Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 250. szám, csütörtök

HÍREK - VELEMENYEK FÖLDMŰVES (S)ÓHAJOK (Folytatás az 1. oldalról) sok üteme is. Ugyanakkor az első félévhez viszonyítva folytatódott a mezőgazdaságban dolgozók munkabérének csökkenése, az egy hektárra eső veszteség aránya pedig nagyobbodott. Keserű vigasz, hogy egyik újságnyilatkozatában a szövetségi gazdasági miniszter is beismerte, a gazdasági reform intézkedéseit legnagyobb mértékben a mezőgazdaságban dolgozók érzik. Szlovákia mezőgazdasági szövetkezetei például már az első félévben 5,3 milliárd korona veszteséget könyveltek el, és az előzetes számítások szerint a gazdasági szabályozók enyhítése nélkül az évet csak a mezőgazdasági üzemek negyven százaléka zárná veszteség nélkül. E negatívumokat hivatott ellensúlyozni a formálódó agrár- és élelmiszer-ipari program, de - különösen Szlovákiában - ennek elfogadása után is fennmarad több lényeges probléma. A kilátásba helyezett pénzügyi enyhítések többsége a szövetségi kormány hatáskörébe tartozik, így jogosak Szlovákia földműveseinek aggályai, vajon mennyiben veszik figyelembe a kedvezőtlenebb talaj- és éghajlati viszonyokat, a csehországi jobb termesztéstechnológiai és gépi felszerelésről nem is szólva." Hosszú, de megközelítően sem teljes áttekintésünk érzékelteti, mennyi mindenről esik majd szó a mai nagygyűlésen, s mit kívánhatnánk jobbat, többet annál a földműveseknek, hogy kéréseik, óhajaik és sóhajaik a címzetteknél meghallgatásra találjanak. EGRI FERENC KRŠEK MINISZTER A FÖLDMŰVESEK NAGYGYŰLÉSÉRŐL „KÁR A PÉNZÉRT" Kedden a kormányülés utáni sajtótájékoztatón Jozef Kršek szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a földművesek mai nagygyűléséről is elmondta a véleményét: - Megtartását idő előttinek vélem. Még nincs kizárva a szövetségi kormány és a szlovák kormány agrárprogramja körüli különbségek tisztázása. Dlouhý miniszter Amerikában tartózkodik, s valószínűleg csak visszatérése után kerül pont az egész végére. Tehát nem tudjuk, milyen mértékben veszik majd figyelembe a szlovákiai követeléseket. Ezért nem tartom célszerűnek, hogy Pozsonyban - találkozzanak a földművesek. Ha lenne konkrét követelésük, megígértem nekik, megjelenek nagygyűlésükön, s megmagyarázom a problémákat, már amennyire ismerem rájuk a választ. Hisz jómagam is az oldalukon vagyok. Máig szövetkezeti elnöknek érzem magam, de nem olyannak, aki csak arra vár, mit kap az államtól, hanem olyannak, aki az állami támogatás nélkül akarja talpra állítani a szövetkezetet, vagy megpróbálja megőrizni jó gazdasági helyzetét. Amikor hétfőn a szlovák kormányfőnél találkoztunk a földművesek és szakszervezetük képviselőivel, ott az hangzott el, hogy mind a minisztériumunk, mind a szlovák kormány az ügy érdekében minden tőle telhetőt megtett, s eredményeik elérésében magasabb szinten gátolják őket. Ha ez így van, akkor bizonyos mértékig fölösleges a nagygyűlés megszervezése. Kár azért a kevés pénzért, ami megmaradt a szövetkezetekben, s most az emberek felszállítására és a részvételért járó bérek kifizetésére szánják. Az így elhasznált gázolajat inkább a földeken maradt mezőgazdasági termények betakarításában lehetne hasznosítani. Elég lenne akkor ilyen akciót szervezni, amikor a földműveseknek kevesebb a munkájuk. Vagyis decemberben. Persze, ha szükség lenne rá. (jmk) A SZOVJET VEZETES ELISMERI: TÖRVÉNYTELEN VOLT AZ 1956-OS INTERVENCIÓ Mihail Gorbacsov szovjet államfő szóvivőjének keddi nyilatkozata szerint a szovjet vezetés elismeri: a nemzetközi jog megsértését jelentette a vörös hadsereg 1956-os magyarországi intervenciója. Andrej Gracsov szavai szerint nyilvánvalóan az új szovjet-magyar megállapodás aláírása lesz az az alkalom, amikor a Szovjetunió hivatalosan is önkritikát gyakorol. A magyar külügyminisztériumnak nem áll rendelkezésére semmilyen hivatalos információ az új fejleményekről ebben az ügyben - mondotta az AFP hírügynökségnek a minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó felelős képviselője. Az új szovjet-magyar szerződést, amely szigorúan az egyenjogúság elveire alapozza a kölcsönös kapcsolatokat, valószínűleg még ebben a hónapban aláírják. A magyar hatóságok már 1990 márciusától kezdődően több ízben jelezték, hivatalos bocsánatkérést várnak a Szovjetuniótól 1956-ért, ugyanúgy, ahogyan az a bocsánatkérés megtörtént Csehszlovákia felé az 1968-as intervencióért. —ÚJ SZÓ SZERB ULTIMÁTUM HORVÁTORSZÁGNAK 1991. OKTOBER 24. (Folytatás az 1. oldalról) AFP pedig a hadsereg mozgósításáról tudósított. Kadijevics e lépéseket azzal indokolta, hogy a mobilizáció a jogi, politikai és más intézkedésekkel együtt megakadályozza, hogy külső vagy belső erő elfogadhatatlan megoldásokat kényszerítsen azokra a nemzetekre, amelyek Jogoszláviában akarnak élni. Ugyancsak Kadijevics javaslatára azzal fenyegetőzött a szerb blokk, ha Horvátország nem teljesíti hágai kötelezettségvállalásait, akkor a jugoszláv fegyveres erők „minden rendelkezésre álló eszközzel határozott akcióba lépnek, s ezt addig nem állítják le, amíg be nem szüntetik a laktanyák és más katonai objektumok blokádját és nem garantálják a Horvátországban élő szerb nép védelmét." A védelmi miniszter élesen bírálta a Nyugatot, elutasította az EK arra vonatkozó tervezetét, hogy Jugoszláviát a hat köztársaság valamilyen szabad társulásává alakítsák át. Szerinte ennek katasztrófa lenne a vége, nem oldaná meg a válságot, a konfliktus folytatódna és még szörnyűbb vérontáshoz vezetne. Németországot is támadta, amiért Bonn Horvátország és Szlovénia nemzetközi elismerését támogatja. Kadijevics szerint „Németország nagyon nyíltan és kifejezetten türelmetlenül támadja ebben az évszázadban már harmadszor Jugoszláviát. Az államelnökség szerb tömbje kedden jóváhagyta a jugoszláv válság megoldásának kiindulási alapjait rögzítő szövegtervezetet. Nézzük, miről van szó ebben. A bonyolult, de szöveghű megfogalmazás szerint Jugoszlávia átalakításának lehetséges módja lehet azon egyenjogú köztársaságok és autonóm területek föderációjának a létrehozása, amelyek Jugoszlávia részeként kívánnak megmaradni - úgy, mint különleges státussal rendelkező föderális egységek. Ezzel párhuzamosan szólt a független és szuverén köztársaságok megalakulásáról is, azokról, amelyek már úgy döntöttek, vagy népszavazás útján fognak dönteni. A szövegben a továbbiakban az áll, hogy az említett államalakulatok, vagy azok, amelyek ez iránt érdeklődést mutatnak, konföderációs unióba léphetnek, esetleg létrehozhatják a szuverén államok szövetségét. Tegnap délután Belgrádban konzultatív értekezletet tartottak „azon nemzetek legfelelősségteljesebb képviselői, amelyek különösen érdekeltek a jugoszláv államközösség megőrzésében, transzformálásában, kontinuitásának garantálásában". A tanácskozást az államelnökség alelnöke, Branko Kosztics nyitotta meg és vezette. A Tanjug délután tömören csak arról tudósított, hogy akkor még nem lehetett tudni, ki vesz részt az értekezleten, viszont a terem tele volt. Riszto Vukcsevic, a Crna Cora-i parlament elnöke ma estére összehívta a köztársasági törvényhozás ülését. Az egyedüli napirendi pont a hágai dokumentumokról folytatandó vita. Valószínű, minderre azért került sor, mert Hágában a Crna Gora-i elnök, Szerbia egyik leghűségesebb szövetségese elfogadta a lord Carrington által ismertetett rendezési tervezetet, amelyet Milosevics szerb elnök azonnal elutasított Az albán parlament kedden este elismerte a szerbiai Koszovo tartomány teljes függetlenségét. Erről az AP hírügynökség tudósított, s megjegyezte, hogy a tiranai dokumentum a Jugoszláviában folyó polgárháborúnak adhat újabb ösztönzést, ha a Koszovóban élő albánok úgy döntenek, hogy felveszik a harcot Szerbiával függetlenségük kivívása érdekében. MOSZKVA - BOTRÁNY A LÁTHATÁRON Az ukrárt parlament keddi ülésén első olvasásban jóváhagyta a köztársaság védelméről és fegyveres erőiről szóló törvények tervezetét, s ezzel újabb lépést tett a köztársaság teljes függetlensége felé. A döntés annak ellenére megszületett, hogy néhány órával a szavazás előtt Mihail Gorbacsov és nyolc szovjet köztársaság vezetői felszólították Ukrajnát, ne lépjen ki az unióból. A törvénytervezetek értelmében Ukrajnának 400 ezres hadserege lenne, ez szárazföldi csapatokból, légierőkből és haditengerészetből állna. Újabb pénzügyi s egyben politikai botrány van kialakulóban Moszkvában. Nyikolaj Fjodorov orosz igazságügy-miniszter a köztársasági parlament törvényelőkészítő bizottságában kijelentette: a szovjet kormány még ebben a hónapban is támogatta a kommunistákat és üzleteiket Európában és Japánban. Ugyanaznap, vagyis kedden Gorbacsov szóvivője, Andrej Gracsov megerősítette, hogy a szovjet kormány a múltban anyagilag támogatta a „baráti országokat", de csak „ritkán" az egyes kommunista pártokat. Ellenben Fjodorov azt hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány olyan illegális külföldi kommunista pártokat támogatott, melvek hazájukban az alkotmányos rendszer megdöntésére törekedtek. További részleteket nem közölt, de az említett bizottság elé terjesztett olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a szovjet külkereskedelmi bank október 11-én 9 millió rubelt utalt át az Interagro társaságnak, amely állítása szerint a Francia Kommunista Párté. Az SZKP állítólag 138 millió dollárral tartozik ennek a társaságnak. Anatolij Szobcsak, Szentpétervár polgármestere, aki ebben a hónapban Csehszlovákiában járt, nyilatkozott az Izvesztyija című napilapnak. A tegnap megjelent interjúban kizártnak mondta, hogy az Oroszországi Föderációban a csehszlovákiai lusztrációs törvényhez hasonlót hagyjanak jóvá. Szerinte egy ilyen törvény elfogadása Oroszországban polgárháborúhoz vezetne. Szobcsak megállapította, hogy az egész Európában terjedő nacionalista hullám Csehszlovákiát sem kerülte el. Itt is vannak emberek, akik saját céljaik érdekében készek egymásnak ugrasztani ennek az országnak a nemzeteit, de - mint mondotta -, ilyen alapon csak fasiszta államot lehet létrehozni. AZ ARANY, HA SZOVJET... ... akkor bújócskát játszik, el-eltünedezik, váratlanul előkerül, jól megkavarja a tőzsdéket, leveri az árakat vagy éppen felhajtja. Az arany, ha szovjet, akkor titokzatos, nem a legjobb minőségű, meghatározhatatlan mennyiségű és meglepő módon nem stabilizálja, hanem esetenként gyengíti a nemzeti valuta értékét. Az arany, ha szovjet, akkor nem tudni, ki a gazdája és nincs pontos rendeltetése. Az arany, ha nem szovjet, akkor mindennek éppen az ellenkezője: fontos nyersanyag, mindenekelőtt az elektronikában, biztos befektetés, fedezete a nemzeti valutának, s bár arany, minden ország számára amolyan vastartalék, vagyis - stratégiai nyersanyag. Ami biztos: a Szovjetunióban nagyon komoly aranylelőhelyek vannak. Ez mégsem áldás az ország gazdasaga számára, mert ez nem az az ország, ahol a forrásokkal élni tudnának. Erre az aranynál is látványosabb példa a kőolaj. A hozzáállásban van a hiba, meg - bármilyen furcsa - az ideológiában. Abban, amely a közelmúltig még egyeduralkodó volt és még mindig ellenőriz néhány fontos „magaslatot". Lenin ugyanis jó hetven évvel ezelőtt azt találta mondani, hogy a szocialista társadalomban a gonosz kapitalisták által úgy bálványozott arany, ez a jelentéktelen, ostoba fém majd jó lesz arra, hogy vécécsészéket csináljanak belőle. S amit, ugye, Lenin mondott... Hogy porcelánból sem tudtak elég vévécsészét gyártani, annak az is az oka volt, hogy az aranyért gépeket, meg élelmet is venni kellett. A szocialista társadalom építői egyszercsak rádöbbentek, hogy nagyon kell az arany, hát nemcsak bányászták, hanem „zabrálták" is. Ideológiai alapon. így tűnt el szőrén-szálán a cári Oroszország aranykircse, amely 90 százalékban nem a mai szokásos aranyrudakból, hanem aranyérmekből állt. Ugyanilyen sorsa jutott az a sok arany, amit a szovjet hatalom 74 éve alatt konfistáltak a lakosságtól, meg az egyház aranyának tonnái is, amelyre a húszas években tették rá a kezüket a bolsevikok. Nincs válasz arra sem, hová túnt az a két vagon arany, amelyet Frunze a buharai emírtől „gyújtott be", hol van Románia aranytartaléka, amelyet két ízben is - 1916-ban és 1945-ben - Oroszországba szállítottak, de egyszer sem adtak vissza. Mi lett Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia 1920-ban, illetve 1921-ben lefoglalt arany-tartalékával? Mindezekre a kérdésekre éppen úgy nem tud senki válaszolni, mint ahogy arra sem, mekkora az aranytartaléka ma az országnak? Mennyit bányásznak évente? Mennyit adnak el, mennyiért, kinek és milyen okból? A botrányos gyémántüzlet mellett - amelyről Jelcin rántotta le a leplet - az akkori pénzügyminiszter, a később kormányfővé, majd puccsistává avanzsált Valentyin Pavlov beindított egy ugyanilyen kétséges, s éppen ezért titkos aranyüzletet is. 1990 tavaszán 1,5 tonna eléggé gyenge minőségű szovjet arany tűnt fel NyugatEurópában. Mielőtt eladták volna, Nagy-Britanniában tisztíttatták meg. Pedig a Szovjetuniónak ehhez megvannak a saját kiváló üzemei. Ez is bizonyította, hogy kétes eredetű volt az arany, de azért elkelt. Mint az a 200-300 tonna is, amelyet ugyanebben az időben helyeztek letétbe egy zürichi bankban, egy részét pedig Londonban, a piaci árnál 25 százalékkal alacsonyabb áron, bizonyos hitelek fedezésére. Ezt az aranyat 6-12 hónapon belül a Szovjetuniónak vissza kellett volna vásárolnia, de nem tette, tehát eladták a hitelezőknek. Ami azt jelenti, hogy Moszkva arannyal törlesztette 25 százalékos, gyilkosan magas kamatra felvett hiteleit. Ez csak két gyanús ügy, de hány ilyen lehetett még? „Saját" aranya volt a kommunista pártnak, a KGBnek, a hadseregnek... Hol van? Ezt sem lehet tudni. De nemcsak ezek a kérdések terelték a szovjet emberek figyelmét az aranyra, hanem az is, hogy az ismét feltámadt glasznosztynak köszönhetően újra arról hallanak-olvasnak: a tokiói és-a londoni tőzsdék alig tudták megakadályozni a pánikot, amelyet a piacra dobott nagy mennyiségű szovjet arany okozott volna az elmúlt hetekben, ha nem lépnek idejében. Bár az aranykitermelés a Szovjetunióban évről évre csökken (miért éppen ez ne csökkenne?), az eladások állandóan növekednek. Tavaly a kitermelés 320 tonna volt, az eladás 440. Miből? Az aranytartalékból. Az ismert reformközgazdász, Grigorij Javlinszkij úgy két héttel ezelőtt „robbantott", amikor bejelentette, a tervezett eladások mellett titokban árura bocsátották az ország tartalékának kb. 10 százalékát is. Az állami bank vezetése ezt tagadta, a nyugati lapok és a tőzsdék viszont megerősítették... Történik pedig mindez akkor, amikor a rubel fabatkát sem ér, jön a tél és nincs élelem, a lakásépítési álomprogramból rémálom lett, nincsenek alapvető gyógyszerek. Ilyen tőzsdeügyletek után pedig, érthető módon, nem nagyon van a széthulló országnak hitele. Bár aranya még van. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN M

ichael Žantovský, Havel elnök szóvivője Washingtonban cáfolta azokat az amerikai vádakat, hogy Csehszlovákia fegyvereket adott el a burmai katonai rezsimnek - jelentette tegnap az AP amerikai hírügynökség. A hír szerint a washingtoni képviselők elismerték, hogy nyilván tévedésről volt szó. Žantovský elmondta, erről a kérdésről nem is esett szó a keddi tárgyalásokon Havel és Bush, illetve az amerikai kormány tagjai között, mivel „ezek a tények nem valósak". Ö

rményország külügyminiszterévé kedden Raffi Ovaneszjan amerikai állampolgárt nevezték ki. A TASZSZ szűkszavú jelentése szerint a 32 éves Ovaneszjan Kaliforniában született, és az elmúlt egy évben az Amerikai Örmény Társaságot irányította, melynek célja a kapcsolatok fejlesztése Örményország és az Egyesült Államokban élő örmény közösség között. R

ománia elnökét általános, közvetlen, titkos és szabad szavazással fogják megválasztani - döntött a román parlament. Az új román alkotmány vonatkozó paragrafusa szerint az a jelölt arat győzelmet, amely a bejegyzett választópolgárok többségének szavazatát elnyeri. Az esetleges második fordulóban a két legeredményesebb jelölt indul, s itt már elegendő a leadott szavazatok többsége is a győzelemhez. Az elnöknek pártonkívülinek kell lennie és maximum két négyéves időszakra választható meg. K

edden volt 13 éve, hogy Karol Wojtylát pápává választották. II. János Pál ezt a napot pihenéssel töltötte - magánrepülőgépe, amelylyel brazíliai látogatáson járt, hétfő este 23.00 órakor szállt le Rómában és a pápa csak éjfél után ért a Vatikánba. Magánkápolnájában kedden délelőtt misét celebrált, de a nap folyamán nem fogadott látogatókat. A Vatikán alkalmazottjaitól eltérően azonban nem ünnepelte meg az évfordulót. T

ours város közelében az olcsó külföldi hús behozatala ellen tiltakozó francia parasztok járőre feltartóztatott egy kamiont, amely Csehszlovákiából szállított húst. A szállítmányt elkobozták, de nem semmisítették meg, hanem egy ingyenkonyhának adták át. R

obert Maxwell brit sajtómágnást és egyik lapját, a Daily Mirror vezető munkatársát, Nick Daviest a brit parlament képviselője azzal vádolta meg, hogy együttműködtek a Mosszad izraeli titkosszolgálattal. Azzal is vádolják őket, hogy elárulták Mordehai Vanunu izraeli technikust, aki fényt derített Tel Aviv titkos atomfegyverkezési programjára. Sőt, Davies állítólag segített fegyvereket eladni Iránba az ENSZ embargója ellenére. A két brit képviselő Seymour Hers amerikai író könyvére hivatkozva terjesztette elő ezeket a vádakat. A két megvádolt személyiség mindent a leghatározottabban cáfolt, és Maxwell közölte, bepereli a könyv kiadóját. L

ibanon részt vesz a madridi békekonferencián - döntött tegnapra virradó éjszaka a bejrúti kormány. Umar Karami miniszterelnök közölte, a döntésről idejében tájékoztatják az Egyesült Államokat. Tegnap ugyanis lejárt az az időpont, amit a részvétel jelzésére határoztak meg. J

asszer Arafat, a PFSZ elnöke kedden este befejezte franciaországi látogatását és Tunéziába utazott. Párizsban a francia és a szovjet külügyminiszterrel tárgyalt a madridi békekonferenciáról. I

smét emelkedett a dollár árfolyama Moszkvában. A szovjet központi bank devizabörzéjén kedden rekordösszeget ért el: 72,3 rubelt. Október 15-e óta ez közel 10 rubeles emelkedést jelent - közölte az Interfax hírügynökség. Illllllllllllllllllllllllllllll