Új Szó, 1991. augusztus (44. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ, 1991. SZEPTEMBER 12. A BALTIAK ENSZ-TAGSAGAROL MA DÖNT A BIZTONSÁGI TANÁCS A balti államok ENSZ-tagsági kérelmével foglalkozó különbizottság kedden éjszaka elfogadta azt a határozatot, amellyel ajánlotta a Biztonsági Tanácsnak Észtország, Lettország és Litvánia felvételét a világszervezetbe. Az ajánlást a BT a mai ülésen vitatja meg, s várható, hogy ez a testület is javasolni fogja az ENSZ Közgyűlésének a felvételt. Erre valószínűleg a jövő héten kedden kerül sor. Meg kell jegyezni, hogy a felvételhez a tagországok kétharmadának a beleegyezése szükséges. Szakértők úgy vélik, hogy nem is kell majd szavazni, mert a baltiakat a konszenzus alapján fogják besorolni az ENSZ-tagországok közé. A litván parlament elnöksége együttműködésre kérte fel Izraelt a náci háborús bűnösök ügyének kivizsgálásánál. Ez a javaslat azt követően született, hogy a litván parlament közölte: fennáll a lehetősége annak, hogy egyes személyeket jogtalanul rehabilitáltak. A legutóbbi vilniusi nyilatkozat megállapítja, senkit sem szabad rehabilitálni, akiről bebizonyosodik, hogy részt vett a zsidók elleni népirtásban, vagy a védtelen polgári lakosság lemészárlásában. A rigai parlament kedden betiltotta a Lett Kommunista Pártot és testvérszervezeteit, így a Komszomolt. SZOVJETUNIO A BELÜGYMINISZTÉRIUMNAK SZOLGÁLNIA, NEM PARANCSOLGATNIA KELL OROSZORSZÁG VISSZAADJA A KURIL-SZIGETEKET? Viktor Barannyikov, az új szovjet belügyminiszter kedd esti sajtóértekezletén közölte, a belügyi alakulatok továbbra is azokban a térségekben maradnak, ahol legsúlyosabbak a nemzetiségi-etnikai konfliktusok. Elsősorban Dél-Oszétiáról és Hegyi Karabahról van szó. „Ha a politikusok nem oldják meg a problémákat, akkor a belügyi csapatok akár további tíz esztendeig is ott maradnak és semmi sem változik" - tette hozzá. Elmondotta továbbá, javasolni fogja Gorbacsovnak a „gyors reagálású köztársaságközi erők" létrehozását, s elsősorban ezeket küldenék a válságövezetekbe. E csapatok közvetlenül az újonnan létrehozott államtanácsnak lennének alárendelve. Barannyikov a továbbiakban arról tájékoztatott, hogy tárgyalnak a belügyi egységeknek a balti államokból történő kivonásáról, majd pedig arról beszélt, hogy az ő minisztériumának inkább szolgálnia kellene az egyes köztársaságok érdekeit, mintsem parancsolnia nekik. A belügyminisztérium és a KGB esetleges összevonásáról csupán annyit mondott, hogy a kérdésről egyelőre konzultálnak. Borisz Jelcin orosz elnök ugyancsak kedden eltörölte több olyan határozatnak és rendeletnek az érvényét, amelyeket még a puccskísérlet idején hozott. Közéjük tartozik például annak a rendeletnek több pontja, amellyel átvette az Oroszország területén állomásozó szovjet csapatok irányítását. Érvénytelenné vált az orosz parlament védelmére hozott határozat is. A TASZSZ ezzel egyidejűleg arról tájékoztatott, hogy a moszkvai Inkombank 1 millió rubelt folyósít azoknak a katonáknak, belügyiseknek és KGBseknek a kitüntetésére, akik augusztus 19.-21. között az orosz parlament épületét védték. Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament ügyvivő elnöke, aki többnapos látogatáson Japánban tartózkodott, kijelentette: Oroszország külön, a Szovjetuniótól függetlenül benyújtja felvételi kérelmét a Nemzetközi Valuta Alaphoz és a Világbankhoz. Ehhez Tokió támogatását kérte. Haszbulatov tegnap Szaito Kunihiko külügyminiszter-helyettessel tárgyalva kijelentette, Oroszország kész minden akadálynak a felszámolására - beleértve a Kuril-szigetek körüli vitát is -, amelyek hátráltatják a szovjet-japán békeszerződés aláírását. Tokióban úgy értékelik, hogy az új, hivatalos orosz álláspont reményt ad a szigetek körüli vita gyors rendezésére. Azerbajdzsánban a vasárnapi választások eredményeként ismét az 53 éves Ajaz Mutalibovot választották meg a köztársaság elnökévé. Az Interfax független hírügynökség tegnap arról tájékoztatott, hogy a széteső Unió egyes köztársaságai november végéig megkötik a gazdasági szerződést. A népgazdaság irányításával megbízott állami bizottság pedig ebben a hónapban ismerteti saját gazdasági reformprogramját. Ivan Szilajev, e bizottság elnöke és egyben orosz kormányfő ennek kapcsán kijelentette, hogy a Szovjetunió törleszteni fogja külföldi adósságait. KUBÁBÓL IS HAZATÉRNÉK A SZOVJET KATONÁK A Szovjetuniónak szándékában áll kivonni katonáit Kubából. Ezt Mihail Gorbacsov szovjet elpök jelentette ki a James Baker amerikai külügyminiszterrel közösen megtartott tegnapi moszkvai sajtóértekezleten. A kubai vezetőkkel hamarosan megkezdi a tárgyalásokat a szovjet kiképzőegységek kivonásáról, mondotta Gorbacsov, s hozzáfűzte: a Szovjetunió a jövőben csupán politikai és gazdasági téren kíván kapcsolatokat fenntartani Kubával. „Az összes többi elemet eltávolítjuk viszonyunkból", hangsúlyozta a szovjet államfő. James Baker mindenekelőtt az amerikai közvélemény szempontjából nevezte nagyon fontosnak a szovjet döntést. JELCIN: Ml ÉPÜL AZ UNIÓ ROMJAIN? (Folytatás az 1. oldalról) tartása a demokratikus társadalmi berendezkedés egyik tartópillére és egyben annak próbaköve is. A valóban mozgalmas szerda további eseménye Jirí Dienstbier és Hans-Dietrich Genscher négyszemközti találkozója volt. Az eredetileg 15 percesre tervezett megbeszélés a valóságban jóval tovább tartott. Hogy miért, arról a csehszlovák külügyminiszter így nyilatkozott: „A jugoszláviai válság megoldásának valamennyi aspektusát számításba vettük, s ez bizony időigényes dolog. Ezen kívül Csehszlovákiának az Európai Közösségekhez való csatlakozásáról és a most készülő csehszlovák-német szerződésről beszéltünk, amelyet csütörtökön a prágai, a jövő héten pedig a bonni kormány fog megtárgyalni, hogy Németország elnökének közelgő csehszlovákiai látogatása előtt aláírásra kész legyen." További hírügynökségi jelentések Moszkvából: Borisz Pankin szovjet külügyminiszter tegnap reggel találkozott amerikai partnerével, James Bakerrel. A TASZSZ tájékoztatása szerint a hadászati támadófegyverek korlátozása mellett a nemzetközi problémák széles körét tekintették át, elsősorban az októberre tervezett közelkeleti békekonferencia összehívásával kapcsolatos kérdéseket. A tájékoztatás szerint, mielőtt elutazna Moszkvából, Baker még egyszer találkozik Pankinnal. Egyébként kedden, útban Moszkva felé a repülőgép fedélzetén az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában jelezte, hogy az USA hajlandó enyhíteni a Szovjetuniónak nyújtandó segítséggel kapcsolatos álláspontját. Egy ilyen lépéshez az USA-nak az is elég lenne, ha a Szovjetunió ígéretet tenne a gazdasági reformok végrehajtására. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnap azt mondta, az Erich Honecker kiadatásáról folytatott keddi tárgyalásai a szovjet vezetőkkel eredménytelenek voltak. Ezt megelőzően a TASZSZ azt állította, hogy a Genscher -Gorbacsov találkozón egyetértés volt Honecker további sorsának megítélésében. Újságírók kérdéseire válaszolva a német diplomácia vezetője megerősítette, hogy az ügyről Gorbacsovval és Pankinnal is tárgyalt, de nem jutottak közös nevezőre. Genscher tegnap továbbutazott a Baltikumba. De még ezt megelőzően Borisz Jelcinnel is találkozott. A TASZSZ szerint a fő téma a közvetlen német-orosz gazdasági együttműködés, valamint a fegyverzetcsökkentés volt. Jelcin pedig közölte, elfogadta Kohl kancellár meghívását és november 21-22-én Németországba látogat. Addig tanulmányozni kívánja a Volga menti németek autonómiájának a kérdését. Az orosz elnök állítólag síkraszállt Honecker kiadatásáért. ANGOLA VESZÉLYBEN A BÉKE Az angolai felkelők szervezete, az UNITA kedden este bejelentette, hogy kilép abból a közös politikai -katonai bizottságból, amelynek a májusban megkötött békemegállapodások teljesítésének ellenőrzése volt a feladata. Salupeto Pena, a szervezet képviselője ezt a lépést azzal indokolta, hogy a luandai kormány hátráltatja a többpárti választások megtartásának időpontjáról folytatott megbeszéléseket, s a hadsereg egységeit sem akarja átirányítani a korábban kijelölt térségekbe, amit az UNITA a maga részéről már 50 százalékban végrehajtott. Az UNITA-vezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a döntés nem jelenti az angolai polgárháború kiújulását. Ezekre a vádakra a luandai kormány közleménye reagált, mondván, hogy azok megalapozatlanok. A belügyminiszter helyettesének nyilatkozata szerint az UNITA ilyen magatartásával veszélyezteti az angolai békefolyamatot. N

emrégiben azt kérdezték - éppen a jugoszláv válság kapcsán - Tom Lantostól, a magyar származású amerikai politikustól, nem érzi-e úgy, hogy az USA „kivonul" Európából, pontosabban, csökkent Washington érdeklődése e földrész és főleg keleti felének gondjai iránt. Mire a szenátor visszakérdezett: miért gondolják az emberek, hogy minden konfliktust Washingtonnak kell megoldania, vállalnia a legnagyobb terhet. Hozzátette, szerinte a Öböl-válság megoldása, Irak megfékezése legalább olyan érdeke volt Japánnak, mint az USA-nak, mégis Amerika vállalta a terhek oroszlánrészét. A Fehér Ház szerint a jugoszláv kérdés kifejezetten európai ügy, s a gazdasági nagyhatalomnak számító Nyugat-Európának meg kell oldania. Érthető tehát, az EK számára presztízskérdés is, sikerül-e közvetítésével megteremteni a békét. Vagyis, bizonyítani akarja, hogy a közösség nemcsak gazdasági, hanem politikai nagyhatalom is. Ez eddig nem sikerült, mert bár az elvi kérdésekben talán egyet tudnak érteni a tizenkettek, a gyakorlati megoldást illetően sokszor egymás közötti meddő vitákra pazarolják az értékes időt. Egyébként az EK határozatlanságát a jugoszláv rendezésben éppen a nyugati sajtó bírálta nagyon keményen. Sok szakíró, még továbbmenve, az összeurópai folyamat kudarcáról is beszélt, miután a harmincötök (a baltiakkal most már harmincnyolcak) különmegbízottainak harmadik, Jugoszláviával kapcsolatos válságtanácskozása sem jutott sokkal tovább a kinyilatkoztatásoknál (főleg az EK-ha.tározatokat támogatta), Ma tartják a hágai nemzetközi békekonferencia első érdemi ülését, s e fórumtól, véleményem szerint, egyáltalán nem lehet gyors haladást várni. A szombati nyitóülés - ahol világossá vált, hogy a szerb és a horvát álláspont jottányit sem közeledett - ugyanis csak egy remélt békefolyamat startja volt, s annak sem túl sikeres. Mert amíg Hágában többnyire a süketek párbeszéde folyt, addig Horvátországban dörögtek a fegyvenem kellett elismerni. Látnoki képesség kellene annak eldöntéséhez, hogy kiknek van igazuk, azoknak-e, akik szerint ragaszkodni kellett volna a tűzszünet megtartásához, vagy a külügyminiszterek tanácsának. Az érem másik oldala: a konferencia megtartásával Szerbia területfoglaló háborújának malmára is hajtották a vizet. Csak a vak nem látja, hogy Szerbia két vasat tart a tűzben. Úgy tesz, mintha kész lenne érdemben tárgyalni, de közben kiszorítja a vegyeslakta horvát területekről a horvát erőket, és megerősíti pozícióit. így akarja majd a határrevízióhoz kész tények elé állítani tárgyalópartnereit. Nem valószínű, hogy ezt az EK ne látná. Ezért önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy ha majd megszületik, milyen ára lesz a jugoszláviai békének. Mit fizet érte Horvátország, mit fizet, vagy inkább kap Szerbia? És mit kell fizetnie érte Európának? Vagyis: lesz-e erőszakos határrevízió, és ha igen, fel lehet-e egyáltalán mérni a következményeket? Bár a rendezés érdekében most nagyon gyors gyakorlati lépések kellenének, látni kell azt is, ezek csak akkor lehetnek hosszabb távon is hatékonyak, ha nem lesz téves a most zajló folyamatok lényegének a feltárása. Ebből a szempontból érdemes felhívni a figyelmet Fejtő Ferencnek a Magyar Nemzetben augusztus végén megjelent elemzésére. Ebben a Nyugat zavaráról írva elemzi azt, hogy amíg a nyugati világban az integráció van napirenden, keleten ezzel szemben látszólag ellentétes irányú folyamat jelentkezik, a dezintegráciq. Ami a Keleten történik, szerinte nem valamiféle rendezetlen és anarchikus jellegű szeparatizmus, hanem a gyarmatosítást felszámoló dekolonizációs folyamat. A Szovjetunió által leigázott nemzeteknek először fel kell szabadulniuk a gyarmatosító önkény alól, hogy azután csatlakozhassanak a Nyugat integrációs folyamatához. „Jugoszlávia szövetségi struktúráit a Szovjetunió mintájára alakították ki, és semmit sem érthetünk meg abból, ami ott történik, ha nem vesszük figyelembe a Tito által kialakított föderáció mikroimperialista jellegét. .. A horvátok és a szlovének nacionalizmusa ugyanolyan természetű, mint a balti államoké és az ukránoké... A belgrádi kormány nem képvisel sem egy hiteles föderációt, sem pedig a szerb népet, amelynek kizárólagos képviseletét hangoztatja. Ez a kormány hasonló ahhoz a gépezethez, mint az, amely át akarta venni a hatalmat a Szovjetunióban, hogy helyreállítsa uralmát. Ez a kormány a Kreml másolatát képezi a köztársaságokkal szemben." I

gen, az a baj, -hogy Szerbiában nincs egy Jelcin, a szerb vezetésben krjucskovok, pugók, janajevek és jazovok ülnek. S ha akadna is egy szerb Jelcin, á tragédiája az lenne, hogy nem állna mögötte számottevő politikai erő. Mert Szerbiában még a legjelentősebb ellenzéki pártok is Nagy-Szerbiáról álmodnak. Ezért talán nehezebb Jugoszláviában megteremteni a békét, mint a Szovjetunióban megőrizni. S ki tudja, mi lesz addig, amég Belgrád kitermeli a saját Jelcinjét. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J

an Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő kijelentette: országát, valamint Csehszlovákiát és Magyarországot mielőbb fel kellene venni az Európai Közösségekbe és a NATO-ba. Ezt kedden Washingtonban, az Atlanti Tanácsban mondott beszédében hangsúlyozta. Felszólította Nyugat-Európát, bizonyítsa politikai jószándékát és gyorsan integrálja azokat az országokat, amelyek megszabadultak a „kommunizmus négy évtizedig tartó őrültségétől". Bielecki kétnapos munkalátogatáson tartózkodik Washingtonban, ahol tegnap fogadta őt George Bush elnök. T

heránban tegnap reggel Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára találkozott Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszterrel, akivel a Libanonban fogva tartott nyugati túszok szabadon engedéséről tárgyalt. A főtitkárt ugyancsak tegnap fogadta Rafszandzsani elnök. Vele az ENSZ 598-as számú, az irániiraki háború befejezéséről szóló határozatának megtartásával és az afganisztáni polgárháborúval kapcsolatos kérdéseket vitatta meg. Pérez de Cuellar, aki tegnapra virradó éjszaka érkezett négynapos látogatásra Teheránba, reményét fejezte ki, hogy sikerül előrehaladást elérni a nyugati túszok, valamint az Izraelben fogva tartott mintegy 400 palesztin és libanoni ügyében. I

smert nyugati társaságok abban bíznak, hogy iparilag és kereskedelmileg kihasználható kőolaj- és földgázlelóhelyekre találnak Bulgáriában. Három társaság, az amerikai TEXACO, a brit ENTERPRISE OIL és az osztrák ÖMV öt évre szóló megállapodást írt alá arról, hogy a kijelölt területeken felméréseket és próbafúrásokat végeznek. Az említett társaságok már a jövő hónapban megkezdik tevékenységüket Bulgáriában. P

roblémák nélkül folytatódik az amerikai Discovery űrrepülőgép előkészítése a 43. startra - közölte az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) szóvivője. A tervek szerint csütörtökön éjszaka indítják a Discoveryt, s a meteorológusok 80 százalékos esélyt adnak arra, hogy kedvező időjárásban startolhat az űrrepülőgép. Az öttagú legénységnek az lesz a legfőbb feladata, hogy Föld körüli pályára bocsássa azt a műholdat, amely a vékonyodó ózonréteget kíséri majd figyelemmel. K

airóban második napja folytatódott az Arab Liga külügyminisztereinek 96. ülése, amelyen a résztvevők az arab-izraeli konfliktussal, a szovjet zsidók Izraelbe történő tömeges kivándorlásával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg, valamint tárgyalásokat folytatnak a megszállt területeken folyó palesztin népfelkelés befejezésének lehetőségeiről. A tanácskozásnak hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a tervezett közel-keleti békekonferencia előtt az arab államok egyesítsék soraikat. Magukat megnevezni nem kívánó képviselők azonban kételkednek abban, hogy az ülés konkrét konstruktív eredményekkel zárul, bár sikerként könyvelték el azt a tényt, hogy a 21 tagállam túlnyomó többségét a külügyminiszterek képviselik Kairóban. ^ akamoto Miszodzsi, a japán O Z kormány szóvivője tegnap közölte, a két Korea várható ENSZtagságával összefüggésben Tokio fontolóra vette Észak-Korea elismerését. A szóvivő azonban azt is hangsúlyozta, az elismerés feltétele, hogy Phenjan „tiszteletben tartsa a nemzetközi megállapodásokat". Ez nyilvánvaló célzás volt arra, hogy a KNDK eddig nem egyezett bele nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzésébe. G

eorge Bush amerikai elnök tegnap Washingtonban leírta a 42 millió dolláros szenegáli adósságot, és arra kérte Abdou Dioufot, Szenegál államfőjét, hogy küldjön békefenntartó erőket Libériába. A külügyminisztérium szóvivője szerint a két államférfi tegnap hosszasan tárgyalt Libériáról, ahol 1989 decembere óta folynak a harcok, s Charles Taylor felkelő egységei a tűzszünet aláírása ellenére sem hajlandók letenni a fegyvert. FELTÉTELES MÓDBAN rek. Ezért most a vita árról folyik, jó dolog-e, hogy az EK megint következetlen volt. Előzőleg ugyanis azt mondották a tizenkettek, ha nem tartják be a tűzszünetet - a mindenkori béketárgyalások egyik alapfeltételét -, akkor nem lesz konferencia. S nem egy magas rangú nyugati diplomata hozzáfűzte: ha nem sikerül tető alá hozni a konferenciát, akkor el fogják ismerni Szlovénia és Horvátország függetlenségét. Nos, fegyvernyugvás nem volt, konferencia lett, és így a szlovén és horvát függetlenséget