Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-23 / 249. szám, szerda

t 1991. OKTÓBER 23. SZENCZI MOLNÁR ALBERT NAPOK JÖVŐRE GAZDAGABB LESZ(?) Aki az elmúlt két évtizedben figyelemmel kísérte a Szenczi Molnár Albert Napok műsorát, annak feltűnhetett, hogy az idei programban mindössze két esemény szerepelt, egy előadás Széchenyiről és egy templomi hangverseny. Vajon mi volt az oka annak, hogy az elmúlt hét végén huszonegyedik alkalommal megrendezett Napok csupán ennyit tudtak kínálni a közönségnek? - kérdeztük Görföl Jenőtől, a Csemadok Pozsony-vidéki Járási Választmányának titkárától. -Sót, még ennyit sem, ugyanis a vasárnapi hangverseny több énekkari tag megbetegedése miatt elmaradt, egy másik időpontot kell majd találnunk. A Napok keretében szerettük volna lebonyolítani még a Széchenyi-vetélkedőt, de elsősorban anyagi okok miatt el kellett állnunk tőle, így az elődöntöket Galántán és Dunaszerdahelyen rendezték meg. Egyébként: a pénztelenségre vezethető vissza, hogy az idén valóban szegényes programot tudtunk csak összeállítani, s szenei alapszervezet is anyagi gondokkal küzd, ráadásul az egyik támogató cég, mely tízezer koronát ígért, időközben fizetésképtelenné vált. Mi, mint járás sem állunk valami jól, ami pénzünk van, az egyebek között az anyanyelv hetére kell. - Ilyen helyzetben nem lett volna jobb, ha ezúttal nem rendezik meg a Szenczi Molnár Albert Napokat? - A szenei alapszervezet vezetőségének az volt a véleménye, hogy a folytonosságot nem szabad megszakítani. Azt hiszem, a nevükben is mondhatom, többet ilyen nem fordul elő. Jövőre alaposabb előkészítő munkát kell végezni. Persze, kérdés, találunk-e majd szponzorokat. -bor AZ ERZSÉBETSZAVAZÁS NYERTESEI Az idén először az Új Szó olvasói is szavazhattak arról, hogy a magyarországi művészek közül kik kapják az idei Erzsébet-díjat. A beérkezett több mint 46 ezer szavazat számítógépes feldolgozása után a szavazataikat beküldök között 25 ajándékcsomagot sorsoltak ki. A Népszabadság tegnapi számában közölte a nyertesek listáját. Köztük van Sebő Zsuzsa (Nyárad, 188. Dunaszerdahelyi járás) és Kürti Natália (Nagyszarva, Dunaszerdahelyi járás) olvasónk is. Mindkettőjüknek gratulálunk. A budapesti napilap arról is tudósít, hogy a nyertesek az ajándékcsomagot postán kapják meg. -tgáJELENTI MAGÁT JÉZUS (Munkatársunktól) - Szvorák Katalin népdalénekes legújabb nagylemezének ünnepélyes bemutatására készülnek Kassán. A fehérek (premontreiek) templomában pénteken 17 órakor kezdődő hangversenyen közreműködik a kassai Csámborgó zenekar és Havasi József orgonaművész. A Jelenti magát Jézus címet viselő hagyományos és kompaktlemez, valamint kazetta következő bemutatóig vasárnap Királyhelmecen, hétfőn Nagykaposon kerül sor. A turné további állomásai között van Pásztó, Pannonhalma, * Bécs, Kőszeg, Csíkszereda, Kolozsvár, Brüsszel, München, Madéfalva. (-szák) iiiiiiiiiMiiiiiniMiiii HA JOBBAT TUD. A VAGYON JEGYEKNEL OKTÓBER VÉGE A HATÁRIDŐ A privatizációs tervek kidolgozói általában a maguk a transzformációban résztvevő vállalatok. Azonban a 92/1991-es, az állami vagyonnak más személyekre való átruházásáról szóló törvény 7. paragrafusa értelmében privatizációs tervet valamennyi gazdasági egységre, vagy annak egy részére illetve részeire más jogi személy vagy magánember is kidolgozhat. Hogy milyen feltételek mellett, arra Peter Chrappától, a nemzeti vagyon privatizálásával megbízott miniszter tanácsadójától kértünk választ. MOZAIK • Milyen feltételek mellett készülhetnek privatizációs tervek az egyes gyárak, üzemek, vagy üzemrészlegek privatizálására? - Ha az adott vállalat része a kuponos privatizációnak és valaki kidolgoz egy más privatizációs tervezetet, amelyet konkurens privatizációs tervnek nevezünk, akkor ennek automatikusan előnye van a kuponos módszerrel szemben. Az alapító a vállalat saját privatizációs elképzeléseit, a konkurens privatizációs terveket és a saját véleményét is beterjeszti hozzánk, a minisztériumba. Az ilyen konkurens terv érkezését a minisztérium nyilvánosságra hozza - sajtóban, tévében, attól függően, mekkora vállalatról van szó - és két hónap várakozási idő következik. Ezalatt másoknak is joguk van konkurens privatizációs terv benyújtására az adott objektumra, vagy annak részére. Ha kisebb vállalatról vagy üzemről van szó, két hónap letelte után normális árverés következik, amelyen a konkurensek közül a legtöbbet ígérő veszi meg az objektumot. Ha azonban nagy, milliárdos értékű a vállalat, akkor a privatizációs terveket egy független bizottság ítéli meg - az elképzeléseket versenyezteti - s a szerinte legjobb veheti meg a gyárat. A döntés itt már szubjektívebb ugyan, mert nemcsak pénz dönt, hanem a vállalkozó céljai, feltételei, külföldi partnerei, a piac biztosítása is a kritériumok között szerepel, de a bizottság anonim, jeligés tervekről dönt. • Mi történik akkor, ha csak egyetlen ilyen konkurens terv érkezik be, s nem jön több két hónap után sem? - Ekkor természetesen a pályázó kapja meg a vállalatot, mégpedig a tervben megszabott piaci áron. Ez az érték, persze, aligha lehet alacsonyabb, mint az a piaci érték, amit a vállalat maga állapított meg, hiszen akkor hol van a „konkurencia". • Előfordulhat azonban, hogy ilyen módon a vagyonjegyes privatizáció első hullámába kiszemelt több mint 600 vállalat közül „kimazsolázzák" a legjobbakat, és csak a többi kerül a kuponjaikat érvényesítők kezébe. - Ezeket a tervezeteket minden szempontból nagyon alaposan megítéljük. Ha például valamely nagyvállalat egy-két üzemére érkezik konkurens terv, és ezek hiánya a maradékot életképtelenné tenné, akkor ezt megpróbáljuk az értékelés nyomán elkerülni. Mivel ez a közvetlen eladási mód a legtöbbet és legjobbat ígérőnek standard formája a privatizálásnak, és mint ilyen előnyben van a kuponossal szemben, ezért ezt az előnyt érvényesítjük. Egyébként mindenkinek joga van erre a formára, és ez már tulajdonképpen a vállalkozási szellem térnyerése. A normális ugyanis az lenne, ha az egész állami vagyont így, standard módon, eladással privatizálnánk, csak erre se pénzünk, se időnk. Ezért kell a kupon. • Van-e valami forma, amit a konkurens privatizációs terv kidolgozása során be kell tartani. „ - Igen, megjelent erre egy speciális módszertani előírás, a hozzátartozó nyomtatványformákkal együtt, de ez Csehországban kötelező, Szlovákiában csak irányadó. Ha a törvényben előírt minden dolog ott van a tervben, de az nem az ajánlott formában, hanem egyszerűen 3-4 papírlapon van, akkor is el kell fogadnunk. Az ilyen tervek kidolgozásánál természetesen valaki együttműködhet szakértői, tanácsadói cégekkel is. (szénási) A SZLOVÁKIAI FÖLDMŰVESEK PÁRTJÁNAK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA ÚJBÓL ÁTESÜNK A LÓ MÁSIK OLDALÁRA? (Munkatársunktól) - A Szlovákiai Földművesek Pártja már az idén tavasszal hangsúlyozottan támogatta azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetségi kormány nemrégiben tett a mezőgazdaságban kialakult válsághelyzet megoldására. Ám a kormánykörök akkor még hallani sem akartak a kamatlábak csökkentéséről, a támogatások mértékének emeléséről, a szlovákiai viszonyok figyelembevételéről, a bértömegado 25 százalékos csökkentéséről, a mezőgazdasági termékek vámvédelméről, a kialakult helyzet mégis nekünk adott igazat - jelentette ki Pavol Delinga, az SZFP elnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen az időszerű politikai kérdéseken túl a kormány agrárpolitikáját és a szövetkezetek transzformációját vették bonckés alá. Köztudott, hogy az ágazat válsághelyzetben van. Pavol Delinga rámutatott, a felmerült problémákat nem lehet csak kizárólagosan a tárca szemszögéből nézve negoldani, szükséges, hogy az összes nemzetgazdasági ágazattal, de főleg a pénzügyi politikával összhangban alakítsák ki a halmozódó válságból kivezető megoldási stratégiát. A mezőgazdaság jövője szempontjából létfontosságú támogatás-politikának a párt véleménye szerint két irányba kéne hatnia: elsősorban a termelés hatékonyságára és a modern technológiák bevezetésére, illetve a hegyaljai és hegyvidéki termesztési körzetekben a termesztés fenntartására. Az értékesítési válság megoldása érdekében a tájékoztatón felhívás is elhangzott a honi fogyasztókhoz, lehetőség szerint inkább a hazai termékeket vásárolják a sokszor gyengébb minőségű, esetenként lejárt szavatossági határidejű díszes csomagolású külföldi termékek helyett. S míg egyes termékekből még mindig eladhatatlan készletek vannak, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy rövidesen átesünk a ló másik oldalára. Várhatóan tejből és tejtermékekből rövidesen nem lesz elegendő mennyiség, lévén az állatállományt jelentősen csökkentették a termelök. A szövetkezetek transzformációjával kapcsolatban figyelmeztettek, Szlovákiában a 162/1990-es törvény értelmében már megkezdődött, sok helyütt le is zajlott a szövetkezeti vagyon nevesítése. E területen jelentós különbségek vannak a két köztársaság között, s a transzformációs törvény jelenlegi változatának elfogadása esetén előállhatna az a helyzet, hogy a már nevesített vagyont újra kisajátítanák. A párt képviselői támogatásukról biztosították a mezőgazdasági dolgozók csütörtöki országos akcióját, viszont hangsúlyozták, a rendezvénynek nem szabad konfrontációs jelleget öltenie. -tszlREFLEX BÁTORSÁG 7.00 ÉS 7.30 KÖZÖTT Olvasom, hogy Amerikának azon a részén, amelyet száz esztendeje még Vadnyugat néven emlegettek, van egy régi temető. Abból az időből származik, amikor a tehenészlegények még lóháton terelték a csordát, amikor a szegény, de bátor segédseriff elnyerhette a gazdag farmer három szép lánya közül a legeslegszebbik kezét, amikor még aranyásók százával indultak e tájról szerencsét próbálni Alaszka felé. Sírfeliratairól nevezetes ez a temető. Az egyik síremléken ez az epitáfium olvasható: „Itt nyugszik John Jefferson. Tévedésből felakasztották". A mellette levőre pedig ezt a szöveget vésték: ,,Joe, a tyúktolvaj nyugszik e hant alatt. Gyáva volt világéletében, de 1870. június 7-én bátornak bizonyult. Belehalt." Meglódította a fantáziámat Joe esete. De John Jeffersoné is. És vajon mi jut az eszembe e két nem mindennapi szöveg olvastán? Megint csak a lusztráció, ami már hónapok óta éjjel-nappal foglalkoztat. Hiába, neveltetésemnél fogva én már ilyen vagyok. Vannak, akiket „tévedésből felakasztottak". Most fokozatosan a helyükre kerülnek a dolgok, némelyiküket újra temetik. Akiket - szintén tévedésből - „csak" börtönbe vetettek, kényszermunkára ítéltek, munkájuktól eltiltottak, hetenként a rendőrségre idéztek, akiket elektrosokkal próbáltak jobb belátásra bírni, azok most kérvényt írhatnak, kárpótlásért folyamodhatnak, miközben a törvény értelmében immár intézményesítve és megnevezésük céljából keresik a vétkeseket. Tű a szénakazalban. Teljesíthetetlen feladat. Ezért javaslom, ne a titkosrendórségi dossziékat vegyék alapul az igazságkeresők. A dossziékat egészként is titkosítottak, és amúgy sem csak a dossziék tudnak vallani azokról, akiknek van elszámolnivalójuk. Engednünk kellene a negyvennyolcból, és Joe, az amerikai tyúktolvaj esetétől ihletve lenne célszerű eljárnunk. Gyáva volt világéletében, de azon a sorsdöntő reggelen... Vajori mi történhetett azon a reggelen? Gyereket mentett ki égő házból? Szüzet mentett meg erőszakoskodóktól? Bankrablókkal szállt szembe? A sírfelirat szűkszavú műfaj, már senki sem tudja felderíteni, hogy mi történt azon a napon. A leglényegesebbet azonban elárulja: Joe egy ideig bátor volt. Azt javaslom, a „negyvennyolcból engedés" keretében ne azt vizsgáljuk, ki milyen tyúktolvajlásokat (feljelentéseket, káderezéseket, szekatúrákat stb.) követett el, hanem azt próbáljuk kideríteni, hogy azok a tegnapi elvtársak, akikkel csak távolról volt szerencsénk érintkezni úgy 1970 és 1989 között, legalább néhanapján, mondjuk pártoktatási előadást hallgatva, netán azon a helyen, ahová a király is gyalog jár, vagy bárhol máshol, mertek-e bátrak lenni mondjuk egy félórányi időre. Le mertek-e állni az utcán olyanokkal beszélgetni, akikkel akkoriban nem volt tanácsos együtt mutatkozni? Volgával a pártközpontba autózva megálltál-e munkájából kidobott volt kollégád mellett, akinek cipőjébe belefolyt az esővíz? Volt-e bátorságod legalább négermunkát felajánlani a bajbajutottnak? Titokban volt-e merszed eljárni iskolai felvétel ügyében olyanok javára, akiknek szüleit nemkívánatosnak minősítette a rendszer? Merted-e álmatlan éjszakán legalább önmagad számára kimondani, hogy „ez a rendszer úgy rossz, ahogy van?". Az ilyen kérdések feltevése nélkül elképzelhetetlen a dolgok tisztázása. Tehát nem is annyira általános érvényű törvényre van ehhez szükség, hanem egymáshoz közeledésre, emberi szóra. A feddhetetlenségi törvény úgy rendelkezik, hogy 1996. január elseje után „minden felejtve lesz". Könnyű így leírni egy dátumot. Ha két ember tisztázza egymással a tisztáznivalókat, akkor akár holnap reggeltől is túltehetik magukat a múlton. Ha nem kerítenek rá sort, az emberi kapcsolatokban még évtizedek múlva is fekélyként sajognak az emlékek. Ha majd hozzád fordulok, kollégám, ismerősöm, próbálj meg legalább egy fél órára bátor lenni. Még annyit sem kockáztatsz, mint Joe, a tyúktolvaj. Lehet, hogy nehezedre esik, de te nem halsz bele TÓTH MIHÁLY INTERETNIKUS KAPCSOLATOK NEMZETKÖZI KONFERENCIA KOMÁROMBAN Október 25-én és 26-án nemzetközi néprajzi konferenciát tartanak Komáromban. A Csehszlovákiai Magyarok Néprajzi Társaságának szervezésében a komáromi Duna Menti Múzeumban (Zichy-palota) a néprajztudomány magyar, cseh és szlovák művelói pénteken és szombaton több mint huszonöt előadást tartanak. Mint azt a konferencia címe is kifejezi, elsősorban a Kárpát-medencében évszázadok óta egymás mellett élő nemzetek néphagyományainak kölcsönhatását vizsgálják. A folklórban, a néphagyomány egészében kimutatható történeti kapcsolatok tükrében érthető meg igazán az itt élő népek egymásrautaltsága. Amikor néplélekröl, népéletről és az ennek a szintjén évszázados történelmünkben megjelenő kiterjedt kapcsolatainkról gondolkodunk, nem kaphat helyet benne a ma tapasztalható ellenségeskedés. Ez a komáromi tudományos tanácskozás is bizonyítja majd, mennyire nélkülözhetetlen kapcsolataink ápolásában a tudományosság, a tárgy- és tényszerűség, az őszinte érdeklődés. (d-n) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapja n tüntethetjük fel a neveket magyarul.) 1905/91 Janyk Vendelín, 1906. VII. 30., Nagykér (Kijev) 1967/91 Jecko Ján, 1908. I. 17., Čičarovce (Szambor) 1968/91 Jobbágy Károly, 1921. 10. 26., meghalt, Deáki (Kverán) 2192/91 Jakab Zdenek, 1926. VII. 21., Ajnácskő (Dnyepropetrovszk) 2193/91 Jakab Blažej, 1906. II. 27., meghalt, Gömöralmágy (Krasznodar) 3263/91 Jokl Tomáš, 1912. VII. 24., meghalt, Poprád (Szovjetunió) 3264/91 Jonáš Gustáv, 1906. XII. 25., meghalt, Spiš. Vlachy (Badajevka) 3266/91 Józsa István, 1922. II. 1., Vága (Szovjetunió) 3267/91 Józsa László, 1914. IX. 21., meghalt, Kéménd (Kijev) 3268/91 Jozefík Ladislav, 1921. II. 19., meghalt, Bátorkeszi (Krizán) 3269/91 Juhász Lajos, 1926. IX 19., Királyhelmec (Szambor) 3270/91 Juhász József, 1920. VI. 19., meghalt, Gesztete (Tbiliszi) 3271/91 Juhász János, 1926. II. 17., meghalt, Csicser (Szambor) 3272/91 Jurčo Gustáv, 1919. VIII. 4., Liptovský Hrádok (Szambor) 3450/91 Jánosi István, 1929 VI. 29., Párkány (Cseljabinszk) 3451/91 Jenei Károly, 1921. X. 30., Léva (Ku)bisev) 3641/91 Józsa András, 1922. XI. 3., Negyed (Szmolenszk) 3642/91 Juhos Lajos, 1923. VI. 5., Nádszeg (Kalinyin) 3642/91 Juhos János, 1908. V. 13., Nádszeg (Kokma) 4856/91 Józsa Ferdinánd József, 1927. XI. 5., meghalt, Kürt (Karaganda) 4093/91 Jakab István, 1906. I. 16., meghalt, Palást (Moszkva) (Folytatjuk)