Új Szó, 1991. október (44. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám, szerda

1991. OKTÓBER 16. HIREK - VELEMENYEK . ÚJ szói OROSZORSZÁG ELEGEDETLEN A GAZDASÁGI SZERZŐDÉS PÉNTEKI ALÁÍRÁSA SEM BIZTOS BAKER TARGYALASIMARATONJA A TÚSZÜGYBEN SOK A FÉLELEM ÉS ÓVATOSSÁG Ivan Szilajev, az operatív gazdaságirányító bizottság elnöke (lényegébeh szovjet kormányfő) még hétfőn este bejelentette, hogy a köztársaságok közötti gazdasági szerződés tegnapra tervezett aláírását péntekre halasztották. Az orosz televízió este hírműsorában arról számolt be, hogy Szilajevnek, továbbá Grigorij Javlinszkijnak, az említett gazdasági szerződés társszerzőjének, valamint Jevgenyij Szaburov orosz gazdasági miniszternek még ki kell dolgoznia a bankmegállapodás tervezetét. A közös gazdasági térség keretében kialakítandó egységes és szilárd bankrendszer gondolata főleg az orosz parlamentben ütközött nagy ellenállásba. Az oroszországi törvényhozók a múlt hét végén elutasították azt, hogy az orosz központi bankot a szövetségi központi banknak rendeljék alá. E témáról nyilatkozott a Szovjetszkaja Rosszija című napilapnak Jelcin orosz államfő jogi tanácsadója, Szergej Sahraj, aki szerint az orosz törvényhozás főleg attól tart, hogy a szerződés megőrizheti a kettős kormányzást az Oroszországi Föderációban. A múltban ugyanis összekeveredtek a szövetségi és az oroszországi szervek hatáskörei. Sahraj szerint az orosz parlament erős lélektani gátat küzdött le, amikor úgy döntött, hogy nem fogják finanszírozni a régi szövetségi struktúrákat, ezek döntéseit csupán ajánlásokként veszik tekintetbe. A tanácsadó kifejtette, a gazdasági szerződés megkötése nem választható el az együttműködés politikai elveinek jóváhagyásától. Végezetül azt hangsúlyozta, az Oroszországi Föderáció szempontOktóber 4-től 28 országból mintegy 97 ezer külföldi állampolgárt nem engedtek be a magyar vám- és határőrizeti szervek az országba. Ebből 85 ezer volt a román és 1025 a csehszlovák állampolgárok száma. A csencselők kezdetben úgy gondolták, minden csoda a határállomásokon szolgálatot teljesítők váltásáig, vagy maximum három napig tart, és utána viszszaáll minden a régi kerékvágásba. Csalatkoztak. A vámosok feltöltött létszámú csapata továbbra is kéri a napi ezer forintnak megfelelő értékű valuta beváltását. A határőrök tükörfényesre kopott gumijú vagy indexhibás, nemzetközi biztosítási igazolvánnyal nem rendelkezőket sem engedik be. Az intézkedést különösen a román határ mentén lakók fogadták nagy sóhajtással. A pénztelen emberek heti ezer forintért is elszegődtek Makó környéki gazdákhoz dolgozni és vállalták az istállókban vagy fóliasátrakban való alvást. Amíg ez jából arról van szó, hogy pénzeszközeit ne használják ki az orosz érdekekkel szembenálló fegyveres erők kiépítésére, s lándzsát tört amellett, hogy a köztársaságok közösen járjanak el a külpolitikában. Meg kell még jegyezni, a gazdasági szerződés tervezete azért is vált kétségessé az orosz képviselők szemében, mert a vitás kérdések rendezésében Oroszországnak is csupán egyetlen szavazatot juttat, úgy, mint bármely más köztársaságnak. Visszakanyarodva Ivan Szilajev nyilatkozatához: bár ő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy pénteken aláírják a szerződést, nem zárható ki teljesen, hogy ez a halasztás még nem az utolsó. Jelcin orosz elnök még ezen a héten dönt a Szovjetunióban élő németek autonóm köztársaságának a sorsáról. Ezt Leonyid Prokofjev, a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó orosz állami bizottság elnöke mondotta. A hét végén, pénteken és szombaton tartják kongresszusukat a Szovjetunióban élő németek, akiknek döntő többsége azt szeretné, ha felújítanák a Volga menti köztársaságukat. Ehhez Prokofjev hozzátette, ez év végén vagy a jövő év elején az orosz parlament jóváhagyhatná az ezzel kapcsolatos lépéseket. Grúziában hétfőn is dörögtek a fegyverek. A fővárosban, Tbilisziben a rendőrök összecsaptak az ellenzéki Nemzeti Gárda tagjaival, s négyen megsebesültek. Sokkal súlyosabb lövöldözés tört ki a grúzok és az oszétek között. A grúz parlament szóvivője elmondotta, hogy az oszét szélsőségesek 7 grúz falut támadtak meg, húsz embert megöltek és sokat megsebesítettek. a gazdának jó volt, szomszédját gyakran érték meglepetések: ágastól szedték le fájáról a gyümölcsöt vagy a hétvégi házat találta kifosztva. A korábbi idegenrendészeti akciók keretében ez év januárjától hazaküldött 27 ezer külföldi útlevelébe belepecsételték a tartózkodási engedély megvonását. A pecsétes lapot a kereskedő, fekete munkavállaló beutazók kitépték vagy barátjuk, ismerősük kicserélt fényképü útlevelével jöttek. A nagy forgalomban így becsúsztak az országba. A szigorított ellenőrzés mellett már nem tehetik meg. A szűrés közvetve megkönnyíti a cseh és szlovák hatóságok munkáját is, mert a nemkívánatos személyek el sem jutnak a szlovák-magyar határra. A magyar belügyminisztériumban remélik, az intézkedésnek három héten belül híre megy. Tudatosulni fog az alkalmi árusokban, hogy Európa határa keletebbre tolódott... V. PAJZS GÁBOR, Budapest KOALÍCIÓ - DE MILYEN? James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn több mint négy órán keresztül tárgyalt Ammanban Husszein jordán uralkodóval a közel-keleti békekonferenciáról. Késő esti sajtóértekezletükön mindketten derűlátóan nyilatkoztak arról a lehetőségről, hogy a konferencián közös jordán-palesztin küldöttség vegyen részt. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor figyelmeztette a palesztinokat: ha netán fellépnének az arab-izraeli béketárgyalásokon való részvétel ellen, akkor nem biztos, hogy még egyszer adódik olyan lehetőség, mint most. Hozzáfűzte, hogy a palesztin képviseletről még mindig tárgyalnak, s szerdán Jeruzsálemben ismét találkozik a palesztin aktivistákkal. A Reuter megjegyzése ezzel kapcsolatban: a palesztinok körében egyre erősödik az elutasítása annak, amit közülük sokan megalázó izraeli feltételeknek tekintenek. Mielőtt Baker Ammanból továbbutazott volna a szíriai fővárosba, Damaszkuszba, a jordán uralkodó pozitívan értékelte azt az amerikai levelet, amelyben Washington biztosította őt a legfontosabb problémákkal kapcsolatos amerikai álláspontról. E problémák közül Husszein Jeruzsálem kérdését, valamint a megszállt területek Izrael általi betelepítését emiitette. Baker Damaszkuszban Hafez Asszad elnökkel ugyancsak a hónap végére tervezett békekonferencia kérdéseit vitatja meg. A találkozó előtt megfigyelők főleg azt várták, hogy Asszad a konferencia céljaival kapcsolatos garanciákat kér az amerikai külügyminisztertől. Ugyanakkor nem kétséges, hogy Baker számára a ma kezdődő izraeli megbeszélések lesznek a legnehezebbek. Mint ismeretes, Baker Borisz Pankin szovjet külügyminiszterrel is találkozik, éspedig pénteken Jeruzsálemben. Jól tájékozott libanoni és iráni források nem zárják ki a libanoni Irán-barát szervezetek által fogva tartott nyugati túszok gyors szabadon bocsátását, természetesen az Izraelben fogva tartott arab rabok elengedése fejében. Egyébként a túszok elengedéséről jelenleg is tárgyal Libanonban az ENSZ-főtitkár különmegbízottja. Ezek a megbeszélések azért is nehezek, mert az emberrablók attól félnek, ha szabadon bocsátják a külföldieket, azzal a saját biztonságukat sodorják veszélybe. NÉHÁNY SORBAN B

angkokban tegnap kezdődött meg a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank évzáró ülése. Michel Camdessus, a Valuta alap igazgatója nyitóbeszédében felszólította a „mérték fölötti" inflációval küzdő ipari országokat, folytassanak óvatos pénzügyi politikát. Ezeknek az országoknak megfelelő lépéseket kellene tenniük, nehogy a magas infláció megakadályozza a gazdasági fejlődést. O—ámítani lehet arra, hogy egy OZ hónapon belül elérkezhet a végleges megállapodás időpontja. Kádár Béla magyar külgazdasági miniszter azt követően nyilatkozott az Európai Közösségekkel folyó társulási tárgyalásokról, hogy hétfőn délben találkozott Frans Andriessennel, az EK-bizottság alelnökével. Kádár elmondta, még két tárgyalási forduló van hátra, három pontban húzódhatnak el a megbeszélések: a mezőgazdasági kereskedelem, a textilipari kereskedelem, és a munkaerőáramlás kérdésében. Kádár Béla Brüsszelben felvetette azt a gondolatot, hogy a krakkói nyilatkozat nyomán Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország esetleg „történelmi egyidejűséggel" parafálhatná az egyezmény Kidolgozott szövegét. V

italij Csurkin szovjet külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában bejelentette, hogy országa kész azonnali hatálylyal kivonni a Kuril-szigeteken állomásozó csapatainak egyharmadát és ezt a lépést később további létszámcsökkentés követhetné. A szóban forgó szigeteken, amelyek Japánhoz tartoztak és a második világháború után kerültek a Szovjetunió fennhatósága alá, jelenleg 8000 szovjet katona tartózkodik. H

étfőn a lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki a német hatóságoknak amiatt, hogy Németországban a bűnöző elemek egyre gyakrabban támadják meg a lengyel állampolgárokat és határőröket. Iwo Byczewski lengyel külügyminiszter-helyettes hivatalába kérette Németország varsói nagykövetségének egyik vezető munkatársát. Byczewski hangsúlyozta, hogy országában a közvélemény körében nyugtalanságot keltenek az ismétlődő támadások, majd felszólította tárgyalópartnerét, Németország tegyen hatékony intézkedéseket. A német diplomata biztosította a lengyel vezetőt, hogy a támadások nem politikai jellegűek, és megígérte, a jelentések áttanulmányozása után Németország megteszi a kellő lépéseket. Z

aire-ben hétfőn megalakult a válságkormány, élén Tshisekedi miniszterelnökkel. Mobutu Sese Seko államfő az ellenzékkel folytatott kéthetes tárgyalások után írta alá a kormányalakításról szóló dokumentumot - tájékoztatott a Zaire-i rádió és televízió. A 22 tagú kabinetben Tshisekedi meghagyta Mobutu híveinek a védelmi, a külügyi és a tervezési tárcákat, a többi miniszteri tisztséget azonban az ellenzék, az ún. Szent Unió képviselői látják el. EGY HÉT A VALUTAPIACON A JEN ÁLLJA A SARAT A múlt héten is idegesség uralkodott a nemzetközi devizapiacokon. Többek között a múlt hét elején a Gorbacsov meggyilkolásának híre, a hét derekán pedig a Jelcin eltűnéséről szárnyra kapott hír fokozta a feszültséget, meglendítve az árfolyamokat. Ezzel megtört a dollár hetek óta tartó gyengülési trendje, és árfolyama az 1,70 DEM/USD-hez közelített. A márkával párhuzamosan az európai devizák összességükben gyengültek a dollárral szemben, a jen viszont remekül állta a sarat. A szkeptikusok a jen erősítéséhez, mint a kereskedelmi hiány leapasztására szolgáló eszközhöz csak azt jegyzik meg, hogy a japán export az utóbbi évek tapasztalatai alapján akkor is emelkedni tudott, amikor a valuta erős volt. A hetek, vagyis a hét legfejlettebb tőkés ország törekvéseit - miszerint a jen erősödése révén kívánja megfékezni a japán kereskedelmi többlet növekedését - bizonytalanná teheti a japán kormánypárt körüli huzavona. A jen erősödésére számítók a dollárral szembeni árfolyam 127 jenre változásában bíznak, és e szintet a kereskedelmi partnerek is kívánatosnak tartanák. Ettől várják ugyanis a kitűnő minőségű, ám a gyengébb jen esetében a versenytársakénál sokkal olcsóbb japán áruk özönének visszaszorítását - persze, ellentétben a fogyasztókkal. -grV1SSZAKÜLDÖTT TURISTÁK NAPSZÁMOSOK, HETI EZER FORINTÉRT KUBABAN A HELYZET VÁLTOZATLAN Kongresszus előtt, kongresszus után - Kubában a helyzet változatlan. Hiába várta, remélte a világ, hogy talán majd most valami megmozdul, a sarokba szorított szigetország, hacsak résnyire is, de megnyitja kapuit. Nem így történt. Nemcsak a kongresszusterembe vezető ajtók maradtak zárva, hanem Havanna kapui is. Mindhiába döngették kívülről az amerikaiak, a Miamiba szakadt honpolgárok, kopogtattak a demokrácia irányvonalát sugalló dél-amerikaiak, portugálok és spanyolok, ostromolták belülről a sokasodó, lázongó ellenzékiek. Havanna nem térhet rá a „kapitalizmus járhatatlan útjára", csakis a párt, az egyetlen párt, s a Fidel Castro vezetésével épített szocializmus biztosíthatja a kubaiak számára a boldog, gazdag életet. Röviden így összegezhető a Kubai Kommunista Párt IV. kongresszusának záróhatározata. Megerősítette tehát az eddigi hatalmi pozíciók legalitását és a kubai forradalom ún. történelmi vezetésének módszereit. A központi bizottsági titkárság feloszlatásán, a megbízható tagokból álló új politikai bizottság létrehozásán kívül egyetlen komolyabb változás történt. Castro, a kommunisták pátriárkája, hogy bizonyítsa pártja demokratikus beállítottságát, kitárta karjait a hívők előtt. Hálásak is voltak ezért a potenciális párttagok - számolt be Raúl Suárez Ramos, a kubai ökumenikus tanács elnöke, mondván: „a forradalomra és az egyházra most azonos feladatok várnak. A szocializmus, minden hibája ellenére, isten áldása Kuba számára." A helyi televízió és a sajtó jóvoltából a világ is tudomást szerezhetett (többszöri ismétlésben) a hét vegén országszerte megrendezett hálaadó istentiszteletekről, s a kongresszusi „színházteremben" lejátszódott megható pillanatokról. Például arról is, amikor egy idős küldött a szocializmus javára ajánlotta fel a családi ékszereket. Ha mégoly nemes is e gesztus, Fidel Castro ilyen segélyekből aligha tudja megtölteni az ország üres élelmiszerkosarát, talpra állítani a lerobbant gazdaságot. Igen, elismerte, hogy Kuba kritikus helyzetbe került, és részletesen elemezte a válságot kiváltó okokat, miközben a tőle megszokott hevességgel szidta az „agreszszív" Washingtont, bírálta a Szovjetuniót és a hajdani szocialista tábor tagjait. Ám maga Fidel és a kongresszuson résztvevő bölcsek sem ismertettek alapvetően új elképzeléseket az égető problémák megoldására. Nem is csoda. Ugyan merre, milyen útra léphet még a reformokat elutasító kubai vezetés? Miután a szovjet kiskapuk is becsapódtak, mozgástere a minimumra szűkült. Elfogytak a tartalékok, állandósult a totális hiány, hiszen a lakosságnak némi élelmet biztosító parasztpiacokat is rég betiltotta. A kongresszuson ugyan felmerült e piacok újrateremtésének gondolata, de az is hamarosan elszállt a tanácskozóterem kommunista légkörében. Kuba majd megpróbál önerőből és kapitalista módszerek nélkül kievickélni a gazdasági kátyúból. A vezetés felvirágoztatja a városokból a földekre irányított dolgozók munkatáborait, maximális mértékbe támogatja a szövetkezeti szektort - derült ki a kongresszusi határozatokból. Érdekes, hogy mindemellett Havanna magáévá tette a castrói politikának és a sok-sok bírálatnak ellentmondó célkitűzést: a külföldi, főleg dél-amerikai részesedésű további vegyesvállalatok létrehozását. Nehogy tévedés történjen: Kuba nem tér le a „forradalom és a szocializmus útjáról" - erősítette meg Fidel Castro a kongresszus zárónapján, amikor újabb eresztésben vette tűz alá a nyugati demokráciát, ezt a „szemetet", s a többpártrendszert, a „plurális disznóságot". URBÁN GABRIELLA A parlament pedig, bár több fontos törvényt, s alkotmányt is kidolgozott, a piacgazdasághoz nélkülözhetetlen privatizálási törvényt meg sem tárgyalta. A többségüket élvező szocialisták nem akarták magukra haragítani a még mindenütt jelenlévő régi apparátust és az állami vállalatok igazgatóit, az ellenzék pedig valószínűleg nem engedte volna, hogy a priatizálás a szocialisták forgatókönyve szerint történjen. Mindebből következik, hogy mire lenne most szüksége az országnak: az elkésett reformtörvények meghozatalára képes parlamentre, valamint stabilabb, működöképesebb kormányra. E kettőt remélte a mostani választásoktól az emberek többsége. Úgy tűnik, hogy ez sem fog könnyen menni... Hiába nem akarja bevallani a BSZP, valószínű, hogy jó pár százalékkal veszített és ellenzékbe fog szorulni a törvényhozásban. Minden felmérés és részeredmény azt mutatja, hogy szavazatainak száma közelebb van a 30 százalékhoz, ezzel szemben a DESZ-é a 40 százalékhoz. Tehát a két legnagyobb erő közül egyiknek sincs abszolút többsége. Az államfő minden bizonnyal a DESZ vezetőjét, Filip Dimitrovot fogja megbízni a kormányalakítással, akinek viszont koalíciós partnerek után kell néznie. E szempontból csupán egy dolog biztos: a szocialistákkal senki sem akar lepaktálni. De a DESZ helyzete is bonyolult. Ez a tavaly még úgy-ahogy egységesként fellépő ellenzéki tömörülés a nyár folyamán, az új alkotmány elfogadása körül kirobbant válság hónapjaiban szétesett. Hangadóvá, a legerősebb frakcióvá a radikális szárny vált. A békés átmenetet hirdető két másik frakrió vanvis a liberálisok és a szociáldemokraták pedig nagyon leszerepeltek a mostani választásokon. Még két pártnak van esélye arra, hogy megszerezze a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 4 százalékot. Nevük bonyolultsága miatt egyszerűbb, ha csak parasztpártként és a bulgáriai törökök pártjaként emlegetjük őket. És ami még jobban összekuszálja a dolgokat: e kettő közül a török párt az erósebb. Tehát az lenne a logikus, ha a DESZ vele (vagy vele is) lépne koalícióra, ami viszont az általános törökellenes nacionalizmus miatt kockázatosnak tűnik. A parlamentben pedig bonyolítja a helyzetet, ha a BSZP eléri a 33 százalékot. így azokat az alaptörvényeket, amelyek elfogadásához kétharmados jóváhagyás kell, a szocialisták nélkül nem lehet életbe léptetni. Tehát a DESZ győzött, de nem akkora mértékben, hogy kényelmesen vehesse át a hatalmat. A BSZP vesztett, de nem annyira, hogy le lehessen írni. Ugyanakkor látni kell, hogy a volt kommunisták jobban is szerepelhettek volna, ha az utóbbi pár hét alatt nem követnek el két nagy hibát. Az első: nem ítélték el azonnal a moszkvai puccskísérletet. A második: a BSZP vezetői közvetlenül a puccs előtt kértek a szovjet kommunistáktól anyagi támogatást választási kampányukhoz. B

ulgáriában annyira képlékeny a helyzet, és az is lesz még egy ideig, hogy minden megtörténhet. Pesszimistább megfigyelők szerint még az is benne van a pakliban, hogy újabb választásokat kell majd kiírni. Legalábbis módja van erre az államfőnek abban az esetben, ha többszöri nekifutásra sem tudják majd megalakítani a kormányt. MALINÁK ISTVÁN H

étfőn este már választási győzelmét ünnepelte Szófiában az eddigi ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ), a Bolgár Szocialista Párt (BSZP - a volt KP) viszont mindaddig nem hajlandó elismerni a vereségét, amíg közzé nem teszik a hivatalos végeredményt. Ez feltehetően a hét végén megtörténik, de bátran megjósolható, hogy a pontos számok ismeretében sem lesz könnyebb a helyzetelemzés. A volt európai szocialista blokk országai közül Bulgária csak két dologban vezet: 1. az első szabad parlamenti választásokat tavaly nyáron a volt kommunisták (BSZP) nyerték, s a 400 tagú parlamentben 211 mandátumot szereztek; 2. Bulgária az első, ahol a volt totalitárius, jelen esetben a Zsivkov-rezsim bukása után már másodszor szólították urnákhoz a lakosságot. A két választás közötti 16 hónapra a politikai patthelyzet volt a jellemző. A három hatalmi központ: kormány-parlament -államfő semlegesítette egymást. Miután tavaly novemberben az egyszínű BSZP-kabinetet az utca megbuktatta, megalakult az új, immár koalíciós kormány, de látványos sikert többek között azért sem érhetett el, mert a kulcsfontosságú tárcák a volt kommunista miniszterek kezében maradtak. A honvédelemről, a belügyről és a külügyről van szó, s az ellenzéki vezérből államfővé előléptetett Zseljo Zselev hiába szorgalmazta, derítsenek végre fényt arra, hogy milyen szerepe volt Bulgáriának a tíz évvel ezelőtti pápa elleni merényletben, valamint arra, hogy kit terhel a felelősség a 13 évvel ezelőtti Markovics-gyilkosságért. (Georgi Markovicsot, az ismert emigránst Londonban gyilkolták meg, valószínűleg a bolgár titkosszolgálat emberei.) Az akták eltűntek.