Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 252. szám, szombat

HIREK- VELEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. OKTOBER 26. HOLNAP: VALASZTASOK LENGYELORSZÁGBAN NYITOTT JÁTSZMA Sajátos fintora a sorsnak: a lengyelek, akik büszkén hirdetik, hogy a volt szocialista tömb országai közül ők kezdték meg elsőként a pártállam lebontását, csak most választhatnak először igazán szabadon. A legutóbbi, 1989-es parlamenti választások nem voltak igazából demokratikusak, hiszen a kerekasztal-megállapodások értelmében a mandátumok egy részét előre elosztották. Ez az oka annak a fonák helyzetnek, amely az utóbbi hónapokban - főleg amióta beindult a választási kampány - hihetetlenül kiélezte a gazdasági, az állami és politikai válságot. Az első szabadon választott államfő, Walesa szembekerült az általa csak „kommunista örökségnek" tekintett parlamenttel, s a választási törvény ügyében vereséget is szenvedett tőle, hiába élt alkotmányos vétójogával. A Walesa támogatását élvező Bielecki-kormány szintén összetűzött a honatyákkal, a szejm négy alapvető kérdésben mondott nemet a kabinetnek. A legfontosabbikról: a hatalmas költségvetési hiány miatt veszélybe került az államirányítás működőképessége is, Bielecki ezért kérte a parlamenttől a költségvetés módosítását. Ez az állami dotációk egynegyedének az eltörlését jelentette volna, ami a bányászatot, a vasúti közlekedést és a lakbéreket érintette volna a legsúlyosabban. Az újraválasztásuk esélyeire gondoló honatyák ezt elutasították, nem merték vállalni e drasztikus lépés következményeit. Amire a kormány azt mondotta, hogy a parlament lehetetlenné teszi a végrehajtó hatalom munkáját. A szejm pedig azzal érvelt, hogy a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt omlott össze a költségvetés. Ezen az áldatlan helyzeten kellene változtatniuk a holnapi választások eredményeinek. Van-e remény arra, hogy egy stabil, parlamenti erőre támaszkodó kormány jöhessen létre? Lengyelországban a politikai erők alaposan szétforgácsolódtak, a bejegyzett pártok száma meghaladja a száztizet, s állítólag sok kis pártnak van esélye arra, hogy egy-egy képviselőt bejuttasson a parlamentbe. Az is szinte bizonyos, hogy az abszolút többséget egyetlen párt sem tudja megszerezni. S most nézzük, melyek indulnak a legjobb esélyekkel. Favoritnak talán a Mazowiecki volt kormányfő nevével fémjelzett Demokratikus Unió tekinthető, amely a volt Szolidaritás elsővonalbeli értelmiségijeit, a „tojásfejűeket" (e jelzőt Walesának tulajdonítják) tömöríti. Elég, ha a nagy nevek közül Kuront, Michniket és Geremeket említjük. Meg kell még jegyezni, Jacek Kuron, aki a Mazowiecki-kormány munkaügyi minisztere volt, a népszerűségi listák élére került, s nem kevesen öt tekintik a miniszterelnöki poszt várományosának. A másik Szolidaritás-utódpárt, a Walesához kötődő Centrum Megegyezés népszerűsége csökkent a lakosság szemében, viszont az egyház támogatja. Előretört Bielecki kormányfő pártja, a Liberális-Demokrata Kongresszus, amely egy regionális (Gdansk környéki) pártból vált országossá. Nem indul rossz esélyekkel a Parasztpárt és a Paraszt Szolidaritás koalíciója sem. De ezek csak elméleti fejtegetések, a végső szót a választók mondják ki. A lengyelek pedig már nem nagyon hisznek a torzsalkodó pártoknak, ezért az az általános vélemény, hogy személyiségekre fognak szavazni. Például a Demokratikus Uniót sem a nevén, hanem inkább Mazowiecki (vagy legújabban Kuron) pártjaként emlegetik. Vannak, akik úgy vélik, jó, ha a szavazásra jogosult állampolgárok fele leadja voksát -, olyan nagy a kiábrándultság. Lengyel újságírókollégák baráti beszélgetés során nemrégiben azt fejtegették, nem kizárt, hogy a választások után kormánykoalícióra lép a Mazowiecki-tábor a Walesa-hívekkel, de ez persze távolról sem jelenti majd a régi Szolidaritás valamiféle újjáélesztését. Tehát egy nappal a választások előtt a játszma még teljesen nyitott, többesélyes, olyannyira, hogy az már nem is egészséges. MALINÁK ISTVÁN MADRID A CSÚCSRA KÉSZÜL A polgári gárda, a hadsereg és a speciális biztonsági egységek mintegy 4 ezer tagja segít majd a madridi rendőrségnek védelmezni az öt nap múlva kezdődő közelkeleti békekonferencia résztvevőit. Titokban tartják a szigorú biztonsági intézkedéseket, amelyeknek garantálniuk kellene Mihail Gorbacsov szovjet, George Bush amerikai elnök és a konferencia többi résztvevőjének zavartalan tanácskozását. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a béketárgyalások helyszínének, a királyi palotának a védelmét a hadsereg erősíti, a városban pedig őrizni fogják a legfontosabb közigazgatási és közlekedési objektumokat, a közutakat és a szállodákat is. A királyi palotát lezárták a nyilvánosság előtt, jelenleg a rendőrség felügyelete alatt szerelők egész hadserege készíti elő a távközlési berendezéseket és a kabinokat a tolmácsok számára. A konferencia hivatalos nyelvei a spanyol, az angol, a héber, az arab, a francia és az orosz. Várhatóan több mint 4 ezer újságíró követi majd figyelemmel a konferenciát. Csütörtöki tuniszi sajtóértekezletén Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke kijelentette, a palesztinok készek megvitatni minden hivatalos izraeli javaslatot. Megállapította azonban, hogy Tel Aviv egyelőre nem hajlandó felvenni a párbeszédet szervezetével. Arafat szerint a békeszerződésnek tartalmaznia kellene az Izrael elleni palesztin támadások beszüntetését, ugyanígy a megszállt területek zsidó betelepítésének megszüntetését is. Azt a kérdést azonban Arafat nyitva hagyta, hogy a békeszerződés egyben a palesztin népi felkelés befejezését is jelentené. CSEHSZLOVÁKIA-EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK A JÖVŐ HÓNAPBAN ESEDÉKES A TÁRSULÁS Jelentós előrehaladással fejeződött be csütörtökön Brüsszelben a tárgyalások 7. fordulója Csehszlovákia társulásáról az Európai Közösségekhez. A Zdenék Pírek külügyminiszter-helyettes vezette Csehszlovák delegáció még szorgalmazni fog némi módosításokat a dokumentum szövegében, konkrétan a textilipari mezőgazdasági kereskedelmet, valamint a szabad munkaerő-áramlást érintő részekben. Daniel Guggenbuhl, áz Európai Közösségek bizottságának képviselője csütörtökön este a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, úgy gondolja, hogy a hetedik fordulón jó munkát végeztek, a tárgyalópartnerek közelebb kerültek a társulási szerződés véglegesítéséhez. Szerinte a tárgyalások már a jövő hónapban sikeresen befejeződhetnek. Hozzáfűzte azonban, hogy még mindig vannak nyitott kérdések, a következő fordulókon át kell hidalni a véleménykülönbségeket. AZ UKRÁN PARLAMENT JOVAHAGYTA A RADIKÁLIS GAZDASÁGI REFORMOT KELL-E SZÖVETSÉGI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselői tegnap a gazdasági szerződés aláírására szólították fel azokat a köztársaságokat, amelyek ezt még nem tették meg. Továbbá felszólították az összes köztársaságot, hogy vegyenek részt a szövetségi parlament munkájában. A két kamara által jóváhagyott felhívás hangsúlyozza: ,,A korábbi unió köztársaságainak kaotikus dezintegrálódása tovább destabilizálhatja a helyzetet és kiélezheti a köztársaságok közötti kapcsolatokat". Az ukrán parlament tegnap mégis megváltoztatta véleményét s támogatta Vitold Fokin kormányának gazdasági terveit - közölte a Reuter hírügynökség. A képviselők jóváhagyták azt a határozatot, amelyben bizalmat szavaztak a kormány politikájának. A dokumentum lehetővé teszi a kormány számára, hogy megvalósítsa a „privatizálást, árliberalizálást, a pénzügyi és agrárreformot, valamint biztosítsa a lakosság szociális szükségleteit". Jelenlegi formájában a szovjet külügyminisztérium megőrzése nem felel meg sem Oroszország, sem pedig a többi szuverén köztársaság érdekeinek, és nem járul hozzá az új szövetség létrehozásához. Ezt Andrej Kozirev orosz külügyminiszter jelentette ki tegnap Moszkvában. Az orosz diplomácia vezetője úgy véli, hogy a szovjet külügyminisztériumnak csak konzultatív-koordináló szerepet kellene betöltenie. Amennyiben a szövetségi külügyminisztérium továbbra is külpolitikai döntéseket hoz anélkül, hogy konzultációkat folytatna az Oroszországi Föderációval és a további köztársasággal, akkor az orosz külügyminisztérium tájékoztathatja erről külföldi partnereit - véli Kozirev. Telman Gdljan, a szövetségi tanács tagja a szovjet parlament folyosóján adott nyilatkozatában kijelentette, nem zárható ki, hogy Mihail Gorbacsov is részt vett az SZKP pénzügyi machinációiban. A szovjet államügyészség egykori nyomozója egyben kétségbe vonta, hogy Gorbacsovot a közeljövőben ilyesmiért felelősségre lehet vonni. Amíg a politikai aspektusok dominálnak, addig Gorbacsovot nem vonják felelősségre - jelentette ki Gdljan. Gennagyij Janajev, az augusztusi puccskísérlet fő szervezője már az elmúlt év őszére tervezte a puccsot - közölte tegnap a RIA hírügynökség. Meg nem nevezett bizalmas forrásokra hivatkozva tájékoztatott róla, hogy Janajev, az SZKP KB akkori titkára, a politikai bizottság tagja tavaly október végén találkozott Georges Havival, a libanoni kommunisták vezetőjével. A megbeszéléseken Janajev azt mondotta, hogy „a Szovjetunióban hamarosan véget vetnek az anarchiának" és „már kidolgozták a szükséges tervet". Szovjet fordulat a piacgazdaság felé (A Die Welt karikatúrája) SZÉLTÉBEN VAGY HOSSZÁBAN? Mostanság mindenütt jól megy a válóperes ügyvédeknek, a Szovjetunióban pedig igazán jól megszedhetnék magukat, ha a váló köztársaságok igénybe vennék szolgálataikat. De nem teszik, pedig elkelne nekik a jó tanács, hogyan is osszák fel azt, ami még maradt. Mert mindenki részt kér a közösből, viszont nem nagyon vágyik arra, hogy megkapja „fejadagját" az adósságból, a hiányokból. Osztják a természeti forrásokat, a hadsereget, a nukleáris fegyvereket, Bajkonurt... Apropó, tudják hol van Bajkonur? Igen, Kazahsztánban. De pontosabban? Elárulom, mert néhány napja már tudom: Bajkonur kb. 400 kilométerre van Bajkonurtól. Esküszöm, így van. Amikor Gagarint Föld körüli utazására indították Türa-Tam állomás közeléből, valamint közölni kellett a világgal, de az igazi helyet el akarták titkolni. Valaki csukott szemmel a térképre bökött és azt mondta: Bajkonur. így lett világszerte ismert egy kazah falu, amelynek semmi köze az űrkutatáshoz. Az ál-Bajkonur pedig előbb Taskent-50 lett, majd Zvezdograd, végülLenyinszk. Most azon gondolkodnak, hogy át kellene keresztelni Bajkonurrá, még akkor is, ha utána kettő lenne belőle Kazahsztánban. Meglehet azonban, hogy erről már nem az űrközpont mostani - szovjet - vezetői fognak dönteni, hanem az új gazdák. Merthogy Bajkonurt is osztják, csak azt nem tudom, hogy széltében vagy hosszában. Meg azt sem, hogy hány felé. Mert az biztos, hogy mind a 15 tagköztársaság vastagon fizetett a felépítésért, fenntartásért, de az már nem, hogy a pénzükből látnak-e valamit. A baltiak már kiszálltak, mások meg még nem szálltak be az újjáalakuló szövetségbe. Semmi sem tisztázott, még az sem, hogy fennmarad-e Bajkonur. Hatalmasak a költségek, egyedül csak Oroszország lenne képes folytatni a programot, már csak azért is, mert területén van a rakétaipar nagyobb része. A kisebbik Ukrajnában, de ennek a köztársaságnak nincsenek eszközei az űrkutatás finanszírozására. Kazahsztánnak se pénze, se ipara, de területén van a rakétapoligon. Azt már most bejelentették Alma-Atában, hogy köztársasági ferfihatóság alá vonnak minden olyan létesítményt, amely szövetségi irányítás alatt állt, így a Bajkonur területén lévő üzemeket is. Mi lesz tovább? Leáll az űrprogram? A kereskedelmi alapon e hónapban végrehajtott szovjet-osztrák űrutazás után Jurij Szemjonov, az Enyergija-program főkonstruktőre azt állította, a jövő évre tervezett szovjet-német és szovjet -francia űrutazás, üzleti vállalkozás mindenképpen megvalósul, de a befolyt összeg aligha lesz elegendő a komplexum fenntartására. S hogy mi lesz az itt zajló szupertitkos katonai programokkal, arra senki sem tud - vagy nem akar - válaszolni. Pedig ez az igazán kényes kérdés. Például egy nekibátorodott konstruktőr, Pjotr Korotkevics harminc év után megszólalt és elárulta, több százmilliárd rubelt költöttek a hadiipart irányító politikus elvtársak csak arra, hogy kidolgozzák az amerikai űrfegyverek elleni észlelőrendszert. Ennek kizárólagos feladata a gyors jelzés lett volna, hogy a párt politikai bizottsága időben lemenekülhessen a bunkerbe... Biztos, hogy ennek vége. Kérdéses azonban, érdemes-e keresztelőt tartani Bajkonurban. Egy rakétastart egymilliárd rubelbe kerül. Kinek lesz erre pénze? GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN T

egnap a Trud című napilap tájékoztatott egy szovjet atomtengeralattjáró hat évvel ezelőtti balesetéről. Az eddig eltitkolt információk szerint az utóbbi 30 évben ez volt a legnagyobb katasztrófa a szovjet haditengerészetben. A tragédia 1985. augusztus 10-én játszódott le a távol-keleti Csazsma-öbölben. A tengeralattjáró atomreaktora aktív részének rendszeres cseréje során megsértették a nukleáris hajtóanyagot védő rácsot, aminek következtében láncreakció keletkezett. A reaktor burkolata a daruról ráesett a reaktorra, s rögtön ezután hatalmas robbanás történt. A helyszínen tartózkodó tíz személy életét vesztette és radioaktív sugárzás szennyezte a környéket. E

' szak-Irakban tegnap a török légierő és a szárazföldi egységek támadást hajtottak végre a kurd felkelők támaszpontjai ellen. Ezt a félhivatalos Anatolia hírügynökség közölte, ám részletesebben nem tájékoztatott a hadműveletről. B

ulgáriának az év végéig valószínűleg nem lesz problémája a kóolajszállításokkal. A Duma című napilap szerint a balkáni ország 1,1 millió tonna „fekete aranyat" hoz be külföldről, a szállítmányokat a Világbank által nyújtott kölcsönökből fedezi. Ezenkívül további egymillió tonna olajat kellene kapnia Oroszországból. Az ADN hírügynökség ezzel összefüggésben közölte, hogy Bulgária saját olajlelóhelyek feltárására törekszik. Szófiában csütörtökön megállapodást írtak alá a Texaco-Enterprise-ÖMV amerikai-britosztrák konzorciummal a Feketetenger bolgár részének átkutatásáról. Ha a fúrópróbák sikeresek lesznek, akkor a jövőben kitermelt olaj fele Bulgáriáé lesz. W

ashington elutasította azt a javaslatot, amelyben három latin-amerikai ország felajánlotta közvetítését az USA és Kuba közötti tárgyalásokon - közölte a Reuter hírügynökség." A kubai kormánnyal rendszeres tárgyalásokat folytatunk washingtoni és havannai érdekképviseleteink révén. Sem mi, sem pedig a kubai képviselők nem hiszik, hogy szükség lenne egy harmadik fél közvetítésére" - jelentette ki Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő. A javaslat egyébként a mexikói, venezuelai, kolumbiai és kubai államfők szerdai csúcsértekezletén született. „Az említett három latinamerikai ország vezetői számára az lenne a legjobb hír, ha Fidel Castro lehetővé tenné a szabad választásokat Kubában" - közölték Washingtonban. M

ario Soares portugál elnök csütörtökön Anibal Silva miniszterelnököt bízta meg az új kormány összeállításával, derült ki a portugál elnöki hivatal nyilatkozatából. Silvának, az október 6-i általános választásokból győztesen kikerült szociáldemokrata párt elnökének kinevezését a jövő héten erósítík meg a választási végeredmények közzététele után. E

dith Cresson kormánya túlélte a csütörtöki bizalmi szavazást. Csupán 264 képviselő támogatta a gaulle-ista liberális és centrista blokk javaslatát, amely nem kapta meg az abszolút többséget, vagyis a kormány megdöntéséhez szükséges szavazatmennyiséget. A gazdasági politikája miatt bírált Cresson asszony a szavazás előtti vitában elutasította az ellenzék követelését, hogy írjanak ki idő előtti parlamenti választásokat. H

elmut Kohl német kancellár, aki egyhetes látogatáson tartózkodik Brazíliában, csütörtökön találkozott Fernando Collor elnökkel. A megbeszéléseken Kohl ígéretet tett, hogy Németország 200 millió dollárt ad Brazíliának a szociális és ökológiai problémák megoldására. N

agy-Britannia és Németország azt fontolgatja, hogy ha diplomáciai képviseletet nyitnak a balti köztársaságokban, akkor közös épületeket használnak majd. Ez derült ki a tegnapi londoni lapokból. Abban az esetben is közös képviseleti irodát és közös berendezéseket használna a két ország, ha saját nagykövetet küldene Észtországba, Lettországba és Litvániába.