvezménynek, amelyet november elsejétől az Új Szó előfizetőinek nyújtunk. Amint már arról többször is írtunk, akik eddig is járatták, vagy most rendelik meg lapunkat, azoknak péntektől napi 2,40 koronáért szállítják házhoz az Új Szót, amely a standokon továbbra is 2,80-ba kerül. Erről az előfizetői kedvezményről jóval a határidő előtt értesítettük az illetékes hírlapterjesztő vállalatot, ^honnan visszaigazolták kérésünk teljesítését. Ezután tájékoztattuk tisztelt olvasóinkat a kedvező változásról. Úgy tűnik föl azonban, hogy hírlapterjesztésben, szervezésben mindig akad valami gubanc, nem lehet öröm üröm nélkül. Az elmúlt napokban ugyanis több olvasónk hívott föl bennünket, s azt közölték, hogy a postás továbbra is annyit kér tőlük az Új Szó előfizetéséért, mint eddig. Utánanéztünk ennek a kellemetlen ügynek. Kiderült, hogy a számítógépes díjbeszedést végző VAKUS vállalat elkésett az átprogramozással, ezért a különböző iratokon a kellő időpontig nem tüntették föl az árkedvezményt. Újra csak bosszankodhatunk azon, hogy a fejlett országokkal ellentétben nálunk egyes helyekén a technika miért bonyolítja, miért lassítja a munkát? Két és fél hónap vajon nem elegendő ilyen egyszerű ügy elintézéséhez? Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ, azt viszont megígérték az illetékesek, hogy a postások minden előfizetőnek visszaadják a beszedett pénz és a kedvezményes díj közötti különbözetet, decembertől kezdve pedig sehol semmilyen fennakadás nem tesz, tehát minden előfizető 2,40 koronáért kapja majd az ÚJ SZÓT. Nagyon reméljük, hogy a hírlapterjesztő vállalat és a VAKUS is végre állja a szavát.