Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK FÚJSZÓI 1991. OKTÓBER 1. A grúz nemzeti gárda egyik megerősített őrpontja Tbilisziben, közel a tévé épületéhez. (ČSTK/AP-telefoto) ÉLEZŐDŐ FESZÜLTSÉG GRÚZIÁBAN Az orosz kormány elnöke lemondott A tádzsik vezetés és az ellenzéki erők delegációja vasárnap tartotta a megbeszélések második fordulóját. A köztársasági vezetés nyilvánvalóan az egész héten zajló dusanbei tömegtüntetés hatására tett bizonyos engedményeket. A RIA orosz hírügynökség szerint Rahman Nabijev ügyvezető államfő, a parlament elnöke eleget tett az ellenzék fő követelésének és tegnapra összehívta a köztársasági partement rendkívüli ülését. Ezen kell dönteni a szeptember 23-án kihirdetett rendkívüli állapot további sorsáról. Sajnos, Grúziában még ilyen szerény lépés sem történt a köztársasági vezetés és az ellenzék viszályában. Ellenkezőleg, tovább élezi a feszültséget a vasárnapi merénylet. Vasárnap este hatalmas robbanás rázta meg a tbilisi televízió épületét. Szemtanúk szerint a robbanás kitörte az ablakok legnagyobb részét és az otttartózkodók körében pánikot okozott. Két személyt kórházba kelleti Szállítani, többen könnyebb sérüléseket szenvedtek. A merénylet körülményei tisztázatlanok, ellenzéki források szerint az épület bejáratánál elhelyezett dinamit robbant. Tudni kell, hogy a televízió épülete a főhadiszállása azoknak az ellenzéki erőknek, amelyek Zviad Gamszahurdia elnök lemondását követelik. Az elnök hívei és az ellenzék között még a múlt héten megkezdődtek a tárgyalások, de eddig semmilyen konkrét eredmény sem született. Moszkvában vasárnap emlékeztek meg az augusztusi puccs három áldozatáról. A „fehér ház", az orosz parlament épülete előtti téren tartón nagygyűlésen Alekszandr Ruckoj, orosz alelnök mondott beszédet. Borisz Jelcin köztársasági elnök nevében is kegyelettel adózott az augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszaka a demokráciáért életét áldozó Vlagyimir Uszov, Dmitrij Komárov és Hja Kricsevszkij emlékének. Felhívta a figyelmet arra, Oroszországban a demokrácia még messze van á győzelemtől. Csak akkor fog győzni, ha az üzletek polcai ismét tele lesznek áruval, s az emberek már nem lesznek kénytelenek sorban állni a boltok előtt. Hangsúlyozta, ideje felhagyni a túlzott politizálgatással és hozzá kell látni a válság megoldásához Oroszországban és a Szovjetunióban. A válság megoldása attól is függ, milyen emberek kerülnek a szövetségi vezetésbe. Mint ismeretes, Ivan Szilajev végérvényesen úgy döntött, mindenekelőtt az ideiglenes szovjet kormány jogkörét betöltő operatív gazdaságirányítási bizottság elnöki tisztségét vállalja, s ezért pénteken lemondott az orosz kormány elnökének posztjáról. Legújabb számában a mind tekintélyesebb Kommerszant hetilap megbízható forrásokra hivatkozva azt írta, Szilajev távozása az orosz kabinet éléről egy ,,puccs" következménye volt. amelyet az orosz vezetés csúcsán rendeztek meg nemcsak Szilajev személye, hanem elsősorban a mostani orosz kormány ellen. A lap értesülései szerint az összeesküvés végrehajtója három orosz miniszter volt. Ok indították azt a kampányt, amellyel megpróbálták azt a látszatot kelteni, hogy az említett bizottság élén Szilajev megsérti az Oroszországi Föderáció szuverenitását. Theodor Waigel német pénzügyminiszter, aki a közelmúltban Moszkvában járt, a Der Spiegel hetilapnak adott interjújában azt mondta, nincs értelme vitázni a Szovjetuniónak nyújtandó segítség konkrét mértékéről, amíg nem tisztázódik az egyes köztársaságok és a központi szervek jogkörének kérdése. Nem értett egyet Eduard Sevardnadze volt külügyminiszter véleményével, hogy a Szovjetunió megmentésére rövid időn belül csillagászati összegekre van szükség. Waigel szerint túl korai erről a problémáról beszélni, előbb tudni kell milyenek lesznek az új politikai és gazdasági struktúrák. Szerinte Gorbacsovnak, Szilajevnek és egyes köztársaságok képviselőinek konkrét terveik vannak, s három-négy héten belül sok minden tisztázódik. BRÜSSZELBEN A JUGOSZLÁV VÁLSÁGRÓL TITKOS NÉPSZAVAZÁST TARTOTTAK KOSZOVÓBAN Brüsszelben tegnap délelőtt nyílt meg az Európai Közösségek külügyminisztériumainak kétnapos értekezlete. Az első napirendi pont a jugoszláv válság. A Nyugat-európai Unió szakértői kidolgoztak egy tanulmányt, amely több változatot is tartalmaz a békeerők létrehozására. Mint ismeretes, a cél a fegyvernyugvás elérése, viszont megfigyelők ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az EK megfigyelőket védő erőket csupán abban az esetben küldenék Horvátországba és Szlovéniába, ha azzal a konfliktusban résztvevő összes fél egyetértene. A tanácskozásra egyébként meghívták Norvégia és Törökország, mint NATO-államok képviselőit is. Annak ellenére, hogy Horvátország válságövezeteiben vasárnap rendkívül súlyos harcok voltak, a tegnapra virradó éjszaka nyugodtabb volt. A D^A német hírügynökség megállapítása: míg a horvát rádió tegnap reggeli tudósítása szerint Belgrádból két katonai konvojt indítottak útnak Horvátország felé, addig más hírforrások csak egy nagy konvojról tudósítanak, amelyben hozzávetőleg 200 gépkocsi és 20 nehéz harckocsi van. Ugyancsak a zágrábi rádió jelentette, hogy a kelet-szlavóniai Eszéket ágyútűz alá vették. Srijemske Laze községben a szerb fegyveresek aknavetővel eltaláltak egy olajkutat, úgyhogy a kisvárost sűrű füst takarja. Bjelovarban, ahol a jugoszláv hadsereg katonái vasárnap a levegőbe röpítettek egy lőszerraktárat, a horvát gárdisták 400 katonát és tisztet ejtettek foglyul. Banja térségében is több fegyveres provokáció történt. Dalmáciában, a partvidéken nyugalom volt. Csupán vasárnap este lőtték a szerb milicisták Zadart, úgyhogy a lakosság az óvóhelyekre vonult. A Szerbiához tartozó, de többségében albánok lakta Koszovo tartományban tegnap ért véget a népszavazás a tartomány függetlenségéről és szuverenitásáról. A szerb törvények értelmében a referendum természetesen illegálisnak számít. Hogy gyakorlatilag milyen eredményei lesznek a népszavazásnak, az egyelőre nyitott kérdés, de a koszovói albánok napilapja, a Bujku tegnap azt állította: az albán, a török, a cigány, a muzulmán és a horvát nemzetiségű lakosság 80-90 százaléka már leadta voksát. Egyébként a helyszíni tudósítások arról számoltak be, az első pillanatban senki sem mondta volna, hogy Koszovóban népszavazás folyik, mivel a szavazóhelyiségeket nagy titokban magánlakásokon rendezték be. Ott, ahol nyilvánosan próbálták lebonyolítani a referendumot, a rendőrség beavatkozott. CHENEY AZ ÚJ AMERIKAI STRATÉGIÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról) sához szükséges hordozóeszközöknek, a ballisztikus rakétáknak a szerepe. Leszögezte, Washington elsődlegesnek tartja az atomfegyverek terjesztésének a megakadályozását, és keresi a módját annak, miként lehetne a nemzetközi ellenőrzés rendszerét szilárdítani. Figyelmeztetett rá, az USA számára az atomfegyverek csökkentése a Szovjetunió viszonylatában sokkal fontosabb mint más atomhatalmakkal kapcsolatban, hiszen például Londont és Párizst a szövetségesének tekinti. Kiemelte, hogy a Bushjavaslatok különösebben nem célozták meg az ötödik atomhatalmat, Kínát sem. Az amerikai elnök az új leszerelési lépéseket általánosítóan fogalmazta meg. Az első mérlegelést arról, hogy ez a konkrét számokkal kifejezve mit jelentene, a Washington Post napilap tette közzé. Hangsúlyozzuk: becslésekről, feltételezésekről van szó. Eszerint a javaslatok 350—400, hadihajókon és tengeralattjárókon telepített szárnyasrakétát érintenének, továbbá 1350 repülőgép-anyahajókon telepített atombombát és 850 olyan mélytengeri nukleáris bombát, amelyek az amerikai haditengerészet szárazföldi bázisú repülőgépein vannak elhelyezve. A csomagba beletartozik még 1740 darab 155 és 203 mm-es nukleáris gránát. A megsemmisítésre kerülő rövid hatótávolságú rakéták többsége Lance típusú. Ezekből az amerikai fegyveres erőknél 123 darab található, összesen 1250 robbanófejjel. Az USA-nak 151 darab B-52-es és 95 darab B-1 B típusú hadászati bombázója van. Minden B-52-es nyolc robotrepülőgép vagy atombomba hordozására képes, a B-1 B kapacitása ennek a kétszerese. Bush az interkontinentális, több robbanófejjel ellátott rakétarendszerekkel is foglalkozott. Az USA-nak 50 darab MX típusú interkontinentális ballisztikus rakétája van, ezek mindegyike tíz robbanófej célbajuttatására képes. A hadászati arzenál része 500 darab Minuteman III rakéta, egyenként három robbanófejjel. Bush fel akarja számolni az egész MX rendszert, a Minuteman típusú eszközök pedig csak egy robbanófejet hordoznának. Á

lmodozónak tartották Gorbacsovot, amikor 1986 januárjában ismertette az atomfegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó, 2000-ig szóló programját Most, amikor Bush minden eddiginél átfogóbb gyakorlati lépéseket ismertetett a nukleáris arzenálok csökkentésére, e Gorbacsov-program jutott eszembe, s bizonyára nem vagyok egyedül. Hiszen sokan úgy értékelték az amerikai döntést, mint az eddigi legnagyobb lépést a gorbacsovi álomvilág felé. Ez tükröződik azokban az újságcímekben, amelyek a bejelentés napját Hirosima óta az emberiség legszebb napjaként értékelték. Tehát Gorbacsové az elsőség, még akkor is, ha ő csupán álmodott, mert a nagy álmodozókat az emberiségnek meg kell becsülnie. Akkoriban az atommentes világ tényleg nem volt kivitelezhető, ezért azt sem lehet mondani, hogy Gorbacsov előre megjósolta vagy látta volna a dolgokat. Nem, ő csak egy dologban volt zseniális: hitt a józan ész győzelmében. Tévedhetett minden másban, ideológiájában, politikájában. Mert 86-ban még hitt annak a pártnak és rendszernek a megreformálhatóságában, amely nevelte. Még ez év elején is hitt ebben, ezért hagyták ott olyan tanácsadói és hívei, mint a múlt héten visszatért Jakovlev és Sevardnadze. És csak ennek a politikának, ideológiának, a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésébe vetett - jószándékú, de illuzórikus - hitnek a csődje tette lehetővé, hogy öt év után megkezdődjön az utópia végrehajtása. Kezdetről kell beszélni, mert még mindig marad éppen elég atomfegyver. Mert Bush elnököt távolról sem az motiválta, hogy Gorbacsov álmait valósítsa meg. Bush döntését napjaink politikai valósága tette szükségessé. Az már más kérdés, hogy akár akarja, akár nem, a kemény reálpolitika valahol találkozott egy álmodozó elképzeléseivel. Ezt az állítást az amerikai lépések prioritása támasztja alá a legjobban. Nagyon sok pontban lehetne csak felsorolni, hogy Bush javaslatai mely fegyverkategóriákra és hogyan vonatkoznak, ezek azonban csak a katonai szakértők számára mondanak sokat. Egyszerűbb, ha három fő kérdéskörre bontjuk az elnöki döntést. 1. a hadszíntéri nukleáris eszközök csökkentése, illetve felszámolása; 2. a hadászati támadófegyverek további, a júliusban aláírt SALT II szerződésben foglaltakat is meghaladó csökkentése; 3. az elrettentés doktrínája helyett bizalomra épülő ellenőrzés, együttműködés az arzenálok biztonságos tárolásában, szállításában, leszerelésében és megsemmisítésében. Hosszabb távon e két utóbbi jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Rövidebb távon azonban az első problémakör a legfontosabb. Ezeknek az eszközöknek, a rövid hatótávolságú vagy taktikai rakétáknak, a nukleáris tüzérségi eszközöknek az ellenőrzése a legnehezebb. Nem ok nélkül tartanak nyugati szakértők attól, hogy a széteső unió köztársaságai közötti vagy az etnikai konfliktusokban egy őrült helyi vezető vagy körzeti parancsnok dönthet a bevetésükről. Több ezer ilyen eszköz van ugyanis a néhai Szovjetunió köztársaságaiban. Igaz, ezekkel nem lehet világháborút kirobbantani és megvívni - azt elhiszem, hogy a legveszélyesebb, a hadászati eszközök indítógombja felett a központ szilárdan őrködik -, de kinek hiányzik mondjuk több száz kis Csernobil? Más szempont: a meghiúsult augusztusi puccskísérlet óta az aggódó világ megnyugtatására Moszkva szüntelen hangsúlyozza, hogy az atomfegyverek a szovjet központ alá fognak tartozni, s más köztársaságokból is Oroszország területére akarják ezeket szállítani. Ennek a kivitelezhetőségét viszont sokan kétségbe vonják. S például a szovjet hadsereg megreformálására készülő Saposnyikov védelmi miniszter csak a napokban ismerte be: a védelmi tanács jelenleg gyakorlatilag nem működik, gyorsan létre kellene hozni, s e testületben azon köztársaságok elnökei is helyet kapnának, amelyek területén atomfegyverek vannak. És bár korábban Kazahsztán atomfegyvermentes területnek nyilvánította magát, a puccskísérlet óta sokat beszélnek arról, hogy a kazah elnök különleges nukleáris játszmába kezdett. Ezt látják Nurszultan Nazarbajev megnövekedett aktivitása mögött, hiszen ő mindenütt ott van, ahol valami történik, például Jelcinnel együtt Karabahban is közvetített - csak senki nem tudja, miért éppen ő? Nazarbajev az utóbbi hetekben többször mondta, hogy az új unió magva a Moszkva-Alma-Ata szövetség lehet. Az eddig nem sok vizet zavaró Kazahsztán atomhatalommá akar válni? Mi lesz az atomsorompó-szerződéssel, ha az önállóvá vált szovjet köztársaságok képében új kis atomhatalmak jelennek meg a világ térképén? Ilyen, és ehhez hasonló nemzetközi bizonytalansági tényezők késztették Busht a szombat hajnali bejelentésre. Abban a szándékában pedig, hogy a hadseregben létszámcsökkentést hajtanak végre és öt év alatt egynegyedével lefaragják a katonai kiadásokat - már közrejátszott az elnökválasztási kampány is. A demokraták a megváltozott nemzetközi helyzetre hivatkozva még nagyobb megtakarításokat sürgettek, mondván, hogy a pénzt az amerikai gazdasági helyzet javítására kell fordítani. Más kérdés, hogy éppen a nemzetközi helyzet bizonytalansága miatt győzelmük esetén a demokraták sem csökkentenének nagyobb arányban, mint Bush. De hát a választási kampányban mindent lehet, főleg ígérgetni. Megint más dolog, hogy Bush kiváló taktikával - legalábbis a Washington Post szerint - a legkevésbé hatékony eszközöket akarja megsemmisíteni, mert „a taktikai atomfegyvereknek az USA számára már nincs gyakorlati jelentőségük, hiszen a szovjetek fokozatosan minden idegen területről kivonulnak... Az öböl-háborúban bebizonyosodott, hogy az új, nagy találati pontosságú, lézervezérlésű hagyományos eszközök miatt a taktikai atomfegyvereknek az ócskavastelepen a helyük." MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN A

kihito japán császár tegnap befejezte négynapos látogatását Thaiföldön, s innen Malaysiába repült. A császár több ázsiai országba tett első látogatásával azt a célt követi, hogy ezekben az országokban eloszlassa a japán második világháborús szereplésével kiváltott idegenkedést és országát békeszerető államként mutassa be. Akihito még Indonéziát is felkeresi. I

rakot elhagyta az ENSZ-felügyelők csoportja, amely ellenőrizte Irak atompotenciálját s amelyet négy napon át blokád alatt tartottak Bagdad egyik parkolóján. A csoport vezetője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy sikerült meggyőző bizonyítékokat találniuk Szaddam Husszein titkos atomfegyverkezési programjáról. Az ENSZ-szakemberek az általuk összegyűjtött, 5 ezer oldalnyi dokumentumot, 3 ezer fényképet és 19 órányi videofelvételt Irakból elküldték Bécsbe, hogy ott ellenőrizzék az erre illetékes szervezetekben. M

obutu, Zaire elnöke 9 órás tárgyalás eredményeképp vasárnap Etienne Ishisekedit, az ellenzék vezetőjét bízta meg az új kormány összeállításával. Az országon belüli zavargásokat követően ezzel a lépésével kívánja megoldani a zairei válságot. P

árizsban vasárnap mintegy 200 ezer mezőgazdasági dolgozó tüntetett a termények felvásárlási árának emeléséért, a mezőgazdasági adóreformért, az előnyösebb hitelekért, az állami dotáció növeléséért és a nyugdíjbiztosítási feltételek javításáért. A felvonulás incidensek nélkül zajlott le. H

oyerswerde szászországi városban vasárnap 500 rendőrt vetettek be a Németország minden részéből érkezett mintegy 5 ezer tüntető ellen, akik azzal vádolták a szászországi kormányt, hogy ebben a szövetségi tartományban kifejezetten támogatja a vendégmunkások és a külföldi menekültek elleni rasszista megnyilvánulásokat. A tüntetők közé radikális elemek is belekeveredtek, akik egyebek között tönkretettek 60 személygépkocsit. A rendőrség gumibotokkal és vízágyúkkal avatkozott be és 19 tüntetőt letartóztatott. K

itört ismét a fülöp-szigeti Pinatubo tűzhányó. A környék lakossága pánikba esett. A vulkán rövid szünetekkel június 9-től jelzi aktivitását, mégpedig 600 éves „szendergés" után. Néhány hónap alatt kitörései több száz emberéletet oltottak ki. V

alószínűleg katonai puccskísérlet történt hétfőn reggel Haiti fővárosában, Port-au-Princében. A lövöldözésnek eddig 15 halálos és mintegy 120 sebesült áldozata van. Egyes, magukat megnevezni nem kívánó hírforrások szerint az elnöki palotában tárgyalások folynak a lázadók képviselőivel. Z

weibrücken németországi városban az amerikai légierő teljesen kiürítette egyik támaszpontját, amelynek létesítményei ismét az NSZK kezébe kerülnek és polgári célokra fogják őket használni. 1979 óta ez az első ehhez hasonló eset. T

amil szakadárok hétfőn Sri Lanka szigetének keleti részében támadást intéztek az ott gyakorló kormánykatonák ellen. A támadók közül öten, a katonák soraiból pedig 11 -en vesztették életüket. E

' szak-Oroszország Tver városának egyik építőanyagüzemében a munkások a TASZSZ jelentése szerint ezentúl bérük egy részét a rubelnél keményebb fizetési eszközben, téglában kapják meg. Az itt bevezetett rendszer szerint a gyárban több mint 10 éve dolgozó munkások egy megkeresett rubelért négy, míg az ennél rövidebb ideje itt dolgozó alkalmazottak csak három téglát kaphatnak. Az intézkedésnek állítólag kedvező volt a fogadtatása. ÁLOM ÉS VALÓSÁG